Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

1968. FEBRUAR 4., VASARNAP MIT M IC.tr, t </£írlap Pest megyei népi ellenőrök kitüntetése A népi ellenőrzés fennállá­sának 10. évfordulója alkal­mából — amint tegnapi szá­munkban hírül adtuk —, a KNEB székhazában a népi el­lenőrök nagy csoportjának ad­ták át a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott Munka Érdemrend kitünteté­seket. A Pest megyei népi ellenőr­zés szerveiben végzett évtize­des munkájuk elismeréseként ár. Dabrónaki Gyula, a KNEB elnöke a következőknek nyújtotta át a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát: Kristóf Lászlónak, a szentendrei já­rási NEB elnökének, Mátrahe- gyi Istvánnak, a Pest megyei NEB társadalmi elnökhelyet­tesének, Salomvári László né­pi ellenőrnek, Szalóczy Ist­vánnak, a szobi járási NEB társadalmi elnökhelyettesé­nek és Várszegi Istvánnak, a nagykátai NEB elnökének. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Gondos Imre, a dabasi járási NEB társadal­mi elnökhelyettese, Kormos Zoltán, a gödöllői járási-váro­si NEB elnöke, dr. Reményi József, a ráckevei járási NEB ♦írsadalmi elnökhelyettese és dr. Szentpéteri Kálmán, a ceglédi járási-városi NEB tag­ja. Február 5—17: TÉLI RUHÁZATI VÁSÁR A Centrum Áruházak, a Ru­házati Bolt Vállalat, a Röltex, a Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat és a Cipőbolt Vállalat február 5—17. között rendezi meg hagyományos téli szezon végi vásárát, 20—40 százalékos engedménnyel. Értesülésünk szerint a me­gyei kereskedelmi vállalatok is igazodnak a fővárosi keres­kedelemhez, s — nem akarván elmaradni — ők is ebben az időben tartják a szezon végi vásárt. Az idén már a teljes önálló­ság jegyében maguk a válla­latok szervezték meg a téli vá­sárt. Tevékenységüket semmi­féle központi intézkedés, uta­sítás nem szabályozta. Maguk állapították meg a vásárba be­vont cikkeket, az árenged­mény mértékét. HETI KOMMENTAR Kis ügy közös mulasztás A kis ügy: Gödöllőn, az Alsó-parkban kandeláberes közvilágítást építenek; az elkészült szakaszon nyolc lám­pa buráját puszta szórakozásból máris összetörték (ed­dig még) ismeretlen tettesek. A kár darabonként három­ezer forint... És a közös mulasztás? Nem, szó sincs ar­ról, hogy a Krónikás most tetszetős prédikációba kezd, miszerint a nevelő munka, meg úgy a szülők felelőssé­ge. Mert nem biztos, hogy fiatalok voltak. (Az Er- zsébet-szobrot sem a legifjabbak lopták el annak ide­jén ...). Az sem bizonyos, hogyha fiatalok is tették, szüleik okvetlenül hozzájuk hasonlóak. Lehetnek becsü­letes, józan emberek. Akik csak éppen a neveléshez nem értenek. Nincs szó arról sem, hogy „bezzeg a KISZ” miért nem foglalkozik ... Talán az is baj, hogy túl sokat foglal­kozunk, beszélünk, vitatkozunk a föllelhető vadhajtások­ról, kirívó tettekről, a társadalom legalján meghúzódó gátlástalanságáról. Általában. Csak éppen akkor hallga­tunk, amikor éretlen és kevésbé éretlen, de szellemileg mindenképp kiskorú emberek a szemünk láttára törik össze a lámpa búráját, feszegetik le a vasúti kocsik kép­kereteit (vagdalják össze a kocsik műbőrüléseit), csava­rozzák le a különböző táblákat, hogy odahaza a kerítés­kaput, a ház ajtaját díszítsék velük. (Mert ma ez a divat.) Szó nélkül hagyjuk a facsemeték kitördelőit, a parkok rongálóit (ahogy erről Vácott, a tanácsülésen is szenvedé­lyesen szóltak), a szobrok összerondítóit. Ez a közös mu­lasztás. A közöny. Nem, nem nevelni kell ezeket az ilyen vagy olyan korú ösztönembereket. Mert azt a pöttöm gyerek is tud­ja, ha megtanítják rá, hogy mi az, amire vigyázni kell. Tíz-tizenkét éven felül pedig végképp minden, a normá- lisság alsó szintjét elérő ember tudja, hogy a lámpák ösz- szetörése, a facsemete kitördelése, s a hozzá hasonló: kár. Elrettenteni kell az ilyeneket. Büntetni, megszégyeníteni. Ehhez az első lépés: a közönnyel való szakítás. Mert el­képzelhetetlen, hogy mindig csak reszkető öregasszonyok járnának éppen ott, ahol az ilyen és hasonló garázdasá­gokat elkövetik. Elképzelhetetlen, hogy néhány hangos szóra ne akadna egy-két férfi, aki odaáll a pusztítást nem tűrő mellé. Oda is áll. Csak azt az első szót olyan nehéz kimondani... Elképzelhetetlen az is, hogy nagy tettekre képes, okosságát oly sokszor bizonyító társadalmunk tehetetlen a randalírozók e maroknyi, de pimaszul előtérbe tolakodó csoportjával. Mint ahogy az is elképzelhetetlen, hogy a ha­tósági erő csak a tanácsülési felszólalásig, az ilyen meg olyan albizottsági ülésen elmondott dörgedelmekig ter­jedjen. (Meg a felhívások megfogalmazásáig.) Az ilyen helyeken tanúsított aktivitás fele egy-egy esti ellenőrzés­hez, átfésüléshez már jó kiindulás lehetne... Néhány pél­dás büntetés, s azok kellő nyilvánosságának biztosítása sem lenne rossz. A munkahely értesítése például. (Még akkor is, ha erre nincs külön paragrafus.) Azután azzal is próbálkozni lehetne, hogy fiatalok meglevő csoport­jaira rábíznák egy-egy terület felügyeletét. (A Szovjet­unióban megtették.) Valahogy úgy, hogy „ti mindig itt jöttök össze, tartsatok rendet”. (Mert a fiatalok galeri­nek nevezett csoportjai az esetek többségében nem bű­nös szándékkal verődnek össze.) Sok mindent lehetne ten­ni a gödöllői, s a hasonló kis ügyekben. És azzal kell kezdeni e cselekvést, hogy ki-ki szakít a maga közömbös­ségével. Mert enélkül általában előbbre juthatunk, de konkrétan — nem. Krónikás KONZERVGYÁRI KISZ-ESEK Tavaszvárás a gyümölcsösökben DOLGOZNAK A KERTÉSZETEKBEN IS Mint a Távirati Iroda leg­utóbbi jelentése hírül adta: a napfényes időjárás hatására éledezni kezd a Duna—Tisza közi határ. Napok óta moz­galmasak a gyümölcsösök, a szőlőkertek és a szántófölde­ken is készülnek a tavaszi munkákra. A felengedett talajokon helyenként megkezdték a mák és az étkezési borsó vetését. A kertészetekben igyekeznek kihasználni a korai szántó­földi zöldségtermesztés lehe­tőségeit. A palántanevelő tele­peken már szárba szökkent a mag, március végén, ápri­lis elején piacra kerül a ko­rai saláta, meg a hónapos re­tek. Az enyhébb időjárást a Bu­da környéki gyümölcskerté­szek is kihasználják. Benépesültek az ősziba­<rsssssxsss7SSSsyssss*ssssysssyx/*yysssssssssyxsxsss?ssssssyx/xsxsyy*syv,sy’SASsxsssx/-sssxs < 5 Szép textíliák mesternői A POMÁZI GYAPJÜMOSÓ- ÉS SZÖVŐGYÁR HIRES JÖ MINŐSÉGŰ, SZÉP KIVITELŰ RUHAANYAGAIRÓL. TERMÉKEI AZ IDÉN MÉG VÁLTOZATOSABBAK, SZEB­BEK, ÉS OLCSÓBBAK LESZNEK. EZT SEGÍTIK A LEGJOBBAK rack-ültetvények, tiszto­gatják a fákat. A' legszorgalmasabbak a Ker­tészeti Kutató Intézet török­bálinti gazdaságának dolgo­zói, akik az 1200 holdas ba­rackosuk egyharmadán már január végére végeztek ezzel a fontos munkával. Sürgeti őket az idő, mert még 200 hold alma, szilva, cseresznye és meggy ápolása vár rájuk. ^ A járás termelőszövetke- ^ zeteinek gyümölcsöseiben $ is csattognak az ollók, ^ 1360 holdon kell metszeni az $ őszibarackfát. Az új telepíté- ^ sekből az idén 600 hold for- % dúl termőre. ^______________________________ A tekintély nemcsak korral jár Ügy teszek, mint az először itt járó idegen. Megállítok egy fehér köpenyes, szaladó kis­lányt az udvaron — az ebéd­lőbe fut, a többiek után —, s megkérdem, merre van itt a KISZ-szoba? Rámnyitja cso­dálkozó kék szemét, s őszinte meghökkenéssel felel: hát itt ilyen is van? Húz egyet a vál­lán, s eltűnik a többiek zsi­bongó csoportjában. Később. Két kislány mesél élvezetes részletességgel arról, milyen munkát végeztek — persze, társadalmi munkát! — a gyár közelében nemrég felépült ABC-áruháznál. Két pólus? Nem. A kép teljessége. A Nagykőrösi Konzervgyár KISZ- fiataljainak száma négyszáz fölött van. Közöttük csitri, a gyárba néhány hete került kis­lány, aki hatórás műszakban dolgozik, s fiatal mérnök, aki­re máris egy üzem vezetését bízták. És mellettük persze olyanok is, akik még csak for­mailag sem tagjai a KISZ-nek. AZ ELSŐ HABOM, KÉTSZER Nem babonásak: a közel­múltban alakult meg a tizen- hármas számot viselő alap- szervezet. Hatórás műszakban dolgozó lányok a tagjai, mint ahogy a KISZ-tagok többségét ők alkotják. Sajátos korosz­tály, sajátos gondok. Nem vé­letlen, hogy a legerősebb, leg­kiegyensúlyozottabban dolgo­zó KISZ-alapszervezetek az I., II., III. számot viselik. A Ko­roknál Teréz irányította egyes, illetve a Kiss Kálmán vezette kettes alapszervezet, s a hár­mas is: biztos pont. A KISZ gyári végrehajtó bizottságának hét tagja — akik valameny- nyien patronálói egy vagy két alapszervezetnek — e három alapszervezethez pihenni jár... Mert a többi tíz sokféle mun­kát ad. Gond: a szezon idején a munka a legerősebb parancs. Mégis: hogyan lehetne úgy szervezni, hogy,csak a legszük­ségesebb esetben kerüljenek el egymástól az ifjúsági brigádok tagjai? Hogyan lehetne előbb­re lépni abban: a szezon ideje a politikai munkában ne le­gyen — uborkaszezon ... ? A gyár pórt-végrehajtóbi­zottsága s gazdasági vezetése atyai megértéssel, s nem atyáskodó fensőbbséggel segí- ti-ösztökéli a fiatalok munká­ját, karolja fel kezdeményezé­seiket, s ezt az üzemekben is tapasztalni. Itt — s ezt sűrűn hangoztatták — az üzemveze­tők, művezetők, ha fiatalokat érintő kérdésről van szó, nem „felejtik el”, hogy a KISZ is a világon van. Jó érzés ez a fia­talok számára, de ugyanakkor: biztos alap is az érdekvédelmi munkához. Mert nem érdem­telenül szeretnének elismerés­hez jutni: munkájuk reális mérlegelése után várják el, hogy tekintélyük legyen. LÉGKÖR, SZEPLÖKKEL Érdekes megjegyzések, vé­lemények kerülnek a füzetem­be. Olyasmi: „a jóból minden fiatal részt kap a gyárban, de ha valami munka kell, akkor jöjjenek a KISZ-esek”. Az­után: „néha elönt bennünket a hivatalos komolykodás, s jó vita helyett unalmas pótter­melési értekezletet tartunk.” És: „néhány jó kezdeménye­zés ma már rutinossá vált. A ki mit tud-ban már nincs semmi érdekes, valami újat kellene kitalálni.” Egy sum­mázó vélemény: „jó a légkör a gyárban a fiatalok számára, de itt-ott mi pöttyözzük szep- lőkkel.” Ez már érdemes — no, a többi, föntebb jelzett gon­dolat sem kevésbé — az ala­posabb firtatásra Mi sűrűsö­dik benne? A többi között az, hogy a végrehajtó bizottság tagjai, Pásztor Gabriella tit­kár, Tege András mérnök, Pá- lyi Kinga és Bicsyk Sándor technikusok fiatal koruk elle­nére is körültekintő, megfon­tolt, vitázó, önálló véleményt képviselő emberek — a vb- ülésen a titkár előterjesztését, ha úgy helyes, leszavazzák — de az alapszervezetek egy ré­szében bizony erősebb, Követ­kezetesebb vezetőkre lenne szükség. A hatórás műszakban dolgozó kislányok „elnevetgé­lik” a dolgokat. A nevetés nem baj, de ugye, mindenen csak nevetni nem lehet. Jó dolog, hogy — amint megfo­galmazták — a fiatal szakem­bernek a gyorsan fejlődő gyár­ban „kifutási lehetősége” van, de „szeplő”, hogy olykor túl komolyan veszik önmagukat: számok, termelési eredmények, a vb-ülésen is, s kevesebb po­litizálás, nézettisztázás, amire pedig — fiatalokról lévén szó — elengedhetetlenül szükség van. Valóban szeplők ezek, s va­lóban ők, a fiatalok „pöttyö- zik” saját képükre. Talán nem is jó, gyanús is lenne, ha hiá­nyoznának. Mert jórészt tör­vényszerű gondok ezek. A ko­molykodás is, hiszen hosszú éveken át eléggé szűk korlá­tok között mozgott az ifjúsági szervezetiek munkája. Tör­vényszerű gond az is, hogy a fiatalok érdeklődése igen gyor­san változik: fölkapnak va­lamit, s elejtik, egy újabb va­lamiért. Nemcsak érezni ezt az érd aklődésv állást, hanem iga­zodni is hozzá: újra és újra elölről kezdett feladat a vb tagjai számára éppúgy, mint az alapszervezetekben. Ez ugyan nincs mindig összhang­ban a munkatervekkel, de- hát a papírnál fontosabb az élet. És jó, hogy rugalmasan maguk is így értelmezik a fon­tossági sorrendet. FORMALITÁS KONTRA AKTIVITÁS Az alapszervezetekben, a végrehajtó bizottság ülésein elég sokat vitatkoznak azon: miért csak a kisebb rész húz, egy másik rész olykor-olykor tesz valamit, s vannak, akik gyakorlatilag csak formálisan tagok. El-elmennek egy-egy gyűlésre, kifizetik a tagdíjat, s részükről ezzel vége. Ha ré­szükről vége, akkor kell-e pró­bálkozni velük? Persze, a jó­zanság dönt, s újra és újra megkísérlik a közös cselekvés bűvös érzésébe bevonni őket is. Elég szép társadalmi mun­kát végeztek a göngyölegtele- pen, volt papírbálázás is, ki­rándulásokat is rendeztek- rendeznek, de úgy érzik — joggal —, hogy a munka e megszokott mozzanatai mellé újak kívánkoznak. Üj utak, módszerek: bátor kezdeménye- zések. Egy kissé bátortalanab­bak, mint a lehetőségek adta távlatok. A gyár nagyarányú rekonstrukciója ugyanis nem­csak a fiatal szakemberek előtt nyit hosszú pályát — bár panaszra most sincs okuk, annyi a vezető beosztású fia­tal —, hanem a fiatalok egé­sze számára is. Ehhez azonban az első három alapszervezet mellé szorosabban kell fölzár­kóznia a többinek: önállóbb, s kezdeményezőbb munkával, mert ma még ez, az a sokat emlegetett alulról jövő kezde­ményezés hiányzik. Nemrég a végrehajtó bizott­ság fölmérte, mi történik a fiatalok javaslataival, észre­vételeivel? Igen ritka kivétel­től eltekintve — s ott is in­kább az észrevétel, a javaslat volt nem ellégé alapos — azt tapasztalták: értelme, eredmé­nye van szavaiknak. A pana­szok nyomán megfelelően in­tézkednek, az észrevételeket felhasználják a gazdasági ve­zetők. Annak bizonyítéka ez, hogy valóban nem korukhoz mérik tekintélyüket, szavuk súlyát. Ugyanakkor kötelezett­ség is. Mert a formalitás kont­ra aktivitás körül zajló viták jól mutatják, merre kell, hogy vezessen a további út. Mészáros Ottó Változó munkahelyre KERESÜNK lakatos, szerelő, szak- és segédmpnkásokat. Külszolgálat! költséget, havonta egyszeri hazautazást, hetenkénti hazautazási költséghozzájárulást, szállást térítünk. Teljesítménybér. Kereset korlátozás nélkül. FÉMMUNKÁS SZERELÉSI ÖZEM Budapest XIII., Lomb u. 11. Felvétel esetén a felutazási költséget megtérítjük. A PÉCELI VEGYESIPARI KTSZ A LAKOSSÁG ÉS A KÖZÜLETEK SZOLGÁLATÁBAN! X3YORSAN OLCSÓN • GARANCIÁVAL: — Bútorok, kárpitos termékek, berendezések — Díszes vaskapuk, kerítések, drótfonatok — Villamossági belső szerelési munkák, villanymotorok tekercselése — Elektromos munka- és háztartási gépek — Tv-k, rádiók, erősítő berendezések SZERELÉSE, JAVÍTASA, KÉSZÍTÉSE — Méretes cipők készítése, javítások — Férfi és női fodrászat — Kozmetikai tanácsadás rendelés RÉSZLEGEINK: KÁRPITOS, CIPÉSZ, NŐI FODRÁSZAT, KOZMETIKA P é c e I, Kovács u. 2. BÚTOR, Pécel, Körút 4. VASIPAR, Pécel, Pesti u. 21. VILLAMOSSÁG, TV, RÁDIÓ, HÁZTARTÁSI GÉP Pécel, Szemere Pál u. 21. FÉRFIFODRÁSZ, Pécel, Baross u. 8. PÉCELI VEGYES KTSZ PÉCEL Maglódi út 3. Szabó Erzsébet Bállá Józsefire Rudas János né mm Fábián Istvánná Franyó Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom