Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-01 / 26. szám
PEST megyei kMíi4m> 1968. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Műhelyben (Foto: Kotroczó) ^sssssssssssssssssssssssssssssssssssssss^ I Atyai történet \ Andrási János jeles bábmű- s vész és népművelő, a buda- S s keszi kultúrház igazgatója a ^ S nagyobb rendezvényeknél 19 5 éves fiának is feladatokat ad. Az ifjú operatőrnek készül, de x § az ősszel nem indult ope- s s rátöri évfolyam a főiskolán S ^ — kerülő úton jut el a gye- ^ ! rek a céljához — mondja az ^ ! apa —, addig is tanítja itt a ; kicsiket a babjáték fogásai- c | ra, meg kezeli a magnót, erő- s ! sítőt, és fotózik. ! A fiú most a színpadon te- ^ ! vékenykedik, apja és a mű- ^ J vészeti vezető pedig az iro- ^ dában Jókai, Katona, Móricz § ^ műveinek bemutatását tervezi, $ ; • Megcsörren a telefon, a mű- x ! vészeti vezető veszi fel a kagy- x !lót: „ § ! — A televízióból érdeklődnek g • ifjú Andrási iránt — mondja $ ; a művészeti vezetőnő. ! — Átadom a kagylót az s ! igazgatónak — feleli vissza, s § 8 együtt izguljuk végig a be- ^ S szélgetést. S — Igazgató úr jól ismeri a * § fiút? S ^ — Hát igen . . . meglehetősen, s 5; — Hogy dolgozik? Lelkes? 8 S — önzetlen ... Itt egy fillért ^ S sem kap, a kicsiket tanítja^ S bábra. A nagyokkal már nem ^ bír, azok kérem . .. Visszafe- § § leselgetnek neki... S S — A fiatalemberrel terveink ^ s vannak ... ^ x — Mi nem gördítünk aka- ^ S dályt elé, sőt... ^ — Van érzéke a bábhoz? s ^ — Az nálunk családi ha- x gyomány, ragadt a gyerekre X x is valami. S — Ismeri a körülményeit,^ X támogatja az ifjú törekvését? S — A legmesszebbmenőkig! x ^ — Köszönjük! Mindhárman felsőhajtunk. A s x fiú belép. S — Érdeklődtek utánad a tv- S S — Remélem feldobtál? ^ — Téged fel — törli homlo- x ^ kát az apa — de én majdnem X ^ lebuktam. Galgóczy Imre ^ \rsssssssssssssssssss*rsssssssssssssssss*\ A nagymama és az esküvő Megoldódott két fiatal gondja Felkeresett egy ifjú jegyespár: Pali és Márta. Évek óta ismerem őket, mindketten aktívan dolgoznak a KlSZ-szer- vezetben. A találkozást főleg Pali sürgette. Annak ellenére, hogy már sokszor beszélgettünk, feszélyezve érezték magukat. Végül Pali nekibátorodott és hozzákezdett, hogy elmondja jöveteLük célját. — Tulajdonképpen tanácsot és segítséget szeretnénk kérni. Egy hónap múlva szeretnénk megtartani az esküvőt, de nincs lakásunk, mert nálunk két szoba van és öten vagyunk, Mártióknál sincs lehetőség. A Márti nagymamája viszont egyedül lakik kettőszobás lakásban. Ez megfelelne nekünk, de a nagymama azt. mondta, csak akkor mehetünk oda, ha templomban tartjuk meg az esküvőt. Ez hát a problémánk. — Mi a ti véleményetek? — Nekem — szólt ismét Pali — az, hogy nem akarok templomban esküdni. Miért tegyek az elveimmel ellenkezőt. — És te, Márta? — Én nem csinálok belőle ekkora problémát. Én sem vagyok vallásos, de azzal, hogy C semcsegi ült mellém a presszóban, szemmel láthatóan unatkozott, és ezt az állapotát velem szerette volna megosztani. Miután Csemcsegi vei nem szívesen folytat eszmecserét az ember — mert e cserében csakis én lehetek a vesztes fél — szemrebbenés nélkül visszaásítottam neki. Kedélyes ásítga- tások közben telt el negyedóra, amikor Csemcsegi megkérdezte: — Az ám, nem ismered Por- hácsot? — Nem, ki az a Porhács? — Hét az a kövérkés, lúd- talpas ember, aki a Gömbkerekítő Vállalatnál dolgozik és jó barátja Vérséginek, akinek a felesége... — Nem ismerem a Vérségit .— mondtam sziklaszilárd hangon, mert tényleg, fogalmam sem volt, ki az a Verségi. — Te nem ismered a Vérségit? — hüledezett Csemcsegi, és reménykedve fűzte hozzá: :— Mondom, arról van szó, akinek a felesége Pemete Tivadar barátnője ... Annak a Peme- tének, tudod, aki feleségül vett egy Ford Taunust, de karambolozott a kocsival és a felesége nem ült benne. És most kocsija nincs. — Fogalmam sincs, hogy ki az a Pemete és őszinte részvétem, hogy a kocsija a felesége nélkül karambolozott. Csemcsegi egy pillanatig le- törten bámult rám, szemében kétely és gyanakvás, sőt egy kis lenézés is, hogy nem ismerem se Porhácsot, se Vérségit, se Pemetét, se ... — De Czibolya Tódort csak ismered... Ez a legjobb baKözös ismerősök rátja Pemetének és néha együtt szoktak ultizni Vérségivel is, akiről tudok egy ragyogó sztorit, képzeld el... — Kiről tudsz egy ragyogó sztorit, kérlek? — A Vérségiről... — Mondtam, hogy azt nem ismerem... — És a Pemetét? Arról is tudok olyan dolgokat, hogy a füled szétáll... — Esküszöm, a Pemetét sem ismerem ... — A Pemetét sem? — ingatta keservesen a fejét Csemcsegi. — De talán Porhácsot... Mégis ... Arról is van egy olyan pletyusom, hogy a tíz ujjadat megnyalod utána ... — Ide figyelj, Csemcsegi, hát nem megmondtam már az elején, hogy bármennyire is fáj ez neked, de a Porhácsol sem ismerem. Csemcsegi rám nézett, aztán lassan felállt, úgy mondta: — Unalmas egy fráter vagy ... Veled még beszélgetni se tud az ember ... Aztán átült egy szomszéd asztalhoz, s néhány perc múlva már hallottam, hogy mit csinált a kasszával a Porhács, míg a felesége mégis benne ült a Ford Taunusban, de azt mind tudjuk, nem a Pemete felesége volt... Nagyon jól szórakoztak annál az asztalnál. Megértem. Sok volt a közös ismerősük ... Gyurkó Géza ott esküszünk, még nem lesz semmi bajunk. Ezzel nem leszünk újra vallásosak. Láttam én már más KISZ-tagot is templomban esküdni, mégsem zárták ki a KISZ-bőI. Így legalább a nagymama kívánságának is eleget teszünk és ezzel megoldódik a lakásproblémánk. — Persze, ha most engedtek, ez megalkuvást jelent. Utána lehet, hogy folytatódik, jön a gyerek, templomi keresztelő, aztán, ha iskolás, hittanra való beiratás. — Nyilvánvaló, hogyha most engedünk, a nagymama továbbra is kihasználja megingásunkat. Ezért kell hát a segítség, hogy lakáshoz jussunk. — Ha állami lakást kapnánk, akkor más lenne a helyzet. Ha ez megoldható, eszünkben sem lenne az egyházi esküvő — lelkendezett Márta is a Pali ötletén —. de ez csak ábránd. Jó lett volna, ha mi is gyűjtünk szövetkezeti lakásra. — Fogunk gyűjteni, de addig is lakni kell valahol — szólt közbe Pali. — Azt tanácsolom; beszéljetek még egyszer a nagymamával. Mondjátok meg, hogy tiszteletben tartjátok az ő felfogását, de ne erőszakolja rátok. Ha ennek ellenére nem hajlandó befogadni benneteket, keressetek valamilyen albérletet, amíg beneveztek egy szövetkezeti lakásépítésbe. — A nagymama meggyőzésére nem kaphatnánk segítséget a pártbizottságtól? — Szerintem helyesebb, ha ti beszéltek véle. Láttam rajtuk, hogy a beszélgetéssel nincsenek megelégedve. Úgy látszott, mintha megbánták volna, hogy egyáltalán hozzám fordultak. Április végén szép fehér bo- rítékú levelet hozott a posta. Benne volt az esküvői meghívó, melyben Harmati Márta és Kövesi Pál szeretettel meghívnak a tanácsnál tartandó esküvőjükre. Még az esküvő előtt találkoztam Palival, kérdeztem; mi történt. — Ügy döntöttünk, hogy albérletbe megyünk. Nem mi vagyunk az egyedüliek, akik így kezdenek, legalább nem kell majd szégyenkezni. A tanácsliási esküvőn — nagy meglepetésemre — a nagymama is megjelent. Amikor kijöttünk, megkérdeztem tőle: — Ugye, milyen szép pár? — Igen, bizony nagyon helyesek. Nekem minden unokám ilyen szép. — Hogy tetszett az esküvő? — Nem mondom, szép volt aranyosak voltak az úttörők, nem is tudtam, hogy itt is lehet nászindulót játszani. De azért a templomi esküvő az igazi. Én mindenáron azt akartam, azt mondtam, hogy csak akkor fogadom be őket, ha templomi esküvő lesz. Képzelje, albérletbe akartak menni. Tegnap szóltam nekik, hogy jöhetnek hozzám, ha megjönnek a nászútról. Hiába, ezek ott a KISZ-ben már nem vallásosak, de azért nagyon rendes gyerekek ám, nem úgy, mint a többi hitetlen. Szávai Ferenc Egy falusi bank karrierje: Helyiség a centrumban Lesz-e valutabeváltó? Úton a tízmillióhoz Jelentős sikert nyugtázott legutóbbi ülésén az érdi takarékszövetkezet: Hibácskó Róza helybeli nyugdíjas belépésével a részjegyállomány elérte a milliót. Egyedülálló teljesítmény ez az országban. Az 1967-es év meghozta a félmillió forint tiszta jövedelmet, és csaknem ugyanekkora az az összeg, amit a betétkamatok és a részjegy után visszatérítés címén a tagság részére jóváírnak. A kamatozó betétállomány negyedmillió híján már tízmillió forint. A megyében Érd volt az első 1, az első 3. majd az első 5 milliós betéttel rendelkező falusi bank Szeretnék az elsőséget megőrizni, csakhogy a turaiak és a kis- kunlacháziak szorosan a sarkukba járnk. Béres László ügyvezető elnök szerint a takarékszövetkezet, amelynek ma már 'Tárnokon, Diósdon, Sóskúton és Törökbálinton is van kirendeltsége, kinőtte a nagy pénz- forgalmat lebonyolító kis irodát. 1970-ben Érd centrumáVóndorkiállítóson az elefánt egyetlen rokona Jócskán öregbítette nemzetközi hírnevét dr. Szunyoghy János zoológusnak az a keletafrikai expedíciós vállalkozás, amelyről a következő zsákmánnyal tért haza: 117 nagy termetű, 58 közepes méretű és 320 kis termetű emlősállat, 116 madár, 20 000 lepke, 40 000 bogár. A Budapesti Természet- tudományi Múzeum részére 1965—1966-ban ejtette el, gyűjtötte össze mindezt Tanganyi- kában és Kenyában, ahol ösz- szesen 8700 kilométert utazott, 2200 fényképet, 730 méter színes és fekete-fehér filmet készített a vadregényes tájakról, egzotikus állatvilágról. Gazdag „hozományából” most a Múzeumi Ismeretterjesztő Közönt értékes válogatású vándorkiállítást készített, olyan vándorbemutató anyagát állította össze, amelynek minden darabja eredeti. (Egyéb vándorkiállításokat általában másolati anyagból szoktak elküldeni az ország távoli sarkaiba.) Budapesten, a Fehérvári úton, a Fővárosi Művelődési Házban kerül először a kiállítás a közönség elé. Február 7-ig tekinthető meg. Madarak, lepkék, skarabeusbogarak, mezei nyúl nagyságú antilop — megannyi preparált állat jelenti a látványt. Az első számú érdekesség mindamellett a szirti borz, amelynek mérete nem nagyobb egy házinyúlé- nál, sziklás vidéken fogta el Szunyoghy János, s tudományos megállapítása róla, hogy — noha hihetetlennek tűnik, de — ez a mai elefántok egyetlen „rokona”. Budapest után Tatabánya-, Veszprém, Szombathely, Szeged és más vidéki városok közönsége láthatja a következő hónapokban a Múzeumi Ismeretterjesztő Központ ígéretes vándorkiállítását. ban, a felépülő MÁVAUT-pá- lyaudvar üzletkomplexumában kapnak tágas bankhelyiséget. Az új gazdasági mechanizmusban a takarékszövetkezeti pénzgazdálkodásban is nagyobb önállóságot kell biztosítani. Érden jelentős az átmenő idegenforgalom, sőt kempingtábor is van. Kézenfekvő lenne tehát, hogy a takarékszövetkezet felhatalmazást kapjon a valutabeváltásra. A jelenleg érvényben levő rendelkezések ezt nem teszik lehetővé, és azt sem, hogy a takarékszövetkezet legalább a lakosság és a kisiparosok csekkszámláját vagy akár a közületi betéteket kezelje. A betétesek régi sérelme, hogy ha az egyik intézményből a másikba akarják átvinni megtakarított pénzüket,. a kamat szempontjából megszűnik a betét jogfolytonossága. Még sok más, a kezdeményezéseket korlátozó rendelkezés feloldása is időszerű lenne. Az érdiek iránti bizalom a körzeti határon túl is megnyilvánul. Ennek jele, hogy a biai takarékszövetkezet a közeljövőben megtartandó közgyűlésén napirendre kerül az esetleges egyesülés előnyeinek megvitatása. | Megnyitom a sort... | $ Nagyon gondosan vigyázott $ S rá, hogy a betűk szép gömbö- S S lyüek legyenek, a pont és a S S vessző oda kerüljön, ahová s § kell. Az irkalapon nincs ujj- í S nyom, vagy paca. így is illik, 4 ^ ha az ember valamit kér, még s 1 akkor is, ha az emberpalánta % S mindössze tíz-tizenegy éves, lé- S s vén ötödik osztályos tanuld s S Farmoson. § A Krizsán-szőlő 1267-ből azt§ 5; kéri Sülyi Erzsébet, tegyük % c közzé levelét, mert ötödikes s S lányokkal szeretne levelezni, s S Erzsiké, hadd legyek első le- S ^ vélíród. Érdekelnek a távolsá- § ^ gok, ha egyelőre megyehatá- ^ ^ ron belül maradsz is. így van ^ jól. öt év múlva — megle- § S hét — már az Ifjúsági Maga- S S zinban azt a bizonyos magas, S $ barna lengyel, jugoszláv vagy § ^ olasz fiút fogod keresni levele- ^ zöpartnernek. De addig is, Er- S zsike, jobban figyelj a tanító S S nénire nyelvtanórán. Aki majd S § ír Neked, talán szigorúbb kri- S S tikusod lesz ... S ^ Na, de fel a fejjel kislány!^ ^ Aztán arról is számolj be, va- í § jón ontja-e a posta a válasz- S leveleket? S k. m. S KÖNYVESPOLC Mika Waltari: Mika Waltari új, kétkötetes regényének hőse: Mikael Hakim, nem ismeretlen már a magyar olvasóközönség előtt, .miként nem ismeretlen maga a szerző sem. A Színuhe című nagy sikerű regény írójának talán esztendeje jelent meg ugyancsak kétkötetes Mikael című regénye hazánkban. Ezért ismerős új könyvének hőse, hiszen Mikael Hakim nem más, mint az előző könyv főszereplője, Mikael, a keresztény világban csalódott vándor. Névváltozása abból ered, hogy hajóra szállva, Kelet felé indult, s útközben, ha nem is önszántából, de kénytelen felvenni a törökök vallását. Mikael Hakimot új világ, új kalandok várják. Míg korábban, a XVI. század első negyedében találkoztunk vele a reneszánsz, a humanizmus és a reformáció Európájában, most élettörténetének új fejezetében, a korabeli török birodalom sajátságos életével ismerkedik: Szolimán szultán szórajával, a hárem tiltott kertjével, a Héttorony várbörtönével. Mikael életének ebben az időszakában két hatalom, a keresztény és a mohamedán világ áll szemben egymással. A világtörténelem egyik legvére! sebb korszakának csatái dúlnak Mikael körül: vele vagyunk Budavár bevételénél, Bécs ostrománál, részt veszünk az észak-afrikai partvidék meghódításában, és megismerkedünk e korszak politikusaival, művészeivel és tudósaival is. A regény talán legérdekesebb részét azok a fejezetek adják, amelyekben Mikael az akkori Magyarország területeit járja, ismerkedve életével, embereivel. Mika Waltari ezúttal is elkápráztatja az olvasót: lenyűgöző kor- és kultúrtörténeti tablót tár elénk, de a csodálatos Keletnek nemcsak a külső ragyogását mutatja, hanem bepillantást enged a kulisszák mögé, felvázolja az események hátterét, az emberek esendő- ségét, önzését, hiúságát, cselszövéseit. A regény fordulatos meseszövése, eleven lüktetése kitűnő, szórakoztatva tanító művé avatja a Mikael Haki- mot. Érdemes újra találkozni a korábban megismert hőssel, mert egy érdekes korszak sokszínű világát tárja fel ismét az olvasó előtt. (Európa Könyvkiadó, Századok — emberek sorozat.) ÉGTÁJAK • • Ot világrész elbeszélései Értékes kötetet jelentetett meg az elmúlt napokban az Európa Könyvkiadó. Égtájak címmel öt világrész íróinak elbeszéléseit bocsátotta közre. A kötetben negyvenhét szerző műve kapott helyet, világszerte ismert írók — Heinrich Böll, Sven Holm, Jurij Nagibin, André Stil, John Updike és mások — elbeszélései mellett nálunk még ismeretlen, vagy ismert szerzők — Roald Dahl. Leszek Kolákowski, William Modisane, Jordan Radicskov, Herbert L. Shore, Mikolas Sluckis, Antónisz Szamarákisz, Patrick Waddington, Joh; Wyndham és mások — írásai val is megismerkedhetünk. Sokszínű, stílusában, szer kesztési módjában és témájá ban is igen jól sikerült váloga tás az Égtájak című elbeszé lésantológia, mely valóban ö világrész íróinak a legutóbb években született kitűnő no velláit adja közre a magya: olvasónak, a legjobb magya műfordítók tolmácsolásában, i kötet Karig Sára avatott szerkesztői munkáját dicséri. P. P. MIKAEL HAKIM
