Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-26 / 72. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ -MSZMP PEST MEGYEI XII. ÉVFOLYAM, 72. EZÄM A HA 7« FELI.ÉH 1968. MÁRCIUS 26„ KEDD Vasárnap tartották a fővárosban a Haza­fias Népfront Pest megyei küldöttértekez­letét. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt dr. Orbán László, az MSZMP KB tagja, a művelődésügyi miniszter első helyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnök­ségének képviseletében, Barati József, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa osztály- vezetője, Barinkat Oszkárné, a Pest megyei Pártbizottság titkára, dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács VB elnöke, Csala László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának elnöke, S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságá­nak titkára, dr. Jánosi Andor, a Mezőgazda- sági Kutató Intézet igazgatója, Mocsári Ge­deon, alsónémedi tsz-nyugdíjas és Tóth Ist­vánná, a Váci Kötöttárugyár KISZ-titkára. Csala László elnöki megnyitója után S. Hegedűs László megyei titkár mondott szóbeli kiegészítést a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának írásos beszámolójához, melyet előzőleg már minden küldött kézhez kapott S. Hegedűs László beszámolója A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának jelenté­sét az elmúlt négyéves idő­szakról a meghívóval együtt minden részvevőnek megküld­tük. Megbízatásom, hogy a be­számolót röviden indokoljam, és néhány gondolattal kiegé­szítsem. A beszámoló a dolog természeténél fogva nem tö­rekedhetett a teljességre. A népfrontmúnka természetéből adódik, hogy mindahhoz, ami a megyében a politikai, gazda­sági és társadalmi életben tör­tént, valamilyen módon köze van. Emellett a kifejezetten nép­front jellegű mozgalmi tevé­kenység is rendkívül sokrétű, a részletes beszámoló nagyon terjedelmes lenne. A jelenté­sek összesítésénél a társadal­mi akciók és tevékenységek számbavételénél tűnt ki a nép­front keretei között folyó tár­sadalmi munka nagysága, és ami ezzel egyértelmű, a me­gye lakosságának magas fokú társadalmi aktivitása. örömmel és büszkén jelent­hetem, hogy az, ami a jelen­tésben van, csak jellemzője és része a teljes munkának, és azt, hogy a cselekvő társadal­mi tevékenység megyénkben is mind erőteljesebben ível fel­felé. Megragadom ezt az alkal­mat is, hogy a népfront me­gyei bizottsága, a párt- és ál­lami szervek vezetői nevében is megköszönjem sok tízezer aktivistánknak, társadalmi munkásunknak azt az önzetlen tevékenységet, melyet mozgal­munkban a szocialista építés meggyorsítása, a nemzeti egy­ség erősítése érdekében névte­len katonaként végeztek. Az időszaki választások Szólnom kell beszámolóm során mai gyűlésünket előké­szítő választási munkáról. Me­gyénkben 180 falugyűlést tar­tottunk, melyeken mintegy 27 —28 ezren vettek részt. Hatá­rozatképtelenség miatt csupán 5 gyűlést kellett megismétel­ni. A gyűléseken 6830 bizottsá­gi tagot választottak. Megtör­tént a városi és járási bizott­ságok megalakulása is. A já­rási bizottsági tagok száma 545 fő. A bizottságok jelentős ré­sze új tag, mintegy 70%-a pár- tonkívüli. Javult a bizottságok összetétele, és növekedett a nők, a munkások, a parasztok, valamint a fiatalok aránya. A falugyűléseket, a városi és járási alakuló üléseket az ünnepélyesség, felelősségtudat és az aktivitás jellemezte. A falugyűléseken ott voltak a falu, a párt, a tanács vezetői, és ami ezzel egyenértékű, a részvevők a falu legtekintélye­sebb, köztiszteletben álló la­kosai voltak, akik a falu köz­véleményét jelentik. A nép­frontgyűlések ünnepélyességét kedves műsorok és jelenetek emelték. Meg kell említeni azt is, hogy a gyűléseken csaknem kivétel nélkül megjelent egy- egy járási vagy megyei veze­tő, ott voltak a járási megyei tanácstagok és az országgyű­lési képviselők. A gyűlések hangulata és a felszólalások nagy politikai érettségről és felelősségtudat­ról tettek tanúságot. A falu­gyűlések megmutatták, hogy a szocialista demokrácia ki- szélesítése, az új gazdaságirá­nyítás rendszere és ami ezzel egyértelmű, a gazdasági de­mokrácia erősítése, a tömegek lelkes helyeslésére és segítő­kész együttműködésére talált. A gyűléseken a falu fejlesz­tésével, a községpolitikával, a társadalmi munka szervezésé­vel kapcsolatban szóltak, de szó volt időszerű hazai gond­jalnkról és a külpolitikáról is. Hasznos dialógus alakult ki a választópolgárok és a válasz- ' lugyűléseken tott testületek tagjai között, \ egyértelműen ami folytatása volt a tanács­választásokon megkezdődött folyamatnak. Röviden összefoglalva e fa­világosan és kirajzolódott a kialakuló szocialista nemzeti egység arculata és a szocialista demokrácia kiszélesítésének erősítésének gyakorlata. A szocialista hazafiság A Hazafias Népfront IV. kongresszusának előkészítése során, s majd a kongresszu­son napirendre kerül a szocia­lista hazafiság kérdése is. En­gedjék meg, hogy ezzel kap­csolatban néhány gondolatot fejtsek ki. Hazánk társadalmi struktúrája az elmúlt évtize­dekben alapvetően megválto­zott. A szocializmus győzelme után a kizsákmányoló osztá­lyok felszámolásával a mun­kásosztály szövetségben a pa­rasztsággal és az értelmiséggel a szocializmus teljes felépíté­sén munkálkodik. Az elmúlt évtizedekben e munka során jelentősen megváltozott a tár­sadalom struktúrája. Hatal­masan megnövekedett a mun­kások és alkalmazottak szá­ma — immár a keresők 75%-át jelentik — és a mező- gazdaság nagyüzemi átszerve­zésével, a gépesítés hatására csökkent a parasztság rész­aránya. Az értelmiség mind súlyá­ban, mind számában jelentő­sen és gyorsuló ütemben fej­lődik. Számottevő változás van a nők helyzetében és a ifjúság lehetőségeinek alakulásában is. Az egyes társadalmi osz­tályok és rétegek- életkörülmé­nyeinek, kereseti viszonyainak alakulása is közeledett egy­máshoz és ma a köztük levő jövedelemkülönbségek nem annvira az osztálytagozódás­hoz, inkább a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyzetükhöz kapcsolódnak. A mai magyar társadalom tehát nem hasonlítható a ko­rábbi társadalmakhoz. Ez a társadalom már ma is egysé­ges és az egység növeléséhez (Folytatás a 2. oldalon) Fock Jenő Párizsban Fock Jenő, a Magyar Nép- \ Az üdvözlő beszédek el- köztársaság Minisztertanácsá-j hangzása után Fock Jenő, Georges Pompidou kíséretében a Crillon-ssállőban levő szál­lására hajtatott. Délben a Matignon-palotá- ban Georges Pompidou fogad­ta Fock Jenőt, és ezzel meg­kezdődtek francia—magyar hi­vatalos tárgyalások. Egyidejű­leg a külügyminisztérium épü­letében megbeszélés kezdődött Péter János magyar és Mau­rice Couve de Murvüle francia külügyminiszter között. Délután Fock Jenő koszorút helyezett el az ismeretlen ka­tona sírjánál. A koszorúzás után látogatás következett a nak elnöke, ia francia kormány meghívására hétfőn délelőtt ötnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. Az orlyi repülőtéren Pompi­dou francia miniszterelnök és Couve de Murville külügymi­niszter fogadta. A kormány­váróterem díszszalonjában Pompidou miniszterelnök be­mutatta Fock Jenőnek a foga­dására megjelent személyisé­geket, majd az emelvényre lépve mondta el üdvözlő be­szédét. Fock Jenő lépett ezután a mikrofon elé és válaszolt az üdvözlésre. világ egyik leghíresebb mú­zeumában, a Louvreban. A Louvre után egy kisebb, inti- mebb, de mégis teljes élményt nyújtó múzeum következett: a Jeu de Paume, ahol a nagy francia impresszionista festők művei láthatók. Este a magyar kormányfő a Borde Frétigny sétahajón — amely egyebek között az an­gol királynőt is vitte a Szaj­nán — tett hajókirándulást, A hajón Doublet, Párizs pre­fektusa adott vacsorát a ma­gyar vendégek tiszteletére, majd Fock Jenő és kísérete a Le Marais ódon városnegyedét tekintette meg. A drezdai találkozóról 1968. március 23-án Drez­dában találkoztak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége kommu­nista pártjainak és kormá­nyainak vezetői. A baráti légkörben lefolyt találkozón újra megállapítot­ták, hogy azonos nézeteket vallanak és egységes álláspon­tot képviselnek azokban a kérdésekben, amelyeket a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének szófiai tanácskozásán fejtettek ki. A küldöttségek leszögezték azt az eltökélt szándékukat, hogy megteszik a szükséges lépéseket a szocialista orszá­gok további tömörítésére a marxizmus—leninizmus és proletámemzetköziség alap­ján. Egyöntetűen újra kinyil­vánították azt az eltökélt szándékukat, hogy a közel­jövőben konkrét intézkedése­ket tesznek a Varsói Szerző­dés és fegyveres erőinek erő­sítésére, valamint annak ér­deliében, hogy tovább fej­lesszék az együttműködést a szocialista közösség országai gazdasági életének további fellendítése érdekében. A felek megegyeztek arra vonatkozóan is, hogy a közös gazdasági problémák megvi­tatása végett a közeljövőben gazdasági tanácskozást tarta­nak a legmagasabb szinten. A résztvevők eszmecserét folytattak és kölcsönösen tá­jékoztatták egymást az egyes szocialista országok belső helyzetéről. A résztvevők kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság munkásosztálya ts összes dolgozói a Csehszlovák Kommunista Párt vezetésével biztosítani fogják a szocialista építés további fejlődését az országban. A drezdai találkozón részt vett magyar küldöttség: Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Párái Imre, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, az Országos Tervhivatal elnöke, vasárnap délelőtt visszaérkezett Buda­pestre. A Biztonsági Tanács elítélte Izraelt SZÜNETBEN DR. ORBÄN LÁSZLÓ ÉS BAEINKAI oszkárné a küldöttek között Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap este határozatot foga­dott el a Jordánia ellen végre­hajtott legutóbbi izraeli táma­dás nyomán kialakult helyzet­ről. A határozat elítéli a Jor­dánia ellen március 21-én in­tézett nagyméretű izraeli tá­madást, s hangsúlyozza, hogy az sérti az ENSZ alapokmá­nyát és a tűzszünetről elfoga­dott határozatot. A Biztonsági Tanács határo­zata kijelenti, hogy nem lehet tűrni a „katonai megtorló” in­tézkedéseket és a tűzszünet sú­lyos megsértéseit. A Biztonsági Tanács felszó­lítja Izraelt, hogy tartózkodjék a Biztonsági Tanács tavaly el­fogadott határozatával ellen­tétes lépésektől és tevékeny­ségtől. GYŰLÉS A KRAKKÓI PIAGTÉREN Szombaton Krakkóban, a piactéren több mint százezer ember részvételével gyűlést tartottak, amelyen Domagala, a Lengyel Egyesült Munkás­párt krakkói vajdasági bizott­ságának első titkára reakciós politikai aknamunkának minő­sítette a Varsóban és néhány más egyetemi városban, köz­tük Krakkóban is, az egyete­mi hallgatóság egy részének részvételével lezajlott kilengé­seket. A szónok elismeréssel szólt a munkásokról, mérnökökről, technikusokról és alkalmazot­takról, akik a politikai és köz- igazgatási hatóságok felhívá­sára kellő visszautasításban részesítették a zavarkeltőket és provokátorokat. Hangsú­lyozta, hogy a krakkói diák- ifjúság túlnyomó többsége tá­vol maradt a kilengésektől. Huszonnyolcezer diák közül mindössze öt-hatezer vett részt a törvénytelen megmozdulá­sokban. a Hazafias Népfront Fock Jenő tegnap délelőtt a Ferihegyi repülőtérről indult hivatalos párizsi látoga­tására. Életünk cselekvő részese

Next

/
Oldalképek
Tartalom