Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-24 / 71. szám
4 MST HEGYEI kfüirloro 1968. MÁRCIUS 2Í., YASARNAP VillanóíénY A bizalom védettsége Nfagy dolog a társak bizalmából választott tisztséget betölteni. Felelősség, plusz munka, olykor, nem is ritkán, viták, kellemetlenségek vállalása. Megtiszteltetés a szakszervezeti tisztség is, legyen akár bizal- miság, műhely bizottsági tagság, bármi. Aki kiérdemli e megtiszteltetést, a társak bizalmát, az joggal kap védelmet is e bizalomért. A kollektív szerződések helyesen, jogosan rögzítik a szakszervezeti tisztségviselők védelmét, van azonban, ahol ennél is tovább léptek. A Csepel Autógyárban kimondták a kollektív szerződésben, hogy a szakszervezeti tisztség viselőjét, amennyiben — természetesen nem törvénybeütköző, vagy hasonló okok miatt — a legközelebbi választáson nem kapja meg újra társai bizalmát, egy éyig még megilleti a védettség. Okos és helyes elhatározás ez, bár nem viták nélkül született, A társak bizalmát élvező szakszervezeti ember sűrűn kerülhet olyan helyzetbe, amikor vitatkoznia, sőt, nemet mondania is kell. Es vannak türelmes emberek. Olyanok, akik kivárják a következő választást, s ha megszűnt a védettség, egyszeriben, s kamatostól fizetni próbálnak. Hát ezért szerepel a kollektívban ez a plusz egy esztendő: védeni a bizalmat. Előretekintő passzus ez a Csepel Autógyár kollektív szerződésében, az üzemi demokrácia egyik részének jogszerű védelme. Es ezt az előretekintést másutt is örömmel üdvözölnénk! (m. o.) KÜLDÖTTEK ^ A nemzet minden rétegéneik ismert és isme- ^ rétién képviselői ülnek össze Pest megyében, 5 hogy hétvégi szabadnapjukat önként és szíve- ^sen áldozzák a köz javára. Többségük ugyan $ a szürke hétköznapokban is azt tette, hiszen $ ennek elismerése is, hogy részt vehetnek a y Hazafias Népfront Pest megyei küldötterte- ^ ltezletén. Összeülnek, hogy esztendők mérie- jí gét vonják meg és az itt megválasztandó küldötteknek bölcs űtravalót gyűjthessenek. ^ Ok majd az egész ország színe előtt, a néptolmácsolják megbízóik Csupics Szánkó vb- Solymári Béla ísko- Szabó Gusztáv szer- Aczél Ferenc isaz elnökhelyettes. Száz- laigazgató, Gyűl számkészítő, Ganz galóhelyettes, művehalombatta Árammérő lődési ház, Vecsés Kéri Miklós megyei főállatorvos * ^ frontkongresszuson i akaratát. Közülük mutatunk be ötöt. '///////////////////////////////////////////✓^^^^ A tanácstag szemével: Üzlet - Vendéglő — Gáztelep A Maglód és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezet 4 község ellátásáról gondoskodik. Maglódról, Ecserről, Mendérői s részben Gyömrőről. A fogyasztók sokrétűbb, kulturáltabb, teljesebb kiszolgálásáért a közelmúltban sokat tett a szövetkezet. Vásároltak két házat Maglódon, egyet Ecseren s ezekben új üzleteket létesítettek. A régieket bővítették, átalakították. Maglód utcáin szépek a kirakatok, áru is van bőven. A 11-es élelmiszer-háztartási boltot tágasabb helyiségbe vitték, új berendezést kapott, s a kettes számú élelmiszerboltot is rendbehozták, i Maglód-Nyaralón most építik az önkiszolgálót, hús-vét ra már itt vásárolhatnak az asszonyok. A napokban nyitják meg Gyömrőn a szikvíxüzemet és a Maglód—Ecser közötti gázcseretelep létesítésére már felhúzták a falakat. Két hónap múlva ez is elkészül... Es sorolhatnám még az ap- róbb-nagyobb eredményeket. Örömmel várjuk a küldöttközgyűlést, ahol részleteséb- ben is megtudhatjuk, hogy mit jelentett az 1967-es év és mit hozhat 1963. Rivnyák Károlyné körzeti tanácstag I Vidéki telefonkönyvek A posta befejezte az „ország teleíonkönyvének” előkészületeit, és sorban adja ki a megyei telefonelőfizetők névsorát. Győr-Sopron megye 1968. évi telefonkönyve már megjelent, s április közepéig elkészül valamennyi megyei telé- fonnévsor. Az országos vidéki telefonkönyv — amely mind a 19 megye távbeszélő-tulajdonosait feltünteti — előreláthatólag májusban kerül forgalomba, korlátozott példányszámban. Ezért az országos telefonkönyvekre a postahivatalok előjegyzést vesznek fel. Mit tenne Ön? Ha bíró lenne? D r. Hajdú Mám alig több, mint másfél esztendeje végzett a jogi egyetemen. Azóta _a szentendrei járási ügyészség 'fogalmazója. Szereti a munkáját és ebben az sem akadályozza, hogy naponta utazik a fővárosból Szentendrére és vissza. O A Szentendrei városi Tanács elnökhelyettesének íróasztalában mintegy fél száz olyan bírói határozat van, amelyet nem lehet végrehajtani. Valamennyi válóperes Ügy aktája. — Igen, tudomásom van ezekről a végrehajthatatlan bírósági határozatokról, amelyek kimondják a válást, de lakást biztosítani az elvált felek szét-ltoltözéséhez sem a bíróság, sem a tanács nem tud. O Véleménye szerint mi az oka a sok válásnak? t — Sajnos az okok sokrétűek és szerteágazók. Egyetlen mondatban nem lehet megfelelni a kérdésre. O A leggyakoribb okok ? — Az egyik, elsősorban fiatal házasok esetében, az önálló lakás hiányét. A legtöbb fiatal házas vagy a fiú vagy a lány szüleinek a lakásán kezdi meg önálló életét. Csakhogy úgy nagyon nehéz megteremteni az önálló életet, ha a szülők beleszólnak a fiatalok dolgába, ami együttlakás esetében szinte elkerülhetetlen. Ez aztán. előbb vagy utóbb elmérgesíti a viszonyt a fiatal házasok között, s akik nemrég még az ányakönywezető előtt álltak boldogan, egymásra acsarkodva kerülnek a válóperes bíró elé. A másik igen gyakori ok, szintén a fiatalok esetében, a rövid ismeretség után, meggondolatlanul kötött házassólg. A harmadik, s ez igen becsülendő tulajdonság, a mai f iatalok őszintébbek ebben a kérdésben is, mint sok minden másban. Inkább elválnak, mintsem olyan légkörben éljenek egymás mellett, amely megmérgezi együttlétüket. A mai fiatalok már nem rettegnek a megszüléstől, hogy mit mondanak majd róluk, elromlott házasságukról az emberek. O Mint nő, hogyan látja a válások kérdését? — A nők mai nemzedéke sokkal igényesebb a házasélet tekintetében, mint anyáik vagy nagyanyáik voltak. Ha úgy érzik, hogy nyomós okuk van a házasság felbontására, nem félnek a válástól és következményeitől. Ez érthető is: a lányok közül egyre többen végzik el az egyetemet, a főiskolát, a középiskolát. Tanul- tabbak, okosabbak. Es gazdaságilag is függetlenek ma már, j hiszen a legtöbb lány előbb munkát, keres, szakmát tanul, csak azután gondol a házasságra. Ha pedig valakinek tanult szakmája van, akkor a válás után is biztosítva van megélhetése, sőt becsülettel | felnevelheti: még a. gyerekét j is. ■ j-.'vovrffä -"t-. j O Nffi. szemmel miben látja a vá- : lások okát? — Sok lánnyal, asszonnyal ! beszélgettem a párválasztásról. Ebben is jelentős a változás a régebbi felfogással szemben. Ma már nem a csinos férfi a legfőbb vonzóerő, annál inkább a hűség, az őszinteség, az azonos érdeklődési kör. A nők legtöbbször a férj hűtlenségét, eltérő érdeklődési körét, részegeskedését, felelőtlenségét, gorombaságát hozzák fel érvként a válás mellett. Érthető: olyan megpróbáltatások ezek, amelyeket egy mai, felvilágosult, iskolázott nő nem tud elviselni. O Ml a véleménye arról, hogy a válások legfőbb áldozata mindig a gyerek? — Ez igaz. De az is igaz, hogy semmit sem ér az a házasság, amelyet csak a gyerek tart össze, mint egyetlen kapocs. Van egy érdekes megfigyelésem az idősebb korban történő válásokról. Eleinte nagyon meglepődtem: mi lehet az oka annak, hogy húsz-hiir szónkét év után válnak el egymástól emberek? Akik életüknek ilyen hosszú szakaszát élték le egymás mellett, azok már nem viselkedhetnek meggondolatlan gyerekek módjára, okoskodtam. Sok ilyen embert kérdeztem meg és tudja, mit válaszoltak? Becsületben felneveltük a gyerekünket vagy a gyerekeinket, most már a talpukra álltak, nem érezték, hogy mi közben elhidegültünk egymástól. Újra függetlenek lettünk, mint férj-feleség, csak önmagunkkal szemben vagyunk felelősek. Hogy a válás mellett döntöttünk, azt a gyerekeink már nem szenvedik meg. Nekünk pedig van még néhány esztendőnk hátra, ami alatt talán sikerül megtalálnunk a rég áhítozott boldogságot ... Ha ezek az emberek alakoskodták is egymással szemben hosszú éveken át, önmaguknak ugyan rosszat tettek vele, de a gyerekeik úgy nőttek fel, hogy nem szenvedték meg sem az édesapa, sem az édesanya hiányát. O Mindez azt bizonyitja, hogy a bíró nem ítélhet egyformán, egyazon mércével két válóperes ügyben. — Semmiképpen sem. Nyugodtan állíthatom, ahány válás, annyiféle. Elmondanék ezzel kapcsolatban, még egy érdekes esetet. Esztendők óta ismerek egy házaspárt. Egy házban lakom velük. A házban mindenki csak mintaházasoknak nevezi őket. Kézen-., fogva jönnek haza és mennek el. Rajtuk kívül csak .; ép t_u-l dom, hogy már két,' eve élyaí-? tak. Amíg a törvény szerint együtt éltek, napirenden volt közöttük a veszekedés, a marakodás. Elváltak, de különköltözni egyelőre egyikük sem I tudott. Ma már nem is akar- ! naiv. Jobban szeretik egymást, I mint valaha. Együtt élnek a legnagyobb egyetértésben. Mi lehet ennek az oka? Őszintén elmondták. Véleményük szerint a házasság hivatalos kötelékében a megszolcás csökkentette egymás iránt érzett felelősségüket, figyelmességüket Most, hogy szabadok, s akkor hagyhatja ott egyik a másikat és fordítva, amikor arra módot ad a másik, mindketten kerülik az ütközőpontokat, figyelmességük, felelősségérzetük, szeretetük nem csökken, inkább gazdagodik a napok, hetek, hónapok múlásával ... Ez természetesen nem lehet mindenkire érvényes szabály. Mint az az eset sem, amikor az elvált felek azon vi- askodásuk közben, hogy melyik szerezzen jogot a gyermek megtartására, újra egymásra- találtak és ismét összeházasodtak. Ezeket a példákat csak azért idéztem, hogy elmondjam véleményemet: ha én bíró lennék, minden esetben másként próbálnám kikutatni a csődbejutott házasságok okait, az együttélés további kényszerét nem erőltetném rá soha senkire és döntésemben minden alkalommal nemcsak a tények közlésére szorítkoznám, hanem megpróbálnám elmondani azt is, milyenek ők ketten, mire vigyázzanak — önmaguk jellemének ismeretében — további életük során. És ha bíró lennék, nagyon sok időt töltenék a fiatalok között, őszintén beszélve velük a házasságról, a felelősségről, egymás megismerésének fontosságáról. Mert a válás az már csak olyan, mint a beteg ember kezelése. Az orvostudománynak azonban ma már egyre inkább a betegségek megelőzése a legfőbb feladata. Miért ne lehetne akkor ugyanez a bíróságok feladata is? Prukncr Pál Új bélyegek A posta 'kibocsátja az első negyedév bélyegeit. A Hegyeshalom és Záhony közötti vasútvonal villamosításának befejezésének alkalmából az „Évfordulók — események 1968." bélyegsorozatban 2 forintos bélyeg kerül forgalomba március 30-án. Ugyancsak egy hét múlva, március 30-án a bélyeggyűjtők érdeklődésére számot tartó, 8 értékből £Üó bélyegsurozut jelen-k. mcg^'Á CO fi Hét c*. aíu: f. • ;. a:-, i,.?;*. az a 2, a 2,50 és az $ forihtos Címletű bélyegek különböző fáj-, tájú macskák fejét ábrázolják Wúffjáík Izabellt KelI-e a két járókelő? Halálra ítéli kockák Izabellből egymillió kocka készült, de százezer is elegendő lesz a legújabb magyar krimifilmhez. Bácskai Lauró István Hamis Izabell című filmjében százezer kockán kényelmesen el lehet mondani, hogy abban a bizonyos budai háziján ki és miért ölte meg a magányos öreg hölgyet, akit már holtan talált a fotelben a tanítványát kereső tanárnőt alakító Ruttkai Éva. — Kényelmesen azért nem lehet elmondani a történetet, mert kényelmes beszédből nem lesz krimi — mondja Sivó György, a film vágója. — A bűnügyi filmhez feszültség kell, tempó kell, csak ezzel lehet fenntartani a rejtvényfejtő közérzett! néző érdeklődését. A vágóasztalon dől el a már kész filmkockák végleges sorsa: f.ilmszalag részei iesznek-e, vagy pedig a munka forgácsai. A vágóasztal, amely mostanában nagyon megbecsült és sokat emlegetett munkapadja a filmműhelynek, alig nagyobb, mint egy íróasztal. OrNapszemüveg AZ IDEI NAPSZEMÜVEG-DI- VATÜJIJONSÄ- GOK ELTÉRNEK A KORÁBBI ÉVEK DIV ATVONALÁTÓL. A TRAPÉZ, NÉGYSZÖG VONALI? SZEMÜVEG- KERET A SLÁGER. A NAPSZEMÜVEGEK Általában SÖTÉT KERETTEL KÉSZÜLNEK. Tanácstitkár a kéménytetőn — Nem könnyű a mi dolgunk — sóhajtott tréfásan az abonyi tanács- titlíár. — Néha még a madaralakai is nekünk kell foglalkozni. — Lakott itt a faluban egy gólyapár. Olyan pontosan visszatértek tavasszal, hogy nyilvántartásba vehettük volna őket, mint az embereket. A nyáron azonban a papával történt valami, eltűnt Rövidesen hasonló sorsra jutott a mama is. Később megtalálták őket, valaki megmér- gezte a házaspárt. Állítólag béka helyett kiscsirkékre specializálták magukat Erre nincs paragrafus. Egyszeresek jönnek az emberek: mi less a' két gór lyafival, nagyon éhesek. ■ .— Mi lesz, mi lesz — mondtam. — Én csak nem foghatok nekik béluít! Este megint megállít egy asz- szony: — Palikám, nem ettek a fiókák, segíteni kék rajtuk. Másnap reggel is akadt szószólójuk, hogy már csak kókad a fejük. Mi a csoda legyen azzal a két kisgólyával? Mégsem hagyhatjuk éhenveszni őket. Kerítettünk egy hosszú létrát és lehoztam őket, már nem is nagyon védekeztek. Ezután jött a ner liezebbje, meg kellett etetni őket. Igen ám, de mivel és hogyan? Nem vállalkozott rá senki, magamnak kellett lenyomkodni a torkukba a tejes zsemlét, meg az apró kukoricát. Beleizzadtam, mint még soha. Azon minutomban telefonáltam az Állatkertbe, kell-e nekik kisgólya? Másnap már utaztunk Pestre, a kerek vesszőlxtsár- ban a kucorgó két madárral. Azóta írtak felőlük, derék gólyapárrá never lődtek, a faluból a gyerekek már jártak náluk látogatóba. Ezt sem tanították a tanácsakadémián,. — komáromi — sóin egymás melleit pereg * hang filmje és a képfilm szalagja, mert itt még egymás mellett, külön fut a hang és a látvány, a mozgókép. Az asztal felett egy kis képernyőn „játszódik” a jelenet. A képernyőn már felfedezték a t gyilkosságot, megérkezett a | rendőrség is, körülveszi a házat Egy férfi áll a kerítés mel- I lett, szeretné elmenekülni, de j megijed, és egyelőre marad. Mitől ijedt meg? Az. operatőr lefényképezte azt a két utcai járókelőt akit a fiatalember megpillantott a kerítés mellett: miattuk változtatta meg elhatározását. A két gyalogos mögött rendőrök jönnek. Kérdés: a néző is kíváncsi-e a két közömbös járókelőre, vagy megérti a kerítés mögött rekedt férfi habozását akkor is, ha csak a rendőröket látja? A vágó próbálgatja, illészf- geti a képeket, a már levágott részeket is többször visszaragasztja. — Néha méterszám rakjuk vissza a „halálra ítélt” kockákat — mondja a vágó. —Már legalább tízszer levetítettem magamnak azt .a jelenetet is, amelyben elhangzik a döntő vallomás, amiből megtudjuk, ki volt a tettes. Először hosszú percekig beszélt a tanú, s az volt a kérdés, hogy mikor kell vele abbahagyatni, hogy a néző. is megértse az eseményeket, és közben azt se érezze, hogy túlmagyarázzuk a történetet. A „finomra vágás” során kockáról kockára koptattuk a felesleget, amíg az arc- kifejezés, a mozgás, a beszéd együttesen világossá nem tették a szituációt. A vágó a piros gombra teszi a kezét, megállnak az orsók, áll a hang és a kép filmszalag- ja. Megjelöli a kivágandó részt, egymás mellé szorítja a két szalagot, s a vágóprés egy pillanat alatt elvágja mind a kettőt. A hangét is, a képét is, A hang csíkja 21 kockával előbbre jár, mert a világ minden vetítőgépe 21 kockával előbb olvassa le a hangot, mint ahogy mutatja a képet, A rúgóasztalon is ehhez kell alkalmazkodni, ha azt akarja, hogy a néző egyszerre észlelje a száj mozgását és a hangot. December 3-án kezdődött a forgatás, másnap már vágóasztalon voltak az első tekercsek. K. I. A GYÁR- ÉS GÉPSZERELŐ VÁLLALAT KERES VIDÉKI SZERELÉSI TERÜLETEIRE (Tiszaszederkény, Kazincbarcika, Székesfehérvár, Almásfüzitő, Dunaújváros) • LAKATOS • CSŐSZERELŐ • HEGESZTŐ • KOVÁCS szakmunkásokat és segédmunkásokat A külszolgálatra vonatkozó összes juttatásokat biztosítjuk. Jelentkezés személyesen vagy írásban: Bpest VI., Paulay Ede utca 52. Személyzeti Osztály i f
