Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-06 / 30. szám

pm UF.CYKI 1968. FEBRUAR 6. KEDD BONN—PÁRIZS Kavarodás egy idézet körül Bonnban óriási kavarodást váltott ki egy, Brandt kül­ügyminiszternek tulajdonított kijelentés. Szombaton a Szo­ciáldemokrata Párt ravensbur- gi kerületi konferenciáján Brandt beszédet mondott. A nyugatnémet hírügynökség, a DPA jelentésében azt írta, hogy a külügyminiszter be­széde során kijelentette: „A nyugatnémet—francia barátság, mindenekelőtt az ifjúságnál, végül is erő­sebb lesz, mint egy hatal­mi vágytól megszállott kormányfő merev, Euró- pa-ellenes gondolatai.” A francia hírügynökség azon­nal továbbjelentette ezt a megfogalmazást, amely hatal­mas felháborodást keltett Pá­rizsban. A Szociáldemokrata Párt szóvivője azonnal cáfolta, hogy Brandt az idézett kije­lentést tette volna, a DPA tu­dósítója azonban ragaszkodott ahhoz, hogy helyesen idézte a külügyminisztert, s ezt — mint mondotta — több jelenlevő is megerősítette. Másfél napig tartott, amíg sikerült bebizo­nyítani, hogy Brandt valóban nem intézett heves támadást De Gaulle ellen. Mind a ra- vensburgi pártkonferencia ügyvezetősége, mind a stutt­garti rádió hangfelvételt ké­szített Brandt beszédéről. En­nek alapján megállapították, hogy a külügyminiszter a kö­vetkezőket mondotta: „A nyugatnémet—francia barátság ma már olyan erős gyökeret vert, min­denekelőtt az ifjúságban, hogy ezt nem zavarhatják meg kevéssé bölcs kor­mányok.” Miért szenzáció az első mesterséges gén előállítása? • Pénteki szá­munkban közöl­tük „Elet született a kémcsőben” címmel, hogy Al- bert Komberg Nobel-díjas bio­kémikus, a Stan­ford egyetem tu­dományos dolgo­zóinak egy cso­portjával kémcső­ben létrehozta az élő vírus geneti­kai anyagát, vagy­is életképes szin­tetikus molekulát „konstruált”. Ez­zel első ízben szü­letett meg labora­tóriumi körülmé­nyek között a „mesterséges élet”. E tudományos szenzációval kap­csolatban most még a következő­ket közölhetjük: Sok tudós úgy véli, hogy a rák vírusos eredetű. A rákos megbete­gedések vírusos eredetének elmé­lete igen elterjedt és több kísérlet is alátámasztja. A kaliforniai labo­ratóriumban lét­rehozott szinteti­kus molekula le­hetővé teszi, hogy reálisan feltéte­lezzük: szinteti­zálhatők olyan gének, amelyek harcba szállnak a rákos és az egyéb vírusos betegsé­gekkel. A testünket al­kotó sejtek mag­jában a fő szere­pet a kromoszó­mák játsszák, amelyek „az élet tégláiból” — gé­nekből vannak összerakva. Min­den gén pontosan megszabott funk­ciókat teljesít. Az egyik meghatároz­za a szem színét, a másik az orr alakját, a harma­dik az ujjak hosz- szát... Mindazt, ami másoktól megkülönböztet bennünket, a gé­neknek köszön­hetjük. S most a gént mestersége­sen előállították! Igaz, még csak egyet, de dr. Komberg opti­mista: „Egyre kö­zelebb jutunk ah­hoz a lehetőségi­hez, hogy szinte­tikus úton sok gént előállítsunk”. A genetikát az átöröklés tudo­mányának nevez­zük. Eljön az idő, amikor így hatá­rozzuk meg: „Az átöröklés irányí­tásának tudomá­nya”. Hogy meny­nyi év fog addig eltelni, ma még nehéz lenne meg­mondani. Ám az első lépések már megtörténtek! Amikor Couve de Murville francia külügyminiszter ma­gához hívatta Klaiber párizsi nyugatnémet nagykövetet, és magyarázatot kért tőle, már rendelkezésre állt Brandt be­szédének hiteles szövege. De Gaulle ennek ellenére kihúzta a hétfőn rendezett hivatalos bankett részvevőinek nagy ré­szét, köztük a nyugatnémet minisztereket a meghívottak listájáról. A bankettet De Gaulle Lübke nyugatnémet köztársasági elnök tiszteletére adta. Hétfőn egyik nyilatkozat a másikat követte Bonnban. Nyilatkozott maga Brandt is, kijelentvén, hogy a neki tulaj­donított kijelentés teljesen ab­szurd. A kormányszóvivő kö­zölte, hogy Kiesinger kancel­lár magához hívatta a francia ügyvivőt, és sajnálkozását fe­jezte ki. Hétfő délben a DPA is hi­vatalos sajnálkozását fe­jezte ki a tévedés miatt. Bár a félreértés eloszlott, le­hetséges, hogy a tíz nap múl­va sorra kerülő párizsi De Gaulle—Kiesinger találkozó le­folyása nem lesz mentes a komplikációktól? Nem kapcsolták Theodorakiszt A Pogled (Szemle) című bol­gár hetilap szerkesztősége fel akarta hívni Mikisz Theodo­rakiszt, hogy üdvözölje bör­tönből történt szabadon bocsá­tása alkalmából. Az athéni te­lefonközpont azonban először azt válaszolta, hogy a hívott számon Theodorakisz nem je­lentkezik. Később azt a ma­gyarázatot adták, hogy Theo- dorakisznak nincs telefonja. Nem voltak hajlandók a meg­hívásos rendelést felvenni, az­zal, hogy Theodorakisz lakcí­me ismeretlen. Újságok az újságról Egy londoni napilap első ol­dalát műbolygó útján továb­bítják San Jüanba (Puerto Ri­co). A továbbítás ideje alatt, mely 15 percig tart, az oldalt negatív filmre veszik fel, és így nyomtatják ki. Egyik amerikai cég kísérle­tet tett, hogy nyomtatott szö­veget továbbítson telex útján a lakásokba. Ilyesformán a „szobábá lehet szállítani” új­ságokat, sőt egész könyveket, 10 másodpercenként 10x20 cm oldalnagyságban. Botcsinálta közvetítő Londonban minden kom­mentátor egyetért abban, hogy Wilson szerdán kez­dődő washingtoni látogatá­sára a lehető legelőnytele­nebb időpontban kerül sor. A Guardian enyhén csodál­kozik azon, hogy a vietna­mi események után Wilson nem halasztotta el wa­shingtoni látogatását, de úgy véli, hogy talán Wa­shington fogja kérni a ha­lasztást. A Downing Street 10. szóvivője hétfőn kora délután közölte az MTI tu­dósítójával, hogy ilyen ké­résről nem tudnak. Annyi változás azonban máris történt, hogy U Thant, aki Uj-Delhibe utazik az ENSZ világkereskedelmi értekez­letére, nem találkozik Wil- sonnal. A Times vezércikkben mutat rá: komolytalan Wilsonnak az az igénye, hogy a szovjet kormány véleményét továbbítsa Johnsonhoz, hiszen egy­részt Moszkva és Washing­ton közvetítők nélkül is ké­pes érintkezni egymással, másrészt pedig az angol kormánynak nincsenek új elgondolásai a vietnami vagy a koreai kérdésben, de ha volnának is, akkor sem rendelkeznék az alá­támasztásukhoz szükséges erővel vagy tekintéllyel. A Sun Walter Lippmann neves amerikai újságíró nagy cikkét közli. Lipp­mann megállapítja, hogy mind Johnson, mind Wil­son a múltban él, mindket­ten rabjai annak az idejét­múlt elképzelésnek, hogy az angolszász hatalmaknak kell fenntartaniuk a „ren­det” Ázsiában. „Tragikus következményeit éljük át annak, hogy olyan férfiak kormányoznak bennünket, akiknek gondolatvilágát a múlt alakította ki és tartja hatalmában. Ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy a XII. századbeli vi­lágpolitika központi eszmé­jét a XX. század második felében is érvényesíteni kell... Lippmann szerint John­son és Wilson ugyanabban a betegségben szenved: sa­ját pártjuk széles köreiben elvesztették szavahihetősé­güket. E két ember szavá­ban ma már kevesen hisz­nek. FOKVAROS Hír Blaibergről Dr. Blaiberg állapotáról a Groote Schuur kórház újabb jelentést adott ki, amely sze­rint a világhírű beteg tovább­ra is jól érzi magát, jóllehet a j avulás nem bizonyult, olyan gyorsnak, mint remélték. Az étvágya jó, a szobájában sétál és maga borotválkozik. Arról azonban még mindig nem dön- tötteK, hogy mikor kerül sor hazabocsátására. NATO-rakéta Indonéziában Indonéziában sikeres kísér­letet hajtottak végre egy „En- tac 58”-as típusú távirányítású rakétával. A rakétát a NATO bocsátotta az indonéz hadse­reg rendelkezésére. CSAK RÖVIDEN... BARNARD PROFESSZOR, a szívátültetéseiről híres dél­afrikai sebész vasárnap Fran­ciaországból Olaszországba ér­kezett. BECSBEN, 85 éves korában meghalt Wihdischgratz Lajos herceg, aki a húszas években szerepet játszott a magyaror­szági frankhamisítási ügyben, s unokája volt az 1848—49-es magyar szabadságharc ellen bevetett császári seregek ve­zérének. NIGÉRIÁBAN, a központi kormány csapatai elfoglalták Oji biafrai várost és a közelé­ben levő hőerőművet. A HAVANNAI KATONAI BÍRÓSÁG Escalantét 15 évi. 36 vádlott-társát pedig két év­től 12 évig terjedő börtönbün­tetésre ítélte, mivel párt- és forradalomellenes csoportot alkottak. ZÁGRÁBBAN eltemették dr. Ivan Ribar jugoszláv ál­lamférfit, aki pénteken hunyt el, 87 éves korában. AMMANBAN befejeződtek a jordán—szovjet gazdasági együttműködési tárgyalások. A SAN REMŐ-I DALFESZ­TIVÁLT az olasz Sergio End- rigo szerzeménye, az „A te da­lod” című szám nyerte, Ro­berto Carlos brazil énekes előadásában. LEMONDOTT a libanoni kormány. Mao-esküvő Legutóbbi értesülések sze­rint Kínában Mao Ce-tung minden esküvőn „vőfély” lesz. A hírek szerint azt az utasí­tást kapták a kínai új háza­sok, hogy „mondjanak le a hagyományos esküvő-ünnep­ségről és változtassák esküvő­jüket Mao iránti szeretetük megnyilvánulásává. Legutóbb egy Sanghájban tartott eskü­vőn a menyasszony és a vőle­gény himnuszt énekelt Maó­hoz, ,.miközben a vendégek Mao Ce-tung eszméit tartal­mazó könyvecskéiket lobog­tatták”. 16. Lorsakoff mint egy ketrecbe zárt Vad sétált a szobájában. Ablaka a halászkikötő bágyadt, poros tenger­parti pálmáira nézett. Hajnalodott. A piszkos kis külvárosi ház néma és csendes volt. Az arab kávéfőző a földszinten már régen bezárt, és most lant aludt pokrócán a bolt előtt. Recsegett kint a falépcső. A hátsó zsebébe nyúlt. Kopogtak. Kinyitotta kissé az ajtót — Végre-valahára! — mondta és beeresztette a látogatóját, azután is­mét bezárta az ajtót. — Elhozta az órát? — Itt van — felelte Macquart, mert 6 volt a látogató. Nem ismerték vol­na meg, akik a bálon látták. A kikö­tőmunkások világoskék overállját hordta és fűző nélküli piszkos te­niszcipőt, amelyből kikandikált a mezítelen lába. Átadta az órát. Lorsakoff mohón nyúlt érte. — De hiszen ... Yves azt mondta, hogy karóra ... — Ezt adta ide. — Oltsa el a villanyt! Macquart engedelmeskedett. Egy másodperc múltán ismét megszólalt: — Gyújtsa meg! Miután kattant a kapcsoló és vilá­gos lett, egy revolvercső szorult Ma­cquart gyomrához, és Lorsakoff ha­lálsápad tar. sziszegte: — Ide a karórát! Ne próbáljon egy szó ellenvetést sem tenni! Tisz­tában vagyok magával, Macquart. Már egy éve tudom, hogy ugyanilyen módon adta el a Junghans fivéreket. De most rajtaveszett. — Megőrült? — kérdezte nyugod­tan a másik. — Megkérdeztem tőle, hány óra van, ő megbeszélés szerint felkattantotta az óra fedelét, án el­vettem tőle, és átadtam neki a ciga­rettadobozt. — íves kifejezetten azt mondta a telefonbr, hogy karóráról van szó. Doktor Brétail órájáról. — És ez miféle óra? Nézze meg legalább alaposabban! — Vegye fel az órát — mondta a másik, még mindig Macquartra 'rá- nyítva a revolverét. — Maradjon ott állva, és nyújtsa ide.. Ne piszkál­jon a zsebe felé. mert lelövöm. Megnézte az órát, és csodálkozva mormolta. — B. I. Kétségtelen, hogy az őr­nagyé. Bertram Ives. Lorsakoff kissé bizonytalanabbul tartotta a revolvert. A másik gúnyo­san mosolygott, — Nézze, Lorsakoff. én nem félek magától. Eddig is könnyen elintéz­hettem volna — és miközben ezt mondta, hüvelykujját összeszorította a tenyerében, mire nagy, köves gyű­rűjéből valami folyadék lövellt ki hosszú, vékony sugárban, és siste­regve habzott az asztalterítőn, má­sodpercek alatt hatalmas foltot marva a vászonba. — Kénsav.. Mi­alatt az órát nézte, végezhettem vol­na magával. De nekünk szükségünk van egymásra. Különösen most, mi­után világos, hogy Ives a saját sza­kállára dolgozott, és bennünket csak eszközül használt. • — Akkor miért magyarázott ne­kem tüzetesen a telefonban egy kü­lönös karóráról, amelynek felkattint- ható fedele van és krokodilfej a ke­rete? — Mert időre volt szüksége, hogy eltüntessen minden nvcmot. Lorsakoff leeresztette a pisztolyát: — Zavaros... De belátom, nogy magát illetően valószínűleg téved­tem. Az egészben az a legnagyobb hib.., hegy egyikünk sem ismeri sze­mélyesen az őrnagyot — Én ma láttam. — Honnan tudja, hogy ő volt az? — Aubert tábornok karonfogva lejött vele a lépcsőn, és később a szökőkútnál. a megbeszélt helyen Lambertier vicomte-tál találkozott. — Milyen ember? — Különb, mint a híre. Megeskü­dött volna rá, hogy egy huszonkét- éves léha kölyök. Jóképű, kicsit szeplős, folyton vigyorog, és hülyé­nek tetteti magát. Ügy játssza a ré­szeget, hogy minden színész meg­irigyelheti. — De miért mondta volna tele­fonon, hogy nála van a terv, a kro- kodilus órában, ha az volt a szán­déka, hogy becsapjon bennünket? — Amikor telefonált, akkor még nem volt ez a szándéka. Közben tör­tént valami. Lorsakoff káromkodott. — Ha így van, akkor rnegkeserüli Rövidesen a kezemben lesz a nyaka. — Hogyan ? — Maga szamár! Hát nem tudja, hogy miben állapodtunk meg? Dr Brétail tervét a helyszínen kell hi­telesíteni. Oda kell utaznia. És akkor a kezemben van. Értesítse még ma Laportert és Hildebrandtct. — Szerintem elsősorban Grisonnal kell beszélni. Egyedül ő állott sze­mélyes összeköttetésben az őrnagy- gyal. — Igaza van! Megyünk Grison- hoz. Zsebretette az órát, eloltotta a vil­lanyt, Macquarttal együtt elmentek. A kapu előtt egy pillanatra megállt: — Hm .. Az imént még itt aludt az arab kávéfőző. Hol a fenében van? Néhány percig gyanakodva néztek jobbra-balra, de végre is sürgős volt az útjuk, és elsiettek. ... Az arab kávéfőző óvatosan le­jött a falépcsőn. Ugyanis egész idő alatt az ajtónál hallgatózott. (Folytatjuk) FELVESZÜNK szövőátképzősnek 16 évet betöltött fiatalokat Szálláslehetőség van Jelentkezés levélben: HAZAI PAMUTSZOVÖGYAR Budapest IV., Baross u. 99. AZ IPARI SZERELVÉNY- ÉS GÉPGYÁR felvételre keres • esztergályosokat • forgácsoló gépmunkásokat és • vízszerelőket / TELJESÍTMÉNYBÉR, JÓ KERESET! A- budai járás területén menetrend szerinti MÁVAUT-fárat. Jelentkezés a munkaerőgazdálkodásnál. Telefon: lóó—450/122 mellék. Azonnal felveszünk 35 évnél nem idősebb férfi munkavállalókat. Munkaidő: heti 36 óra. Szakmunkás­bizonyítvány meg­szerzése lehetséges. FORTE Fotokémiai Ipar VÁC, Vám utca 3. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán. L i

Next

/
Oldalképek
Tartalom