Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-28 / 49. szám

1968. FEBRUAR 28.. SZERDA MSI MEGYEI x Kivim* Autót/t/úri hétköznapok (3.) Munkaidő, túlóra, ebédpénz A megye legnagyobb üzeme, tízezer dolgozójával valóban sűrítője annak, hogy az új irányítási rendszer — most nem a nagy dolgok, hanem a hétköznapok színvonalán — milyen hatásokkal jelentkezett és jelentkezik az egyes em­bernél? A bérjavításról már szóltunk. Van azonban más is. A kollektív szerződés terveze­tének megvitatásakor több, mint négyszáz hasznos, okos javaslat hangzott el. Tizen­négy olyan kérdés volt, amely­ben a vállalati szakszervezeti tanács ülése elé — és ezen, dicsérendő módon jelen voltak a gyáregységek vezetői, a mű- helybizotts^gok titkárai, a pártalapszervezetek titkárai is — több javaslat került. Így, több lehetőség között vá­lasztva hozták meg tehát a döntést. Voltak vitatott kérdé­sek, s a mai helyzet is azt iga­zolja: okkal vitáztak. Így pél­dául a munkaidőn, a túlórán, az ebédpénzen. © Első cikkünkben szerepelt sgy panaszos levél részlete: „ ... számunkra úgy kezdődött a reform, hogy félórával nőtt a munkaidőnk.. ” A kollektív szerződés kimondja: „a válla­lat a munkaidőt munkás és alkalmazotti dolgozókra vo­natkozóan egységesen heti 48 órában írja elő. A munkaidőn belül biztosítja az .étkezés le­hetőségét." Miért támadt hát Vihar az oly természetesnek tűnő 48 óra körül? (Olyannyi­ra, hogy voltak, akik még az országgyűlési képviselő foga­dóóráján is panaszt tettek emiatt.) Azért, mert eddig — á csökkentett munkaidővel dolgozó . speciális területeket különválasztva — volt 48 órás, Sl órás és 47 és fél órás mun­kahét a gyárban. A 48 órát a váltóműszakosok, az 51 órát az egy műszakban dolgozók telje­sítették — az étkezési idő té­rítése miatt volt 6x‘/2 órával több a munkaidejük —, a 47 és fél órát pedig az alkalma­zottak nagyobb része, akik szombaton fél egykor végez­tek. Az új mechanizmus, s ve­A Pest megyei Tanács Építőipari Vállalat felvess t ács-állványozó, kőműves, vasbetonszerelő, villanyszerelő, vízszerelő és festő szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés: Vác, Elhurcoltak tere 4. (Munkaerőgazdálkodás) Segéd­gépkocsivezetőket budapesti telephelyre gyakorlat nélkül FELVESZÜNK Előnyben részesülnek: katonaságtól leszerelt, autójavító szakmabeliek. A gyakorlat megszerzése után jó kereseti lehetőség. Gyakorlott gépkocsivezetőket is FELVESZÜNK Vidékiek részére munkásszállást és utazási költség­térítést nyújtunk. Jelentkezés: ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁSI V. 1. SZÁMÚ SZÁLLÍTÁSI ÜZEMEGYSÉGE (1. ÉPFU) Bp XIII., Rozsnyay út 6. sz. (Forgalmi Osztály) le szoros összefüggésben a kollektív szerződés, ésszerű és jogos döntéssel jelentkezett: 48 óra mindenki munkaideje. Ezen belül étkezési lehetőség mindenki számára van. Ez az egységesítés tiszta és áttekint­hető helyzetet teremtett, még akkor is, ha azok szemében, akik most szombatonként fél órával többet dolgoznak, a döntés nem örvendett népsze­rűségnek. Túlóra. A gyár — s az okok ismertetése most nem felada­tunk — nehézségei, a létszám­gondok, a rekonstrukció, a rendkívül szerteágazó koope­ráció stb., stb. sokszor vezet­nek túlóráztatáshoz. Évről évre ismétlődő gond volt ez. Ma sem kevés szó esik róla. Itt ugyancsak a „tiszta helyze­tet” elvet érvényesítette — a pártbizottság ösztönzése alap­ján — a szakszervezeti bizott­ság. A kollektív szerződés ki­mondja: „Egy Jő, egy hónap­ban 16 óránál több túlmunka végzésére nem kötelezhető.” Egy másik bekezdés: „Egy személy egy napon 4, egy hó­napban legfeljebb 30 túlórát végezhet...” És a zárópasz- szus: „A túlmunka, valamint a havi időalap együttes óra­száma a havi 300 órát nem haladhatja meg.” A munkások közül az elé­gedetlenkedők azt mondják: eddig csak nyolc túlórára kö­telezhették az embert. A töb­bit vagy vállalta, vagy nemi Tehát — mondják — most srófoltak egyet... A szakszervezeti bizottság titkára, Turjánszky Mihály elvtárs: — Ezek a vélemények előttünk sem ismeretlenek. A következőt tudom mondani: megítélésünk szerint a szak- szervezeti bizottság, s a válla­lati szakszervezeti tanács hi­bás álláspontra helyezkedett volna, ha irreális követelések­kel, azaz követelődzéssel lép fel. Nem demagógiára, hanem józan realitásra van szüksé­günk. A túlóra: realitás. Le­Évente csak egészségügyi­munkavédelmi célokra 66 mil­lió forintot fordít az autógyár. Fillérrel sem csökkent az el­múlt évekhez viszonyítva egyetlen szociális juttatás ösz- szege, a munkaruha-ellátás is azonos szinten maradt az 1967 évivel. Több dolgot, így pél­dául a művelődési ház fenn­tartásával összefüggő kérdése­ket, sikerült nyugvópontra jut­tatni, éppen azzal, hogy a gyár önállóan határoz e pénzössze­gei felhasználásáról. Miért pont az ebédpénzhez kellett „hozzányúlni”, ahogy ezt kér- dezték-megfogalmazták? Kiderült: úgy nyúltak az j ebédpénzhez, hogy a vállalati hozzájárulás — növekedett! Eddig ugyanis a menühöz há­rom forint ötven fillér, az ét­lap szerinti étkezéshez pedig két forint hozzájárulást adott a gyár. Most, ismét csak az ésszerűség, s az igazságosság jegyében egységesítettek: mindkét étkezési formában három forint lett a vállalati hozzájárulás. Az elmúlt hetek­ben megnőtt éppen ezért az étlap szerinti étkezés: pozití­vum az is, hogy a kisebb fize­tésű munkás választhat étlap szerint, s nem okvetlen a me­nüre kényszerül. (Az más kér­dés, hogy egyszeriben emel­kedni kezdtek az á Iá carte árak; most vizsgálják ennek okait, jogosságát a szakszerve­zet társadalmi ellenőrei...) Tehát: nem- hogy elvett volna, hanem éppen adott a vállalat. Akik tehát értetlenkedtek, ép­pen a tényeket hagyják fi­gyelmen kívül. Ez pedig öreg hiba. Mert vitatkozni, elége­detlenkedni, csak tények alap­ján lehet... gyen meg a gazdasági vezető joga arra, hogy — 16 óra ere­jéig — valóban azt tartsa ott túlórázni, akire szüksége van, s nem azt, aki éppen hajlandó maradni. Legyen módja arra is, hogy átlagosan harminc túlórát végeztethessen, sőt, ki­vételes esetekben — ahogy azt a kollektív szerződés is rögzíti — a túlóra a kilencve­net is elérheti. Csakhogy: túl azon, hogy a szakszervezeti bizottság itt, s a gyáregysé­gekben egyaránt, rendszeres ellenőre a túlóráztatásnak, a most megadott lehetőség nem valami örökös jog, nem bianco csekk, melyet évről évre ki- tölthetnek az egyes termelő- egységekben, más részlegek­ben, Ahol rendszeres a nagy­fokú túlóráztatás, .ahol — s ezt mindig a konkrét eset dön­ti el — ráhagyatkoznak erre, ahelyett, hogy műszaki fej­lesztéssel, a gyártásszervezés tökéletesítésével előbbre jutná­nak, ott a gazdasági vezetés­nek teljes felelősséget kell vi­selnie ezért. Ez a felelősség p>edig nem valami elvi, meg­foghatatlan felelősséget, ha­nem nagyonis gyakorlati kö­vetkezményeket jelent. Ma ez a helyzet. A kollektív szerző­dés csakis az adott helyzetet rögzíthette. A „lesz” típusú ígérgetésnek a kollektív szer­ződésiben nincs helye. Ezt a „lesz”-t másutt kell megfogal­mazni: a vállalati műszaki fejlesztési tervekben s így to­vább. Ez a kollektív szerződés egy évre szóL Jó, hogy meg­kötése után is az emberek ennyire, foglalkoznak vele, il­letve a gyakorlattal. Ez hozzá­segíti a gyárat ahhoz, s most gyár alatt éppúgy értem a gazdasági vezetést, mint a szakszervezetet, hogy a jövő esztendei szerződés megköté­séhez . nem csak ' elvi- alapokkal rendelkezzék . — ez most is megvolt —, hanem a gyakor­lati próba mindennél fonto­sabb tap>asztalataival is. Mészáros Ottó Következik: A 7. IGAZGATÓI KÖRRENDELET ZÁRSZÁMADÁS UTÁN Előkészítették jelentős fejlődésre számítanak Tsz-nézőben Tárnokon Az asszony zavartan lépett közelebb, keze kabátja gomb­ján matatott. Pirospozsgás, fia­tal asszony volt, vidékies, de nem falusi öltözetű. — Azért jöttem, elnök elv­társ ... szeretném, ha felven­nének engem is. El-elbotló nyelvvel mondta ki óhaját. — Tagnak? Hát az nem fog menni. Legalábbis egyelőre nem. Előbb meg kell mutatnia, mennyit ér. Alkalmi munkát esetleg majd kaphat, ha lesz. Fölírom a nevét, címét, mond­ja csak. — Köszönöm — rebegi Tih mámé, és alig találja meg az ajtókilincset. — Ez az asszony volt talán a századik, aki közénk állna — mosolyog az elnök —, de mi már csak olyanokat veszünk fel, akik egy-két éve nálunk dolgoznak, és bebizonyították, hogy mindenben lehet rájuk számítani. Gyakran hallatszik mostanában: persze, már jön­nének, mert úgy vélik, hogy kikapartuk nekik a gesztenyét. A kikapart gesztenye Nem kérek magyarázatot. Fél órával ezelőtt az udvaron néhány fogatos és traktoros már megszagoltatta velem azt a bizonyos sült gesztenyét. Gyűrűbe fogtak, és kezdték az­zal, hogy visszaemlékeztek a február 10-i közgyűlésre,, majd, kérdezés nélkül, ez is, az is hozzátett valamit, szigorúan el­lenőrizve, hogy minden fonto­sat feljegyzek-e. Íme! 2883 hold földön gazdálko­dik a 198 tagot számláló, 16 millió 687 ezer forint értékű közös vagyonnal rendelkező Lenin Tsz Tárnokon. Három­százkilencvenöt számosállata van, 2200 hold szántójából másfél száz holdat engedett át háztáji gazdálkodásra. Múlt évi eredményei alapján a dolgozók átlagos jövedelme 21433 forintra emelkedett, * — ; : ? * ! ppa. | rri * r * Utak mentén, lavaszi frizura... kertek ,aHán egyre gyakoribb vendég a fák fodrásza. Az eddig kedvező időjárás bíztat­ta, hogy a tavasznak és divatnak megfelelő új frizurát adjon bokroknak és fáknak Foto: Gábor hatezerrel többre, mint az 1966-os esztendőben. — Nálunk ugyanis nincs munkaegység — tartotta fon­tosnak megjegyezni valamelyi­kük. — Egy-egy tízórás mun­kanap után 97 forint üti a markunkat. Minden hó 15-én kapjuk a fizetést, 80 százalé­kát készpénzben, a többiért terményt vásárolhatunk. — Nekünk meg, traktoro­soknak, műhelyeseknek s mindazoknak, akik alkalma­zottként dolgoznak, 500-tól 2000-ig-terjedő összegekben, 40 ezer forint jutalmat osztottak ki a közgyűlésen — fűzte to­vább egy pufajkás, tagbasza­kadt fiatalember. — Még idős apám is kivette a részét az örömből — kotyan- tott közbe egy hallgatódzni mellénk somfordáit menyecs­ke. — A szociális bizottság, mint minden nyugdíjast, őt is felkereste, és 500 forint se­gélyt tett az asztalára gavallé- rosan. Tehenek, kocák, kukorica A tízhelyiséges új irodaépü­letben újabb gyűrű fog körül. Tóth Gábor elnök, Lovas Gé­za elnökhelyettes, Varga Já­nos főagronómus, Faragó Im­re párttitkár és Pirók Ilona főkönyvelő, a tsz vezérkara, a jövőt rajzolja elém. — Mindenekelőtt állatte­nyésztésünket szeretnénk fej­leszteni — így a főagronómus. — Jelenleg 129 tehenünk és 117 kocánk van. Tehénállomá­nyunkat, 1970-ig, 300-ra, ser­tésállományunkat, egy éven belül, 200*-ra növeljük. — Ehhez, pjersze, épületek szükségesek — veszi át a szót az elnök. — Az idén 140 férő­helyes borjúnevelő, jövőre, a központi majorban, újabb 100 férőhelyes tehénistálló épül. A Berki-tanyán, út- és vízveze­tékhálózattal, a sertéstelepjét is korszerűsítjük, két, 30—30 férőhelyes, takarmányozóval ellátott úgynevezett ellető épületet emelünk. Ujfent a főagronómus be­szél: — Ahhoz, hogy ezt a sok ál­latot el tudjuk tartani, erőtel­jesen fokoznunk kell növény- termelésünk hozamait. 426 hold kukoricásunkból most 325 holdat magas hozamú, ju­goszláv és martonvásári, egy­szeres keresztezésű kukoricá­val vetünk be, a talajt alapo­san műtrágyázzuk, és szerves trágyával is feljavítjuk. — Évről évre sok állatunk elhullott. Az egészségügyi fel­tételek biztosítása érdekében állatorvost alkalmazunk szak­vezetőnek. Az orvos március elsején foglalja el munkahe­lyét — szúr a levegőbe tollá­val a főkönyvelőnő. A tsz történetében először! Az elnök már a gabonater­melésről beszél. Holdanként 4—5 mázsa műtrágyát szórtak el, jó vetőmag került a földbe: a búza átlagtermését is növel­ni akarják. A Lenin Tsz tör- ténetében először: az őszi ve­tést október 15-re, a szántást november 7-re befejezték; a csapadékmentes időjárást ki­használva felszántották azt a körülbelül 150 hold területet is, mely, a belvíz miatt, éve­kig pjarlagon hevert. A repü­lőgéppel végzett tavaszi fej- trágyázás február 15-én ért véget. — Teljes elismerés illeti a traktorosok 18 tagú szociális­ul brigádját — hangsúlyozza a párttitkár. — Minden vállalá­sukat határidőre, s 104 száza­lékra teljesítették. A járási versenyben, a DT—54-es ka­tegóriában, Zaharán László az első helyezést érte el, a trak­torosok egyéni versenyében pedig harmadik lett. A melléküzemek terveit az elnökhelyettes ismerteti: — A múlt év végén létesült textilrészleg, mely a tsz asz- szonyainak téli foglalkoztatá­sát biztosítja, bérmunkában fonalat orsóz és a szabáshul­ladékot válogatja a Gyapjú­fonó Vállalatnak. Kiselejtezett gépeket vásároltunk, melye­ket lakatosrészlegünk tett is­mét üzemképessé. Rövidesen a textilhulladék újbóli nyers­anyaggá való feltépését is vál­laljuk. Március elsején meg­kezdjük a tormareszelést. Fiz ugyancsak új vállalkozás. Mellesleg, úgy kötjük meg a szerződéseket az egyes mel­léküzemek dolgozóival, hogy szükség esetén mezőgazdasági munkát is kell végezniük, mert az állattenyésztés és nö­vénytermesztés fejlesztése az elsődleges. A tárnoki Lenin Tsz tagjai­nak bizakodó hangulatát fo­kozza az a döntés, melyet a Pest megyei Tanács végrehaj­tó bizottsága hozott: még az idén megépítik a közpjonti major bekötő útját, mely esős időben járhatatlan. Egyébként a major az idén szociális lé­tesítménnyel is gazdagodik: a tsz 7 millió forintos beruhá­zásából zuhanyozók készülnek a mezőről hazatérőknek. Az őszi munkák időbeni befejezése lehetővé tette, hogy 300 vagon burgonyát elver­meljenek. A vermeket határ>- szerte most bontják. Mire vé­geznek vele, itt lesz a tavasz. Akkor aztán, hajrá, kezdhetik sorra megvalósítani a terve­ket, hogy esztendő múlva se lógjon az orra senkinek. Polgár István Most a legkedvezőbb A VEMHESÜSZŐ VÁSÁRLÁS HÁZTÁJI ÉS EGYÉNI ÁLLATTARTÓK 5000 Ft árkedvezménnyel vásárolhatnak héthónapos vemhességet elért tenyészüszőt a l*ost-I\Y*t/rútl mvtfigvi Á llatfaryalni i Vállalattól

Next

/
Oldalképek
Tartalom