Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-03 / 28. szám
PWI HEGYEI kJ?frino 1968. FEBRUAR 3., SZOMBAT NEW ORLEANS ÜJ TANÚ Egy dallasi ügyvéd felszólította Marina Oswald, Portért, a meggyilkolt Harvey Oswald volt feleségét, hogy Jim Garrison ügyész idézésére válaszolva február 8-án és 9-én jelenien meg New Orleansban és ott tegyen tanúvallomást. Garrison egyébként megidézett egy másik tanút is. Thomas Beckham, az új tanú a New Orleans-i ügyész szerint szoros kapcsolatokat tartott fenn néhány New Orleansban tartózkodó kubai emigránssal, Ugyanúgy mint Lee Harvey Oswald. Peking Tavasz ünnep — vérontással A moszkvai Izvesztyija péntek esti számában a kínai helyzetet összefoglalva megemlíti, hogy Kínában csütörtökön ért véget a „tavasz ünnepe” (a holdnaptár szerint újév): a legnépszerűbb, sok ezer éves hagyományokra visszanyúló népi ünnep. Tavaly a pekingi vezetők egyszerűen megtiltották az ünnep megtartását, az idén viszont a három ünnepnapot saját céljaikra igyekeztek kihasználni, azt ajánlották a kínaiaknak, hogy Barnard Európában Borisz Petrovszkij szovjet sebész újabb nyilatkozata Christian Barnard profesz- fczor, a szívátültetési műtétjei által világhíressé vált fokvárosi sebészorvos európai körútja során szerdán Londonba érkezett, s csütörtökön sajtó- értekezletet tartott. A profesz- szor szerint meg kellene kísérelni olyan emberszabású majomfajták kitenyésztését, amelyeknek szervezete a többi majmokénál jobban hasonlít az emberéhez. Az ilyen majmok szíveit a siker reményével lehetne alkalmazni szervátültetési műtéteknél. Vatikáni látogatásáról szólva a professzor kijelentette, az a benyomása támadt, hogy a Vatikán teológiai okokból nem ellenzi a szívátültetéseket. Barnard szerint a pápa kijelentette, nagy érdeklődéssel kísérte a fokvárosi műtéteket és gratulált az eredményhez. Barnard pénteken Párizsba utazott, ahol esetleg De Gaulle elnök is fogadja. Ezután Olaszországba megy, hogy tárgyaljon könyvének kiadóival. A dél-afrikai professzor a saját orvosi tevékenységéről és sebésztársairól szóló könyvet azért írja, hogy az érte kapott pénzen szívkutató állomást létesítsenek a Dél-afrikai Köztársaságban. A professzor végül kijelentette, mindig az volt a véleménye, hogy a szívátültetési műtétek során szerzett tapasztalatokat eredményesen lehet felhasználni a műszív elkészítésénél. Borisz Petrovszkij, a nagynevű szovjet sebész a Pravda hasábjain újból foglalkozott a szívátültetés problémájával. Mikor lehet a szivet átültetni? Csak abban az esetben, ha az megállt, azaz a „vélt” vagy „klinikai halál” állapotában van és az életrekeltés semmilyen eszköze sem vezet a szívműködés helyreállításához. Ugyanígy gyógyíthatatlan betegség végső stádiumának eseteiben. Még felelősségteljesebb dolog a donor kiválasztása. Teljesen nyilvánvaló, hogy élő ember szívét egy másik emberbe való átültetés céljaira felhasználni nem szabad. A sebész most újból dilemma elé kerül: egyrészt az átültetéshez friss szerv kell, másrészt megengedhetetlen, hogy súlyosan beteg, vagy sérült, de még élő embertől szervet elvegyenek, ha szíve, veséje, agya még nem hagyta abba működését és van remény felélesztésére. Minden jogi és erkölcsi törvény alapján teljes mértékben meg kell tenni minden intézkedést az ilyen ember életrekeltésére — hangsúlyozta Borisz Petrovszkij. ÖSSZEÜTKÖZÖTT a Japántengeren egy amerikai hadihajó és egy szovjet kereskedelmi hajó. Amerikai közlemény szerint az összeütközés véletlen baleset volt. A JEMENI KÖZTÁRSASÁG fegyveres erői Szaúd- Arábiától nem messze elfogtak egy hajót, amely élelmiszert szállított a monarchista erőknek. az ünnepek alatt szorgalmasan tanulmányozzák Mao Ce-tung eszméit, és vegyenek részt „a hadsereg támogatását célzó mozgalomban”. Arra is felszólították a lakosságot, hogy a régi hagyományokkal ellentétben ne fogadjanak vendégeket, ne utazzanak rokonaikhoz. Ez nagy elégedetlenséget keltett a lakosság körében. A lakosság megfélemlítésére az ünnepek előtt és alatt a nagyvárosokban nyilvános bírósági tárgyalásokat és kivégzéseket tartottak, amelyekről a rádió és a televízió helyszíni közvetítést adott Mindamellett e napokban komoly összetűzések zajlottak le egyfelől a lakosság, másfelől a vörösgárdisták, a forradalmár lázadók és katonák között Pekingben valóságos ütközet zajlott le. A pályaudvaron ugyanis nagy számban vörösgárdisták jelentek meg, hogy megakadályozzák a lakosok elutazását rokonaikhoz. Összeütközés támadt, amelynek során a vasutasok az utazni kívánó lakosok oldalán avatkoztak be. Több mint száz ember megsebesült, közülük húszán súlyosan. A lakosság és a vörösgárdisták között súlyos összecsapások történtek több pekingi munkáslakta negyedben is. Sok embert megöltek, vagy megsebesítettek. KIEL A harmadik... A Kiéiben épített 15 000 tonnás Otto Hahn nevű kereskedelmi hajó, amely a Lenin szovjet jégtörőhajó és a Savannah nevű amerikai teherhajó után a világ harmadik atomerő meghajtású kereskedelmi hajója, csütörtökön megkezdte próbaútját. A hajó 55 millió nyugatnémet márka költséggel épült NEW YORK Sajtóértekezlet a járdaszélen Hadat üzent De Gaulle elnöknek Joe Caroll, az amerikai felső tízezer által látogatott híres New York-i vendéglő, a „Crosk of Gold” tulajdonosa. A francia -államfő ame- rikaellenes nézetei ellen tiltakozásul, csütörtökön este, több száz ember szemeláttára, a kanálisba öntötte francia borkészletét Joe Caroll, a járdaszélen tartott sajtóértekezletén lelkesen mondta el, hogy körülbelül 120 dollár értékű ital-készletnek járt a végére, de még a csigát is száműzi étlapjáról. „Gazdasági csapást akarok mérni Franciaországra. Remélem, más vendéglősök követik példámat” — mondotta. Megalakult az új dán kormány Hilmar Baunsgaard, Dánia új miniszterelnöke pénteken délelőtt bemutatta kormányának tagjait IX. Frigyes dán királynak. A koalíciós kormányban a konzervatív, a mérsékelt és a radikális Venstre párt tagjai kaptak helyet. Ez a három párt együttesen megszerezte a többséget a január 23-án tartott parlamenti választásokon, legyőzve a szociáldemokratákat, akik 15 évig voltak hatalmon Dániában. A kormány legjelentősebb tárcái a következőképpen oszlanak meg: miniszterelnök — Hilmar Baunsgaard (radikális), külügyminiszter — Poul Härtling (liberális), hadügyminiszter — E. Ninn-Hansen (konzervatív), belügyminiszter — Poul Sorensen (konzervatív). Krag volt miniszterelnök a szociáldemokraták ellenzékét fogja vezetni a 179 tagú folke- tingben (parlament), ahol a szociáldemokrata párt 62 mandátummal rendelkezik. Nincs munkanélküliség a Szovjetunióban Az utóbbi időben a nyugati sajtóban több célzatos cikk és tanulmány látott napvilágot a „Szovjetunióban levő munkanélküliségről”. így például az amerikai U. S. News and World Report és a francia Express arról igyekszik meggyőzni olvasóikat, hogy a Szovjetunió nem tud megbirkózni a munkanélküliség problémájával és hogy a munkanélküliek jelenleg a Szovjetunió munkaképes lakosságának 2—3 százalékát alkotják. 1965- ben a tervezés és a gazdasági ösztönzés új rendszerére való rátérés után sok burzsoá közgazdász azt jósolta, hogy a reform maga után vonja a munkanélküliséget a Szovjetunióban. Szerintük a munka termelékenységének emelése kötelezően vezet majd elbocsátásokhoz és a munkanélküliek nem tudnak újból elhelyezkedni. Mint Nyikolaj Zabelin, a Szovjetunió állami tervbizottságának munkaerőgazdálkodási szakértője a Nouveiles de Moscou francia nyelvű szovjet hetilap hasábjain megállapítja: ezeket a jóslásokat rendre megcáfolta az élet. A kapitalizmustól eltérően a szocialista tervgazdaság a műszaki haladás gyorsítását összekapcsolja a munkaképes lakosság teljes foglalkoztatottságával. Az új tervezési rendszerre rátért vállalatok a tervben foglalt megnövekedett célokat általában a meglevő személyzettel valósítják meg. Amennyiben létszám- csökkentésre kerülne sor, a távozók más vállalatoknál kapnak munkát. A helyzetet azonban az jellemzi, hogy a Szovjetunió termelésének gyors ütemű növekedése megköveteli a munkások cs alkalmazottak számának növelését. Ily- forinán szó sincs munkanélküliségről — amely egyébként 1930 óta megszűnt —, hanem ellenkezőleg, azt keressük, hogy miképpen tudnánk minél több embert bevonni a termelésbe. A jelenlegi ötéves terv az ipari termelés több mint 50 százalékos emelését irányozza elő. A terv teljesítéséhez a jelenleginél 14—15 millió munkással és alkalmazottal többre van szükség. Azzal kapcsolatban, hogy milyen kiegészítő források állnak rendelkezésre a munkaerőlétszám növelésére, Nyikolaj Zabelin három mozzanatot emel ki: A tudományos és műszaki haladás, a munka tudományos megszervezése, miután biztosította az ipar, továbbá a szovhozok és a kolhozok termelékenységének növekedését, lehetővé fogja tenni a munkaerő még ésszerűbb kihasználását. A közszolgáltatás, a közélelmezés és a gyermekgondozó intézmények fejlesztésével biztosítani kívánják, hogy a háziasszonyok kategóriája mind nagyobb mértékben vehessen részt a társadalmi termelésben. O A terv kitűzi a termelőerők ésszerűbb megoszlását az országban. A helyi munkaerőforrások bekapcsolását szem előtt tartva, az állami terv'ji- zottság új üzemek építését, főleg a kis- és középvárosokban irányozza elő. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK és Dél-Afrika kommunista pártja is részt vesz a kommunista és munkáspártok budapesti konzultatív találkozóján. A szovjet hadihajók kiegyensúlyozó tényezők a Földközi-tengeren Gunnar Jarring, U Thant ENSZ-főtitkár közel-keleti megbízottja mostani — sorrendben a hetedik — izraeli megbeszélései alkalmából csak röviden érintették a SzueziI? S/oUSaitJD: 14. Mialatt a hadnagy elment a villanyt oltogatni, Harrincourt két kézzel dörzsölgette a homlokát. Ide acélidegek kellenek. De mit tehet az ember, ha görcsöt kap úszás közben? Az ostoba kapálódzik és megfullad. Az okos mozdulatlanul végigfekszik a vízen, mert amíg nem mozdul, addig a felszínen marad. Bement tehát a fürdőszobába, és szép nyugodtan öltözködni kezdett. Felvette az odakészített fehér frakkot. Kissé bő volt, de nem feltűnően. Ugyanez a szerencse a cipőnél is megnyilvánult. Mindössze egy számmal volt nagyobb, mint a lába. Saját holmiját magához vette a zsebeiből, azután körülnézett. A fogason trópusi sisak lógott. Feltette. A toalettasztalkán nagy arany cigaretta- tárca, néhány holmi, zsebkés, tiszti lánccal és más apróságok hevertek. Zsebre rakta a holmit, egy gentleman erkölcsi undorával. Más ember tulajdona! De mit csináljon? A selyemzsebkendő alatt még egy óra volt. Karóra! Ki hallott még olyat, hogy valakinek két órája legyen? Ügy látszik, az idő ebben a félhülye mesében különleges szerepet játszik. „Űszni az árral, úszni az árral” — ismételgette magában, és felcsatolta karjára az órát. Ízléstelen barokk vacak volt. Cirádákkal díszített ezüst krokodilfej. Az állat szájából az óra felhúzója állt ki. Ilyennel csak hülyék járnak estélyre. De mit lehet itt tenni? Kilépett a fürdőszobából. A hadnagy már ott állt a holttest mellett. Most haptákba vágta magát. — Indulhatunk? — kérdezte. Galamb egy tétova mozdulatot tett a halott felé. A hadnagy legyintett. — Ezzel ne tartsuk fel magunkat. Kérem. Ügy látszik, ő nagyon felfújta ezt a dolgot a halottal. Ment le a nyikorgó lépcsőn. Átsiettek a halion, a folyosó irányába és megindultak a kiskapuhoz. Most nyitva volt! A kiskapu mellékútra nyílt. Néhány dús lombú fa árnyékában va- lószínűtlenül kicsi, csukott autó állt. A tiszt kinyitotta az ajtaját. — Parancsoljon, őrnagy úr... tizenkét óra múlt... Beszállt. A tiszt a kormányhoz ült, becsapta az ajtót, és elindultak. Az autó végigfutott az Avenue Magentán és rövid kerülő úton egyenesen odasiklott egy kivilágított kapu elé ... Hujjé. A városparancsnokság! Na, most jól néz ki ... De már nyílt a kocsi ajtaja, a portás tiszteletteljesen állt, amíg a hadnagy és mögötte Harrincourt bementek az előcsarnokba. A vakítóan kivilágított, hatalmas helyiségben sújtásos lakájok fogadták „Ez olyan biztos tíz év várfogság, mint egy nap” — gondolta Galamb, tekintetét közömbösen jártatva a hatalmas, fekete márványoszlopokon. Egy ezredes sietett le a Jákob lajtorjájára emlékeztető távolba nyúló márványlépcsőn. Galambnak meg- rezdült a bokája. Egy másodperc választotta el attól, hogy összecsapja és megmerevedjen. — Isten hozott, kedves barátom ... — üdvözölte örömmel az ezredes. Galamb kalimpáló szívvel ragadta meg a kezét, és olyan módon mosolygott, mint akinek vidám arcot kell erőltetnie, pedig valaki hátulról egy hosszú tűvel döfi. De az ezredes máris felvezette a piros szőnyeggel fedett Jákob-lajtor- ján. „Ez olyan biztos életfogytiglan, mint egy nap ... Talpig vasban”. Egy rendjeles, bagariaképű úr jött szemben, fehér frakkban, vörös fezzel a fején. Valami pasa lehetett. Az ezredes futtában bemutatta Galambot: — Francois Verbier márki. Hogy itt mi van! Tiszta téboly! Hatalmas terembe értek, ahol csak néhány idősebb hölgy és egy-két magas rangú katona lézengett a csillogó parketten, ősz óriás közeledett rendjelekkel borított, fejedelmi díszegyenruhában. Egy táborszernagy! — Excellenciás uram — mondotta az ezredes —, bemutatom Francois Verbier márkit, régi barátom. — örülök, hogy megismerhettem ... Cochran vagyok. Ennek a szép városnak a katona-parancsnoka. „Hajnalban főbelőnek” — mondta magában Galamb. Az ezredes most egy alacsony, kövér, harcsabaj úszú tábornokhoz hurcolta, és közben odasúgta Galambnak: — Na, itt legalább nem kell bemutatkozni ... Mi van? Miért nem kell ennek bemutatkozni? (Most már mindegy. Ha nem, akkor nem. Erőszakoskodni nem fog. Az ezredes jelentősen bólint, és magukra hagyja őket. Mi ez? Hova megy?... A tábornok mosolyogva a vállára vereget és félhangosan azt mondja: — Jó színben van, barátom. — Azután gyengéden belekarol, és továbbsétál vele. Hajnalban falhoz állítják. Most már biztos. Hatalmas erkélyre érnek, ahonnan márványlépcső vezet a palota mögötti parkba. A földrész legszebb virágritkaságai, pálmái, sok apró színes égővel teliaggatva. Es a lefelé vezető hófehér márványlépcső fokain egy-egy katona áll díszőrségen. Végig, minden fokon. — Nézze meg a szökőkutat — súgta gyorsan a tábornok. — Lehet, hogy Macquart nem jött el, de sebaj. Most csak azzal törődjön, hogy később felkérje táncra Colette-nét, a többit a szökőkútnál tisztázhatja. Lam- bertier vicomte majd megszólítja. Hát csak menjen. De mondom, lehet, hogy Macquart nem jött el. — De sebaj. Ezt már tudom ... Irány, a szökőkút! A tábornok bizonyára nézi, tehát oda kell mennie (Folytatjuk) csatorna ügyét. Elsősorban az izraeli—arab konfliktus általános vonatkozásairól esett szó. Odd Bull tábornok, a Szue- zi-csatorna térségében állomásozó ENSZ-megfigyelők fő- parancsnoka, áki 24 órás villámlátogatást tett az EAK fővárosában, Jeruzsálembe látogat, hogy közvetíteni próbáljon az EAK és Izrael vezetői között, elsősorban a Szuezi*- csatornáiban megrekedt 15 külföldi hajó kiszabadítása ügyében. Az AI Ahram, a tekintélyes kairói napilap, pénteki számában megállapítja, hogy Egyiptom egyszer s mindenkorra elhatározta: a csatornán rekedt hajók mindaddig a helyükön maradnak, amíg a közel-keleti válságot valamilyen formában nem rendezik, és nem nyitják meg a csatornát a hajózás számára. Egyiptom nem kezdheti újra a csatorna megtisztításának munkálatait — hiába ígérne Izrael biztosítékokat a munkálatok zavartalanságára —, mert ez azt jelentené, hogy Izraelnek beleszólási joga van a csatorna ügyeibe. Heikal, az AI Ahram című kairói lap főszerkesztője a lap pénteki számában a Szovjetunió Egyiptomnak nyújtott katonai segítségéről ír. Hangoztatja, hogy a szovjet katonai szakértőket az EAK nem „befogadta” — ahogy nyugati lapok feltüntetik —, hanem maga kérte a Szovjetuniótól. A szakértőkre azért van szükség, mert a júniusi háborúban bebizonyosodott, hogy az egyiptomi hadseregben hiányosságok voltak. Ami a Föld- közi*-tenger térségében tartózkodó szovjet hajókat illeti, Heikal rámutat, hogy a szovjet hadihajók „kiegyensúlyozó tényező” szerepét töltik be a 6. amerikai flotta túlsúlyával szemben.
