Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-04 / 29. szám
1968. FEBRUAR 4., VASARNAP MIT M IC.tr, t </£írlap Pest megyei népi ellenőrök kitüntetése A népi ellenőrzés fennállásának 10. évfordulója alkalmából — amint tegnapi számunkban hírül adtuk —, a KNEB székhazában a népi ellenőrök nagy csoportjának adták át a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Munka Érdemrend kitüntetéseket. A Pest megyei népi ellenőrzés szerveiben végzett évtizedes munkájuk elismeréseként ár. Dabrónaki Gyula, a KNEB elnöke a következőknek nyújtotta át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát: Kristóf Lászlónak, a szentendrei járási NEB elnökének, Mátrahe- gyi Istvánnak, a Pest megyei NEB társadalmi elnökhelyettesének, Salomvári László népi ellenőrnek, Szalóczy Istvánnak, a szobi járási NEB társadalmi elnökhelyettesének és Várszegi Istvánnak, a nagykátai NEB elnökének. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Gondos Imre, a dabasi járási NEB társadalmi elnökhelyettese, Kormos Zoltán, a gödöllői járási-városi NEB elnöke, dr. Reményi József, a ráckevei járási NEB ♦írsadalmi elnökhelyettese és dr. Szentpéteri Kálmán, a ceglédi járási-városi NEB tagja. Február 5—17: TÉLI RUHÁZATI VÁSÁR A Centrum Áruházak, a Ruházati Bolt Vállalat, a Röltex, a Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat és a Cipőbolt Vállalat február 5—17. között rendezi meg hagyományos téli szezon végi vásárát, 20—40 százalékos engedménnyel. Értesülésünk szerint a megyei kereskedelmi vállalatok is igazodnak a fővárosi kereskedelemhez, s — nem akarván elmaradni — ők is ebben az időben tartják a szezon végi vásárt. Az idén már a teljes önállóság jegyében maguk a vállalatok szervezték meg a téli vásárt. Tevékenységüket semmiféle központi intézkedés, utasítás nem szabályozta. Maguk állapították meg a vásárba bevont cikkeket, az árengedmény mértékét. HETI KOMMENTAR Kis ügy közös mulasztás A kis ügy: Gödöllőn, az Alsó-parkban kandeláberes közvilágítást építenek; az elkészült szakaszon nyolc lámpa buráját puszta szórakozásból máris összetörték (eddig még) ismeretlen tettesek. A kár darabonként háromezer forint... És a közös mulasztás? Nem, szó sincs arról, hogy a Krónikás most tetszetős prédikációba kezd, miszerint a nevelő munka, meg úgy a szülők felelőssége. Mert nem biztos, hogy fiatalok voltak. (Az Er- zsébet-szobrot sem a legifjabbak lopták el annak idején ...). Az sem bizonyos, hogyha fiatalok is tették, szüleik okvetlenül hozzájuk hasonlóak. Lehetnek becsületes, józan emberek. Akik csak éppen a neveléshez nem értenek. Nincs szó arról sem, hogy „bezzeg a KISZ” miért nem foglalkozik ... Talán az is baj, hogy túl sokat foglalkozunk, beszélünk, vitatkozunk a föllelhető vadhajtásokról, kirívó tettekről, a társadalom legalján meghúzódó gátlástalanságáról. Általában. Csak éppen akkor hallgatunk, amikor éretlen és kevésbé éretlen, de szellemileg mindenképp kiskorú emberek a szemünk láttára törik össze a lámpa búráját, feszegetik le a vasúti kocsik képkereteit (vagdalják össze a kocsik műbőrüléseit), csavarozzák le a különböző táblákat, hogy odahaza a kerítéskaput, a ház ajtaját díszítsék velük. (Mert ma ez a divat.) Szó nélkül hagyjuk a facsemeték kitördelőit, a parkok rongálóit (ahogy erről Vácott, a tanácsülésen is szenvedélyesen szóltak), a szobrok összerondítóit. Ez a közös mulasztás. A közöny. Nem, nem nevelni kell ezeket az ilyen vagy olyan korú ösztönembereket. Mert azt a pöttöm gyerek is tudja, ha megtanítják rá, hogy mi az, amire vigyázni kell. Tíz-tizenkét éven felül pedig végképp minden, a normá- lisság alsó szintjét elérő ember tudja, hogy a lámpák ösz- szetörése, a facsemete kitördelése, s a hozzá hasonló: kár. Elrettenteni kell az ilyeneket. Büntetni, megszégyeníteni. Ehhez az első lépés: a közönnyel való szakítás. Mert elképzelhetetlen, hogy mindig csak reszkető öregasszonyok járnának éppen ott, ahol az ilyen és hasonló garázdaságokat elkövetik. Elképzelhetetlen, hogy néhány hangos szóra ne akadna egy-két férfi, aki odaáll a pusztítást nem tűrő mellé. Oda is áll. Csak azt az első szót olyan nehéz kimondani... Elképzelhetetlen az is, hogy nagy tettekre képes, okosságát oly sokszor bizonyító társadalmunk tehetetlen a randalírozók e maroknyi, de pimaszul előtérbe tolakodó csoportjával. Mint ahogy az is elképzelhetetlen, hogy a hatósági erő csak a tanácsülési felszólalásig, az ilyen meg olyan albizottsági ülésen elmondott dörgedelmekig terjedjen. (Meg a felhívások megfogalmazásáig.) Az ilyen helyeken tanúsított aktivitás fele egy-egy esti ellenőrzéshez, átfésüléshez már jó kiindulás lehetne... Néhány példás büntetés, s azok kellő nyilvánosságának biztosítása sem lenne rossz. A munkahely értesítése például. (Még akkor is, ha erre nincs külön paragrafus.) Azután azzal is próbálkozni lehetne, hogy fiatalok meglevő csoportjaira rábíznák egy-egy terület felügyeletét. (A Szovjetunióban megtették.) Valahogy úgy, hogy „ti mindig itt jöttök össze, tartsatok rendet”. (Mert a fiatalok galerinek nevezett csoportjai az esetek többségében nem bűnös szándékkal verődnek össze.) Sok mindent lehetne tenni a gödöllői, s a hasonló kis ügyekben. És azzal kell kezdeni e cselekvést, hogy ki-ki szakít a maga közömbösségével. Mert enélkül általában előbbre juthatunk, de konkrétan — nem. Krónikás KONZERVGYÁRI KISZ-ESEK Tavaszvárás a gyümölcsösökben DOLGOZNAK A KERTÉSZETEKBEN IS Mint a Távirati Iroda legutóbbi jelentése hírül adta: a napfényes időjárás hatására éledezni kezd a Duna—Tisza közi határ. Napok óta mozgalmasak a gyümölcsösök, a szőlőkertek és a szántóföldeken is készülnek a tavaszi munkákra. A felengedett talajokon helyenként megkezdték a mák és az étkezési borsó vetését. A kertészetekben igyekeznek kihasználni a korai szántóföldi zöldségtermesztés lehetőségeit. A palántanevelő telepeken már szárba szökkent a mag, március végén, április elején piacra kerül a korai saláta, meg a hónapos retek. Az enyhébb időjárást a Buda környéki gyümölcskertészek is kihasználják. Benépesültek az ősziba<rsssssxsss7SSSsyssss*ssssysssyx/*yysssssssssyxsxsss?ssssssyx/xsxsyy*syv,sy’SASsxsssx/-sssxs < 5 Szép textíliák mesternői A POMÁZI GYAPJÜMOSÓ- ÉS SZÖVŐGYÁR HIRES JÖ MINŐSÉGŰ, SZÉP KIVITELŰ RUHAANYAGAIRÓL. TERMÉKEI AZ IDÉN MÉG VÁLTOZATOSABBAK, SZEBBEK, ÉS OLCSÓBBAK LESZNEK. EZT SEGÍTIK A LEGJOBBAK rack-ültetvények, tisztogatják a fákat. A' legszorgalmasabbak a Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdaságának dolgozói, akik az 1200 holdas barackosuk egyharmadán már január végére végeztek ezzel a fontos munkával. Sürgeti őket az idő, mert még 200 hold alma, szilva, cseresznye és meggy ápolása vár rájuk. ^ A járás termelőszövetke- ^ zeteinek gyümölcsöseiben $ is csattognak az ollók, ^ 1360 holdon kell metszeni az $ őszibarackfát. Az új telepíté- ^ sekből az idén 600 hold for- % dúl termőre. ^______________________________ A tekintély nemcsak korral jár Ügy teszek, mint az először itt járó idegen. Megállítok egy fehér köpenyes, szaladó kislányt az udvaron — az ebédlőbe fut, a többiek után —, s megkérdem, merre van itt a KISZ-szoba? Rámnyitja csodálkozó kék szemét, s őszinte meghökkenéssel felel: hát itt ilyen is van? Húz egyet a vállán, s eltűnik a többiek zsibongó csoportjában. Később. Két kislány mesél élvezetes részletességgel arról, milyen munkát végeztek — persze, társadalmi munkát! — a gyár közelében nemrég felépült ABC-áruháznál. Két pólus? Nem. A kép teljessége. A Nagykőrösi Konzervgyár KISZ- fiataljainak száma négyszáz fölött van. Közöttük csitri, a gyárba néhány hete került kislány, aki hatórás műszakban dolgozik, s fiatal mérnök, akire máris egy üzem vezetését bízták. És mellettük persze olyanok is, akik még csak formailag sem tagjai a KISZ-nek. AZ ELSŐ HABOM, KÉTSZER Nem babonásak: a közelmúltban alakult meg a tizen- hármas számot viselő alap- szervezet. Hatórás műszakban dolgozó lányok a tagjai, mint ahogy a KISZ-tagok többségét ők alkotják. Sajátos korosztály, sajátos gondok. Nem véletlen, hogy a legerősebb, legkiegyensúlyozottabban dolgozó KISZ-alapszervezetek az I., II., III. számot viselik. A Koroknál Teréz irányította egyes, illetve a Kiss Kálmán vezette kettes alapszervezet, s a hármas is: biztos pont. A KISZ gyári végrehajtó bizottságának hét tagja — akik valameny- nyien patronálói egy vagy két alapszervezetnek — e három alapszervezethez pihenni jár... Mert a többi tíz sokféle munkát ad. Gond: a szezon idején a munka a legerősebb parancs. Mégis: hogyan lehetne úgy szervezni, hogy,csak a legszükségesebb esetben kerüljenek el egymástól az ifjúsági brigádok tagjai? Hogyan lehetne előbbre lépni abban: a szezon ideje a politikai munkában ne legyen — uborkaszezon ... ? A gyár pórt-végrehajtóbizottsága s gazdasági vezetése atyai megértéssel, s nem atyáskodó fensőbbséggel segí- ti-ösztökéli a fiatalok munkáját, karolja fel kezdeményezéseiket, s ezt az üzemekben is tapasztalni. Itt — s ezt sűrűn hangoztatták — az üzemvezetők, művezetők, ha fiatalokat érintő kérdésről van szó, nem „felejtik el”, hogy a KISZ is a világon van. Jó érzés ez a fiatalok számára, de ugyanakkor: biztos alap is az érdekvédelmi munkához. Mert nem érdemtelenül szeretnének elismeréshez jutni: munkájuk reális mérlegelése után várják el, hogy tekintélyük legyen. LÉGKÖR, SZEPLÖKKEL Érdekes megjegyzések, vélemények kerülnek a füzetembe. Olyasmi: „a jóból minden fiatal részt kap a gyárban, de ha valami munka kell, akkor jöjjenek a KISZ-esek”. Azután: „néha elönt bennünket a hivatalos komolykodás, s jó vita helyett unalmas póttermelési értekezletet tartunk.” És: „néhány jó kezdeményezés ma már rutinossá vált. A ki mit tud-ban már nincs semmi érdekes, valami újat kellene kitalálni.” Egy summázó vélemény: „jó a légkör a gyárban a fiatalok számára, de itt-ott mi pöttyözzük szep- lőkkel.” Ez már érdemes — no, a többi, föntebb jelzett gondolat sem kevésbé — az alaposabb firtatásra Mi sűrűsödik benne? A többi között az, hogy a végrehajtó bizottság tagjai, Pásztor Gabriella titkár, Tege András mérnök, Pá- lyi Kinga és Bicsyk Sándor technikusok fiatal koruk ellenére is körültekintő, megfontolt, vitázó, önálló véleményt képviselő emberek — a vb- ülésen a titkár előterjesztését, ha úgy helyes, leszavazzák — de az alapszervezetek egy részében bizony erősebb, Következetesebb vezetőkre lenne szükség. A hatórás műszakban dolgozó kislányok „elnevetgélik” a dolgokat. A nevetés nem baj, de ugye, mindenen csak nevetni nem lehet. Jó dolog, hogy — amint megfogalmazták — a fiatal szakembernek a gyorsan fejlődő gyárban „kifutási lehetősége” van, de „szeplő”, hogy olykor túl komolyan veszik önmagukat: számok, termelési eredmények, a vb-ülésen is, s kevesebb politizálás, nézettisztázás, amire pedig — fiatalokról lévén szó — elengedhetetlenül szükség van. Valóban szeplők ezek, s valóban ők, a fiatalok „pöttyö- zik” saját képükre. Talán nem is jó, gyanús is lenne, ha hiányoznának. Mert jórészt törvényszerű gondok ezek. A komolykodás is, hiszen hosszú éveken át eléggé szűk korlátok között mozgott az ifjúsági szervezetiek munkája. Törvényszerű gond az is, hogy a fiatalok érdeklődése igen gyorsan változik: fölkapnak valamit, s elejtik, egy újabb valamiért. Nemcsak érezni ezt az érd aklődésv állást, hanem igazodni is hozzá: újra és újra elölről kezdett feladat a vb tagjai számára éppúgy, mint az alapszervezetekben. Ez ugyan nincs mindig összhangban a munkatervekkel, de- hát a papírnál fontosabb az élet. És jó, hogy rugalmasan maguk is így értelmezik a fontossági sorrendet. FORMALITÁS KONTRA AKTIVITÁS Az alapszervezetekben, a végrehajtó bizottság ülésein elég sokat vitatkoznak azon: miért csak a kisebb rész húz, egy másik rész olykor-olykor tesz valamit, s vannak, akik gyakorlatilag csak formálisan tagok. El-elmennek egy-egy gyűlésre, kifizetik a tagdíjat, s részükről ezzel vége. Ha részükről vége, akkor kell-e próbálkozni velük? Persze, a józanság dönt, s újra és újra megkísérlik a közös cselekvés bűvös érzésébe bevonni őket is. Elég szép társadalmi munkát végeztek a göngyölegtele- pen, volt papírbálázás is, kirándulásokat is rendeztek- rendeznek, de úgy érzik — joggal —, hogy a munka e megszokott mozzanatai mellé újak kívánkoznak. Üj utak, módszerek: bátor kezdeménye- zések. Egy kissé bátortalanabbak, mint a lehetőségek adta távlatok. A gyár nagyarányú rekonstrukciója ugyanis nemcsak a fiatal szakemberek előtt nyit hosszú pályát — bár panaszra most sincs okuk, annyi a vezető beosztású fiatal —, hanem a fiatalok egésze számára is. Ehhez azonban az első három alapszervezet mellé szorosabban kell fölzárkóznia a többinek: önállóbb, s kezdeményezőbb munkával, mert ma még ez, az a sokat emlegetett alulról jövő kezdeményezés hiányzik. Nemrég a végrehajtó bizottság fölmérte, mi történik a fiatalok javaslataival, észrevételeivel? Igen ritka kivételtől eltekintve — s ott is inkább az észrevétel, a javaslat volt nem ellégé alapos — azt tapasztalták: értelme, eredménye van szavaiknak. A panaszok nyomán megfelelően intézkednek, az észrevételeket felhasználják a gazdasági vezetők. Annak bizonyítéka ez, hogy valóban nem korukhoz mérik tekintélyüket, szavuk súlyát. Ugyanakkor kötelezettség is. Mert a formalitás kontra aktivitás körül zajló viták jól mutatják, merre kell, hogy vezessen a további út. Mészáros Ottó Változó munkahelyre KERESÜNK lakatos, szerelő, szak- és segédmpnkásokat. Külszolgálat! költséget, havonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazási költséghozzájárulást, szállást térítünk. Teljesítménybér. Kereset korlátozás nélkül. FÉMMUNKÁS SZERELÉSI ÖZEM Budapest XIII., Lomb u. 11. Felvétel esetén a felutazási költséget megtérítjük. A PÉCELI VEGYESIPARI KTSZ A LAKOSSÁG ÉS A KÖZÜLETEK SZOLGÁLATÁBAN! X3YORSAN OLCSÓN • GARANCIÁVAL: — Bútorok, kárpitos termékek, berendezések — Díszes vaskapuk, kerítések, drótfonatok — Villamossági belső szerelési munkák, villanymotorok tekercselése — Elektromos munka- és háztartási gépek — Tv-k, rádiók, erősítő berendezések SZERELÉSE, JAVÍTASA, KÉSZÍTÉSE — Méretes cipők készítése, javítások — Férfi és női fodrászat — Kozmetikai tanácsadás rendelés RÉSZLEGEINK: KÁRPITOS, CIPÉSZ, NŐI FODRÁSZAT, KOZMETIKA P é c e I, Kovács u. 2. BÚTOR, Pécel, Körút 4. VASIPAR, Pécel, Pesti u. 21. VILLAMOSSÁG, TV, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI GÉP Pécel, Szemere Pál u. 21. FÉRFIFODRÁSZ, Pécel, Baross u. 8. PÉCELI VEGYES KTSZ PÉCEL Maglódi út 3. Szabó Erzsébet Bállá Józsefire Rudas János né mm Fábián Istvánná Franyó Margit