Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-01 / 26. szám

1968. FEBRUAR 1., CSÜTÖRTÖK rest »f EC VEI k/Cillan SEMMILWEIS-ÉVFORDULÓ Az idén lesz Semmelweis Ignác, az anyák megmentője születésének 150. évfordulója. A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége a jubiláns év or­vostudományi eseményeinek jelentős részét a november 10—16-a között megrendezen­dő Semmelweis orvosi hétre összpontosítja. Ezen a héten IS orvostudományi társaság, illet­ve egyesület 16 nagygyűlést, konferenciát, ankétot és más tanácskozást rendez, amelyen az orvostudomány legidősze­rűbb, fontos kérdései kerül­nek napirendre. ilesz a gödöllői rendelő sorsa? Helykijelölés februárban Betegirányítás szakrendelésre December közepén a gödöl­lői városi és járási szakorvosi rendelőintézetet a szakszerve­zetek megyei tanácsa munka- védelmi bizottsága bezáratta, mert az emeleti A megyei nőtanácsok titkárainak értekezlete A Magyar Nők Országos Tanácsának székházában ja­nuár 30-án és 31-én értekezle­ten vettek részt a megyei nő­tanácsok titkára. Az első na­pon meghallgatták Ortutay Zsuzsának, az Országos Nőta­nács titkárának tájékoztató­ját a szülői munkaközösségek eddigi tevékenységének vizs­gálatával kapcsolatos tenni­valókrólL Ezt követően a nem­zetközi nőnap előkészítésével összefüggő feladatokat ismer­tették a részvevőkkel. A második napon, szerdán, Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tartott elő­adást „A SZÖVOSZ helye és szerepe az új gazdasági me­chanizmusban” címmel. Víz ellen — övcsatorna Nem is olyan régen még gon­dot okozott Monoron minden kis eső, nagy veszélyt rejtett a tavaszi olvadás. A környező dombokról minden víz az ala­csonyan fekvő községbe folyt, ellepte a teret, az utcákat, ki­mosta a házak falait, beszivár­gott a pincékbe. A helyzet tart­hatatlanná vált. 1966-ban a megyei szervek segítségével a községi tanács vezetői három ütemű tervet dolgoztak ki a vízveszély el­hárítására. A legfontosabb fel­adat egy — a községét min­den oldalról védő, övcsatorna építése volt, amely levezeti a külvizeket. Ennek nyugati ága 1967 végéig 1 millió 200 ezer forintos költséggel el is ké­szült, s az idén a keleti részt is befejezik. A terv második fele a belvizek visszaszorí­tására, a község csatornaháló­zatának, árokrendszerének fel­újítását, szükség esetén új árokrendszer kialakítását írja elő. Harmadik lépésként a mezőgazdasági területeket vé­dik meg a magas belvíz okoz­ta károktól. így előrelátható­lag 1970-ig elkészül vízvédel­mi rendszerük. Bűtorújdonságok A bútorforgalom idei 8 szá­zalékos növekedésével számol a kereskedelem, amely mint­egy 60 féle újdonságot ad piac­ra. Az új cikkek között, van egyebek között- a gyermekszo- “ba- és diákszoba-berendezés, a házgyári lakásokhoz való szobaberendezések, négyfajta, eddig exportra gyártott kony­habútor, az emeletes gyermek­ágy és az Othello műbőrgami- túra. Várhatóan választékban sem lesz hiány, hiszen 27 féle belföldi és ugyanannyi külföldi lakószoba, 17 féle konyhabú­tor, 8 fajta könyvszekrény és állvány kerül forgalomba. Állami Déryné Színház A 250. bemutató összeállította az elmúlt év statisztikai krónikáját az Álla­mi Déryné Színház. Amint az adatokból kitűnik, társulatai 1967-ben 2151 előadást tartot­tak — ebből ötöt külföldön —, tizenhat bemutató követte egy­mást, amelyek közül hét ma­gyarországi ősbemutatónak számít, társulatai 466 helysé­get kerestek fel, s összes pro­dukcióinak nézőszáma jócskán meghaladta a 600 ezret. Ezekben a hetekben kivált­képp mozgalmas a színház éle­te, hiszen egyszerre négy pre­mier előkészítésén fáradoznak. A „Viktória”, Abrahám Pál nagyoperettje már eljutott a nyilvános főpróbáig és pár nap múlva elindul országjáró útjá­ra. A következő bemutató Jó­kai: „És mégis mozog a föld” című regényének dramatizált változata lesz. Ez a bemutató lesz 250. darabja a tizenhete­dik évadját élő Állami Déryné Színháznak. Már megkezdőd­tek a próbák a „Nem vagyunk angyalok” című Fehér Kláta- vígjátékból és Szabó Magda: „Kígyómarás” című színművé­ből. B OSTABONTÁS Kérjük vissza a régi járatot Megismételjük kérésünket a MÁV-hoz, abban a remény­ben, hogy most meghallgatás­ra talál. Dunavarsány körülbelül 15 km-re van a fővárostól, de a vonatok úgy elkerülik, mintha isten háta megetti elérhetetlen­ségben lenne. A közlekedés ja­vítását szolgáló új autóbuszjá­ratokra nem számíthatunk a rossz útviszonyok miatt. Nem is várhatjuk máshonnan a megoldást mint a vasúttól. Feltétlenül szükséges volna két járat: 12 óra körül Buda­pestről Dunavarsányba, és délután 3-kor Dunavarsányból Budapestre. Sok bejáró, bosszankodó dolgozó nevében kéri. Belencsik Lajos Dunavarsány, Pozsonyi út 40. Magyar Államvasutak Buda­pesti Igazgatósága, Balassa István az igazgatóság vezető­jének helyettese: A jelenlegi menetrendben kérelmét nem tudjuk teljesíte­ni, de az új menetrendet már úgy szerkesztjük, hogy mun­kaszüneti napokon 15 óra kö­rül indítsunk egy járatot Du­navarsányból Budapestre. födém korhadása miatt életveszélyessé vált. A rendelő átlagosan évente 245 ezer beteget fogad. A vas­betonfödémmel rendelkező földszinti helyiségekben — ahol eredetileg csak a sebészet és a röntgen működött — zsúfolódik most a többi szak­rendelő, egy részük pedig át­került a kórházhoz. Szerdán délben a város, a járás és a megye illetékesei megvitatták, miképpen szüntethetnék meg az át­meneti állapotot. A tervek szerint 1970—75 között épülne új szakorvosi rendelőintézet a városban. Ennek építését előbbre hozzák. Február közepéig a város bel­területén kijelölik a helyet, amelyet műszaki bejárás kö­vet. A típustervek adaptálá­sával június végéig készülnek el, ennek költsége máris ren­delkezésre áll. A tarthatatlan zsúfoltság megszüntetésére a betegeket — a közlekedési lehetőségek figyelembevételével — Vácra és Aszódra, illető­leg a gödöllői Dózsa György úti városi szak­rendelőhöz irányítják. A sebészet és a röntgen to­vábbra is jelenlegi helyén működik. rrmmw 1968. február 1., csütörtök, Ignác napja. A nap kél: 7.13, nyugszik: 16.43 órakor. A hold kél: 8.47, nyugszik: 19.57 órakor. Felhőátvonulások. Szórvá­nyosan előforduló esők. Mér­sékelt, napközben kissé meg­élénkülő nyugati szél. Hajnal­ban és reggel többfelé párás­ság, köd. Enyhe idő. A legma­gasabb nappali hőmérséklet plusz 3—plusz 8 fok között. Földből a boltokba A Dabasi Terményértékesítő Vállalat mintegy 20 holdon szabad tárolással, szalmával, földdel lefedve őrzi a téli zöldségutánpótlást. Cékla, répa, zeller, zöldség lapul a szalma melegében. A HUNGAROFRUCT 100 vagon bur­gonyáját is itt tárolják. Nap mint nap küldenek innen árut a környező zöldségboltokba Foto: Dozvald A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Tánczene. 8.58: Iskolarádió. 9.50: Gyurkovics Mária énekel. 10.10: Mindenki kedvére. 12.15: Magyar nóták, csárdások. 13.00: A világgazdaság hírei. 13.08: Ba­rokk muzsika. 13.45: Januári könyvújdonságok. 14.10: Zentai Anna és Rátonyi Róbert Abra­hám— Harmath operettekből éne­kel. 14.33: Törvénykönyv. A rá­dió jogi műsora. 14.48: Pol-beat. 15.15: Andor Éva énekel. 15.38: Tanyavilág. Hajdu-Bihar megye. Holakovszky István, és Rapcsányi László műsora. 17.05: Volgográdi levél. 17.15: Willem Mengelberg vezényel. Csajkovszkij: Vonós­szerenád. 17.43: Mikrofórum. Az Ifjúsági Rádió műsora. 18.00: Ope­rabarátok. Kertész Iván műsora. 18.40: Radnai György magyar nó­tákat énekel. 19.30: Magnósok, fi­gyelem! 20.15: Disznóképű és társai. Szatirikus műsor Nagy Lajos novelláiból. 20.56: Hang­lemez MK. 21.05: Zenés est négy tételben. Boros Anikó műsora. 22.20: Musica Hungarica, IV. rész. Magyar barokk, kuruc zene. 22.54: Meditáció . .. 23.04: Könnyűzene. 0.10: Az aacheni dóm kórusa Lassus-motettákat énekel, vezé­nyel : Theodor Rehmann. PETŐFI RÁDIÓ 10.00: A hesseni rádió szimfo­nikus zenekarának hangversenye. 11.21: Dallal-tánccal a világ kö­rül. 12.00: A régi Metropolitan nagy énekesei. Carelli Gábor összeállítása. 12.21: Romantikus kamarazene. 13.00: Kabalák, amu­lettek, talizmánok és más ér­dekességek. 13.27: A Gyermekrádió műsora. 14.08: Fúvósindulók. 14.20: Gulyás László: Békési esték. Ze­nés műsor. 14.35: Három opera­parafrázis. 14.50: Bács-Kiskun megye iparfejlesztési terveiről. Riport. 15.00: Tánczene. 15.15: Kemény György karcolatai. 16.15: Népszerű zenekari muzsika. 16.25: Bolgár fiatalok között... 16.35: Tatárjárás. Részletek Kálmán— Gábor operettjéből. 16.55: „Tizen­nyolc éven felülieknek”. Szi­lágyi János riportja. 17.05: Verdi: A végzet hatalma. Részletek. 17.15: A tanácselnöktől hallottuk. Brády Zoltán riportja. 17.25: Délutáni frissítő. 18.10: Fúvósmuzsika. 18.44: Offenbach: Hoffmann meséi. Há- romfelvonásós opera. 21.27: Be­szélgetés a versmondásról. Riport. 22.17: Verbunkosok, népdalok. 22.50: A dzsessz kedvelőinek. URH 18.10: Hanglemezparádé. 19.00: Kamarazene. 19.47: Olasz ope­raegyüttesek. Hangfelvételek fel­ső fokon. 21.55: A dzsessz ked­velőinek. 22.11: Ariadne Naxos szigetén. Részletek R. Strauss operájából. TELEVÍZIÓ 8.10: Iskola-tv (ált. isk. V. oszt.). Földrajz. Budapest. 9.00: Rajz (ált. isk. IV. oszt.). Műalkotások be­mutatása. 9.55: Magyar nyelv­tan (ált. isk. V. oszt.). 13.40: Földrajz (ism.). 15.25: Magyar nyelvtan (ism.). 17.58: Hírek. 18.05: Lőrincze Lajos műsora. 18.25: A barátság tábora. Kisfilm. 19.05: Kapcsoljuk. Helyszíni közvetítés a Hajdúsági Iparművekből. 19.30: Esti mese. 19.45: Tájak, városok, emberek. Skócia. 20.00: Tv-hír- adó. 20.20: Szegény kis betörő. Kövesd! Nagy Lajos kétrészes bűnügyi vígjátéka. A szegedi Nemzeti Színház előadása, fel­vételről. 22.55: Tv-híradó — 2. kiadás. 90 EVE, 1878. február 1-én született Hajós Alfréd építészmérnök, a magyar sport kiemelkedő személyisége. 1895-ben mint 17 éves ifjú meg­nyerte az első Európa-bajnok- ságot. Egy évre rá, 1896-ban, az első modern olimpiai játéko­kon Athénben két olimpiai aranyérmet nyert, a 100 és az 1200 méteres úszás olimpiai bajnokságával; különben ő volt az első olimpiász legfiata­labb bajnoka. Egyik alapítója a magyar labdarúgósportnak is, mint az első magyar csapat tagja, a legelső magyarországi mérkőzés, majd az első ma­gyar-osztrák labdarúgó-talál­kozó részese volt a közép­csatári poszton. A huszas évek­ben szerkesztette a Magyar Sportvilág című lapot. 1924-ben a párizsi szellemi olimpia épí­tészeti részének második dí­ját«. nyerte el sportstadion-ter- vével. Sportpályafutását »«így lettem olimpiai bajnok” című könyvében örökítette meg. Mű­építészként középületek (isko­lák, szállodák, kórház) és la­kóépületek dicsérik alkotó- készségét. Legjelentősebb épí­tészeti alkotása a margitszi­geti Fedettuszoda. — A Magyar Vöröske­reszt a 171.814—K—95-ös számú csekkszámlán gyűjti össze a szicíliai földrengés okozta károk enyhítésére szánt adományokat, ezért felhívja a gyárakat, hivata­lokat, intézményeket és mindazokat, akik- részt vál­lalnak a hajléktalanok meg­segítéséből, hogy erre fizes­sék be a nemes célt szolgáló összegeket — Mély részvéttel kísérték utolsó útjára Nyíregyházán Sipkay Barna, József Attila- díjas írót, újságírót, a Kelet- Magyarország szerkesztőségé­nek 40 éves korában elhunyt munkatársát — Az Állami Déryné Szín­ház ma este fél nyolckor a Viktória című zenés, táncos nagyoperettet a váci városi Madách Imre Művelődési Házban mutatja be. — A túrái általános iskola úttörőénekkara ma délután , fél három órakor mutatja be az Erős János című zenés, táncos mesejátékot. Az Erős Jánost pénteken délután és este, valamint szombaton és vasárnap délután is előadják az úttörőik. — Az idei jelentősebb könyvakciók „menetrend je”: a mezőgazdasági könyvhónap megnyitója február 3-án, a költészet napjának díszün­nepségét a Thália Színházban tartják április 11-én, az ün­nepi könyvhétre május 25 és június 2-a között kerül sor. Százéves Az ország legrégibb és légi nagyobb kártoltszövetgyára — a mai Gyapjúmosó és Szövő­gyár — 1868. március 1-én alakult, „Első Magyar Gyapjú­mosó és Bizományi Részvény^ társaság Pesten” címmel. Ak­kor 300 dolgozót, elsősorban nőket, foglalkoztatott, s fő te-: vékenysége évi 20—25 tonna gyapjú mosása volt. 1879-ben a gyár már Oroszország részér re is dolgozott. 1920-tól kezr dődött a fonal- és a szövetr gyártás. A nagyarányú fejlőr dés 1963-ban kezdődött, öszr szevonás révén ma a nagy-: vállalathoz mint központ a budapesti gyáregység tartozik, továbbá a budakalászi, a po- mázi és a váci gyáregység, var lamint Bodajkon egy kivarró üzem. A nagyvállalatnál 3000- en dolgoznak és évente 4,7—5 millió négyzetméter gyapjú- szövetet gyártanak, melynek 35 százalékát a föld különbö­ző országaiba exportálják. — A mono rí járásban ta­valy összesen 10 300 folyó­méter járda épült, a villany- hálózat pedig 5330 méterrel bővült Kezdő Mindazon munkatársaknak és ismerősöknek, akik férjem Rav- vel Hoffer Antal elhunyta alkal­mából részvétükkel és együtt­érzésükkel fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek, temetésén részt- vettek, gyászunkban osztoztak, hálás köszönetét mond Ravvel Hoffer Antalné és fia. (Kertész karikatúrája) Kazal „állj"-t int KOMIKUS AZ ÚTSZÉLEN Három kivílágítatlan szekér halad estefelé az érdi főútvo­nalon. Megelőzi őket egy sze­mélygépkocsi, a vezetője int: álljanak meg. — Miért nincs kivilágítva a szekerük? Nem tudják, hogy ez szabálytalan? — szól rájuk a volán mellől kilépő terme­tes férfi. A szekéren, ülők ne­vetnek. — Jaj, de jó, itt is viccel... A férfi azonban komoly, s felmutatja az igazolványát: Kazal László, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság közle­kedési osztályának önkéntes rendőre. A színpadról, rádió­ból, tv-ből jól ismert nagy ne­vettető. — Mióta viseli ezt a tisztsé­get? — 1965 óta — mondja. A megyei rendőrkapitányság egyik szobájában beszélge­tünk. — A rendőrséggel régi baráti kapcsolat köt össze. Kérdezték, nem lennék-e ön­kéntes rendőr? Örömmel, mondtam, ha nem kell bevo­nulni. A közbiztonság őrei nagy hasznát veszik az ő segítségé­nek. Kell-e meggyőzőbb szó, mint ha Kazal mondja, hogy ne tessék már szabálytalan­kodni! Gépkocsiján gyakran járja az országot; kér, szól, se­gít. Épp most kapott a rendőr­ségtől egy fluoreszkáló táblát, mellyel éjszaka is könnyen megállíthatja a rakoncátlanko- dókat. — Mikor lép legközelebb „szolgálatba” Pest megyében? — Szombaton, a közlekedési rendőrség és a Magyar Autó­klub váci autósbálján. A. j. Tűzkár: 13 ezer forint A szentendrei HÉV-állomás mellett parkírozott január 29- én este a budapesti Fővárosi Elektromos Művek lakókocsi­ja, amely kigyulladt, s majd­nem teljesen leégett. A lán­gokban álló, őrizet nélkül ha­gyott kocsit önkéntes tűzoltók és a lakosság oltotta el. A tü­zet a lakókocsiba szabálytala­nul beépített vaskályha okozta. Elgázolt gyalogosok Kedden, nem sokkal éjfél után a 3-as főútvonalon, Aszód lakott területén, egy személygépkocsi elütötte a balesetért hibáztatható Nagy József gyalogost, aki súlyos sérülést szenvedett. Néhány perccel, éjjel 11 előtt, a 4-es főútvonalon baktatott kerék­párját tolva Csabai Elek. A vasadi és csévharaszti elága­zás között váratlanul ütést érzett. Valamilyen hátulról ér­kező jármű — hogy mi, meg­állapítani nem tudta — el­ütötte. Valószínű, hogy motor- kerékpár volt. Csabainak mindkét lába eltörött, a gázo­ló pedig megállás nélkül to­va hajtott. Egy szembe jövő tűzoltó autóbusz vezetője ta­lált rá nemsokkal később. A rendőrség vizsgálatot indított az áldozatát cserbenhagyó járművezető kilétének felde­rítésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom