Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-24 / 71. szám
1968, MÁRCIUS 24.. VASÁRNAP "'zMíHap a KÉT ÉVTIZED A mindinkább sokasodó történelmi évfordulók is jelzik, bogy a felszabadulás óta mennyit tett, alkotott munkás népünk. Sokan talán még úgy emlékeznek a nagy napra, mintha ma történt volna, pedig éppen két évtizede már, hogy 1948 márciusában sor került a száz munkásnál, többet foglalkoztató üzemek, gyárak államosítására. Nincs többé tőkés igazgató, munkáskizsákmányolás, kapitalista nyerészkedés. Az új élet szele, a remények melege szinte perzselt azokban a napokban. Nagy esemény volt. Aki átélte, ma sem tud izgalom és meghatódottság nélkül gondolni rá. Ez esetben indokolt a nagy szó: valóban történelmi fordulat volt. A fel- szabadulást követő idők sokszor még zűrzavaros eseményei után az első nagy, meggyőző tett, hogy valóban a szocializmus felé haladunk, a nép nálunk is igazán szocialista módon gazdálkodhat az ország javaival, s elkezdheti azt az életet építeni, amelyet a kommunista párt programja olyan vonzónak rajzolt. A földosztás megszüntette hazánkban a feudális urak előjogait, a parasztok kezébe adta a földet. Mégis a gyárak, az üzemek államosítása volt a nagy hadüzenet az évszázados elmaradottságnak és biztosíték arra, hogy a feudális maradi- 8 ágban tengődő agrárország fejlett ipari országgá válhat. Bizonyította ezt a fejlődés üteme is. Gyáraink, üzemeink gyors taipraállása. A rekonstrukciók, a bővítések, a korszerűsítések, s a jobban szervezett, több szívvel végzett munka nyomában biztatóan növekvő termelés. A munkások keze nyomán új ipari üzemek, korszerű gyáróriások nőttek fel hazánk földjén. Egyszóval, a két évtized során ipari országgá lettünk. Ez a húsz év persze nem lehetett elég ahhoz, hogy minden jó terv valóra váljon, de megteremtődött a szilárd alap. amelyre bízvást építhetjük a szocializmus falait. Az eddig elvégzett jó munkára épülnek a további tervek, tennivalók. Arra épül az új gazdasági irányítási rendszer, amely betetőzi, kiteljesíti azt. amit a két évtized megteremtett. Rakétákkal - jégeső ellen Tárgyalások kezdődtek arról, hogy — égyelőre kísérletképpen — hazánkban is bevezessék azt a módszert, amely alkalmas a jégesők keletkezésének megakadályozására. Az előzetes elképzelések szerint — amint erről dr. Wirth Endre, az Országos Meteorológiai Intézet tudományos munkatársa adott tájékoztatást — a Szovjetunióban elméletileg is megalapozott módszerrel, rakétákkal juttatnák fel a jégesővel fenyegető zivatarfelhőkbe az .ezüstjodid kristályokat. Ezek az apró tízezred milliméteres részecskék ugyanis fenn a magasban szétterülve meggyorsítják a jégkristályok kialakulását, de úgy, hogy jóval nagyobb számú és ennek megfelelően sokkal kisebb jégszemcsék fejlődnek ki. Az ilyen kis jégkristályok pedig régen ártalmatlan esőcseppekké olvadnak, mire megteszik a hosszú utat a felhőtől a földig. Azt, hogy melyik .felhőből várható jégeső, a földön elhelyezett radarkészülékek elég nagy valószínűséggel meg tudják állapítani. Elsőnek egy körülbelül ezer négyzetkilométeres területen állítanák fel a radarhálózatot és tartanának készenlétben néhány rakétakilövő gépkocsit. A DHV meg a többiek A porták összeérnek Az ügy — kis ügy, de fontos tanulság! — nyugvópontra jutott. Az étteremben ismét régi áron számolják a kakaót. Addig azonban, míg a nyugvópont elérkezett, .sok száz ember bosszankodott. Kezdem az elején: januártól a vendéglátóipari vállalatok jóval rugalmasabb árrendszerrel dolgozhatnak, mint korábban. A Duna menti Hőerőmű Vállalatnál, Százhalombattán *az üzemélelmezést — nemcsak az erőmű, hanem az egész beruházás számára — a dunaújvárosi vállalat biztosítja. Az új árrendszer bemutatkozása sok száz reggelizőt dühített fel: a kakaópor, a cukor ára csökkent, a tejé változatlan maradt, s erre az étteremben — drágábban adták a kakaót... Más cikkeknél is tapasztalható volt a nem kellő gondossággal történt ármegállapítás. A beruházás párt-végrehajtóbizottságának föllépése nyomán a szakszervezet vizsgálatot kért; ennek eredménye volt a régi ár visszaállítása. Ami „árnyékban marad" Az erőmű hatalmas beruházás; sokszor leírtuk. Mégis, e látványos, s nagyszerű munkának vannak „árnyékban maradó” gondjai-bajai is. Nagyobb és kisebb ügyek ezek — mint a kakaóé —, ám súlyos hiba lenne azért, mert árnyékban maradnak, nem fordítani figyelmet megoldásukra. A beruházás pártvégrehajtóbizottsága sokszor foglalkozik ilyen kérdésekkel; okkal, s helyesen teszik. A hatos blokk június elsejére tervezett indításához soron kívül kellenének alkatrészek: levél a KISZ Központi Bizottságán át a Kom- szomolhoz, a szovjet ifjú- kommunisták^ elvtársi segítségét kérve. Eljárni egyik, meg másik üzem pártbizottságához: elvtársak segítse*tek, korábban kellene, mint az általatok vállalt hivatalos határidő... Kooperációs értekezlet: a párt-Végrenajto- bizotlság kezdeményezésére a beruházáson dolgozó vállalatok némi plusszal toldják meg kötelezettségüket, a VERTESE további szakmunkásokat, az MHD hegesztőket ad... Az ismeretes tűzesetet követően minden kézre szükség volt: a végrehajtó bizottság, a környező es más gyárak segítségül hívott dolgozóinak áldozatos munkájával 24 ezer társadalmi munkaórát biztosított ehhez. Egy ilyen nagy beruházáson nehéz meghúzni' a határvonalat, mi a kis, s mi a nagy ügy. Minden összefügg: az új árrendszer, a szerelési határidők szorossága, az emberek hangulata. Az itt dolgozó kommunisták sokat kell, hogy vállalj anale, mert máskülönben sok mindennek — nem lenne gazdája. Fölfelé meg — lefelé A végrehajtó bizottság, az erőmű pártszervezete és gazdasági vezetése tiszteletre méltó erőfeszítéseket tesz az ún. termelői árszínvonal megértetéséért. Nincs könnyű dolguk. Ugyanis: az erőmű fix áron adja terméket, az áramot és a gőzt. Nyereségtömegébe „bekalkuláltak”, hogy korszerűen működő erőműről van szó. Összesen mintegy három és fél millió forint értékben csökkentették árbevételeiket; beszerzéseik forintösszege ugyanakkor emeh- kedik. (Megint egy apró példa: sürgősen szükség volt két különleges, nagy méretű csapágyra. A szállító cég ugyan raktárról adta — tehát szó sem volt „postamunkában” végzett gyártásról — mégis, egy harmadik csapágy árát csapta hozzá, felárként ...) Nincsenek könnyű helyzetben: a hőerőműnek dolgozó vállalatok nagy többsége a maximált árak , felső határánál szabta meg j szolgáltatásai értékét, sőt, j olyan példa is van, mint a : Láng Gépgyáré, mely az en- | gedélyezett 32 százalékos ár- ! színvonal-növekedés helyett ! 55—60 százaléknál tart. Mint- ; egy tíz százalékkal drágult a ! könnyű-kénes fűtőolaj ton- ! nánképti ára, a mészhidrdt ! ára 39, a sósavé hatvan szá- ! zalékkal emelkedett például, ■ s a segédanyagok átlagos ár- ! növekedése 18 százalékot tesz ! ki. Csalt a fűtőolaj árának ! emelkedése mintegy tízmíl- jlió forint többletet ró az ! erőműre: „kigazdálkodni” ! mindezt úgy, hogy a nyereség is meglegyen, csakis mű- ; szaki fejlesztéssel, a beren- ! dezések jobb hatásfokának ! biztosításával, az üzemelte- ! tési fegyelem további erősí- ! tésével lehet. i A beruházás párt-végréhaj- j tóbizottságának titkára, Ko- i máromi János: — Ezek a kér- : dések érthetően erősen foglal- : koztatják nemcsak a kommu- j nistákat, hanem a beruházás ! egészét. Választ azonban első- : sorban a kommunistáktól vár- ; nak az emberek, hozzájuk for- \ dúlnak magyarázatért. Ez nem ! csupán a kommunisták fele- ílősségét jelenti, hanem azt is, ! hogy valóban képesek legye- ! nek a torlódó feladatokon úrrá j lenni. ! . Előfér ben az alapszervezetek ! A beruházás bonyolultsága, I a problémák sokrétűsége és ! összefüggései előtérbe állítják ! o, pártalapszervezetek munká- ! ját. Az erőmű pártszervezete ! jól megfelel e feladatoknak — ! s külön segítség, hogy a gaz- ! dasági vezetők egy része, mint ; az igazgató, a főkönyvelő, : maguk is jelentős pártmunkát : végeznek —, a többi pártalap- : szervezetben azonban még sok ! a tennivaló. Éppen mert az új : irányítási rendszer bonyolul- i tabban rajzolja fel a problé- j mák sorát, az eddiginél jobban kell kamatartatni azt a lehetőséget, hogy fiatal műszakiak sora lett tagja a pártnak itt a beruházáson, s szaktudásuk, a politikai tájékozottsággal ötvöződve, jelentős erőforrása lehet a pártmunka gazdagításának. Szükség van erre, hiszen nap mint nap kiderül : nélkülözhetetlen az okos, felvilágosító, meggyőző szó. Igen sok vita volt a részesedési kategóriák kialakításánál például, s e viták folytatására — a most elvetett, de megfontolandó elemeket tartalmazó javaslatról, a kategóriákon belüli különbségtevésről — számítani lehet. Ugyancsak sok száz embert érintő kérdés az ebéd-hozzájárulás, s az ebédjegyekkel űzött üzletelés. Erinek elvi alapjait kimunkálni, megértetni, hogy mi lenne a helyes, mert igazságos, ugyancsak a kommunisták, elsősorban a szakszervezetben dolgozó párttagok feladata. Az alapszervezetekben végzett felvilágosító munka nem kulloghat az események után; több kezdeményezésre, bátorságra van szükség, s főként nem általános, hanem — mint ahogy ezt a gazdaságpolitikai tanfolyamot vezető erőműigazgató teszi — konkrét, helyi példákra, érvekre! Csakis így lehet rögtön keletkezésükkor leleplezni az álhíreket, a találgatásokat, de — oéldául — csakis így, konkrét példák alapján lehet fellépni a munkafegyelem nagyon is kívánatos és szükséges erősítése mellett. Nemcsak a gondok Több kommunista említette: jó dolog, hogy nemcsak a gon- dok-bajok esetén várják az emberek a pártszervezet magyarázatát, azaz — ha a diplomatikusan fogalmazottakat lefordítom — nemcsak akkor, ha „győzködni” kell. Jó néhány fiatal házas hallgatott a kommunisták megnyugtató szavára év végén, a csakis áremelésekről szóló híresztelések idején. Nem bánták meg, s ezt — ami ma még szokatlan — nyíltan, különböző fórumokon ki is mondták! Igen sokat erősített a kommunisták tekintélyén a már említett 24 ezer társadalmi munkaóra, föllépésük az étteremnél tapasztalható visszásságok ellen, s az is, hogy az erőmű párt- szervezete, szakszervezeti bizottsága és gazdasági, vezetése valóban elvi alapokon nyugvó kapcsolatot — mégpedig jó kapcsolatot alakított ki, nemcsak egymás között, hanem a beruházáson dolgozó vállalatokkal is. Valóban, a kommunisták nemcsak a gondokról beszélnek. Érveik fegyvertárában ott van — például — a 44 órás munkahét bevezetésének előkészítésére tett fölmérés sok megállapítása, az ez évre meghatározott kétszázalékos bér- fejlesztésnél az az elvi állás- foglalás, hogy annak többségét a fizikai munkások kapják, az éjszakai pótlék tízről tizenhárom százalékra való fölemelése, a nyereségnél a váltóműszakosok előnyben részesítése, tehát egy sor „népszerű” tény. Szükség, nagy szükség van ezekre: néhány vezető kivételével ugyanis az erőmű valóban hatalmas építőmunkájából az emberek elsősorban az őket érintő részleteket, s nem a nagy egészet érzik. Ehhez, s így kell igazodnia a kommunisták munkájának is. Komáromi János, a végrehajtó bizottság titkára: — A kommunisták úgy igyekeznek — jobb kifejezés híján — átfogni a beruházás egész bonyolultságát, hogy megértsék: a porták összeérnek. Nincs csak hajógyári, csak Lánggyári, csalt erőműves ügy. Mindenki munkája függ a másikétól, s minden ember: fontos ember! Éppen ezért minden probléma, gond is fontos. Mert ezeknél is a porták ösz- szeérnek. .. Mészáros Ottó * Műtét > I Pesttől Aszódig | I Nem az úton robogó mentő- ^ kocsiban, ahogy talán a cím ^ sejtetné, hanem éppen magán ^ az úton. Leoperálják a 3-as ^ főútvonal veszélyes kanyarula- ^ tait, szélesítik az úttestet, fel- S újítják hídjait és felüljárókat^ építenek a fontosabb kereszte- ^ ződéseknél. Most még sok a ^ szükségkitérő, a munka azon- ^ ban jól halad. O Budapest határában az ^ elterelt útnak megf ele- ^ lóén új árkot ásnak föld alatti^ kábelvezetékek számára. O A bagi csárda közelében^ épp lebontják és trélerre^ helyezik az egyik munkagépet.^ Itt már elvégezte dolgát. A ^ bokros, hepehupás szakaszon ^ már egyenesre gyalult sáv ^ nyúlik végig, a kiegyenesített^ útszakasz alapja. s O lme, Kistarjánál már el^ is készült a modern, be-^ tonozott felüljáró. & ÁPRILIS 5—75; Tavaszi iskolai szünet A művelődésügyi miniszter tanévnyitó utasítása szerint az idén általános és középiskolákban a tavaszi Szünet április 5-én, pénteken kezdődik, s az első tanítási nap április 16-án, kedden lesz. Számos tanintézetben már elkészült a szünidei program. A diákok, az úttörőcsapatok kirándulásokat, túrákat, táborozást rendeznek. Sokféle hasznos szórakozás várja a tanulókat az úttörőházakban, i művelődési otthonokban is. A miniszteri rendelkezés előírja, hogy a szünetekben ií gondoskodni kell a napköz: otthonos gyerekek foglalkoztatásáról, ellátásáról. 1 i A BIBLIA ÉS DR. FELD Mitől omlottak le __________________________________ ' m il'll !■ — I Jerikó fa'Iai? —11 . i i . i in in ■ ■ * j Józsiié ismerte a talajmechanikát A mérnökök nem cáfolják a legendákat, hanem magyarázatot keresnek rájuk. A hét kürtölő pap zenebonájától azért omlottak össze Jerikó falai, amikor Józsué serege ostromolta a várost, mert előzetesen már aláaknázták katonái a falakat. Ezt állította dr. Jacob Feld a III. ázsiai regionális konferencián, amelyet a közelmúltban rendeztek a haifai technológiai intézetben. Szerinte Józsué lehet, hogy nagy hadvezér volt, de mindenesetre talajmechanikai ismereteinek köszönhette, hogy harc nélkül be tudta venni Jerikót. Feld dr. 1931 óta végez megfigyeléseket a Jerikó környéki ásatások vezetőjével, Tulloch őrnaggyal, az Allenby hadsereg mérnökkari tisztjével. Figyelmét felkeltették a körülbelül - ózsué korából' származó faltöredékek, amelyeket 16 méteres mélységből hoztak napvilágra. „A legmélyebben fekvő és a legnagyobb kövek, amelyek alighanem a fal alapkövei voltak, szét voltak szóródva, mintha valaki kívülről szánt- szándékkal aláásta volna a falat.” A környéken viszonylag laza a talaj, Józsué aknászai ásókkal és csákányokkal hat nap alatt alá tudták ásni a falakat — a biblia és Feld dr. szerint. Miközben az aknászok dolgoztak, a kürtök harsogása elnyomta a szerszámok zaját. „S mikor a munka kész volt, a hetedik napon, a papok még hangosabban fújták meg i kürtöket és Jerikó falai leomlottak.”
