Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

Vasárnapi tüske PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I ^ ^ Marslakó járt a városban ^ ^ a minap, beszéltem is vele. ^ ^ Először tetőtől talpág em- $ | bemek látszott, de néhány § | perces beszélgetés után ki- ^ ^ derült, hogy mégis onnét $ | érkezett... | | — 'Ceglédre küldtek —| ^ mondta —, mert úgy hír- $ | lik, hogy itt kapni ABC $ mosóport, olcsó ciroksep- ^ fokhagymát kilószám, § | hordópumpát, amivel az $ ^ olajkályha-tuiajdonosok ^ ^ égető problémája megold- ^ | ható, üveges pasztőrözött ^ S tejet, ugyanígy kakaót. És ^ | szemüveget is itt szeret-1 ^ nék sürgősen rendelni, a * $ szakorvosnál! í > 'ssss/sssssssssssssssssssssss/ssssssssss*.N Zárszámadó közgyűlések a járásban Hétfőn reggel nyolc órakor kezdik az abonyi Kossuth Tsz ünnepélyes zárszámadási köz­gyűlését. Kilenc órakor a nyársapáti Arany Homok Tsz- ben tartják meg az ünnepsé­get. „A magyar parasztok közt sok a kiváló, okos ember../' LÁTOGATÓBAN DOBI ISTVÁNNÁL XII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1963. FEBRUÁR 4., VASÁRNAP Rendbe szedik a Gerje-Perje medrét Elkészült a társulat előzetes terve Cegléden 1966-ban, az el­múlt hét év legcsapadékosabb évében 383 lakást újítottak fel, 81-et építettek újjá azok kö­zül, amelyek a belvíz miatt váltak hasznavehetetlenné. Ta­valy 142 lakást újítottak fel és 32-t kellett újjáépíteni. Évente csaknem 10 millió fo­rintot fordít a város a belvíz­rongálta épületek helyreállítá­sára, mivel Cegléd földrajzi helyzete kedvezőtlen, ráadásul a csatornái, csapadékot leve­Január szenzációja: a tévét mintha ingyen adnák... VISZIK A HŰTŐSZEKRÉNYT IS Jó néhány hét telt már el azóta, hogy az üzletek kiraka­tában megjelentek az új árak frissen számozott cédulácskái. Akadt is nézelődő szép szám­mal, sokszor alig lehetett kö­zelebb kerülni a kirakatokhoz. Különösen nagy volt a forga­lom a KERAVILL-bolt előtt, de nemcsak előtte, hanem bent az üzletben is. Tanhoffer Imre üzletvezető erről a következő­ket mondotta: — Januárban közel három? százezer forinttal volt nagyobb a forgalom, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Pedig tavaly nem is húzódott el a leltár annyi ideig, mint most. — Mit vásárolnak legszíve­sebben? — Mindenek felett áll a televízió: három hét alatt 118 készülék talált gazdá­ra. Tizenkét hűtőszekrény-tulajdo­nossal lett több ebben az év­ben a városban és 120 darab új zseb- és táskarádiónak örülnek gazdáik. Soha ilyen gazdag választékkal nem ren­delkeztünk csillárokból, mint most! A külföldi csillárok árá­ban nem történt változás, an­nál kedvezőbben lehet vásá- | rolni a hazaiakból. — És aki ezután akar vásá­rolni? — Nem távozik üres kéz­zel. A raktárban bőven áll rendelkezésre még olyan áru is, amiből napjainkban a legtöb­bet forgalmazunk. Ha kifogy a nagykereskedelem minden bizonnyal gondoskodik arról, hogy mindig „telt házzal" hassuk vevőinket. var­ies.) zető árkai meglehetősen elha­nyagolt állapotban vannak. A belvízkárok megszünteté­séért a Vízügyi Igazgatóság, a Gerje-Perje Vízgazdálkodási Társulat és a tsz-ek sokat tettek az elmúlt években, de látszólag ez sem javított sokat a helyzeten. A Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Cegléd vízrende­zésére készült tervében erre az évre igen sok, jelentős ten­nivaló szerepel. Elvégzik a Perje-csatorna kotrását a bu- dapest—debreceni vasútvonal­tól a Perje felső szakaszáig, majd innen egészen a Cigány- széki-csatorna betorkollásáig. Ezek a munkák közel 1 millió 300 ezer forintba kerülnek, és lehetővé teszik a belterület nagy részéről a csapadékvizek elvezetését A Gerje-Perje Vízgazdálko­dási Társulat elkészítette az 1968—70-ig terjedő időszakra szóló előtervét, amelyet a leg­utóbbi taggyűlésen el is fogad­tak. Ez a terv kiterjed az üzemeken belüli és az üzemek közti belvízcsator­nák megépítésére. A csatornák építésekor — elő­zetes számítások szerint — 55 ezer köbméter földet kell ki­termelni. Ezekhez a munkák­hoz természetesen a' tsz-ek és az érintett üzemek segítségét is várják, hogy közös erővel még gyorsabban, sikeresebben | elnök hajthassák végre a terveket. A napokiban meglátogattam Dobi Istvánt, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak volt elnökét, aki a múlt esztendőben vonult nyugalom­ba. Budán, egy hegyre ka­paszkodó kis utcában van a villája és ott él a feleségével. Mosolygós, vidéki menyecs­ke vezeti háztartásukat. Az nyitott ajtót, amikor a házőrző kis, fekete puli jelezte érkezé­semet. A hetvenéves elnök közvet­len kedvességgel fogadott. A nyugalomban töltött hónapok szinte megfiatalították. Pedig tulajdonképpen most sem pi­hen: állandó figyelemmel kí­séri a politika és főleg a gaz­dasági élet eseményeit. Nem­régiben választották az Orszá­gos Szövetkezeti Tanács elnö­kévé, amely a termelőszövet­kezetek, a mezőgazdasági és ipari szövetkezeti szervek problémáit egyengeti. Beszélgetésünk során első­sorban a magyar paraszti élet küzdelmes múltjára emlékez­tünk, osztálya harcaiba Dobi István közel fél évszázaddal ezelőtt kapcsolódott be. A fel- szabadulás után mint földmű­velésügyi miniszter, mint mi­niszterelnök, majd mint állam­dolgozott a magyar jö­vő és a szocializmus építésén. A napi kérdésekre térve, megkérdeztem őt, hogy véle­ménye szerint milyen hatással lesz a paraszti, a termelőszö­vetkezeti életre az új gazda­ságirányítási rendszer? — Ez a rendszer — mon­dotta — több lehetőséget biz­tosít az előrehaladásra, de egy­ben több gondot és felelőssé­get rak a szövetkezetek vál- laira. Fontos, hogy mindenki szorgalmasan dolgozzék a ma­ga posztján, akkor meglesz a várt, kedvező eredmény. Ajánlom a termelőszövetkeze­tek vezetőinek, hogy ha vala­mi problémájuk van, beszéljék azt meg jól a tagokkal, mert a magyar parasztok között sok a kiváló, okos ember és min­dig akad, aki segít a problé­mák megoldásában. Végül megkérdeztem, hogy mit üzen a mi vidékünk né­pének, különösképpen a szö­vetkezeti gazdáknak? — Nagyrabecsülésem kife­jezése mellett — fejezte be nyilatkozatát Dobi István el­nök — jó egészséget és ered­ményes munkát kívánok mindnyájuknak. A termelő- szövetkezetekben legyenek ez­után is jó gazdák, mint ami­lyenek a magyar parasztok minden időben voltak! Kopa László Ebben a városban élek! A bizalomért «serébe — Mindig szívesen segít A Kossnth-brigád javasolta A TSZ ŐZIKÉJE Az abonyi Kossuth Tsz portáján, közvetlenül az iroda mellett találkoztunk az őzikével. Itt éldegél egy ideje, kora gyermekkorától, és nem panaszkodhat, jól telnek napjai. Igaz, a szabadság, lehet, hiányzik neki, de dédelgetésben, bőséges ellátásban nem szenved hiányt — a tsz háztáji őzikéje Foto: Gábor Három évvel ezelőtt, amikor ' legutóbb megválasztották a Hazafias Népfront városi bi­zottságának tagjait, a Május 1. Ruhagyár Kossuth brigádja kerül orvoslást találni egy-egy ilyen panaszra, már eggyel több azok száma, akik jobban a szívükön viselik városunk sorsát. Jó példa erre annak a egyhangúlag Cseh Imrénét je- bácsinak az esete, aki régeb- lölte a népfrontbizottságba. I ben keresett föl, hogy segítsé- Most, hogy közeledik az új I gémét kérje, mert nem ment választás, fölkerestük és meg- } elég simán az utcájában a kéjrcjezzük., tőle, mjlyen ered- | szeméthordás. A probléma ménygfcériért el, mint a nép- 1 ffontbizottsag.. tagja? .Válasz­tóinak' éá szomszédainak egy­öntetű véleménye szerint ugyanis megbízatását becsü­lettel, . lelkiismeretesen betöl­tötte. — örültem munkatársaim bizalmának — mondotta ér­deklődésünkre r—, talán ebből merítettem az ambíciót társa­dalmi feladataim végzéséhez. Ebben a városban élek, tehát kell, hogy érdekeljen városom élete, fejlődése, és természete­sen gondjai, problémái is. A fejlődést általában hamar ész­reveszi az ember, de meg kell látni a bajokat is. Hogy orvos­lásukat szorgalmazhassam, föltétlenül közel kell kerül­nöm az emberekhez. Az a ta­pasztalatom, hogy a kisebb je­lentőségűnek látszó panaszo­kat, problémákat sem szabad lebecsülni, hiszen akármilyen lényegtelennek látszanak, az érdekeltek számára rendsze­rint nagyon fontosak. Tapasz­talhattam azt is, hogy ha si­megoldódott, azóta az én bá- csikám állandóan érdeklődik: melyik utcában folyik valami­lyen munka, tanácsot ad, hová kellene új kút, járda, csator­na és mindig azzal búcsúzik, hogy ha szükség van társadal­mi munkára, csak szóljunk neki, szívesen segít, dolgozik és részt vállal a szervezésből is. Cseh Imrénének a gyárban két műszakos a munkája, sok idejét lefoglalják a háziasszo­nyi teendők is, tehát elég sú­lyos terhet vállalt magára, amikor elhatározta, hogy ko­molyan veszi a népfrontbi­zottsági tagságot. — Persze, nem valami könnyű — ismeri el —, külö­nösen az én esetemben munka után vagy előtt gyűlésekre járni, panaszok orvoslását sürgetni. Mégis szíwsen csi­nálom. Hogy miért? Hát azért, mert ebben a városban élek. — Mit szól ehhez a nagy el­foglaltsághoz a család? — A férjem megértő. Jelen volt azon a bizonyos válasz­tási gyűlésen, és láthatta, hogy mennyire örülök, amikor rám esett a választás. Azóta is velem érez, és sohasem kifo­gásolja tevékenységemet. Kedvesen, mosolyogva teszi hozzá: — Ha most újra megválasz­tanak. továbbra is szívesen vállalom, mert érzem, hogy bíznak bennem. (csat—) Fogadóóra Február 6-án, kedden a já­rási tanács épületében fogadó­órát tart Erdélyi Gábor ta­nácselnök-helyettes, délelőtt 8—12 óráig. (Cegléd, Rákóczi u. 14.) Kucsmapénz Lesz-e forgácsolóüzem az albertirsai Szabadság-ban? Az albertirsai Szabadság forgácsolóüzemüket. Ezzel kirakatot. Vagy csak úgy kucsmát egész a szemére Hányán költöztek új otthonba? Igen nagy segítséget nyújt b lakosságnak az OTP a kü­lönböző hitelekkel, kölcsö- líökkel. A legfontosabb ezek közül is a kölcsön, amelyet az érdekeltek lakásszerzésre, házépítésre — tehát saját csa­ládi otthon megteremtésére — kérnek. A Pest megyei OTP Igaz­gatóság a múlt évben 163 családi ház, 37 társas és 78 szövetkezeti lakás építését, vá­sárlását engedélyezte Ceglé­den. A városi kertészet he­lyén tavaly 154 lakást adott át az OTP az új tulajdono­soknak. A villanytelep helyén most épül 48 lakás. Ezekbe kz év végén költözhetnek bol­dog tulajdonosaik. NÉZEGETTE a tett, mert a nagy húzta. Hangosan mondom: — Jó napot. Lend bácsi! Megfordul, kiles a szőr alól. /’ — Nofene, te vagy az? — Még mindig! Mi újság a faluban? — Kiöntött volna a Gerje, de százasokkal gátat emeltünk elé. — Annyi van? — Meg eggyel több. — Honnét? — Hát. megvolt már a számadás. — tgy már igen. És mennyit fizettek? — Több mint negyven forintot... ezzel ki­jött huszonhétezerre. — Szép summa! — Nem különös. Volt, aki ötvenezret is ha­zavitt. — Vásárolni jött be a városba, nyilván. Mit vesz? — Azt nem én mondom meg. Az asszony. Most ment be a cipőboltba. No, emlegessük csak az ördögöt! Már jön is. SIET A NÉNI. Feje köré jó nrgy kendőt csavart. Gyűröt* papirt böngészget. Még van vásárolni való a jegyzéken, mert sürgeti a to­vábbmenetelt. — Volt valami a közgyűlés után Is? — Hogy volt-e?! — dobbant az öreg elé az asszony. — Fejen ütötte magát néhány liter­rel. Későn jött haza, erre kizártam. Hát a vén bolond ott kornyikált az ablak alatt, hogy ,.Nyisd ki babám, ez ajtót”. Röstelltem, hogy meghallják a szomszédok és beengedtem. — Az egész pénzt elvásárolják? — Á! A nér.éd tízszer meggondolja, hogy egy fillért is kiadjon. — Takarékba teszik? , — Van ott nekünk elég. Pedig már a sírkö­vet is megvettük, meg a fedeles teknőt, feke­tében. Ott rémiszt a padláson. Topog az öreg, felém sandít. — Gyere, fiam, igyunk egy fröccsöt! — Na, már kezdi! Megint nyelhetaéked van? — pattog a néni. — Csak költekezik, szórja a pénzt. Ne, négy forint! Addig megyek az áruházba. Elindul, morog, még magában tovább az úton. LENCI BÁCSI megemeli a kucsmáját. — Kinek köszön? — Az eszemnek! — Hogy-hogy? — Ész van itt a szőrpadlás alatt. Meg pértz is. A bélése kicsit repedt. Hát ott, oldalvást, bévül. Három százast húzott ki a résen. Nevetett — Másnak, ugye, zsebpénze van —. nekem meg „kucsmapénzem”! Kohlmayer Adóin Tsz-ben tizenöt tagú építő- brigád dolgozik. Olyan fel­adatokat oldanak meg a tsz saját építészszakembere ve­zetésével, amelyekkel hosszú évekig várni kellene, ha ki­vitelezőt keresnének a mun­kához. A száz férőhelyes, új tehénistálló már épül a tele­pen, hogy megkönnyítse a Szabadság Tsz teljes, gümö- kórmentes állományának mi­előbbi kialakítását. Az építők mellett a gépcso­port tagjai is serénykednek. Épp most tárgyalnak patro­náló vállalatukkal, a buda­pesti Láng Gépgyárral, hogy márciusban megindíthassák műhely dolgozóinak állan : foglalkoztatása is megoldó, na. J. Z. JAVULT A KONYHA A Róna Vendéglátóipari Vá' lalat két ceglédi étterme: Kossuth és a Magyar éttér, konyháját korszerűsítette le,. utóbb. A munka közel ki százezer forintba került. M már sokkal korszerűbb esz' zökkel végezhetik napi rrv. kájukat a szakácsok és konyha valamennyi dolgozój. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Hízó Hold eladó. II. kér. utca 8. szám. Azonnali teJvetelre Ke­resünk: esztergályos. J marós, géplakatos, ru­gókovács. mezőgazda- sági gépszerelő, autó­szerelő. és autóvilla­mossági szerelő szak­munkásokat és segéd­un kásokat. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezés AMGA. "“«léd Munkaügy j Házvezetőnőt felven- I nék, Zsilka Lászlóné i Jászberényi út 9. sz. 800 négyszögöl szőlő 2 részben is szabad kézből eladó. Budai úti megállótól 3 perc­nyire. értekezni lehet. Cegléd. III.. Széchenyi u. 59 szám alatt. Beköltözhető fél ház eladó. Cegléd. Nyárfa u. 14. sz. II. kér. Eladó tanya háztáji­val ugyeri megálló­nál. Zöldhalomnál műűt szélén szőlő, házhelynek alkalmas. Érdeklődni Körösi út 10. szám alatt lehet. Répavágó, kukorica­daráló, szőlődaráló el­adó. Cegléd, Vécsei út 47. szám. _______ K eveset használt 2 db matracpárna és egy fehér zománcos kály­ha eladó. V., Akasztó- szél 5/a. szám alatt. Gyengefias tehén el­adó. Pesti út 64-es ki­lométernél. Kovács István vt. 229. Részletre vennék há­zat vagy eltartásért. Cím a ceglédi nyom­dában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom