Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-04 / 29. szám
nsr HEGYEI 1968. FEBRUAR 4„ VASÁRNAP Jóleső érzéssel olvastam és olvasták még sokan Szentendre városában Barcsay Jenő Kossuth-díjas festőművész nyilatkozatát a Pest megyei Hírlap 1968. január 21-1, vasárnapi számában. A magyar képzőművészeti élet kiválósága, aki közel négy évtizede idejének legnagyobb részét városunkban tölti és városunkat vallja festészetének ültetőjéül, őszinte szívből mondta el véleményét a város jelenéről és holnapjáról. Csak köszönetét mondhatok Szentendre minden polgára nevében azért az együttérzésért, amellyel Barcsay Jénő professzor a mi gondjainkkal osztozik. Mindaz a probléma, amelyről szólott, esztendők óta foglalkoztatja nemcsak a város, a megye vezetőit is. Meglátásai, elképzelései és javaslatai csak megerősítenek bennünket abban, hogy jó úton járunk. Köszönjük s elfogadjuk VÁLASZ BARCSAY JENŐ PROFESSZORNAK Barcsay Jenő őszinte nyilatkozata nemcsak válaszadásra késztet, de egyúttal terveink, elképzeléseink és eddigi munkánk ismertetésére is. A város vezetői tudják, hogy a városi rang önmagában még nem tesz várossá egy települést. Ahhoz, hogy a szó igazi értelmében Szentendre a városok rangjára, mi több, a festők, a művészetek városának rangjára emelkedjen, még sok minden szükséges. Például olyan alapvető feltételek megteremtése, mint a csatornázás, amelyre már több mint tízmillió forintot költöttünk eddig is és költünk újabb milliókat az idén. A városiasodás sok olyan probléma megoldását követeli, amely csak közvetve hat vissza a lakosság kulturális fejlődésére, de enélkül ez a fejlődés elképzelhetetlen. S ami még megjegyzésként ide kívánkozik: a fejlődés üteme nem csupán a város vezetőin, hanem anyagi lehetőségeinken is múlik. Mégis jogosnak érezzük a kérdést: mit tett a város vezetése eddig a kulturális előrehaladás meggyorsítása érdekében és mit kíván tenni ezután? A városközpont műemlékházainak tatarozásától kezdve a Parkmúzeum létrehozásán és elkövetkező újjászervezésén át a Szerb Egyháztörténeti Múzeum megnyitásáig vagy a már épülő skanzenig, sok dologban előbbre léptünk. A megtett út hozzásegít bennünket a fejlődés ütemének meggyorsításához. KECSKEMET ezek közül néhányat olyan hazai és külföldi művész is igénybe vehet, mi szívesen látunk mindenkit, aki cserébe egy-egy alkotását ajándékozza a megalapítandó megyei modem képtár részére. Barcsay Jenő professzor harmadik javaslata az volt, hogy mielőbb új művelődési ház épüljön a városban, és az úgy készüljön el, hogy ne csak a holnap, hanem a holnapután igényeit is kielégítse. Ez a gondolat esztendők óta foglalkoztatja nemcsak a város, hanem a megye vezetőit is. Szentendrén olyan művelődési háznak kell felépülnie, amely kulturális központja kell hogy legyen egész Pest megyének. Az idei esztendő tervében a telekkisajátítás, az ott lakók elhelyezése, valamint a tervek elkészíttetése szerepel. Ebben az új művelődési központban kap majd helyet többek között — jelentőségét hangsúlyozva — a megyei könyvtár is. Építése a jövő esztendőben kezdődik meg. Elhatározásunk, hogy a művelődési ház programtervének elkészülte után ankétra hívjuk meg a városban élő művészeket a tervezet megvitatására. Szeretnénk, és ez a megye vezetésének is a törekvése, ha ez az épület ahogyan Barcsay Jenő professzor javasolta, a holnapután igényeit is kielégítené és Pest megye népművelésének módszertani központja lenne. A negyedik javaslat: a Du- na-parton lebontandó házsor helyére ne építtessünk modem, nyeregtetős, emeletes házakat, mert azok eltakarnák Szent endre látképét, hanem a lehetőségekhez képest hagyjuk szabadon, és létesítsünk parkot ezen a területen. A javaslat elgondolkoztató és a végleges döntés előtt módot találunk arra, hogy országos hírű szakemberek és közéleti személyiségek bevonásával nyilvános vitát rendezzünk erről a kérdésről. BOCSŰ A TÉLTŐL Barcsay Jenő professzor nyilatkozatában négy kérdéssel — múzeum, művésztelep, művelődési ház és a Duna- parti házsor perspektívája — foglalkozott. Egyetértünk azzal, s az a város vezetőinek a törekvése is, hogy értő és egyúttal jó szervezőkészséggel rendelkező igazgató kerüljön a Feren- czy Károly Múzeum élére. Ezért a múzeum vezetését nyilvános, országos pályázat alapján kívánjuk betöltetni, Erre néhány héten belül sor - kerül. Az állandó kiállítóhelyiséggel kapcsolatos jogos kívánság már nehezebb és hosszabb időt kívánó feladat. A munka már elkezdődött. A város idei tervében a telekkisajátítás és a bontási munkálatok elvégeztetése szerepel. A múzeum bővítésének programterve már rendelkezésünkre áll és még az idén elkészül a kivitelezési terv is. Az építkezés a jövő esztendőben kezdődik. Elkészültével olyan kiállítási teremmel gazdagodik majd városunk, amely országos tárlatok rendezésére is alkalmas lesz. A múzeum bővítése lehetőivé teszi, hogy a jelenlegi épületben helyet kapjon a Fe- ^ renczy család munkásságát S bemutató állandó kiállítás, gamely jellegénél fogva Euró- egyedülálló lesz. Í A bővTE&sél" "kapcsolatban ÍJ még egy régi elképzelésünket 5;válthatjuk valóra: létrehozzuk ^ Pest megye modem képtárát, | amelyben a felszabadulás ^ után a megye tulajdonába került legjelentősebb művé- szeti alkotások kapnának he- § lyet. Ilyen, megyei modem § képtár, ez ideig még nincs az 5: országban. I A második javaslattal kap- s csolatban, amely a művészte- (; lep mielőbbi rekonstrukcióját Í sürgeti, örömmel mondhatom Í el, hogy a jövő hónapban a Í Nógrád megyei Építőipari § Vállalat megkezdi tizenkét új ^műterem építését, amelyek a ^ tervek szerint még az idén el- § készülnek. Ezek egy részében §a régi művésztelep néhány ^ tagja kap majd helyet. A töb- ^ bi új műteremmel az az elképzelésünk: szeretettel hívójuk és várjuk mindazon fiatal ^ művészeket, akik városunkéban kívánják folytatni alkotó- é munkájukat. § Jövőre további műtermek I építését kezdik meg váro- S sunkban. Tervezzük, hogy ^ ____________________________ M egnyílt a mezőgazdasági könyvhónap A 600 éves fennállását ün- heplő Kecskeméten tartották meg szombaton az 1968. évi mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitóünnepélyét. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Az ünnepség keretében mutatta be Újhelyi Szilárd, a Kiadói Főigazgatóság vezetője azt a könyvkiállítást, amelyen a legújabb mezőgazdasági szakkönyvekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Az országos megnyitóünnepséget jól sikerült kulturális műsor zárta. A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitójára február 9-én, pénteken kerül sor Vácott. Ami a város gyorsabb fejődését illeti, mielőbb szeretünk életre hívni Szentendre aráti Körét mindazokból a lövészekből és közéleti sze- lélyiségekből, akik szívügyük - ek tekintik városunk további ivőjének alakulását. És rövi- esen sor kerül a Szentendrei 'épművelési Tanács megala- ítására is, mely testület lesz ivatott összefogni mindazt a ivékenységet, mely városunk ulturálódásának további fel- irágoztatását segíti elő. Pala Károlyné országgyűlési képviselő, a Szentendrei Városi Tanács vb-elnökhelyettese Kik és mikor kaphatnak jubileumi jutalmat? A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének í munkaviszonyról szóló rendelkezése nyomán sokan érdeklődnek az iránt, hogy s könnyítéseket figyelembe véve kik és mikor kaphatnak jubileumi jutalmat. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban utalnak arra, hogy a munkaviszonyban eltöltött idő — függetlenül a megszakítások tartamától — most már egybeszámítható. Ilyen szempontból már jelentős könnyítést jelentett az 1965. január 1-én életbe lépett 33-as számú kormányrendelet, amely — bizonyos kötöttségekkel — ugyancsak lehetővé tette, h»gy £ jubileumi jutalmaknál figyelembe vegyék a régebber munkaviszonyban eltöltőt időt. Az ott előírt feltételeknek jelentős része ma mái nem érvényes. Nem szükségei például a kétévi folyamatos munkaviszony ahhoz, hogy £ régi, munkában töltött időt is elismerjék. A kormányrendelet egyes rendelkezéseit azonban az új jogszabályok is átvették. Továbbra is érvényes, hogy akiknek 1965. január 1-én legalább 15 évi folyamatos munkaviszonyuk volt, legkorábban 1968- ban kaphatnak jubileumi jutalmat. Akiknek a folyamatos munka viszonya az említett időpont ban ennél kevesebb volt, de a 10 évet elérte, az legkorábban 1969- ben, akiknek 1965. január 1-én a tíz folyamatos éve sem volt meg, annak legkorábban 1970- ben jár jubileumi jutalom. Akiknek 20 éves folyamatos munkaviszonya volt 1965-ben, az már 1967-ben igényt tarthatott az egyhónapi alapbérnek megfelelő ősz- szegre. A folyamatos és nem folyamatos munkaviszonynak együttvéve természetesen minden esetben el kell érnie a 25, 40, vagy az 50 évet; jutalom ezeken a jubileumokon jár. Az idén tehát az igényelheti a pénzt, akinek 1965. január 1-én legalább 15 évi folyamatos munkaviszonya volt, ösz- szesen pedig 25, 40, vagy 50 éves munkaviszonnyal rendelkezik. Ha valaki az esedékes évben elmulasztotta, vagy elmulasztja a jutalom igénylését, ezt három éven belül még pótolhatja, három év elteltével azonban a munkajogi elévüléssel együtt ez a lehetőség is elévül. Ha például valakinek 1968- ban járna a 25 éves jutalom és ezt három éven belül nem kéri, akkor majd csak a 40 éves munkaviszony után igényelheti azt. A 25 éves jubileumi összeg esedékességétől számítva a 40 éves szolgálat utáni jutalmat csak 15 év múlva, az 50 évest pedig újabb 10 év elteltével köteles a vállalat kifizetni. Ha a dolgozónak nyugdíjazása évében legalább 35 vagy 45 évi munkaviszonya van, úgy nyugdíjazáskor ki kell neki fizetni a 40, illetve az 50 éve jubileumi jutalmat. Űj fegyverek - bevetésre készen tikus utazasra készülné. De legalábbis valamilyen új, hangtalanul dolgozó, sugárzással bénitó lézerpisztoly. Ha már ilyen az alakja, mint a képen is látható, maradhatunk nyugodtan a fegyver elnevezés mellett. Csakhogy a por és a, sötétség ellen vethető be a Budai Járási Háziipari Szövetkezet újdonsága. Tavaly kísérleteztek vele, sorozatgyártását azonban csak most kezdték meg. A műanyag ház magában foglal egy picinyke villanymotort, az pedig kis turbinát hajt. A cső végére szerelt lágy körkefével, s a befelé áramló levegővel ruhát, járműülést, ki- sebb-nagyobb felületeket tisztíthatnak. Az autóporszívó lapos zseblámpaelemmel működik, s a cső ellentétes végén egy kis lámpácska is bekapcsolható. Ilymódon kettős haszonnal működtethető. Az új terméknek előreláhatóan nem lesz nehéz piacot találni, sem idehaza, sem a szomszédos országokban. Az első pillantásra úgy tűnik. mintha marsháli fnntn«zAZ IPARI SZERELVÉNY ÉS GÉPGYÁR GYORSFÉNYKÉP A becsületbajnok_. j — Tudja, uram, én azért nem megyek semmire, mert be- $ csületes vagyok. Ez az én bajom... Ha nem lennék ilyen, rrtár ? régen nem itt tartanék. Nálam a becsületesség lelki kényszer. \ Nekem a múlt században kellett volna élnem... — panasz- $ kodott ismerősöm. i — A becstelenség sem jó üzlet, legfeljebb rövid távon —, í próbáltam vigasztalni. í — Maga téved, uram. Csalni kell, vagy lopni. Hazudni kell i az emberek pofájába. De nekem az a bajom, hogy mindig ki- ; mondom az őszinteséget. En inkább megfulladnék, minthogy j hazugság hagyja el a számat... j — A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta ku- \ tyát —, idézem a mondást népünk gondolati tárházából. — Ha-ha-ha! Van még ilyen bölcsessége? Tudja uram, \ az az én tragédiám, hogy tovább látok az orromnál. Hogy \ eszem van, koncepciózusán gondolkodom. Manapság hülyének i kell lenni. Az ostobák boldogulnak, mert tőlük senki sem fél. \ őket előléptetik, mert nem jelentenek konkurrenciát. De aki- ! ben megérzik az önálló szellemet, annak fuccs! Senki nem ve- i szí maga mellé a saját sírásóját... — Manapság egyre több okos emberre van szükség. Ez a \ vezetők érdeke is, mert ők is csak akkor boldogulnak, ha \ szakemberekkel veszik magukat körül... — érvéltem. — Röhögnöm kell, uram... Vagy legalábbis kacagni. Az ] az én bajom, hogy a kisujjamban van a szakma, minden csín- \ ja és a bínja is. Uram, én ránézek egy aktára, máris tudom, \ hogy hányadika van. En nem köntörfalazok, én még a régi ] gárdából származom. Persze, hogy félnek tőlem ezek a süvöl- j vények, akik csak ugatják a szakmát és ráadásul büdös is ne- i kik a munka ... — Nézze, én azt hiszem, hogy a jövőben egyre jobban i megbecsülik a munkát... — vetettem ellene. — Kedves uram, maga olyan naiv, mint egy tizenhatéves j kislány... — kacagott. — Köszönöm a bókot... — Méghogy megbecsülik a munkát? Nem tudom vissza- ! tartani a feltörő hahotát. Ki becsüli meg? Hol becsüli meg? i Ha én nem lennék ilyen dolgos, ha nem lenne életelemem a i munka, akkor ma nem itt tartanék. Nem mernek jelentősebb i beosztásba helyezni, mert bebizonyítanám, hogy három ember i munkája is kevés nekem. Ne feledje, uram, félnek ezek a dől- j gos munkáskéztől. — Hosszú távon, csak magának lehet igaza —, biztattam, j — Mulatságos dolgokat mond ... Nekem? Igazam? Ugyan j már! Az az én bajom, hogy nem vagyok korrupt. Érzik raj- j tam, hogy engem nem tudnak bevenni a kis bűnszövetkezetük- i be. Tudják, hogy engem nem avathatnak bele bűnös üzelmeik- i be. így hát tartanak tőlem. Mert, uram, én nem iszom velük i esténként, én nem járok velük dőzsölni. En munka után egye- \ nesen hazamegyek a kis családomhoz. Feszélyezi őket a tisz- \ taságom ... — A lélek békéje, a megérdemelt önbecsülés a legjobb ér- j zés lehet a világon —, véltem. — Az megvan. De azért fáj az embernek, hogy az erény, i a szorgalom, az őszinteség jutalmazatlan marad. Nem szabad i ilyen tisztának lenni, higgyen nekem, elég idős vagyok ahhoz, \ hogy tanulhat tőlem ... — Igyekszem... — mondtam. Ekkor kinyílt a főnök kis üvegkalitkájának ajtaja. Stentori hang harsani: — Reggel óta figyelem magát, Kubicsek. Egyfolytában jár a szája. A munkájával sehogy nem halad, hetek óta különböző hazugságokkal bújik ki a kimutatás leadása alól. Amit pedig elkészített, használhatatlan volt... Mit gondol, meddig lehet ezt csinálni? Kubicsek ráhajolt az íróasztalára, és amikor a főnök mögött becsapódott az ajtó, odaszólt: — Na, mit mondtam? ősz Ferenc
