Pest Megyei Hírlap, 1968. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-24 / 71. szám

1968, MÁRCIUS 24.. VASÁRNAP "'zMíHap a KÉT ÉVTIZED A mindinkább sokasodó tör­ténelmi évfordulók is jelzik, bogy a felszabadulás óta mennyit tett, alkotott munkás népünk. Sokan talán még úgy emlékeznek a nagy napra, mintha ma történt volna, pe­dig éppen két évtizede már, hogy 1948 márciusában sor ke­rült a száz munkásnál, többet foglalkoztató üzemek, gyárak államosítására. Nincs többé tőkés igazgató, munkáskizsákmányolás, kapi­talista nyerészkedés. Az új élet szele, a remények melege szinte perzselt azokban a na­pokban. Nagy esemény volt. Aki átélte, ma sem tud izga­lom és meghatódottság nélkül gondolni rá. Ez esetben indo­kolt a nagy szó: valóban tör­ténelmi fordulat volt. A fel- szabadulást követő idők sok­szor még zűrzavaros esemé­nyei után az első nagy, meg­győző tett, hogy valóban a szo­cializmus felé haladunk, a nép nálunk is igazán szocialista módon gazdálkodhat az ország javaival, s elkezdheti azt az életet építeni, amelyet a kom­munista párt programja olyan vonzónak rajzolt. A földosztás megszüntette hazánkban a feudális urak elő­jogait, a parasztok kezébe adta a földet. Mégis a gyárak, az üzemek államosítása volt a nagy hadüzenet az évszázados elmaradottságnak és biztosíték arra, hogy a feudális maradi- 8 ágban tengődő agrárország fejlett ipari országgá válhat. Bizonyította ezt a fejlődés üteme is. Gyáraink, üzemeink gyors taipraállása. A rekonst­rukciók, a bővítések, a korsze­rűsítések, s a jobban szerve­zett, több szívvel végzett mun­ka nyomában biztatóan nö­vekvő termelés. A munkások keze nyomán új ipari üzemek, korszerű gyáróriások nőttek fel hazánk földjén. Egyszóval, a két évtized során ipari or­szággá lettünk. Ez a húsz év persze nem lehetett elég ahhoz, hogy min­den jó terv valóra váljon, de megteremtődött a szilárd alap. amelyre bízvást építhetjük a szocializmus falait. Az eddig elvégzett jó munkára épülnek a további tervek, tennivalók. Arra épül az új gazdasági irá­nyítási rendszer, amely bete­tőzi, kiteljesíti azt. amit a két évtized megteremtett. Rakétákkal - jégeső ellen Tárgyalások kezdődtek ar­ról, hogy — égyelőre kísérlet­képpen — hazánkban is be­vezessék azt a módszert, amely alkalmas a jégesők keletkezé­sének megakadályozására. Az előzetes elképzelések szerint — amint erről dr. Wirth Endre, az Országos Me­teorológiai Intézet tudományos munkatársa adott tájékozta­tást — a Szovjetunióban el­méletileg is megalapozott módszerrel, rakétákkal juttat­nák fel a jégesővel fenyegető zivatarfelhőkbe az .ezüstjodid kristályokat. Ezek az apró tíz­ezred milliméteres részecskék ugyanis fenn a magasban szétterülve meggyorsítják a jégkristályok kialakulását, de úgy, hogy jóval nagyobb szá­mú és ennek megfelelően sok­kal kisebb jégszemcsék fejlőd­nek ki. Az ilyen kis jégkristá­lyok pedig régen ártalmatlan esőcseppekké olvadnak, mire megteszik a hosszú utat a fel­hőtől a földig. Azt, hogy me­lyik .felhőből várható jégeső, a földön elhelyezett radarkészü­lékek elég nagy valószínűség­gel meg tudják állapítani. Elsőnek egy körülbelül ezer négyzetkilométeres területen állítanák fel a radarhálózatot és tartanának készenlétben néhány rakétakilövő gépko­csit. A DHV meg a többiek A porták összeérnek Az ügy — kis ügy, de fon­tos tanulság! — nyugvópont­ra jutott. Az étteremben is­mét régi áron számolják a kakaót. Addig azonban, míg a nyugvópont elérkezett, .sok száz ember bosszankodott. Kezdem az elején: januártól a vendéglátóipari vállalatok jóval rugalmasabb árrend­szerrel dolgozhatnak, mint korábban. A Duna menti Hő­erőmű Vállalatnál, Százha­lombattán *az üzemélelme­zést — nemcsak az erőmű, hanem az egész beruházás számára — a dunaújvárosi vállalat biztosítja. Az új árrendszer bemutatkozása sok száz reggelizőt dühített fel: a kakaópor, a cukor ára csök­kent, a tejé változatlan ma­radt, s erre az étteremben — drágábban adták a kakaót... Más cikkeknél is tapasztal­ható volt a nem kellő gon­dossággal történt ármegálla­pítás. A beruházás párt-vég­rehajtóbizottságának föllépése nyomán a szakszervezet vizs­gálatot kért; ennek eredmé­nye volt a régi ár vissza­állítása. Ami „árnyékban marad" Az erőmű hatalmas beru­házás; sokszor leírtuk. Mégis, e látványos, s nagyszerű mun­kának vannak „árnyékban maradó” gondjai-bajai is. Nagyobb és kisebb ügyek ezek — mint a kakaóé —, ám súlyos hiba lenne azért, mert árnyékban maradnak, nem fordítani figyelmet meg­oldásukra. A beruházás párt­végrehajtóbizottsága sokszor foglalkozik ilyen kérdések­kel; okkal, s helyesen teszik. A hatos blokk június el­sejére tervezett indításához soron kívül kellenének al­katrészek: levél a KISZ Köz­ponti Bizottságán át a Kom- szomolhoz, a szovjet ifjú- kommunisták^ elvtársi segít­ségét kérve. Eljárni egyik, meg másik üzem pártbizott­ságához: elvtársak segítse*­tek, korábban kellene, mint az általatok vállalt hivata­los határidő... Kooperációs értekezlet: a párt-Végrenajto- bizotlság kezdeményezésére a beruházáson dolgozó vállala­tok némi plusszal toldják meg kötelezettségüket, a VERTESE további szakmun­kásokat, az MHD hegesztő­ket ad... Az ismeretes tűz­esetet követően minden kéz­re szükség volt: a végrehajtó bizottság, a környező es más gyárak segítségül hívott dol­gozóinak áldozatos munká­jával 24 ezer társadalmi munkaórát biztosított ehhez. Egy ilyen nagy beruházáson nehéz meghúzni' a határvo­nalat, mi a kis, s mi a nagy ügy. Minden összefügg: az új árrendszer, a szerelési határidők szorossága, az em­berek hangulata. Az itt dol­gozó kommunisták sokat kell, hogy vállalj anale, mert máskülönben sok mindennek — nem lenne gazdája. Fölfelé meg — lefelé A végrehajtó bizottság, az erőmű pártszervezete és gaz­dasági vezetése tiszteletre méltó erőfeszítéseket tesz az ún. termelői árszínvonal megértetéséért. Nincs könnyű dolguk. Ugyanis: az erőmű fix áron adja terméket, az áramot és a gőzt. Nyere­ségtömegébe „bekalkuláltak”, hogy korszerűen működő erő­műről van szó. Összesen mint­egy három és fél millió forint értékben csökkentették ár­bevételeiket; beszerzéseik fo­rintösszege ugyanakkor emeh- kedik. (Megint egy apró pél­da: sürgősen szükség volt két különleges, nagy mére­tű csapágyra. A szállító cég ugyan raktárról adta — te­hát szó sem volt „postamun­kában” végzett gyártásról — mégis, egy harmadik csap­ágy árát csapta hozzá, fel­árként ...) Nincsenek könnyű helyzetben: a hőerőműnek dolgozó vállalatok nagy többsége a maximált árak , felső határánál szabta meg j szolgáltatásai értékét, sőt, j olyan példa is van, mint a : Láng Gépgyáré, mely az en- | gedélyezett 32 százalékos ár- ! színvonal-növekedés helyett ! 55—60 százaléknál tart. Mint- ; egy tíz százalékkal drágult a ! könnyű-kénes fűtőolaj ton- ! nánképti ára, a mészhidrdt ! ára 39, a sósavé hatvan szá- ! zalékkal emelkedett például, ■ s a segédanyagok átlagos ár- ! növekedése 18 százalékot tesz ! ki. Csalt a fűtőolaj árának ! emelkedése mintegy tízmíl- jlió forint többletet ró az ! erőműre: „kigazdálkodni” ! mindezt úgy, hogy a nyere­ség is meglegyen, csakis mű- ; szaki fejlesztéssel, a beren- ! dezések jobb hatásfokának ! biztosításával, az üzemelte- ! tési fegyelem további erősí- ! tésével lehet. i A beruházás párt-végréhaj- j tóbizottságának titkára, Ko- i máromi János: — Ezek a kér- : dések érthetően erősen foglal- : koztatják nemcsak a kommu- j nistákat, hanem a beruházás ! egészét. Választ azonban első- : sorban a kommunistáktól vár- ; nak az emberek, hozzájuk for- \ dúlnak magyarázatért. Ez nem ! csupán a kommunisták fele- ílősségét jelenti, hanem azt is, ! hogy valóban képesek legye- ! nek a torlódó feladatokon úrrá j lenni. ! . Előfér ben az alapszervezetek ! A beruházás bonyolultsága, I a problémák sokrétűsége és ! összefüggései előtérbe állítják ! o, pártalapszervezetek munká- ! ját. Az erőmű pártszervezete ! jól megfelel e feladatoknak — ! s külön segítség, hogy a gaz- ! dasági vezetők egy része, mint ; az igazgató, a főkönyvelő, : maguk is jelentős pártmunkát : végeznek —, a többi pártalap- : szervezetben azonban még sok ! a tennivaló. Éppen mert az új : irányítási rendszer bonyolul- i tabban rajzolja fel a problé- j mák sorát, az eddiginél job­ban kell kamatartatni azt a lehetőséget, hogy fiatal mű­szakiak sora lett tagja a párt­nak itt a beruházáson, s szak­tudásuk, a politikai tájékozott­sággal ötvöződve, jelentős erő­forrása lehet a pártmunka gaz­dagításának. Szükség van er­re, hiszen nap mint nap ki­derül : nélkülözhetetlen az okos, felvilágosító, meggyőző szó. Igen sok vita volt a része­sedési kategóriák kialakításá­nál például, s e viták folyta­tására — a most elvetett, de megfontolandó elemeket tar­talmazó javaslatról, a kategó­riákon belüli különbségte­vésről — számítani lehet. Ugyancsak sok száz embert érintő kérdés az ebéd-hozzá­járulás, s az ebédjegyekkel űzött üzletelés. Erinek elvi alapjait kimunkálni, megér­tetni, hogy mi lenne a helyes, mert igazságos, ugyancsak a kommunisták, elsősorban a szakszervezetben dolgozó párt­tagok feladata. Az alapszerve­zetekben végzett felvilágosító munka nem kulloghat az ese­mények után; több kezdemé­nyezésre, bátorságra van szük­ség, s főként nem általános, hanem — mint ahogy ezt a gazdaságpolitikai tanfolyamot vezető erőműigazgató teszi — konkrét, helyi példákra, érvekre! Csakis így lehet rög­tön keletkezésükkor leleplez­ni az álhíreket, a találgatáso­kat, de — oéldául — csakis így, konkrét példák alapján lehet fellépni a munkafegye­lem nagyon is kívánatos és szükséges erősítése mellett. Nemcsak a gondok Több kommunista említette: jó dolog, hogy nemcsak a gon- dok-bajok esetén várják az emberek a pártszervezet ma­gyarázatát, azaz — ha a dip­lomatikusan fogalmazottakat lefordítom — nemcsak akkor, ha „győzködni” kell. Jó né­hány fiatal házas hallgatott a kommunisták megnyugtató szavára év végén, a csakis ár­emelésekről szóló híresztelések idején. Nem bánták meg, s ezt — ami ma még szokatlan — nyíltan, különböző fórumokon ki is mondták! Igen sokat erősített a kommunisták te­kintélyén a már említett 24 ezer társadalmi munkaóra, föllépésük az étteremnél ta­pasztalható visszásságok ellen, s az is, hogy az erőmű párt- szervezete, szakszervezeti bi­zottsága és gazdasági, vezetése valóban elvi alapokon nyugvó kapcsolatot — mégpedig jó kapcsolatot alakított ki, nem­csak egymás között, hanem a beruházáson dolgozó vállala­tokkal is. Valóban, a kommunisták nemcsak a gondokról beszél­nek. Érveik fegyvertárában ott van — például — a 44 órás munkahét bevezetésének elő­készítésére tett fölmérés sok megállapítása, az ez évre meg­határozott kétszázalékos bér- fejlesztésnél az az elvi állás- foglalás, hogy annak többsé­gét a fizikai munkások kap­ják, az éjszakai pótlék tízről tizenhárom százalékra való fölemelése, a nyereségnél a váltóműszakosok előnyben ré­szesítése, tehát egy sor „nép­szerű” tény. Szükség, nagy szükség van ezekre: néhány vezető kivételével ugyanis az erőmű valóban hatalmas építő­munkájából az emberek első­sorban az őket érintő részle­teket, s nem a nagy egészet ér­zik. Ehhez, s így kell igazod­nia a kommunisták munkájá­nak is. Komáromi János, a végre­hajtó bizottság titkára: — A kommunisták úgy igyekeznek — jobb kifejezés híján — át­fogni a beruházás egész bo­nyolultságát, hogy megértsék: a porták összeérnek. Nincs csak hajógyári, csak Láng­gyári, csalt erőműves ügy. Mindenki munkája függ a má­sikétól, s minden ember: fon­tos ember! Éppen ezért min­den probléma, gond is fontos. Mert ezeknél is a porták ösz- szeérnek. .. Mészáros Ottó * Műtét > I Pesttől Aszódig | I Nem az úton robogó mentő- ^ kocsiban, ahogy talán a cím ^ sejtetné, hanem éppen magán ^ az úton. Leoperálják a 3-as ^ főútvonal veszélyes kanyarula- ^ tait, szélesítik az úttestet, fel- S újítják hídjait és felüljárókat^ építenek a fontosabb kereszte- ^ ződéseknél. Most még sok a ^ szükségkitérő, a munka azon- ^ ban jól halad. O Budapest határában az ^ elterelt útnak megf ele- ^ lóén új árkot ásnak föld alatti^ kábelvezetékek számára. O A bagi csárda közelében^ épp lebontják és trélerre^ helyezik az egyik munkagépet.^ Itt már elvégezte dolgát. A ^ bokros, hepehupás szakaszon ^ már egyenesre gyalult sáv ^ nyúlik végig, a kiegyenesített^ útszakasz alapja. s O lme, Kistarjánál már el^ is készült a modern, be-^ tonozott felüljáró. & ÁPRILIS 5—75; Tavaszi iskolai szünet A művelődésügyi miniszter tanévnyitó utasítása szerint az idén általános és középisko­lákban a tavaszi Szünet ápri­lis 5-én, pénteken kezdődik, s az első tanítási nap április 16-án, kedden lesz. Számos tanintézetben már elkészült a szünidei program. A diákok, az úttörőcsapatok kirándulásokat, túrákat, tábo­rozást rendeznek. Sokféle hasznos szórakozás várja a ta­nulókat az úttörőházakban, i művelődési otthonokban is. A miniszteri rendelkezés előírja, hogy a szünetekben ií gondoskodni kell a napköz: otthonos gyerekek foglalkoz­tatásáról, ellátásáról. 1 i A BIBLIA ÉS DR. FELD Mitől omlottak le __________________________________ ' m il'll !■ — I Jerikó fa'Iai? —11 . i i . i in in ■ ■ * j Józsiié ismerte a talajmechanikát A mérnökök nem cáfolják a legendákat, hanem magyaráza­tot keresnek rájuk. A hét kür­tölő pap zenebonájától azért omlottak össze Jerikó falai, amikor Józsué serege ostro­molta a várost, mert előzete­sen már aláaknázták katonái a falakat. Ezt állította dr. Jacob Feld a III. ázsiai regionális konfe­rencián, amelyet a közelmúlt­ban rendeztek a haifai techno­lógiai intézetben. Szerinte Jó­zsué lehet, hogy nagy hadve­zér volt, de mindenesetre talajmechanikai ismeretei­nek köszönhette, hogy harc nélkül be tudta venni Jerikót. Feld dr. 1931 óta végez meg­figyeléseket a Jerikó környéki ásatások vezetőjével, Tulloch őrnaggyal, az Allenby hadse­reg mérnökkari tisztjével. Fi­gyelmét felkeltették a körül­belül - ózsué korából' származó faltöredékek, amelyeket 16 méteres mélységből hoztak napvilágra. „A legmélyebben fekvő és a legnagyobb kövek, amelyek alighanem a fal alapkövei vol­tak, szét voltak szóródva, mintha valaki kívülről szánt- szándékkal aláásta volna a fa­lat.” A környéken viszonylag laza a talaj, Józsué aknászai ásók­kal és csákányokkal hat nap alatt alá tudták ásni a falakat — a biblia és Feld dr. szerint. Miközben az aknászok dol­goztak, a kürtök harsogása el­nyomta a szerszámok zaját. „S mikor a munka kész volt, a hetedik napon, a papok még hangosabban fújták meg i kürtöket és Jerikó falai leom­lottak.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom