Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-04 / 29. szám
Akik az utolsó napra hagyják Tatai, nemet brikett, lengyel, berentei Folyamatos a szénszállítás a monori TUiÉP-telspen Bicskei József, a monori TüZÉP-telep vezetője éppen ellenőrzi a rakodást, a tüzelő minőségét, közben elbeszélget a fuvarosokkal: információkat szerez a lakosság tüzelőszükségletéről. A tél közepén járunk, már jócskán megcsappant mindenütt a tv.’ökészlet. Az előrelátó ember ilyenkor gondoskodik a pótlásáról, nem várja be, amíg teljesen kiürül a kamrája. — Van-e elég és megfelelő tüzelő a telepen? — Jelenleg tatai darabos (fényes), német brikett, lengyel és berentei darabos szenet tudunk adni. Valószínű azonban, hogy leghamarabb a berentei és a tatai szén fogy el. — Ez azt jelenti, hogy nincs elég olcsó szén? — Nem így tenném fel a kérdést. Tény az, hogy nem mindig van olcsóbb szén. Ez a kép azonban illuzórikus. Januárban például mintegy 56 vagon berentei, hat vagon lignit, öt vagon tatai és három vagon kányási szenet adtunk el. Ez napi átlagban: közel két és fél vagon olcsó szén. Hozzá lehet tehát jutni az olcsóbb szénhez is, ami viszont nem biztos, hogy kifizetődő. Ma már az emberek többsége inkább megveszi a jobb minőségű szenet, az olcsóbb szenet pedig keveröszénnek használja. Emlékezzünk csak vissza: tavaly télen a német brikettet kereste mindenki. Hasonló a helyzet most a berentei szénnel, pedig ebből a fajtából az elmúlt esztendő hasonló időszakához viszonyítva jóval többet adtunk el. — A Népszava máris szóvá tette, hogy kevés az olcsóbb szén. — Igen, mert nem tájékozódott arról, hogy mi van a számok mögött. A mi feladatunk az. hogy jő minőségű, választékos tüzelőkészletet biztosítsunk a lakosság részére. Erre a télre is jól felkészültünk, maradéktalanul teljesítettük a lakosság igényét. Ebben az időszakban azonban — amikor fogytán van a tüzelő — fokozottabb az olcsóbb tü- zelőfajták iránti érdeklődés. Ezt igyekszünk is kielégíteni. — Az embereknek azonban azt, hogy miért nincs tüzelő, nem lehet „megmagyarázni”. — Ez igaz. Éppen ezért a legkészségesebben állunk a lakosság rendelkezésére. Olyan nap még nem volt, amikor üres lett volna a telep. | Szenünk mindig van, folyamatos a szállítás. Én tudom mondani: is csak azt ne várják j meg, amíg teljesen kifogy a tüzelő. Számítani kell rá, hogy ! bármikor zord időjárás Jcö- ! szönthet be, ami megnehezíti I a szállítást. Akkor pánik var. és kapkodás. Hangsúlyozom: egy-két nap toleranciával bármikor, bármilyen tüzelőhöz hozzá lehet jutni a monori TÜZÉP-telepen. II. J. 11AM TÍZEZER ÜVEG A „szódagyáros a Jó órája ölelgeti már a kály- I ha melege a szűk rekeszbe szo- j rított, párás szódásüvegeket, ! mégis marja, csípi az ember | torkát a víz, amikor inni kezdi. — Megszelídíti a bor mali- j gánja — bölcselkedik Legendi I Mihály, az fmsz péteri „szóda- I gyárának” vezetője. Frissen | mozdul a kar, lódul az üveg és máris ott gyöngyözik a pohár tetején milliónyi buborék ... Azonmód megállapítottuk: igaza van a bölcs beszédnek, így már ihatóbb a szódavíz. Jókedvünket lehűti némileg az, hogy bár kellős közepén járunk a disznótorok idejének, a i pénzügyőrök pedig már „listá- 1 ra” vették kamrákban, pincék- j ben az Óhegy termését — mégis alig-alig fogy a szódavíz. 'Mert az úgy van, hogy amíg' a finánc nem látta a bort, addig tisztán, víz nélkül isszák — kevesebb legyen az adó — aztán már több a szóda, mint a bor ... Érdekes ez a megállapítás. Alig tízszer üveg a havi fogyasztás, pedig a boltokban, bizományosoknál hat helyen árusítják — még a hosszúbe- reki Pacsirta csárdában is a Péteriben készített szóda fröcs- csen a borba. Node, sebaj — vigasztalja magát a jókedvű szódás — maholnap itt a tavasz, s amikor a nap melegétől gyöngyözik a homlok, altkor maid ráverünk, s meglesz a terv, a havi 20 ezer üveg. a p e st mí g vJet; HÍR LAP KI) l Ó N K I A.? Á S A X. ÉVFOLYAM, 2!). SZÁM 1968. FEBRHAR 4.. VASÁRNAP ilírúsátfi eljárás hetijeit Kevesebb a „megtámadott44 határozat SS a elétjedeii its Hej ifiéi — jól dolfjosik a tanács Ezekben a hónapokban még csak tízezer üveggel fogy — mondja Legendi Mihály, a péteri „szódagyár” vezetője. K. S. Jó tudni... Új élelmiszerbolt Gyomron Idén öt új élelmiszerboltot építenek a megyében, éspedig Gyomron, Kistarcsán, Tökölön, a szentendrei Lenin-tele- pen és Vácott, a Hajógyárban. Az épülő gyömrői élelmiszerbolt, mint arról már hírt adtunk, az állomás mellett épül, és a tervek szerint két műszakban nyitva tartó üzlet lesz. Jó tudni, hogy ez lesz az első teljesen új bolt, melyet nem átalakított épületben állít fel a Ceglédi Kiskereskedelmi Vállalat. Az emberek ma se mennek j szívesen ügyeiket intézni az illetékes hivatalokba, féltik az | idejüket, meg az idegeiket. A tanácsokkal a választó leginkább akkor találkozik, ha ügyes-bajos dolgait intézi —, s hogy sikerül-e elintéznie, hogy milyen a fogadtatás — az ügyfél abból is ítél. Néha nem ' a leghízelgőbben. A járási és községi tanácsok tevékenységének fontos területe a lakosság ügyeinek, panaszainak intézése. A múlt évben kevesebbszer kellett felesleges igazolásokért várakozniuk az ügyfeleknek — a sze- | mélyazonossági is megfelelő dokumentum. A múlt évben örvendetesen csökkent a tanácsok igazolvány-kiállító tevékenysége, és a nagyrészt felesleges tevékenység helyett a fontos, közérdekű feladatok végrehajtására több idő jutott. A tartási, életjáradéki szerződések felülvizsgálatát a közvélemény sürgette. A felesleges aktaként a múlt évben a szokásos volt az elintézésre váró panaszok, ügyek száma. A járási szervekhez kevesebb elintézésre váró ügy érkezett, mint az elmúlt években —, de nőtt a hatósági ügyek száma: 1966. első félévében 5099 volt, 1967 II. .félévében 513I-re emelkedett’ Gyorsabbak, tevékenyebbek a községi tanácsok — kevesebb ügyfél kénytelen felkeresni a járási tanácsot, azért mert községében nem intézték el a panaszát. Megfontoltabbak a döntések is — csökkent a fel- lebezéssel megtámadott határozatok száma. Az új rendelkezésekkel csak most ismerkednek a tanácsok. A tartás és életjáradéki ügyek intézésére olykor a formalitás jellemző, a birtokháborítási ügyeket — éppen gyakorlatlanságuk, tájékozatlanságuk miatt — elintézés helyett, szívesebben terelik bírósági útra a tanácsok. A bírósági eljárás azonban hosszadalmas — az ügyfél az életét is megunja, míg tárgyalásról, tárgyalásra rohan, és keservesen megbánja, hogy panaszt tett. A hatósági feladat eredményességét a számok, a „szép” statisztika csak részben fejezi ki. Az elintézett ügyek száma nem jelenti az elégedett ügyfelek tömegét. Hogy gyorsabb és igazságosabb legyen az ügyintézés, hogy kevesebbszer hangozzék el a „hivatalokra” vonatkozó, túlzásaiban is elgondolkoztató kritika — ahhoz az kell, hogy az ügyintézéssel megbízottak jó szakemberek legyenek. 'Monoron. a lakosság kezdeményezésére, a körzeti tanácstagok, Tápiósápon az illetékes állandó bizottság részvétele, segítsége a biztosítéka az igazságos ügyintézésnek. A tanács választott testület — az államigazgatási feladatok ellátásához a lakosság bizalmát kapta útravalóul. Ha kéri — a monori és a tápiósápi példa bizonyítja — a bizalom mellé a segítséget is megkaphatja. (d) | A községfejlesztés legjobbja: Vecsés A múlt évi megyei, járások | megfelelő kategóriában Üllő közti községfejlesztési ver- és Nyáregyháza szintén első senyben első lett Vecsés, a I helyezést ért el. KINEK A SZEMETE? „Szeméttelep, penészcsík” címmel cikket közöltünk vasárnapi számunkban, melyre az érdekelt monori mozi „társbérlőd” válaszoltak. „Az udvarban három család lakik. Két csoládnál két- két kisgyermek van. A szobájukhoz, konyhájukhoz két- három méterre tárolták — a mozi szemetével együtt —az összes szemetet. Ezt a védőnő is többször szóvá tette. Ezért a kisgyermekekre való tekintettel a lakók nem engedték a szemét udvarban való tárolását. A lakók a hamun kívül külön helyezik el szemetüket. A hamut pedig sokszor felhasználják a járda felszórására. Viszont a mozi látogatói sok esetben szétdobálják a szemetet az udvarban is, s a lakók takarítják el azt. Jó lenne, ha az illetékesek pontot tennének a „társbérletre” valamilyen módon, mert a torzsalkodás így tovább folyik, a szemétügy pedig mind a mozivezetőt, mind a lakókat foglalkoztatja. A monori mozi társbérlői nevében: Pifkó Józscfné.” Farkasok világa Adalékok Monor történetéhez (4.) Monort, mint főleg jószág- tartásból élő helységet, a farkasok télen — gondolható — gyakran látogatták. Birkaho- tíály szaga — ahol könnyű zsákmány ígérkezett, és amit ráadásul el is vihettek — elsősorban ez csalta őket. Erről számol be, többek között, a Gombai út és Malom sor (Bercsényi u.). szögleténél elterülő kétszáz (?) holdas Pajta kert emléke. A nyolcvanas években már apróbb parcellákra osztva ismerjük. Neve után is sejthető, előbbi rendeltetését bizonyította két — ágasfákra tetejezett, erős vesszőből fonott, trágyával berakott falú — roskadozó birka pajta, a köztük levő kis pásztorházzal. A Malom-sori szérűskertek és a kutyahegyi szőlők felől hosz- szan, tüskés gallyakra rakott trágyakerítés biztosított védelmet állati kártétel ellen. A jelzett időben leginkább veteményes gazdálkodás folyt benne. A hetvenes években azonban még káptalani birkák teleltek itt, amikor a kérdéses farkas puskavégre került. A zsákmánynak egy-kettőre lerántották a bőrét, Áalmával kitömték és behozták Laborcz József törvénybíró udvarára. Nagy, félmázsás kuvasz volt a háznál, illetőleg a ház mögött terjeszkedő szérűs- kertben. Családi emlékezet szerint „Medve” névre hallgatott és négy-öt garázda legénnyel bátran szembefordult. Jól esteledett, mikor a farkas megérkezett az udvarra. Négy lábra állították a ház elé, a Medvét meg láncáról elengedve a kertből előszólították. Hát az erős kutya, ahogy a homályban álló sötét alak félelmetes szaga orrát megütötte, elkezdett nyüszíteni. És reszketve, folytonos nyüszítéssel hátrált vissza a szérűskertbe — be az istállóba. Az eset után hetekig nem lehetett az első udvarra itcsalogatni. Korábbi múltnak bizonytalan ködében gyökerező száj- hagyomány úgy mondja, hogy a Pajtakert területén urasági, szilaj marhákat is teleltettek. Fészeres, aklos, kezdetleges alkotmányban várta a háziállatnak nevezett, bozontos, teljesen vad jószág a melegebb napsugár irgalmát. Februárban, mikor a bor- jadzás ideje következett, még a velük bánó pásztoroknak is életveszélyes volt a köztük való járkálás. A bajokat tetézte — emlékezés szerint —, hogy a januári enyhébb idő után „a kutya nem vitte el a telet" és a zimankós világ a messzi tájon tanyázó farkasok étvágyát háromszorosára növelte. A nap még nem bukott le egészen, hogy a falka előőrse az aklot megközelítette. Nem sokan voltak — úgy öten, hatan —, de a kutya ellenük így is kevésnek bizonyult. Az elléshez közelálló marhák izgalma a veszettséghez kezdett már hasonlítani, amikor az őrséget álló pásztorok egyet gondoltak: kieresztették a legerősebb és legvadabb bikát, hogy az a komondorok segítségével majd elbánik a néhány farkassal. A bika karikába forogva, csakugyan eredményesen küzdött a támadókkal. A gulyások látták az alkonyaiban, amint a farkasok, a hegyes szarvak munkájaként, itt is — ott is repülnek a levegőben. Közben egész sötét lett, s a falka derékhada is megérkezett. A bika, erejét lankadni érezvén, a túlerő ellen végre egy szénaboglyához hátrált. Itt, hátulról oltalmat nyerve, egy darabig még harcolt. Két- három támadót agyonöklelt, megtaposott. Ekkor egy, a zsákmányelejtés furfangjaiban megőszült féreg, fölugrott a boglya tetejére, onnan a bikára, fogait lerázhatatlanul belevágta annak nyakába. A meglepett állat kiugrott védelmi állásából. A farkasok meg rá minden oldalról. Mire a közeli szérűskertekből a puskás-fej- szés segítség megérkezett, az óriás állatnak már csak a véres csontjai meredeztek a hóban. Borzsák Endre (Folytatjuk) Fiaztató, hizlalda Pilisen A pilisi Üj Élet Tsz az elkövetkezendő években fejleszteni akarja a sertéstenyésztést. Ebben az évben, állami támogatással 30 férőhelyes fiaztatót és 700 férőhelyes hizlaldát akar építtetni. A költségek 70 százalékát az állam visszatéríti. Kiváló katona Gér József — lapunk tudósítója, aki sorkatonai szolgálatát tölti — alakulatánál az „Egység kiváló katonája” címet érte el. Válaszolt a maglódi „mostohagyerek44 Lapunk január 25-i számában A járási NEB megvizsgálta címmel a népi ellenőrzési bizottságnak a járás könyvtáraiban tartott ellenőrzéséről, s ennek tanulságairól írtunk. Tóth Lászlóné, a maglódi könyvtár vezetője levelében a cikknek a maglódi könyvtárra vonatkozó megállapítását nehezményezi, mely szerint „Maglódon is mostohagyerek a könyvtár". A községi könyvtárat — írja Tóth Lászlóné — 1963-ban a semmiből hozta létre a községi tanács; saját erőből építtetett két helyiségből álló könyvtárat, s ezt bebútorozta; magnetofont, diavetítőt vett és könyvek beszerzésére 9—10 ezer forintot biztosít évente. Sem a NEB-vizsgálat, sem a cikk nem azt kifogásolja, hogy a tanács kézzelfogható módon nem támogatja a könyvtárat, hanem azt — és ez a szöveg összefüggéséből kitűnik —, hogy a tanács nem ellenőrzi rendszeresen a könyvtár munkáját. Bár az anyagi támogatás dicséretes és követendő — de legalább ennyire fontos az ellenőrzés is. HELYESBÍTÉS Január 28-i számunkban Hamu és méreg címmel a ve- csési utcákban felgyülemlő szemetet, hamut tettük szóvá. A vecsési Zöld Mező Tsz-től — cikkünkre válaszul — a következő helyesbítő sorokat kaptuk: „A cikk írója szerint a Vecsés, Batthyány utcai szemét elhordását a Zöld Mező Tsz fuvarvállaló irodája vállalta. A fuvarvállaló iroda vezetője elmondotta ezzel kapcsolatban, hogy a szemételhordást Túrái Sándor magánfuvaros vállalta el, tehát nem érinti a vecsési Zöld Mező Tsz-t.” MŰSOR MOZIK Ecser: A fáraó I—II. Gomba: Az utolsó vérbosszú. Gyömrő: Az algíri csata. H: Boszorkányfal. Maglód: Az özvegy és a százados. H: Irma, te édes I—II. Mende: A kis potyautas. H: Az özvegy és a százados. Monor: Orvosság a szerelemre. Matiné: Ludas Matyi. H: Csillagosok, katonák. Nyáregyháza: A győztes Robin Hood. Péteri: Folytassa, cowboy. Pilis: Stan és Pan, a nagy nevettetők. H: Agyaggalamb. Tápiósáp: A hajók a kikötőben robbannak. Tápiósüly: Aranysárkány. Cri: A koppányi aga testamentuma, üllő: Agyaggalamb. H: A flotta hőse. Vasad: Élmaradt vallomás. Vecsés: Egy pikoló világos. Matiné: Gombháború. H: Van, aki forrón szereti. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Balogh Sándor Monoron: dr. Bató László. Üllőn: dr. Koncz Lajos. Vecsé- sen: dr. Simon Sándor tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Vörös Hadsereg úti, Vecsésen a János utcai. Elveszett a monori FŰSZERT fiók 4451-4500 sorszámú rózsaszínű lapokból álló SZÁLLÍTÓ TÖMBJE, A megtaláló 300 forint jutalomban részesül. f
