Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-20 / 42. szám

Emlékünnepségek... 50 éves a szovjet hadsereg Február 23-án ünnepli a Szovjetunió hadserege meg­alakulásának 50. évfordulóját. Ebből az alkalomból váro­sunkban emlékünnepség és koszorúzás lesz. Február 23-án reggel 9 óra­kor megkoszorúzzák a Sza­badság téri emlékművet, vala­mint a temetőben pihenő szov­jet katonák sírját. Az általános iskolákban osz­tályfőnöki órán emlékeznek meg a jubileumról. A gimná­zium orosz tagozatos osztályá­ban orosz nyelven emlékeznek meg az ünnepségen, hason­lóan az élelmiszeriskolában is. Emlékünnepség lesz még a konzervgyár II. telepén, a lá­dagyárban. a DÁV-nál és iro­dagéptechnikai vállalatnál. Az iskolai és az üzemi ünnepsé­geken szovjet vendégek is megjelennek. fi htiiatm m a gyümölcsről Az Agrártudományi Egyesü­let meghívására szerdán dél­után 2 órakor a művelődési ház földszinti klubtermében Víg Péter, a Kertészeti Kuta­tó Intézet gyümölcstermesztési osztályának vezetője tart elő­adást. Előadásának címe: Gyü­mölcstermesztés és értékesítés. A PEST /VXEGVEI H l K. L /A F» KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1968. FEBRUÁR 20., KEDD Nem volt gép és ember, de volt összeköttetés... A társulat váltotta meg a tsz-t a gondtól MAIKA VIDÉKI GÉP A KATARBAN Nevezetes zelmúltban társulatnak. elkészült a napja volt a kö- a vízgazdálkodási Teljes egészében Szabadság Ter­melőszövetkezet területén a tízkilométer hosszú vízelve­zető csatorna. Érdemes megemlítenünk, hogy minden nagykőrösi kob­zos gazdaság tagja a vízgaz­dálkodási társulatnak. Vala­mennyien minden vízelveze­tési, csatornázási ügyben, sőt még az öntözés dolgában is a társulathoz fordulnak. Most is ez történt. A Szabadság Termelőszövetkezetnek a Zsíroshegy környékéről el kellett vezetnie a zet. Ma Kitől örökölte? a nők akadémiáján Kitől örökölte címmel, ma este 6 órakor a művelődési ház emeleti klubtermében Mezősi Istvánná tart előadást a nők akadémiáján. Bokroson: a növényvédőszerekrő! A Petőfi Termelőszövetke­zet bokrosi klubjában ma este 6 órai kezdettel Römer Lajos tart előadást a növényvédő- szerek használatáról. Sokáig nagy gondot okozott ez, de ez a gond most végre megszűnt. A vízgazdálkodási társulat szabadította meg őket ettől a gondtól. Nem volt könnyű munka. A társulatnak a munkához nem állt rendelkezésre sem gép, sem szakember. Volt azon­ban összeköttetésük, s vé­gül a Málravidéki Szénbá­nyászati Tröszttől sze­reztek kotrót és szak­munkásokat. A hatalmas gép három mű­szakban dolgozott. Hozzávető­leg huszonhétezer köbméter földet mozgatott meg. A tíz- kilométeres csatorna széles­sége három-öt méter, a mély­sége nyolcvan-százötven cen­timéter között változik. Út­vonala: a termelőszövetkezet zsírosi részéről indul, keresz­tezi a Kis- és a Nagyesedi utat, majd áthalad az Arany János Termelőszövetkezet föld­jén, átszeli a Kocséri utat és A szakember ajánlatára kipróbálják a csodatevő Mankozebet Még Debrecenből is eljöttek a francia agro mérnök előadására DR. ROLAND BIERI fran­cia mezőgazdasági mérnök, a párizsi Minőé cég növény­védelmi szakértője a művelő­dési ház zsúfolásig megtelt termében ismét előadást tar­tott a gombakártevők elleni védekezésről. A bordói lének a francia Milleredet által történt felfe­dezése jelentette a kémiai nö­vényvédelem kezdetét — mon­dotta vendégünk. A réz és a kén hiánya a két világhábo­rúban fokozott erőfeszítésre ösztönözte az ipart, hogy szer­ves gombaölőszereket talál­jon. 1935-ben dr. Hester kapta az első szabadalmat a philadelp­hiai Rohm és Haas cég részé­re az aethylen bis dithiocar- bamin sav nátriumsójára, a Nabamra. A Nabam hatásos volt gombák ellen, de a víz könnyen lemosta, ezért nem­sokára a cinksó savával, a Zinebbel helyettesítették: Dit- hane Z—78 néven. A Zineb nagy haladást jelentett a réz­zel szemben, nem perzselt, sőt fokozta a növény növeke­dését. A fejlődés következő foka a Maneb volt. A mangán származék Ma­neb hatékonyabb, de mérge­zőbb. Mindkettő előnyét, a Zineb növénykímélő tulajdon­ságát és a Maneb erős gom- oaölő hatását egyesítette a Jithiocarbemat család új tag­ja a Mamkozeb, amelyet Dit­hane M—45 és Dithane ultra néven ismernek. A Dithane M—45, azaz Mankozeb hasz­nálata egyszerűbb és olcsóbb bordói léből 26,60 forintba. Jó permetlé 0,2 százalékos tö­ménységben 6,10 forintba ke­rül, míg a rézgálictartalmú bordói léből 26,60 forintba Jó a Mankozeb a szőlő-perenosz- póra, a szölő-orbánc, a gyü­mölcsök txirasodása, a zöld­ségfélék rozsdagombái, a para­dicsom Phytophtora ellen. Babfenésedés ellen virágzás­kor hétnapos időközben 0,2 százalékos parmetlével véde­kezhetünk, a vetőmag csává- zása mellett. A paradicsom Altemaria és Septoria gomba­betegség ellen is hatásos a Mankozeb, 7—10 naponkénti permetezéssel. Ajánlatos a P°~ lántákat kiültetés előtt 0,2 százalékos Manlwzeb lébe mártani. Uborka, dinnye, hagyma peronoszpóra és je­nesedéit ellen is jó védöszer a Mankozeb. Lisztharmat el­len a Karathane nyújt védel­met. Közben a Mankozeb előse­gíti a sötétzöld egészséges lombozat kifejlődését, a gyü­mölcsök kiváló színeződését is. Jól keverhető más növényvé­dőszerekkel, de mész és olaj- tartalmú szerekkel ne kever­jük. KIVALÖ tapasztalatokat szerzett a Balatonboglári Ál­lami Gazdaság az eimúlt év­ben 1500 hold szőlő-gyümölcs és zöldségterületén a Manko- zebbel, amely' kiválóan alkal­mazható repülőgépes perme­tezéshez is. A jó növényvédő- szer alkalmazása mindig gaz­daságos. Ez a Mankozebről elmondható, mert a legolcsóbb permetlevet biztosítja. A zöldségtermesztésben év- ről-évre sok millió forintos kárt okoz a bab fenésedése, a paradicsom Phytophtora, s a zöldborsó rozsdabetegsége a hanyagság miatt. Aránylag fejlettebb a szótő- és gyü­mölcstermesztés növényvédel­me. Kívánatos, hogy az érté­kesítési ár 3—5 százalékát, át­lagban tehát 4 százalékot je­lentő növényvédelmi költsé­geket ne takarítsuk meg, mert ezzel az értékesíthető mennyir ség 50 százalékát is könnyen elveszthetjük, sőt babfenése­dés esetén a teljes bevételtől elesünk. Dr. Roland Bieri értékes előadását színes filmvetítéssel és diaképek bemutatásával tette szemléltetöbbé. Még Szolnokról, Debrecenből, Kecskemétről és Budapestről is voltak szalcemberek az elő­adáson, melyet az Agrártudo­mányi Egyesület és a konzerv- j gyár szervezett. CZIRA SANDOR, az állami ! gazdaság üzemegységvezetője I hozzászólásában elmondotta, I hogy ez évben a szőlő-, gyü- | möics- és zöldségtermelésben j az állami gazdaság is végez \ kísérleteket Mankozebbel. Bárány Lajos, a Petőfi Ter­melőszövetkezet elnöke hason­lóan nyilatkozott. Dr. Konrád Zoltán ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Fehér Elemér és Nagyhajú Juliánná: Elemér, Fehér István és Szabari Sára: Sára, Török Béla és Kiséri Zsuzsánn3: Béla, Varga Gyu­la és Nagy Mária: Gyula, Ba­log Zoltán és Tóth Katalin: Katalin, Túri Ernő és Csábi Erzsébet: Ernő, Radics Sán­dor és Kőházi Katalin: Sán­dor, Rapi Kálmán és Farkas Irén: Zsuzsanna, Bűz Ferenc és Magyar Irén: Irén, Csok- nyai Dezső és Kállai Erzsébet: Dezső nevű gyermeke. Házasságot kötött: Tóth Ambrus és Székely Mária, Fe­hér Elemér és Nagyhajú Ju­liánná. Meghalt: Módra Ferenc (Zrí­nyi u. 32), Vincze Ferenc (Csipvári u. 45), Zsoldos Amb­rus (Szolnoki u. 63). Urbán Albertné Tóth Mária (Szolnoki u. 48), Kádár Andrásné Erdé­lyi Borbála (Bálvány u. 11), Halász Jánosné Csönkös Ju­liánná (Szolnoki u. 9), Konc Ferencné Vilcsák Zsófia (Ár­pád u. 2), Szívós István (Víz- álláscáttér dűlő 19/a). Csor­dás János (Dózsa György u. 1), Hatvani Balázs (Tormás u. 5.). beletorkollik az Arboz tó csa­tornájába. Építése nem volt olcsó mulatság: pontosan fél­millióba került. Ez a kidás a Szabadság Tsz- nek azonban többszörösen megtérül, mert — a nászon növekedésén kívül — állami támogatást is kaptak hozzá. A vízgazdálkodási társulat továbbra sem pihen. Kotró­juk a kürti-laposi csatorna- építésen dolgozik, s most tervezik, hogy újabb kotróra tesznek szert, hogy további munkákba foghassanak. (rossi) Jó étel ez a Az asszony és a jáíéldapát — Ausztrá'ia még nem válaszolt Mikor kóstoljuk mi is? a töltelék, ami beleke­Végy néhány tonna paprika­hüvelyt, sárgarépát, zellert és hagymát, készíts sok-sok hek­toliter finom paradicsommár­tást, ennek megfelelő arány­ban legyen a ltezedügyében petrezselyem és sózott zöld­séglevél, no meg persze fűszer. Ha mindez megvan, hozzálát­hatsz a zakuszka nagyüzemi készítéséhez. Persze egyszerűbb, ha az ember készet vásárol. Minek kínlódni vele? Végül is a kon­zervgyár II. telepén már évek óta készítik. Az ő tudomá­nyukkal úgysem vehetjük fel a versenyt. Kezdték az eredeti orosz recepttel, aztán valamit mindig sikerült rajta javítani. Gömöriné, Katilca kalauzol az üzemben. Negyed óra alatt végignézzük a munkafolyamat mozzanatait. Onnan indulunk, ahonnan a zakuszkának való: az előkészítőből. A puhára főtt, de még egész sárgarépát a szalag a szeletelőbe szállítja. — Ez is újdonság — mutat egy remegő gépre — rázó sze­lektáló a neve. Egyenletes nagyságú gyökércsíkokkal akarjuk tölteni a paprikát. A törmelék itt hullik ki. A minő^ séget javítjuk itt. A másik teremben hatalmas fémtartályok. Az illat jelleg­zetes. Étolajban enyhén pirí­tott hagyma. Arrébb az előfő­zött zeller, a petrezselyem és hatalmas hordókban a papri­kahüvely. — A megrendelő kívánsága, puha legyen a paprika. Ezt is előfőzzük tehát, hogy szét­omoljon az ember szájában, A MAGASBAN :~Y' Talán fel sem figyelünk rájuk, annyira megszokott, min­dennapos látvány: javítják a higanygőzlámpákat az utcán... De — álljunk csak meg egy pillanatra: vajon ezelőtt öt-tíz- tizenöt évvel ontották-e ránk nappali fényüket az ostornyelű, kék-fehér fényű modern izzók? Semmi kétség, kemény mun­kával, de lépésről lépésre haladunk előre, s eljön a nap, ami­kor mindenhová eljut a fény, átalakul az élet... akár rül. Hosszú asztalok mellett gyors kezű asszonyok. A töltö- getők. Mindegyiknek 185 kiló tölteléket kell hüvelybe tenni ahhoz, hogy a napi normát teljesítse. Ezért kapják az öt forint 50 filléres órabért. A normán felüli mennyiséget dupla pénzzel honorálják. No, de ez a csaknem 2 mázsa is te­temes mennyiség. Idősebb asszonytól kérdem zem. — Nagyon sok? — Bizony sok — mondja. — Épp’ hogy csak elkészülök ve­le. — És maga szereti a zakusz- kát? — Sem enni, sem csinálni. Gömöriné most mutat be a sztároknak. Mert persze töl­tögető sztárok is vannak. Pél­dául Őré Károlyné. — Mennyi volt a legtöbb? — Háromszázötven kiló. Gömöriné már sorolja a töb­bi sztár nevét. — Angyal Jánosné, Illés Fe­rencné, G. Nagy Albertné, Bu­gyi Gyuláné, Kovács Tiborné. De Órénét csak megközelíteni tudják, lehagyni nem. — Mondja, mi a titka? — Gyorsan dolgozom. Elnevetem magam. — Persze. Ügyes kis lapátot Látok a ke­zében. — A játékboltban vettem. Valamennyien maroknyi tölteléket nyomkodnak a pap­rikahüvelybe. Ö lapátnyit csúszta bele, s egyetlen ujj­mozdulattal fejezi be a műve­letet. Kész a töltött paprika. — így csugyan gyorsan megy. — Mindig van ötletem, ami­vel segíthetek magamon. Ezt a lavátocskát más is megvásö- Tolhatná... A savanyítóban megkerestem a navi háromez­ret is. — Szereti a zakuszkát? — Jó étel ez. Es a legtöbben szeretik ké­szíteni is. Csak ne kellene egész nap állni. Az a fárasztó. Meg még egy kellemetlenség: az olaj oldja a kötényt, s a gumicsizmát is. Viszont ha nem gyártanák a zakuszkát, néhány százan most nem dol­gozhatnának kellemes, fűtött helyen. Mészáros István telepveze­tő: — Küldtünk Ausztráliába kóstolót, még nem érkezett válasz. Pedig szeretnénk bő­víteni a piacot. — S a hazai kereskedelem? — Még nem érdeklődött. Kár. Mert ha kicsit idegen az íze, jó étel ez a zakuszka. Néha-néha szívesen kóstolgat­nánk mi is. (szántó) Mit látunk ma a moziban? Kitérő. Akik nem mertek boldogok lenni. A moszkvai fesztivál aranydíjával kitün­tetett, magyarul beszélő bol­gár film. Korhatár nélkül megnézhető. Kísérőműsor: Fenn és lenn Előadás kezdete: 5 és fél 3 órakor. Köszönetét mondunk mind­azon rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, akik driga ló édesapánk id. Módra Ferenc te­metésén résztvettek, fájdal­munkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Jól emlékezem, pontosan december elsején történt. Az ablak üvege mögött cédulát láttam. Rajta dió nagyságú betűk: Száznyolcvan kilós hízó eladó. Meg is csóváltam a fejemet. Ilyen enyhe időben ugyan ki gondolna disznóvágásra ? Pontosan két hét múlva ismét ott áll­tam az ablak előtt Kibetűztem a papíron levő írást: Százki- lencven kilós hízó el­adó. Hát igen! Két hét alatt könnyen ma­gára szedhetett tíz kilót az a jószág, kü­lönösen, ha a gazdája r.em sajnálja az ele- séget. Most már akad­hatna rá vevő. Hide­gebb az éjszaka, csí­pősek a hajnalok. Hízó - krajcárért Most már kifagyna a szalonna. December 29-én ismét ott áll­tam az ablak előtt. — „Kétszáz kilós hízó eladó!” — betűz­tem az ablakban fe­hérlő papírosról. Te­hát még mindig nem akadt vevő! — csó­váltam a fejemet. Ez a dög megeszi a gaz­dája fejét, ha hama­rosan túl nem ad raj­ta. Január közepén már kétszáztíz kilós hízót kínált az Írás. Magamban őszintén megsajnáltam a disz­nó gazdáját, akinek ez a másfél hónapos tartás legalább két­száz kiló morzsolt kukoricájába került, ha nem többe. Ja­nuár végén kétszáz­húsz, február derekán kétszázharminc kilós hízóval kecsegtetett a cédula. — Hm. Késik a jó­pénzű vevő, vagy a gazda tartja nagyon magasan az árát — állapítottam meg magamban illő rész­véttel. De most már ölt a kíváncsiság. Mi lesz a hízó sorsa. s vajon meddig győzi a gazda eleséggel? Teg­nap a túlsó oldalról megláttam az ablak­üveg mellett virító fe­hér papírt. „Kétszáznegyven ki­lós hízó eladó!” — motyogtam magam­ban, mert a szöveg igazán nem leheteti kétséges. De mégis közelebb mentem. Meglepetés. Friss há­zi tepertő, májas, vé­res hurka, sütnivaló kolbász kapható. Ügy látszik, a hízónak ki­telt az ideje. Megnyomtam a ki­lincset. A kapu enge­dett. Az ajtófélfára akasztott csengő meg­remegett. Takaros fehémép jött elém. Virágos papucsa csattogott az udvar téglajárdáján. — Tessék! — Kérem, a hízó miatt jöttem. Illetve, bocsánat, kérek egy félkiló friss tepertőt. Ennyire volt pén­zem ... (rossi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom