Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-31 / 77. szám
FEST U EGY Kl <cJúi4ap 1968. MÁRCIUS 31., VASARNAP Mit tenne Ön? Ha képviselő lenne? Csendes szavú, precízen fogalmazó ember Lévai Ferenc. Harminchét éves, Túrán született. Nyolcadik esztendeje főkönyvelő a túrái Új Úton Termelőszövetkezetben. Slőtte nyolc esztendeig, a főiskola elvégzése után, a hatvani cukorgyári célgazdaság helyettes főkönyvelője volt. O Mit tenne ön, ha képviselő lenne? — Csak főkönyvelő vagyok, számokban gondolkodó ember, nem hiszem, hogy valaha is képviselő legyen belőlem. De ha már megkérdezte, elmondom, hogy mivel kezdeném képviselőségemet. Minden lehetőséget felhasználnék arra, hogy felrázzam a Calga mentén élő népeket, hogy rábeszéljem őket a gazdag túrái hőforrás hasznosítására. O Arra gondol, amely 1963- ban, olajpróbafúrás közben került napvilágra? — Igen. Május elsejének hajnalán történt, hogy szinte átláthatatlan gőzfelhő kíséretében a felszínre tört elsodorva még a fúrótornyot is. A májusi ünnepséghez a föld mélyéből felszökő, dübörgő forró víz adta a monoton kísérőzenét s a pillanatnyi döbbenet után, már azon a napon csodálatos tervezgetések kezdődtek. Volt, aki gondolatban már fájó tagjait istápolta a felépítendő gyógyfürdőben, mások a lakásukat kívánták fűteni vele, megint mások virágzó kertészetről álmodoztak, a legmerészebbek pedig már nagy idegenforgalmú fürdőhellyé álmodták Túrát. O Véleménye szerint volt reális alapja az álmodozásnak? — Feltétlenül. A hőforrás vize kilencvenhárom fokos és nagy mennyiségben oldott sókat és vasat is tartalmaz. Azonkívül az sem lebecsülendő tény, hogy percenként ezerháromszáz liter vizet ad a kút. O Közel öt esztendő telt el azóta, hogy a víz a felszínre tört. Mi történt azóta? Mi vaA MECHANIKAI LABORATÓRIUM azonnali belépéssel felvesz alagi telephelyére mechanikus műszerész, marós, esztergályos, szerszámkészítő, optikai, idomszerész, szerszámköszörűs és szerszámmarós szakmunkásokat, budapesti telephelyére: mechanikus műszerészeket. Jelentkezés: Dunakeszi. Repülőtér, Munkaügy., vagy Budapest VII., Gorkij fasor 25—27, Munkaügy. lósult meg a nagy elképzelésekből? — Elnézést, ha visszakérdezek: látta a Büdösviz című magyar filmet? 0 Igen. De miért? Csak nem azt akarja mondani, hogy a túrái hőforrástól kölcsönözte az író filmjének ötletét? — Ezt nem állítom. Csak azt tudom, hogy a film, ha végletes is, akár itt is játszódhatott volna. O Elmondaná, hogy mi minden történt, ha úgy tetszik, büdösvíz ügyben, itt Túrán? — Nem lesz könnyű feladat, de azért megpróbálom summázni a történteket A kezdet feltétlenül bíztató volt. Mivel a víz a község zártkerti területén tört elő, ahol az egyéniek és a tsz-tagck szőlői voltak, a kutat néhány nap alatt lefojtották. A különböző tárgyalásoknak: mi legyen a föld váratlan ajándékával, se vége, se hossza. A községi tanács fürdőt kívánt létesíteni, a két termelőszövetkezet palántanevelőt. Viták itt helyben, a járásnál, a megyénél. A hónapok gyorsan múltak, a kút vize maradt kihasználatlanul. O Mikor készült el az első konkrét terv a víz hasznosításáról? •— 1965-ben hetvenötezer forintért tanulmányterv készült. Hogy mi szerepelt benne? Negyvenezer négyzetméter alapterületű pailántanevelö- telep hollandi ágyakkal. Az innen elfolyó víz táplálta volna a létesítendő községi strand fürdőmedencéjét. És az is szerepelt a tervben, hogy a kút vízével háromszázötven túrni házat fűtenek majd. A tanulmányterv mintegy nyolcvanmilliós költségvetést irányzott elő. Ekkora összeg előteremtését azonban egyetlen, község sem vállalhatja önerejéből. Ezt belátta mindenki. Akkor érlelődött meg a társulás gondolata. Jelentkezett a MÉSZÖV és a galgahévízi Rákóczi Termelőszövetkezet is. Ügy szólt az elképzelés, hogy a MÉSZÖV húsz százalékkal, a három termelőszövetkezet pedig a fennmaradó összegen egyenlő arányban osztozva társulna. O Mi lett a közös összefogásból? — Sajnos, semmi. A MÉSZÖV, már nem tudom pontosan miért, visszalépett és akkor a turaiak már nem akartak közösködni a szomszéd falu termelőszövetkezetével sem. Tudja, amikor jól megy az emberek sora, nehezebben találnak egymásra, mint a bajban. O Es azóta mi történt? — Mielőtt mondanám a folytatást, egy másik nagy problémát szeretnék megemlíteni, ami sokáig gátolta a víz hasznosítását. Ez pedig a nagy mértékű lerakódás. Létesítettünk mi abban az időben egy kicsi, ötszáz négyzetméteres üvegházat, amelyet a hőforrás vizével kívántunk fűteni. Csakhogy a nyolc és fél cenCSERÉPKALYHAÉPÍTÉST — TÖBB SZÍNBEN — SZAKSZERŰEN — rövid határidőre vállal megyénk területén a Pest megyei Kéményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat Budapest VII., Csengery u. 11. MEGRENDELÉSEKET a fenti címen levélben vagy személyesen veszünk fel. ti átmérőjű csövek öt-hat hét alatt teljesen eltömődtek és a lerakodott anyagot semmivel oldani nem lehetett. Péter József, Tóth Elek műhelyszerelők és Tóth István kertész leleményessége vezetett rá a megoldás nyitjára: egy tizenöt köbméteres vastartály- ba vezetjük be a meleg vizet, amely szőlővenyigéken és kokszon át folyik a csövekbe. Azóta nyoma sincs a lerakódásnak, illetve a szőlővenyigéken rakódik le mindaz, ami addig a csöveket tömte el. (Csak zárójelben mondom, felfedezésüket beadták a szabadalmi hivatalhoz, de még válaszra sem méltatták őket.) o Hol tartanak jelenleg a hőforrás hasznosításával? — Tavaly végre a két túrái termelőszövetkezet egyetértésével új beruházási program készítése kezdődött meg. Ebben a harminc és félmilliós költségvetésben már csak a palántanevelő-telep építése szerepel, amely két darab ezer négyzetméteres szaporítóházból és tizenhatezer négyzet- méteres, fűtésre alkalmas magasított hollandi ágyakból állna. Az idén kerül sor a kisajátítási eljárásra és a földmunkák elvégzésére, jövőre kezdődnének á tulajdonképpeni építkezések. Tizenhét és félmillió forint az állami támogatás, tizenhárommillión pedig a két helyi termelőszövetkezet osztozik. O Ezek szerint csak a két helyi termelőszövetkezet élvezi majd hasznát a túrái hőforrásnak. — Sajnos, igen. Pedig ösz- szefoghatott volna akár három falu is: Túra, Galgahévíz és Hévízgyörk. Nemcsak azért, mert talajviszonyai azonosak, s mert az egyik falu a másikba ér, de azért is, mert mindhárom falu közös gazdaságainak fő termelési profilja a kertészet. És azért is mert mind a négy termelőszövetkezet jóval gazdagabb az országos átlagnál, ötvenkettő, hatvannyolc és hatvan forintot ér egy-egy munkaegység ezekben a termelőszövetkezetekben és az átlagjövedelem is meghaladja a húszezer forintot mind a négy közösségben, Bárki láthatja ezt, aki végigmegy a három falu utcáin: mindenütt villaszerű új házak egész sora. Van tehát pénz, van erő az összefogáshoz, csak az akarat kevés. Ha képviselő lennék, én ezt az akaratot erősíteném... Prukner Pál PÁRIZS—BUDAPEST A Váci utcai Luxus kalapszalon kirakatában már megjelentek az idei tavaszi és nyári kalapmodellek, amelyek „szelídített” másai a párizsi divatnak. Míg a divat fővárosában a széles, lágy karimájtí, szögletes kalapok uralkodnak, nálunk ezek leegyszerűsítve, csupán a kalap vonalának lágyságát követik. A színek megegyeznek a párizsival, a pasztell árnyalatait követik. Hálóval kiegészített kocsiskalapot matatunk be, amely fekete nylonszalmából készült Három nap - hetvennél több előadás Befejeződtek a Pest megyei orvosnapok Véget ért szombaton a megye orvosainak tudományos találkozója, a Pest megyei orvosnapok. Három napon keresztül hetvennél több előadás hangzott el a megyei tanácsház üléstermében. Nagy érdeklődés kísérte valamennyit Gyakorlatuk tapasztalataiból leszűrt mondanivalóikban sok újat hTalóttá'k " egymástól az orvosok. Olyan megfigyeléseket és módszereket amelyeket jól felhasználhatnak betegeik gyógyítására. Az előadások hosszú sora után dr. Beregi Edit, a megyei Semmelweis Kórház tudományos körének elnöke értékelte az idei orvosnapok munkáját. Dr. Bélcés György, a megyéi' korház. igazgató főorvosa mondott .zárszót. „Munkatársunk" - Mimi Érdemes hozzá benyitni. Soha nem hagy üres kézzel hír, esemény nélkül eljönni. Ha a megyei tanács sajtó- tájékoztatójában gazdag anyag gyűlik össze Szentendréről — főleg az ő érdeme. Miminek becézi mindenki. Maradjunk mi is ennél. Legutóbb ismét bebizonyította, mennyire szereti a Pest megyei Hírlapot. A terjesztési nap során tíz blankettát adtak neki. Kérték, sze rvezze n e lőf ir vetőket. Nem telt el fél nap, s Szentendrén tízzel több lett az előfizetőnk. — Még többet rólunk! — nyugtázza örömmel a sikert. — Engem szidnak majd az új olvasók, ha nem találják városunk nevét! k. m. A Honvédelmi Minisztérium közleménye A magyar néphadsereg kijelölt csapatai 1968. március 15 és 29 között hadgyakorlatot hajtottak végre. A gyakorlat résztvevői sikeresen teljesítették feladatukat, a gyakorlat megfelelt a kiképzési tervekben megjelölt korszerű követelményeknek. A gyakorlat befejeztével megkezdődött a behívott tartalékosok leszerelése. Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere a gyakorlat résztvevőinek — eredményes munkájukért — elismerését fejezte ki. EGYHÁZI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT PRÁGÁBA Elutazott Prágába a március 31-én megnyíló 111. keresztyén békevilággyűlésre, a magyar protestáns egyházi küldöttség. A delegáció vezetője dr. Bartha Tibor református püspök, a békevilág- gyűlést rendező keresztyén békekonferencia alelnöke. A magyarországi egyházat ökumenikus tanácsának tagegyházai, valamint az unitárius egyházak 32 küldötte, továbbá újságírók, szakértők képviselik. A tanácskozáson jelen lesz Magyarországról egy római katolikus megfigyelőcsoport is. SIOFOK NYIT A VÉNUSZ Az évszakhoz képest rendkívül meleg, szinte nyárias időjárásiban a magyar tenger forgalma napról napra növekszik. A hirtelen beköszöntött balatoni előszezon miatt a korábban tervezett április H helyett már április 1-én, hétfőn megnyitják a siófoki Vénusz Szállót, A húsvéti ünnepekre pedig már teljes üzem lesz Siófokon. Virágok a tündérfákon Tavaszi pompába öltözött a festői szépségű kámoni arborétum. A tündérfákon megjelentek az erős illatot árasztó lilás- vajszínü szirmok. Kinyitotta sűrű fürtű, apró lila virágait a boroszláncserje, s virágba borultak a japánmogyoró-bok- rok is. Fehér, lila, sárga és kék virágokkal illatoznak a különböző sáfrányok. Négy fal között A négy fal hossza összesen tíz méter. Az egyik kétméteres falnál ócska szekrény áll (csak a zár új rajta), közvetlenül mellette rozoga, ősrégi parasztágy. A másik kétméteres falnál stelázsi, rajta egy üveg vizes uborka és egy csupor szilvalekvár. Az egyik háromméteres falat megtöri az ablak és az ajtó, az ablak alatt kopott asztal, két szék, az asztalon megrágott kenyérdarabok és egy kétkilós vekni. A másik háromméteres falat elfoglalja az ágy és a tűzhely. A tűzhelyen nagy üveg vöröses hurkazsír, két kés, egy pléhtányér. Ennyi az egész. A tárgyaktól mozdulni sem lehet, de több helyisége nincs a háznak. Ez a ház. Ez a vitatott ház. Kié ez a ház? A vitatkozó felek: negyvenöt éves elgyötört arcú asszony, ötvenöt éves ember. Az asszony hivatalosan nem is asszony, hiszen a férfi, akivel huszonöt éve él együtt, nem vette feleségül soha. Hivatalosan azonban az asszony nevén van a ház. De a férfi is birtokol egy papírt, amelyet az asszony saját kezű aláírása hitelesített. A papír felhatalmazza a férfit, hogy az bármikor mint teljes jogú tulajdonos eladhassa a házat. És vitatkoznak. És a férfi baltával megy az asszonynak. És a vita hevében levágta az asszony jobb kezén a harmadik ujj végét — késsel. A kés ott fekszik a tűzhelyen. A szekrényen vadonatúj zár. És kékre-zöldre verte az asszonyt a férfi. És az asszony vékony ajkát összepréselve — hallgat. Hallgat, mert a férfi is jelen van a beszélgetésen. ★ Dél van. Tizenkét óra. Alig harminc kilométerre a fővárostól. Csendes falu. Kopogtatok az ajtón, csend. Aztán mo- corgás. Ismét kopogok. Benézek az ablakon, csak a tűzhelyet látom. A tűzhelyen hatalmas kés. Aztán végre kiszól valaki. — Ki az? Megmondom a nevem, bár bizonyára ez a név nem jelent semmit nekik. Nyílik az ajtó. A hasadékban egy napégette, fogatlan öregember feje. Vadul villogó szemek. Egy harmadik ember is részt vesz a családi vitában. Huszonöt éves és lány. Az asz- szony és a férfi huszonöt év előtti vonzalmának gyümölcse. Huszonöt éves ember, aki szeretne felelősséget vállalni az anyjáért. „Nagyon nehéz és bonyodalmas ügy, amiben az önök segítségét kérem. Végső választásom már ez. Teljesen tanácstalan vagyok. Bízom önökben, hogy segítenek, s egyben kérem Önöket, hogy bizalmam ne ingassák meg, és valóban segítsenek, ahogy tudnak. Hosszadalmas ügy, de talán kezdjem az elején.. így kezdődött a levél Egyszál gatyában van az öregember, felső testére inget kapott. Haja kócos, most bújhatott ki az ágyból. Az asz- szony fejére húzza az elpiszkolódott dunnát. Csak két riadt szemét látom. — Mit akar? — Halász Katalint keresem. — Mit akar tőle? Az asszony kidugja fejét a dunna alól, és felkönyököl. — Beszélni szeretnék magával — fordulok az asszony felé. — Milyen ügyben? — kérdezi a férfi. — Halász Katalinnal szeretnék beszélni. — Tessék, beszélgessenek... — Négyszemközt szeretnék Halász Katalinnal beszélgetni. — Csakhogy én azt nem engedem! — Hogy-hogy nem engedi? Az öregember előrelendül, szeme ismét vadul villog. — Nem engedem! Az asszony felül az ágyban. — Kimegyek, megvárom, míg felöltözik — mondom az asszonynak. — Milyen ügyben — erőszakoskodik az ember. Kilépek az udvarra. Az ember jön utánam. ★ „Ügy látszott már, hogy az életem rendes kerékvágásba billen. Ápolónőként dolgozom. Mert hogy idáig eljutottam, az is egy hosszú út volt. Most 25 éves vagyok. Anyám leányanya volt. Tehát falusi nyelven: szerelem-, zabi-, törvénytelen gyereknek hívtak, mikor milyen becenevet voltam kénytelen elfogadni. Egyedül nevelt engem szegény, dolgozott rám, én voltam a szeme- fénye, mások szerint pedig a „bűnös szerelem" gyümölcse. Apám már a születésemkor is nős volt. Amikor úgy tartotta kedve — velünk, ha másként tartotta kedve — velük élt. Gyermektartást értem nem fizetett soha. Ha anyám azt kérte, hogy válasszon, kihez akarja kötni az életét, akkor fenyegette, üldözte őt. Én mégis mindig apámnak tekintettem, és megadtam neki a tiszteletet, habár ő még a nevét sem adta nekem. A felesége többször megverte az anyámat, meg a felesége rokonai úgyszintén. Később, amikor már iskolába jártam^
