Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-24 / 71. szám
1968. MÁRCIUS 24., VASÁRNAP ueciti '^Kivíttn 1 TUDOMÁNY - TECHNIKA Min i-citomgyors íió Csapra vert fák A sudár, vastag fenyőfák törr» ín ejtett mély, nyíl alakú bevágásokból sűrű, ragacsos, aranysárga folyadék tör elő és cse poénként csorog a dróttal odaerősített agyagedénykékbe. Ekkor még a gyantának illóolajos oldatával van dolgunk, melyet balzsamnak neveznek. Az oldószer természetes elpárolgása, vagy mesterséges „elűzése” (desztillációja) után marad vissza a szilárd gyantaanyag. Árt-e vajon a fáknak, ha így lecsapolják az „életnedvüket”? A fák egyáltalán nem károsodnak e művelettől, a balzsam ugyanis nem „élet- nedv”, hanem csupán olyan váladék, amellyel a növény a rajta keletkezett sebek gyors beforradását segíti elő. Természetesen szakértő kézzel kell elvégezni a benyesést, VESZÉLYBEN AZ AKROPOLISZ? Két és fél ezer év alatt szél és víz, katonák és rablók, tudatlanság és fanatizmus nagy pusztítást végzett az athéni Akropoliszon. Az Eretheion hat hatalmas oszlopát „acél- lüző” tartja össze, Pállasz Athénének, a város védelmezőjének szentélye pedig olyan bizonytalanul áll S3 hatalmas oszlopán, hogy még a légierő lökhajtásos gépeinek átrepülé- seitől is félteni kell. Az antik építészet eme remekének első dézsmálni a rómaiak voltak, akik tonnaszámra küldték Rómába a márvány és arany értékeket, szobrokat, de magához az épülethez még nem nyúllak. A keresztények Pállasz Athéné szentélyét Mária-templommá alakították át. Nagy mennyiségű műkincset és szobrot szállítottak a kereszténység akkori központjába, Bizáncba. 1458-ban a török hódítók minaretje lett a szentély. 200 évvel később villára csapott be az épületbe és felrobbant egy ottani lőporraktár. 1687-ben a velencei hadak lőtték az Ak- ropoliszt, az oszlopok nagy’ része összedőlt, bár később egy részüket helyreállították. Az Akropolisz később is harcok színiére volt: az 1821— 30. évek függetlenségi harcaiban és a második világháborút követő polgárháború idején is. Évente egymillió turista tör le egy-egy darabot emlékül. Pusztítanak a cipősarkok, a repedésekben összegyűlt esővíz, s a mindent ellepő gyom. évente egyszer vagy kétszer. Minden megcsapolt fából körülbelül egy liternyi ragacsos folyadék nyerhető, ami csupán egy nyolcadrésze annak a mennyiségnek, amelynek kitermelésére a felnőtt fa képes. Gyanta — mindenütt Csaknem lehetetlen volna felsorolni a gyanta valameny- nyi alkalmazási lehetőségét. A papíriparban például a jó minőségű írópapír előállításához nélkülözhetetlen. A szappangyárak készítményeik habzóképességét világos színű kemény gyanták hozzáadásával érik el. Gyantákra feltétlenül szüksége van a gumi- és lá- nóleuimipamaik is, de az elektrotechnika, illetve a kábel- gyártás nélkülözhetetlen impregnálóanyaga is. A gyanta- féléknek ugyancsak „nagy- fogyasztója” a lakk- és festékipar. Olajban feloldott gyantát tartalmaznak a nyomdafestékek száradását gyorsító firniSzek. Nagy szerepet játszik a gyantából nyert terpentinolaj a gyógyszeriparban, valamint az . illatszerek, a kámfor, a padlóviasz, stb. előállításánál. A gyógyító balzsam Sérülések, gennyedő sebek, bőrbetegségek stb. gyógyítására a primitív népek ma is sikeresen használják egyes, többségükben trópusi fák „könnyét”, balzsamját. Az orvostudomány sem zárkózik el a balzsamok jótékony Itatásának elismerésétől. A „balzsamfa” mindazon fák gyűjtőneve, amelyek a kü- lör.féle balzsamokat adják. Szűkebb értelemben azonban azt az Arábiában és. Keiet-In- diábpn található növényt nevezik baizsámfának, amely az ősidők óta isihfert íüéfölőszért. a mirhát adja. A Vörös-tenger mellékén a Mekka-balzsamía honos, melynek, mézgáját gyomorbajok és meddőség eilen, valamint izzasztoszerként és hurutoldóként használták •— még-nem is olyan régen. Fagykenőcs, étvágygerjesztő A trópusi eredetűek közül legismertebb a dél-amerikai Peru-balzsam. Külsőleg tetvesség, rüh és gombás fertőzések ellen, fagykenőcs, hajszesz alkotórészeként, belsőleg étvágyjavítónak, pirulákban és Szuperszónikusok cseppfolyós metánnal Az amerikai kutatók kísérletileg bebizonyították, hogy szuperszonikus repülőgépeknek cseppfolyós metángázzal való üzemeltetése mintegy 30 százalékos teljesítménynövekedéssel jár, s ez a közvetlen üzemköltségeket 36 százalékkal csökkenti. A metángáz előnye, hogy égésekor nem képződik füst, megszűnik a kokszlerakódás és a tüzelővezeték- Üugulás. belégzőszerként légcső- és hörghurut, továbbá asztma ellen ma is alkalmazzák. Iparilag is felhasználják az illatszer- és csokoládégyártásban, vanília pótszerként. Ma már vegyileg is elő tudják állítani kőszénká irányból. Érdekesség csupán, hogy a „sivatag balzsama” nevű mexikói fenyőgyantát az amerikai fogászok a foggyökér csatornájának tömésére használják — kiváló eredménnyel. A gyantákat, balzsamokat egyelőre tehát nem nélkülözheti az ipar és a gyógyászat. De a hegedűket, bőgőket és csellókat sem lehet megszólaltatni gyanta nélkül... Rákdiagnózis vérvizsgálattá! Tény, hogy a vér alacsony cukortartalma és a rákbetegség között összefüggés van, akár tüdőrákról, akár . mellrákról van szó. Évek óta több gyakorló orvos feljegyezte a rákos betegeknél az alacsony vércukorszintet, de nem hozta kapcsolatba a betegséggel. Egy francia professzor két csoport patkánnyal végzett kísérleteket. Az egyik csoportot rákokozó étrendnek vetette alá, a másik csoport a szokott eleséget kapta. A rendes koszton élő patkányok vércukortartalma normális volt, a másik csoportnál a rák első tüneteinél lesüllyedt. A süllyedés aszerint fokozódott, hogy milyen gyorsan növekedett a rákos daganat. Az ember és a patkány vércukortartalma egyforma, értéke 0,8 g literenként. Éppen ezért könnyen kimutatható a rák vérvizsgálattal. Debrecenben ötmillió voltos berendezést építenek. A modellje már próbát tett. Várják, hogy mielőbb vizsgázzon az igazi. Erről így nyilatkozott dr. Szalay Sándor Kossuth díjas akadémikus: — Külföldi tapasztalatok alapján építettünk egy tartály (tank) típusú gyorsítót. A gyorsító modelljének felépítése során is jelentkeztek már azok a technikai nehézségek, amelyek a nagy generátornál fokozottabban várhatók. Az egyik legnagyobb probléma a nagyfeszültséget kibíró gyorsító eső elkészítése. A kerámiai anyagok — például a porcelán — erre a célra nem a legtökéletesebbek, de szerencsére a Karcagi üveggyár egy ik üvegfélesége kiválónak bizonyult. A kis generátor modelljét a tudományos vizsgálatok szolgálatába állítottuk: mesterséges at ommag átalakítási folyamatokban vizsgáljuk az atommag finomabb szerkezeti tulajdonságait. Mágneses szívvizsgálat A Szovjetunióban a voronyezsi politechnikai és orvos- tudományi főiskolán új, a szív rendkívül gyenge mágneses Ősló — állatkertben A prágai állatkertijén sikerrel tenyésztenek egy világhírű állatfajt, amely nemzetközi hírnévnek örvend: ez a Prze- loalski-ló, a legritkább állatok egyike a világon. Az International Zoo Yearbook — Nemzetközi Al'ntkcrti Évkönyv — nemrég megjelent kiadása szerint tavaly augusztusban Gi kanca és 83 mén élt 35 állatkertben. Ezeken kívül feltételezhető, hogy néhány vadon élő példány is létezik. Ez a lófaj a kőkorszakban élt. és szakemberek véleménye szerint a világhírű las- cauxi (Franciaország) barnngrajzok „lómodellje” a Prze- ivalski-ló volt.'Különösen érdekes ez a lófaj a lovak fejlődéstanával foglalkozó tudósok számára, gerincének anatómiája, továbbá sejtjeinek kromoszómaszáma ugyanis egészen más, mint a jelenleg élő összes többi lófajtáé. terének mérésén alapuló diagnosztikai módszert dolgoztak ki a szívvizsgálat számára. Ily módon számos olyan tünetet mutatnak ki, amelyek az elektromos szívvizsgálat során nem jelentkeznek. A magnet okardiográfnak nevezett műszer konstruktőreinek ki kellett küszöbölniük a föld- mágnesség, valamint a különböző ipari berendezések és vezeték zavaró hatásait, ami igen bonyolult feladatot jelentett. Ez a műszer nem szünteti meg az elektrokar- diográf használatát, sőt azzal párhuzamosan alkalmazható. A szívdiagnosztikai elemzés a két műszer adatainak összevetése alapján végezhető el, a korábbiaknál sokkal nagyobb pontossággal. Gondolkodó gépek? Syntax I mh ialűr szovjet elektronikus gép, a programozás során elkövetett hibákat automatikusan jelzi A kibernetika elméleti és gyakorlati fejlesztésének leglátványosabb eredményei a számítógépek. Bonyolult működésüket, a tudomány szolgálatába állításukat egy gondolatsorral világíthatjuk meg. Az ember élete minden pillanatban infoimációkat (értesüléseket, jelzéseket) észlel és értelmez, az érzékszervek közvetítésével, az agytevékenység révén. A cél az, hogy az ember olyan gépeket állítson maga helyett, amelyek az értesüléseket feldolgozzák. Az információifeldolgozó gépek olyan folyamatokkal foglalkoznak, amelyek felbonthatók ismert alapműveletek sorozatára. Ha például az ember által meghatározott, a gépnek szóló utasítás bizonyos adatokkal való összehasonlítást jelöl meg feladatul, valójában a kivonás nevű számtani alapműveletet kell végeznie a gépnek. Az összehasonlítás tehát egyszerű kivonás; az arányosítás osztás; két egymást követő lépés várható eredményének kiszámítása pedig összeadás. Az ember tehát alapműveletekre bontható matematikai feladat formájában megfogalmazza az utasításait, s a számítógép ennek alapján fantasztikus gyorsasággal „cselekszik”. Az eredetileg „játékelméletnek” nevezett matematikai okoskodásból fejlesztették ki a kibernetikusok a „döntések elméletét”. A számítógépek ennek alkalmazásával „isimerik fel” az írt betűket, vagyis „eldöntik”, hogy mi az, amit „látnak” és miként kövessék egymást az egyes mozzanatok idő- és fontossági sorrend szerint. Ugyanakkor kiválasztják egy adott cél eléréséhez vezető több különböző lehetőség közül a legjobbat. Biológiai szempontból a gondolkodás eseménysorozatnak tekinthető, amely az agyvelő különböző részei között lezajló információcseréből áll. A jelenlegi számítógépekkel mindazok a feladatok elvégezhetők, amelyeket megfelelő szabályokba tudnak foglalni. Ám az emberi agy- velő nemcsak logikai folyamatokra, hanem sejtésekre is képes, amelyeknek ma még nincsenek kidolgozott formulái. Gondolkodó számítógépekről tehát csak akkor beszélhetnénk,, ha sejtésszerű kapcsolatok létesítését is meg tudnánk oldani. Erre ma még nincs lehetőség és egyelőre nem is várható előrehaladás ebben a vonatkozásban. Akik figyelemmel kísérték a televízióban az Orion űrhajó kalandjait, sejtelmük lehet a számítógépek és az automatikusan vezérelt egységek (robotok) jövőbeni szerepéről » f i
