Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-20 / 42. szám

MOHOB-VlDin PE ST Mr EG Y„E I HÍRLAP X. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM LÖN K I A.P A S A 1968. FEBRUAR 20., KEI>0 FALUGYŰLÉSEK Vecsés harmadszor is megyei első lett Veszett rókák garázdálkodnak Vasad határé tan Csütörtökön és pénteken: eboltás Monoron Vecsés harmadszor nyerte meg Pest megyében a nagy­községek községfejlesztési ver­senyében a százezer forintos jutalmat, s ezzel nagyban elő­segítették a monori járást is, hogy a járások versenyében az első helyre kerüljön. A ez él Ferenc népfrontbizott­sági elnök számolt be erről a vecsési falugyűlésen. Beszélt terveikről is. Űj szakorvosi rendelőt szeretnének létesíteni, új művelődési otthont, új postafiókot, a Vöröshadsereg úton korsze­rű közvilágítást, a Dózsa György úton egy ABC áruhá­zát s a belvízveszélyt szeret­nék véglegesen elhárítani. Eddigi eredményeik a Kun Béla téri általános iskola, több kilométer hosszú betonjárda, megszervezték a hatodik kör­zeti orvosi rendelőt a Dózsa György úton. Sok segítséget nyújtott a népfrontbizottság a tanácsvá­lasztások idején: sok tiltakozó gyűlést tartottak a vietnami háború ellen. A vecsési népfrontbizott­ság szeretné, ha a lakosság fórumává válhatnának: hogy az emberek ne az utcán politizáljanak, hanem jöjjenek a népfront gyűléseire, s ott mondjanak véleményt bármely országos vagy éppen helyi problémáról. Ha ez sikerül, akkor a népfrontbizottság be­tölti majd szerepét. Ezután Keszthelyi Károly népfrontbizottsági titkár szó­lalt fel. Majd Rasztl János, a községi tanács házi brigádjá­nak immár veterán vezetője felajánlotta, hogy brigádjának összes tagjá­val együtt januári kerese­tük öt százalékát felaján­lották a szicíliai földrengés károsultjainak megsegíté­sére. Majd Szijjártó Lajos, a járási pártbizottság és a tanács ne­vében üdvözölte a megjelente­ket, s hozzászólásában megkö­szönte a község szorgalmas né­pének, hogy harmadszor is el­nyerte a megyei községfejlesz­tési jutalmat. Ez a 2,7 millió forintnyi értékű társadalmi munkának volt köszönhető. (Egy főre átlagban 168 forint jutott — míg a járási átlag fe­jenként 123 forint volt.) Ezután Neumann Mihály já­rási népfrontbizottsági elnök üdvözölte a vecsésieket, majd megválasztották a bizottság új tagjait. Elnökké választották Krassenics Jenőt, alelnökké Keszthelyi Károlyt és titkárrá Aczél Ferencet. Járási bizott­sági tagok lettek: Krascsenics Jenő, Neumann Mihály, Csö­mör Sándorné, Hollósi Sán­dorné, Kiss János és Rasztl János. Megyei küldöttnek Neumann Mihályt, Krascse­nics Jenőt, Csömör Sándornét, Aczél Ferencet és Rasztl Je­nőt választották. Pápay Iván Orvosa rendelő épül Maglódon Kovács Ferenc vb-elnökhe- lyettes megnyitó szavai után Pócsik Lajos községi csúcs­titkár számolt be a Hazafias Népfront négyévi munkájáról a maglódi falugyűlésen. Elmondotta, hogy a község­ben mind nagyobb szerepe van a népfrontnak és ez a sze­rep a jövőben még növeked­ni fog. A népfront aktivistái részt vettek a békegyűlések megrendezésében, nagy mun­kát végeztek a tanácsválasz­tásoknál, propaganda- és felvilágosító tevékenységet folytattak az új gazdasági me­chanizmus bevezetése érdeké­ben. Minden szervben ott vol­tak a népfront tagjai, a moz­galom politikai életünk ál­landó tényezőjévé vált. A pro­pagandamunka meglátszik a községben végzett társadalmi munkán is, hiszen az 1967. évi teljesítés 346 ezer forint volt. A kiváló társadalmi munká­sok között említették a falu­gyűlésen Krausz Péter bácsit, aki idős kora ellenére még most is kiveszi részét a mun­kából. Jurcsó Lajos és Kőhal­mi Mihály tanácstagok a jár­daépítésben értek el kiemel­kedő eredményeket. A következő négy évben a főbb feladatok közé tartozik Maglódon az orvosi rendelő megépítése, ami a község két­évi községfejlesztési alapját, mintegy 800 ezer forint beru­házását jelenti. Nagy erőfeszí­tést igényel az 1969. évi álta­lános járdaépítés, azután egy úttörőszobát szeretnének léte­síteni. Pocsik Lajos beszámolója után Csömör Sándorné, a já­rási Hazafias Népfront részé­ről elmondotta, hogy a községi aktívák jó munkát végeztek ugyan az elmúlt négy évben, de azért akad még tennivaló Maglódon, a betonjárdákon bokáig érő sár van, amit a háztulajdonosoknak lenne kö­telességük letakarítani. A nép- fontbizottsági tagok erre többször fel kellene hívják a lakók figyelmét. Ezután megválasztották a népfront maglódi tisztségvise­lőit. Elnöknek Dancsó Lajos- nét javasolták, titkárnak Sas Erzsébetet, majd mindkettő­jüket egyhangúlag megválasz­Vlt-islesek Vb-ülést tartanak ma 14 órai kezdettel Ecseren, ahol beszámolnak a községi könyv­tár munkájáról, a község csa­ládi lakóház építéseiről és te­lekellátottságáról. Péteriben 16 órakor ülése­zik a vb, melynek napirendjén a családi események társadal­mi szervezésének és a veszé­lyeztetett kiskorúak helyzeté­nek megtárgyalása szerepel. Tápiósülyben a 14 órakor kezdődő vb-ülésen jelentés hangzik el a végrehajtó bizott­ság tevékenységéről, a szesz­főzde munkájáról, jövedelme­zőségéről. Üllőn 14 órakor üléseznek, fchol megtárgyalják az 1967. évi adóterv teljesítését, az 1968. évi feladatokat, és beszámolnak a szocialista demokratizmus ki- szélesítése terén elért eredmé­nyekről. Vecsé&en 8.30 órakor ül össze a vb, melynek napirendjén a község állategészségügyi hely­zete, a tsz-ek állatállományá­nak átteleltetése szerepel. MAI MŰSOR Mozik GySmrő: Betörök cinkosa. Mag­lód: A kis potyautas. Mende: Mandragora. Monor: Érzelem. Pi­lis: A Noszty fiú esete Tóth Mari­val. Üllő: Romeo a csatatéren. Ve­csés: Bosszúállók. tották járási népfrontbizottsá­gi tagnak, valamint megyei küldöttnek a falugyűlés ugyancsak Dancsó Lajosnét választotta. K. F. Veszprém, Fejér és Győr megyében — mint erről a napilapok, a rádió és a te­levízió rendszeresen hírt ad —, a veszettség nagy mérték­ben elterjedt. Pest megyében is előfordultak szórványosan veszettségek. Monor községi­ben az idén még nem ész­lelték a betegséget, azonban a szomszédos Vasadon négy tanyában garázdál­kodott veszett róka, egy másik tanyában pedig — feltehetőleg rókaharapás miatt —, egy macska veszett meg, és összemarta az ott lakó családot. A veszettség veszélye te­hát Monoron is fennáll, hi­szen a veszett rókák messze elkóborolnak, bemennek a la­kott területekre, tanyás;, há­zak udvarába, és harapásuk­kal megbetegítik a kutyákat, macskákat, sőt azokat az embereket is, akik meggon­dolatlanul hozzányúlnak az ilyen „szelid”-nek látszó ró­kához. A fennálló veszély miatt elrendelték Monor köz­ség ebeinek soron kívüli, kötelező védőoltását, me­lyet február 22, és 23-án tartanak, reggel nyolc órától 12-ig, és Kivirágzóit a borka Foto: Király János délután kettőtől négy óráig a piactéren, a mázsaháznál. Mo- norv-erdőn, a tanácskirendelt­ségen lesz az oltás február 26-án, délután fél kettőtől négy óráig. Az oltatlanul maradt ebek akár veszett róka, akár ve­szett macska esetleges harapá­sa miatt megbetegedhetnek. A veszett kutya életveszélyt je­lent elsősorban a tartási he­lyén lakó emberek számára, de a dühc'gő állat elszakít­hatja láncát is, amellyel meg­kötve tartják, és elszabadul­va bárkit, gyermekeket, fel­nőtteket, az útjába kerülő állatokat is megtámadhatja, megsebezheti. Ezért minden ehtulajdonosnak saját érdeke, de a kö­zösség iránti felelőssége miatt is kötelessége, hogy a kutyát elvezesse az ol­tási helyre és beoltássá. Minden olyan kutyát be kell oltatni, amelyik már a három­hónapos kort elérte, akkor is, ha véletlenül az ebösszeírás­ból esetleg kimaradt, és emiatt tulajdonosa a 16 forintos eb­adót nem fizette még be a postán. Ezt most sürgősen pótolnia kell az ebtulajdo­nosnak, mivel az oltáshoz el kell vinni a befizetett csekk szelvé­nyét, mert ezen történik az oltás igazolása. A csekkszelvény hátsó lap­jára rá kell írni a tulajdonos nevét, lakcímét, az eb nevét, korát, színét, nemét, esetleg fajtáját. Felhívjuk a lakosság figyel­mét arra, hogy ha esetleg el­hullott rókát találnának, ah­hoz nem szabad hozzáérni. Egy ládával födjék le, őrizzék, és azonnal értesítsék az illetékes hatósági állatorvost, vagy a községi tanácsot. Nem szabad hozzányúlni „szelíd” rókához, amelyik akár az udvarba té­ved be, akár az úton ülve bevárja az ember közeledését. Az ilyen róka feltétlenül be­teg, ezért agyon kell ütni (neri. szabad kutyát ráengedni), a hullát őrizni kell, nehogy em­ber vagy állat hozzáérhessen. és azonnal értesíteni kell az állatorvost. Macskákon a veszettség feltűnő nyugtalansággal kezdődik. Az állat nem találja helyét, ide-oda járkál, túlságosan élénk, szinte szünet nélkül nyávog. Az ilyen tüneteket mutató macska már fertőző- képes, ezért megfogás nél­kül be kell zárni egy biztos, zárható helyre, vagy azonna agyon kell ütni, és azonna jelenteni a megbetegedést az állatorvosnak. A veszett kutya kezdetben étvágytalan, bágyadt, szo­morú, később izgatottság, dühöngés jelentkezik, megbénul a ga­rat izomzata, ezért nyelni nem tud, nyála csorog, mindkét szemén kancsalság észlelhető. Ugatása rekedt lesz, a vízhez nem nyúl, megtámad minden élőlényt, sőt rágja, harapja a láncát is, ha pedig zárt he­lyen van, testét nem kímélve nekiugrik a falnak, ajtónak. Minden betegségre gya­nús tünetet azonnal be kell jelenteni az illetékes hatósági állatorvosnak. Kérjük a lakosságot, hogy a fenti tudnivalókra oktas­sák ki iskolás gyermekeiket is, mert gyakran előfordult, hogy gyermekek simogatták az ut­cán a „szelíd” rókát, sőt Vasa­don a megveszett macskát egy kisfiú beengedte az udvarról a szobába. Ha az ebeket min­den tulajdonos elővezeti az oltáshoz, és ha a fenti tudniva­lókat mindenki betartja, ak­kor nem kell félni attól, hogy Monoron is olyan nagy ve- szettségi járvány lép fel, mint Veszprém és Fejér megyében van jelenleg. Dr. Homoki Nagy I,ászló Van-e Monoron Petermann utca? Szinte szállóigévé vált napjainkban a „Mos, fest, tisztít” felhívás, amely a ru­hatisztító szövetkezet ilyen irányú szolgáltatását ajánlja szíves figyelmünkbe. Valóban szükséges és jó dolog, hogy valaki — pár fo­rintért — tisztán kapja visz- sza a néhány nappal ezelőtt beadott szennyesét. De mivel esetenként a jó bornak is kell cégér, természetszerűleg a ruhatisztító szövetkezetnek is elkel egy-egy hirdetés, plakát. Nagy kék tábla hirdeti a A KÉK BORÍTÉK Aszódon jártam a héten, egy megbízatást teljesítettem. A javító-nevelő intézet tágas, szépen berendezett társalgójá­ban találkoztam két hónap után R. Béla monori fiatalko­rúval. Béla társaival Kőbá­nya-alsón kirakatokat tört be és fosztogatott, megtámadtak fiatal lányokat és erőszakos­kodtak velük. A barna arcú, göndör hajú fiú egy ideig szótlanul nézett lába elé, aztán haragosan ki­tört: — Mit akar, maga is azért jött. hogy kivegye belőlem, hová dugtam a pénzt! Abból nem esznek. Nekem 6 soha­sem volt az apám, érti, soha­sem ... — S az édesanyádra nem gondolsz? Félszeg ellágyulás ül ki ar­cára. Riadt szemekkel kérde­zi: — Mi van vele, beszéljen, ha ezért jött. Kísérőnk az ablakhoz sétál, és közönyösen néz kifelé. Elő­veszem a kék borítékot, szinte kitépi a kezemből. Reszkető kezekkel, elszántan. Talán így, ilyen erőszakosan törte fel a kirakatokat és nyúlt a társadalmi tulajdon­hoz. „Nemcsak a rossz barátok vitték R. Bélát a züllés útjára — mondta beszédében az ügyész —, hanem otthoni kör­nyezetének tarthatatlansága, szülei állandó viszálykodása, a keresetét elivó apa is. R. Béla nem tiszteli szüleit — nem tisztel általában senkit és az ilyen erkölcsileg érzéketlen fiatal cinikussá válik, és bű­nözésre hajlamos. Ezért, ha nem is olyan mértékben, de szülei is bűnösek, és elítélen­dők”. A bíróság R. Bélát tízhónapi javító-nevelő munkára ítélte. Még most is előttem van a tárgyalóterem, a züllött, tasa­kos, beesett szemű, elnyűtt ruházatú férfiú, az apa, aki szemrebbenés nélkül, közöm­bösen — mintha ott se lenne — hallgatta végig az ítéletet. S a zokogó, kezét tördelő, kora­vén, sovány asszony, az anya, aki folyton azt hajtogatta: „Miért tetted, fiam, miért.. A legutolsó kirakatfosztoga­táskor nagyobb összegű pénzt vittek magukkal, amit nem adtak elő. Azt hajtogatták — elkártyázták, tartoztak a ha­veroknak. Azok meg mellettük vallottak. A pénz azóta sem került elő, de gyakorivá vál­látogatásai, találkozá­tak a züllött apa egészen az utolsó sig. Akkor csúnya jelenet vetett végett a zsaroló, pénzt szima­toló férfi látogatásának. Ke­gyetlenül igazságos dolog tör­tént. Az apa, fia kezétől szen­vedte el az igazságszolgálta­tást: a sok verésért, az eldor- bézolt éjszakákért, amellyel gyengítette anyja erejét, ellen­állását. * • — Azóta maga az első lá­togatója — mondja kísérőnk az ablak mellett. Béla közben végigolvassa a teleírt fehér levélpapírt. A bo­rítékban pénz is volt, száz fo­rint, kicsire összehajtva. Ke­zében a pénzzel tanácstalanul áll, aztán zsebébe gyűri — leül és maga elé bámul. Hall­gat, mi is hallgatunk, aztán egyszerre összeomlik, feltör belőle a visszafojtott feszült­ség: „Anyámnak vallók, meg­mondom, hol a pénz!” Amikor elvezették, sötét, el­szánt arccal nézett rám. Ke­gyetlen gyűlölet sugárzott ró­la. A kék boríték összetépve he­vert a földön. Hörömpő Jenő 1 monori vasútállomás váró­szobájában, hogy a felvevő­hely Monor, Petermann utca 14. szám alatt van. Bár nagy­jából ismerős vagyok Mono­ron, Petermann utcáról még nem hallottam. Meg is kér­deztem több járókelőt, a mo­nori utcákon, de Petermann utcáról senki sem tudott. Otthon elővettem pecsétes tavaszi kabátomat és elvit­tem a Pattermann Dezső ut­ca 14-be, Nagy Györgyné felvevőhöz. Ha ez netán azo­nos lenne az állomáson hir­detett Petermann utcával, úgy nyugodtan közölhetem: a ruhatisztító szövetkezet Monoron nem konikurrál a ruhatisztító szövetkezettel. Nyitás: augusztus 20-án Épül a peresi bolt Tápiósáp peresi részén a ve­gyesbolt még ebben az évben felépül. Ezt a jó hírt a sülyi fogyasztási szövetkezet kiske­reskedelmi üzemágvezetőjétő! kaptuk. Ezzel régi kívánsága teljesül a peresi lakosságnak. A szokatlanul enyhe idő le­hetővé teszi a terv gyorsabb megvalósítását. A fogyasztási szövetkezet négytagú kőmű­vesbrigádja már január végén hozzáfogott a munkához. Már befejezték a bolt és a raktár helyiségének alapozását. A kiskereskedelmi üzemág vezetője elmondotta, remélik, hogy a vegyesbolt már a nyár második felében felépül. Ügy tervezik, hogy az üzletet augusztus 20-án, alkotmá­nyunk ünnepén nyitják meg. <-ky) NAPOSCSIBE ELŐJEGYEZHETŐ Monor, Liliom u. 34.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom