Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-29 / 50. szám

196«. FEBRUAR 29., CSÜTÖRTÖK MST MEGYEI kJCi'Hop 3 Autógyári hétkSanapoh (4.) A 7. sz. igazgatói körrendelet Sokkal több, mint egyszerű történet: a Hajtóműgyár veze­tője megtalálta a szerinte megfelelő jelöltet az egyik megüresedett műhelyvezetői tisztre. Mégis, gondolt egyet — s helyeset! —, s az érintett terület kommunistáinak tag­gyűlése elé vitte a javaslatot: adjanak tanácsot, mondjanak véleményt. Volt vita, hozzá­szólás és — mást ajánlottak a kommunisták. A gyáregység vezetője méltányolta a kom­munisták állásfoglalását: az „ő jelöltjüket” nevezte ki. A véleménykérés ilyen formája növeli a kollektíva felelősség- érzetét, erősíti a demokratiz­must, s nem utolsósorban: a legteljesebb támogatást bizto­sítja az új vezető számára. Ez történt ebben az esetben is. (A példát máskülönben már követte a III. üzem vezetője ís, aki pártonkívüli...) A megbízatását így elnyert veze­tő már rögtön kezdéskor szá­míthat a megbecsülésből fa­kadó, s erőt jelentő rokon- szenvre, s ugyanakkor: a kol­lektíva sem közömbösen fi­gyeli, jut-e valamire, hanem — „mi mondtuk, hogy ő le­gyen” — megad számára min­den segítséget. © Alumíniumgyár FELVÉTELRE KERES férfi és női segédmunkásokat, két műszakra, gép- és gyors­írónőket. liftkezelőt. Útiköltség vállalati része megtérítve. Megközelíthető: Rákosvárosf vasútállomásul öt perc a 67-es villamossal. Budapest XIV.. Erzsébet kir.-né út 67 — 61. Munkaerőgazdálkodás IPARI TANULÓKAT SZERZŐDTETÜNK az 1968/69-es tanévben ács, bádogos, burkoló, festő villanyszerelő víz-gázszerelő és kőműves szakmában. A kőműves szakmában szállást, étkezést nyújtunk. Jelentkezés — előjegyzés. „Április 4" Ktsz Magasépítő Bpest Vili.. Auróra u. 23. Munkaügyi Osztály Azután: a vállalati nyere­ségrészesedési rendszer az ún. differenciáltság elvét érvé­nyesíti. (Nem viták nélkül született elhatározás ez!) Az a gyáregység, ahol jól gazdál­kodtak, többet kaphat a válla­lati átlagnál, s fordítva. A kollektív szerződés „Függe- lék”-ében több oldalt foglal el a gyáregységi sajátosságok meghatározása, s az ezekre alapuló bérezési, premizálási stb. mód, mint maga az egész kollektív szerződés. Tehát: a reform úgy is jelentkezett, hogy közvetlenebb a munkás és vezető kapcsolat. Ott dön­tenek a kérdésekről, ahol a legjobban ismerik azolcat: nö­veli ez a vezetők felelősségét, de tagadhatatlanul hatással van tekintélyűik emelkedésére is. Mert a munkások valóban vezetőiknek érzik őket, s nem ast mondják — mint koráb­ban —, hogy „úgyis odafönn döntenek a nagyirodán ...” Szőnyi Miklós, á gyár igaz­gatója néhány hónapja írta alá a ma már fogalommá vált „7. sz. igazgatói körrende- let”-et. E körrendelet a re­form szellemében nagymér­tékben megnövelte a gyáregy­ségekben dolgozó vezetők jo­gát, hatáskörét. A gyáregysé­geket az üzemgazdasági főosz­tály köteles bevonni a tervek összeállításába; nem kell ne­gyedéves operatív tervet ké­szíteni; a finomprogramot a gyáregységek önállóan hatá­rozzák meg; a minőségi ellen­őrzés — két végátvevőhely ki­vételével — kísérletként a gyáregységekhez került: a gyáregységek jogköre a túl­munka engedélyezése, az éj­szakai pótlék megállapítása, a jutalmazás, a munkásállomá­nyú dolgozók bérbesorolása, stb., stb. A Motorgyárban újra és új­ra a gyáregység vezetőjét, Werbovszky Jakab elvtarsat említik, mint aki új légkört, elvi, következetes gyakorlatot honosított meg a mindennapi munkában azzal, hogy a té­nyékét függetleníti azok sze­mélyi hátterétől, hogy jelentős önállóságot biztosít a kisebb beosztású vezetőknek, s végül, de nem utolsósorban, igényli és kéri a pártszervezetek vé­leményét, tanácsát, javasla­tait Valóban: a 7. sz. igazga­tói körrendelet milyen válto­zásokat hozott a termelés el­lenőrzésének legfőbb letéte­ményeseinél, a pártszerveze­tekben? Növekedett-e a mun­ka kollektív jellege, vagy hát­térbe szorult, s a gazdasági vezetők egyéni irányításmódja dominál? A Hajtóműgyár csúcsveze­tősége, majd a Motorgyáré volt képes leghamarabb „át­állni” az új körülmények megkövetelte munkamódszer­re, stílusra. Az aprólékosko- dás, mely hosszú éveken át eléggé jellemezte a pártmun­kát, háttérbe szorult, s az elemzés, a gazdaságpolitikai elvek érvényesítésének gya­korlata került előtérbe. A kooperációs partnerhez „egy kis elvtársi segítségért” való , szaladgálás helyett ma a 1 csúcsvezetőség ülésein olyan átfogó kérdések szerepelnek, mint az egyenetlen termelés okai, az anyag után való haj­szát a pártvezetőségek gyakor­latában fölváltotta a módsze­res vizsgálódás; mi az oka az. \ akadozó anyagellátásnak s így tovább. Ma már több párt- alapszervezet, így a Motor­gyárban a Rapósa Malvin ve­zette, a Normáliagyárban a Csókái János irányította kom­munista közösség így tevé­kenykedik mindinkább. (És még legalább két titkár elvtár­sat kell említeni: Sinka Jó­zsefet és Péntek Jánost.) A pártalapszervezetek tag­gyűlésein sűrűsödnek a tartal­mas, módszertani viták: ho­gyan akarják a jót, a helyeset megértetni; elfogadtatni. Ko­rábban egy-egy dolog végre­hajtása közben támadtak vi­ták. Most először vitatkoznak, s amikor kialakult az egysé­ges álláspont, kerül sor a cse­lekvésre. Az erők jobb, mert koncentráltabb hasznosítását teszi ez lehetővé. dók időleges áthidalása he­lyett hogyan biztosítható a végleges megoldás. A kommu­nisták nagy feladata, s egyben felelőssége: a kollektívák for­málása. Nos, volt olyan terme­lőegység, ahol eddig évről évre tiltakoztak: ők már nem ké­pesek többre. Most viszont maguktól jelentkeznek: többet szeretnének termelni, emelje­nek a tervükön. Része van eb­ben a nagyon fontos változás­ban a kommunistáknak? Ügy hiszem, joggal mondhatjuk, hogy igen. — Néhány alapszervezetnél korábban tapasztalható volt ún. vezetésellenes szemlélet, miszerint a pártszervezet a gazdasági vezetők „ellenfele”, s az a dolga, hogy kritizáljon, számonkérjen, a segítség, az együttműködés minden jele nélkül. Ma1 már eltűnt ez a felfogás. Eltűnt, mert a párt­vezetőségek összetétele, a ta­gok felkészültsége jobb a ko­rábbiaknál, s mert a gazdasági vezetés is fölfedezte a párt- szervezetek új munkastílusá­ban rejlő erőt. Ä pártszerveze­tek nem valamiféle „ostoro- zás”-ban vélik betölteni fel­adatukat, hanem abban, hogy újra és újra javaslatokkal, egy-egy terület átfogó koncep­ciójával jelentkeznek a gazda­sági vezetőknél. Természete­sen vitatkoznak is. Így pél­dául a műszakiak egy részé­nél föllelhető bátortalanság miatt, vagy a belső ügyintézés nehézkességén. Kritizálnak, számonkérnek ma is a párt- szervezetek, de úgy, hogy egy­ben a tanácsot, s a részükről nyújtandó támogatás konkré­tumait is megadják. — A gyárban az új irányí­tási rendszer, a reform szük­ségessége könnyebben talált megértésre, mint másutt: ép­pen a nehézségek miatt. Nem véletlen, hogy a műszakiak egy tekintélyes része szíwel- lélekkel azonnal melléállt, s lelkesedése ma sem csökkent. Ugyanis ők érezték leginkább, hogy változás híján megre­ked a gyár. A gond ma sem kevés, s nem is kicsik ezek a gondok, mégis, ma már távlat áll a gyár, s ezzel mind a tíz­ezer ember előtt... Mészáros Ottó Következik: A KAPUKAT KINYITJÁK Földbe hull a borsó © A gyár párt-végrehajtóbi­zottságának titkára, Lovász Vince elvtárs mondja: — Az alapszervezetek munkájában jelentős a szemléleti változás. Nem túlzás azt állítani: for­dulat történt. Eltűnőben van az a felfogás, hogy „tudjuk le” ezt is, meg azt is, hacsak for­málisan is, s erősödőben, hogy mibe kerül egy-egy termék a gyárnak, s mennyit kap érte, az újra és újra jelentkező gon­Visszajött a fagy, mégis ta­gadhatatlanul tavaszba fordul az idő. Mi lenne ennek leg­biztosabb jele, ha nem a ha­talmas földtáblákon megjele­nő vetőgépek sora. Mi is ösz- szetalálkoztunk velük: a ceg­lédi Vörös Csillag Tsz-b. : már vetik a zöldborsót. A kö­zeli konzervgyáré lesz több, mint 320 hold termése. A jó­szágnak készítik a porhanyós földű 30 holdat, míg magnak 50 holdat hagynák. A borsó most megkezdett vetésével március 4-ig végeznek — ha a tél is úgy akarja. (Foto: Gábor) Joghurtkrém, tepertős túró, fokhagymás sajt Több tejet kér Budapest I f 1A lakossággal együtt \ v ^ 5 A bűnvádi eljárást NEB-vizs- & $ gálát előzte meg. A népi el- x 5 lenőrzés bejelentést kapott a X ^ lakosságtól, hogy egy budapes- S ^ ti férfi építőanyagokkal üzér- ^ $ kedik. Az ellenőrök rövidesen 5 végéire jártak az ügynek. Ki­* derítették, hogy a budapesti s ^ férfi tucatszámra hozza a ra- X ^ kományokat a ráckevei járás- S ^ ba. Keresett építőanyagokat ^ $ tartalmaztak ezek a rakomá- ^ nyok, s a megrendelők a tény- J leges áron és a tényleges költ- X S ségeken kívül átlagosan esé- X ^ tenként 1700 forint felárat fi- ^ ^ zettek az üzérkedőnek, i NEB-vizsgálattal kezdődött — ^ ■s most már elkészült a vádirat, x S Ezt és még sok más ügyet pél- X ^ daként hozhatjuk fel a tízéves X ^ NEB munkájára, s bizonyít- S ^ hatjuk, mi mindennel foglalko- ^ zik, hány és hány területen s segít, javít, oszt igazságot ez § 5 az önzetlen emberekből álló, X § fáradhatatlan testület. s ^ Erre is hozhatnánk példákat, § ^ hiszen a népi ellenőrök mun- ^ ka utáni munkájáról, a sok ^ K fáradozásról valóban érdemes § S írni. De ennek van egy másik X ^ oldala is, ami nem kevésbé X ^ fontos: ez a testület és a la- X kosság kölcsönös kapcsolata. § X Gondoljunk csak arra, mi- s lyen nagy szerepe van a népi § s ellenőrzésnek. A testületet X 5 azért hozták létre, hogy a la- X ^ kosság érdekeinek képviselője § legyen, hogy az élet valameny- ^ nyi területén — vagy legalább- X is: megközelítően valamennyi § X területén — az egyének, a ki- X ^ sebb-nagyobb közösségek és X S az egész ország érdekében be- $ töltse hivatását. De betölthe- ^ X ti-e úgy, ha a maga erejére ^ X kell támaszkodnia? Nem. Mert x bármennyire is sokan vannak X S a népi ellenőrök, ezek a több- X ^ letmunkát önzetlenül vállaló § emberek, bármilyen nyitott ^ X szemmel is járnak, minden je- ^ X lenségre, minden ügyre nem § X figyelhetnek fel. Hogy hatéko- x § nyan tevékenykedhessenek, eh- x § hez a lakosság segítsége kell. X ^ Mint ahogy a lakosságnak § számtalan esetben a NEB se- ^ X gítsége kell ahhoz, hogy vala- X milyen ügyét, baját rendbe te- X * gyék. M. J. * Rumaromával ízesített diós vajkrém, parmezán jellegű re­szelt sajt, cukrozott, sűrített tej, citromos joghurt — so­rolni sem győznénk a tejter* mékeknek azt a gazdag vá­lasztékát, amelyet tegnap dél­előtt mutattak be a sajtó kép­viselődnek a Tejipari Tröszt­nél. Kísérletképpen egyelőre csak Budapesten kapható a cukrozott citromos jog­hurtkrém, amelynek mintájára a későb­biekben málnás, epres joghur­tot is készítenek. Nőtt a választék a túróféle­ségekből is. Kapható kömé­nyes, füstölt, tepertős túró is, s április elejétől az üzletekben lesz a műanyag tégelybe cso­magolt zsíros és félzsíros krémtúró is. A sajtok családja bővült a gombával, paradicsommal, paprikával és uborkával ízesítettekkel, s rövidesen forgalomba kerül a mustáros, a zelleres és a fokhagymás sajt is. A háziasz- szonyok munkáját könnyíti majd a tortakrémként hasz­nálható kakaós, diós és citro­mos vajkrém is. Pest megye főváros környé­ki települései a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalattól kapják a palackozott tejet, a kakaót, a kefirt, joghurtot, a krémtúrókat stb. A távolabbi községek fűszerüzleteibe, ame­lyek nem rendelkeznek megfe­lelő hűtőberendezésekkel csak a kevésbé romlandó áru­kat, a vaj- és sajtfélét tudják szállítani. A megye 70 ezer liter tejet iszik naponta és 50 ezret küld a fővárosnak. A táplálkozásban nélkülöz­hetetlen fehérjék fogyasztása nőtt a megyében is, egyre na­gyobb az igény Gödöllőn, Aszódon, Cegléden. Vácott vi­szont a tejtermelés annyira visszaesett, hogy saját szük­ségletüket sem tudják kielégí­teni, a fővárosból szállítják a pótlást. A Tejipari Tröszt ke­reskedelmi igazgatója elmond­ta, hogy több tejet szeretné­nek kapni a megyétől Buda­pest részére. (soós) — Halló, Orion! Halló, Orion! Itt a föld. A föld hívja az Orion gyorscirkálót! Jer lentkezzen! — Itt az Orion. McLane parancs­nok jelentkezik! — Üdvözlöm, Clif! Itt a csa­ládi főtanács el­nöke! Sürgős szükségem lenne önre! — Éppen most, főtanácsos úr? Amikor fontos küldetést teljesí­tünk? — Már megint Fantom születik, Clif? — Ezúttal nem. Meg kell sem­misítenünk a va­rangyok irányí­tóközpontját. Ál­landóan a saját adataikat táplál­ják be a számí­tógépünkbe. Még szerencse, hogy megszületett az Overkill, az új csodafegyver, azr zal talán ered­ményesen vehet­jük fel a harcot ellenük. — Éppen ezért kérem a segítsé­gét én is, Clif! Hasonló cipőben tárunk mind a ketten. — Odalenn a földön is hamis Veszélyben a Föld! adatokat táplál­tak be az elekt­ronikus agyakba? — Képzelje, a gimnazista fiam egyest hozott ma­tematikából! — Biztosan nem készült, főtaná­csos úr! — Én is erre gyanakodtam, Clif, A fiam azon­ban azt állítja, tudta a leckéjét, de amikor a ta­nárnő felszólítot­ta, valami titok­zatos erő megr bénította a gon­dolkodását és ha­mis adatokat táp­lált a fejébe. — Már a föld­re is eljutottak volna a varan­gyok? — Tegnap még én is kételked­tem benne, ami­kor a gimnazis­ta fiam állítot­ta, Tudja, hogy van az ember az ilyen kamasz gyerekkel. Én in­kább azt felté­teleztem, hogy valamelyik lányr ismerőse táplál­ta be a fejébe a nem oda illő adatokat. Ma azonban én is meggyőződhet­tem róla több ízben is, hogy va­lami titokzatos erő megváltoz­tatja az emberek gondolatait. — Éspedig? — Képzelje, Clif, reggel veszem a kabátom, nyúlok a zsebébe, mert a fiam száz fo­rintot kért a hús­véti kirándulás­ra. Tudtam, hogy van még három­száz forint du­gópénzem, jól jön az elsejéig. Nyi­tom a pénztárt- cám, de már csak egyetlen pi­ros csikót lel­tem benne. Kér­dem a felesége­met, nem tud-e valamit a dolog­ról. Zavartan vá- laszolgatott, ami­nek az volt a lé­nyege: lehetsé­ges, hogy a sa­ját kabátja her lyett az én ka­bátomba nyúlt. Nem szándéko­san, ilyet ne is feltételezzek róla! Biztosan a varan­gyok zavarták meg a gondola­tait és táplál­ták be a fejébe, fuxry az ő ka­bátja nem az ő kabátja, hanem az én kabátom az ö kabátja, mi­nek következté­ben az ő ka­bátja az én ka­bátom, különben is csak nem fel­tételezem róla, hogy az én pén­zemhez nyúlna, amikor már egy hete kijelentet­tem előtte szent esküvéssel, hogy nekem egy lyu­kas petákom sincs! — Ez valóban furcsa, főtaná­csos úr! — És még nem a dolog vége, Clif! — Más is tör­tént? — Igen. A ne­jem kisegített öt­ven forinttal, hogy menjek le a KÖZÉRT-be vásárolni. Nyolc forint hetvenet költöttem és a pénztárosnő visz- szaad egy forint harmincat. Mon­dom neki: bo­csánat, én ötve­nessel fizettem, erre a fejéhez kap, és ő is csak a varangyokra hi­vatkozik. Biztos benne, mentege- tődzik, hogy a varangyok táplál­ták bele a fejé­be, hogy ő csak tíz forintot ka­pott tőlem, ö be­csületben akar megősnilni a pénztárgép mel­lett, csak nem feltételezem ró­la, hogy átverne engem, a régi kuncsaftot! — Különös, fő­tanácsos, nagyon különös! — A legfur­csább azonban csak ezután kö­vetkezett, Clif! Felszállók a buszr ra: a kalauznő hellyel kínál. Szó­rakozottságom­ban piros jelzé­sen vágok át az úttesten: a rend­őr odajön hoz­zám és átkísér, ahelyett, hogy megbüntetne. A főnököm pedig nem a mai nap­ra rendelt szent­evangélium fel­mondását kéri tő­lem. hanem rév - kívüli jutalom­szabadságra küld. Érti ezt, Cli? Ezek az emberek nem a szabad akaratukból eset- lekszenek! Vak- mi földöntúli, ta­lán éppen csil­lagközi erő tá »- íáZí be helytelen adatokat a fejük­be. Hiszen az újság is megírta, hogy a neutron- csillagok, ezek a törpévé zsugoro­dott csillagmú­miák, rejtélyes ultrahosszú rá­dióhullámokat bo­csátanak a föld­re. amelyek óro műpon t ossággal érkeznek a világ­űrből. — Rendben, fő­tanácsos! Máris indulok!... Ria­dó az Orion egész személyze­tének! Atan! Hi­perűrsebesség plusz tartalék! Hasso! Delta x minist krucifix! Jagelló hadnagy tegye el a sugár- pisztolyát! Irány a föld! Veszély­ben az emberi­ség! Már a földi televízió is ezt jelentette! Prukner Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom