Pest Megyei Hírlap, 1968. február (12. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

Dal anyámról Anyám szeméből nagy, kerek, szép csillagok gördülnek, megtört piros arcán, s keze fején összegyűlnek, mint tiszta patakok — anyám boldog. Anyám dús fekete haját fehérré szőtték a gondok, nehéz álmatlan éjszakák s a kérdőjeles holnapok. Haja fekete szívemben — anyám boldog. Anyám egyszerű asszony a nappal ébred minden nap, hajnalban, mikor még alszom piros szívével simogat. Halkan jár, fel nem riaszt — anyám boldog. Anyám nem ismer írókat, s költőket, hallásból csak. de élete mégis költészet, erő, amelyből dal fakad; nemes asszonyi akarat — anyám boldog. Anyám halk szavú, csendes, színházban nem volt soha még. Keze kérges, keze selymes — Ö, kamasz lányka! — életét kilenc gyerekre tette fel — anyám boldog. Nyári Ferenc-------W-.WW Sí M EGVEI hírlap különkiadása XII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1968. FEBRUÁR 11., VASARNAP Találmány, szabvány, mechanizmus Kenyérkérdés lesz a kény érprobléma ? A cukorbetegek és a fogyni vágyók öröme '/SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ Az ő sorsukról lesz szó (DE OTT LESZNEK-E ŐK IS?) ACSA. Kis községe a járás­nak, a déli határon. Két éve kaptuk Veresegyház és Erdő­kertes helyett. Azok mentek a gödöllői járáshoz, Ácsa Püs­pökhatvannal együtt jött ide. Olyan község, ahol őrzik a hagyományokat, a hímzések rajzát, ahol nagyon solcan nem vetették le a viseletét a fiatalok közül sem. De ahol ma is sok mindenre adnak, ami már a múlté kellene hogy legyen. Sok cigány lakik ebben a községben. A vándorlók, nehe­zen alkalmazkodók ma is put­rikban laknak a felvégen, a módosabbja lent, a falu másik végén, illetve fent a dombol­dalon. Fehér, kék kis házak egymás mellett. Az őszön jártam arra, altkor éppen járdát építettek, hogy az asszonyok tiszta lábbal me­hessenek a boltba, a gyerekek az iskolába, a férfiak és lá­nyok, legények a vasúthoz. Ik- • Iádra jár dolgozni a fiatalabb- ja, az emberek meg az építő­iparba. MESÉLIK, hogy a falu legszebb lánya beleszeretett egy cigányfiúba. Azután meg­szöktek, mert a szülők kita­gadták a lányt. Másutt élnek. Mert el ugyan elfogadják őket, de be még nem. Róluk, az ő helyzetükről, életükről lesz szó a faluban ti­zenkilencedikén, a tanácsülé­sen. A hivatalos közlemény­ben így írják: „Tájékoztató jelentés, a cigánykérdés meg­oldására tett intézkedések eredményeiről.” OTT LESZÜNK. Meri érde­kel, hogy mit tettek velük és értük, és hogyan beszélnek er­ről a falu lakói... és hogy közülük, a putrikból meg a járda szegte fehér-kék házad­ból ott lesznek-e? Hogy való­ban érdekli-e őket a saját sor­suk? (bányász) Az Esti Hírlap egyik közel­múltban megjelent számát te­szik elém a Sütőipari Válla­latnál. Szabadalmakról van benne szó, olyan szabadal­makról, amelyek hazánkban születtek, külföldön sok he­lyen használják, csak itthon nem kellenek senkinek. A cikk többek között megemlíti a diabetikus kenyér sorsát, amelyet Angliában, Hollandiában, Svédországban és Svájc­ban már sütnek, itthon — tudomásunk szerint sehol. — Vácott és a járásban is, sok a cukorbeteg. Ez adta a gondolatot, hogy ki kellene próbálni ezt a szabadalmat. Érintkezésbe lépünk a talál­mányértékesítő hivatal igaz­gatójával, Főnyi Lászlóval és remélem a megbeszélésnek lesz eredménye — mondja dr. Kiss Gyula, a sütőipari válla­lat igazgatója. — örülnének j lángossütő pavilont szeret- ennek nemcsak a cukorbajban | nénk nyitni. S emellett tizen­negyedikén Tahitótfaluban, huszonötödiké körül pedig Nagymaroson nyitnak minta­boltot. (-SZ -i) Öreg ház Dunakeszin Szőnyl Elemér felvétele szenvedők, hanem a fogyni vágyók is. Az Esti Hírlapra nagy sten- cilezett ív kerül. Szabvány a kenyerek minősítéséhez. A jó kenyér kritériumai, mellettük az adható pontszóm. — Mi célt szolgál ez? — Szeretnénk bevezetni a minőségi bérezést. Megvalósí­tani azt, hogy a jól dolgozó, kezükből jó kenyeret, sü­teményt kiadó pékek töb­bet keressenek! — Minősítőink alaposan megnéznek mindent, s ha jó a sütés, magasabb a pontszám. Minőségi munka — több pénz! — Egységeink hamarosan önelszámolásra rendezkednek be. A vállalat tervéből meg­kapják a reájuk eső részt. Ha teljesítik vagy túlteljesítik, ennek arányában részesednek az anyagiakból is. így már minden üzemnek, minden péknek érdeke lesz, hogy a bérautók ne várakozzanak az üzem előtt. Ez is a mechanizmus. Ez az új mechanizmus. Meg az, hogy most tárgyaltak a Visegrádi Községi Tanáccsal; a nyáron kapnak egy pavilont, ahol péksüteményt, rétest, te­jet, kávét, kakaót adnak a ki- rándulóknák. Nagyviilámon Nem rossz pénz a gurulós málna ára Szóló szőlő, csengő barack... „A Vác és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet értesíti a termelőket, hogy az 1968. évi gyümölcs- és zöldségjzzrzödés kötését meg­kezdte. Vác, Beloiannisz u. 3.” Így szól a hirdetés. A telefonkönyvben a 348‘-as szám alatt szerepel a felvásár­lás. Gervai Péternél, a részleg vezetőjét kérdeztük meg, mi­kor kezdik el a szerződések kö­tését. — Hétfőtől kezdve másfél hónapon keresztül kötünk a termelőkkel málnára, őszi- és kajszibarackra szerződést. Szó van földieper-, pirosa, vala­mint feketeribizli-szerződésről is. — Vácott száz-százötven ál­landó üzletfelünk van, a házi­kertekből szállítják a gyümöl­csöt. De sokan szerződnek a környék falvaibái. Az elmúlt években például Kosdon köz­zel hatszáz háztáji tulajdonos­sal és egyéni termelővel kö­töttünk szállítási szerződést. — A szerződésben az első osztályú, úgynevezett gurulós málnáért, amelyik nem ereszt levet, nem puha, hanem ex­portszállításra is alkalmas — tizenhárom forint húsz fillé­res átvételi árat garantálunk. Nem kevés pénz. _____________(— sz.) Három tanácstag beszámolója Hétfő este hat órakor há­rom tanácstag tart beszámolót: 1. dr. Bucsek Tibor (5. körzet, vízművek székháza), 2. Mizser Pál (10. körzet, Takács Á. ut­cai iskola) és 3. Hídvégi János (12. körzet, Köztársaság úti iskola). Év elején a legnehezebb JT Életmentő vér az üzemekből VÉRADÁS HAJNALBAN - AZ IGAZGATÓ PÉLDÁJA A Vérellátó Szolgálat mun­katársai hosszan tudnának beszélni arról, hogy milyen nehéz év elején, januárban- februárban. friss vért előte­remteni. Az önkéhtes véradás megszervezése az üzemekben ilyenkor sok akadályba ütkö­zik. Az év végi hajrá, s az év eleji tervkészítés idején a legnehezebb a Vérellátó Szol­gálat dolga. Ezért kerestük fel a Vörös- keresztet és a kórház vérel­látó osztályát, mondják el, hogyan kezdődött számukra 1968? Ottjártunkkor éppen az Ügyeletes orvos Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben a következő orvosok tartanak ügyeletet: Hétfőn: dr. Ruzicska Béla, kedden: dr. Bea Mátyás, szer­dán: dr. Kovács Pál, csütör­tökön: dr. Bucsek Tibor, pén­teken: dr. Áfra Tamás, szom­baton és vasárnap: dr. Papp Miklós. A beosztásban hét közben változás történhet. Állást keres egy jogász.. Ki hinné, hogy ennyire nehéz ? Öngyilkossá?. Hatvanöt éves, beteg ember dobta el magától az életet kedden délután. Hoz­zátartozói találták meg a Gé­za király tér 11. számú ház­ban Galántai Lászlót, aki ko­rábban már panaszkodott be­tegségéről társának és el­mondta, hogy nagyon fél ál­lapota súlyosbodásától. Az igazságügyi orvosszakértő boncolás után engedélyezte a temetést, s így Galántai Lászlót tegnap kísérték utolsó útjára az alsóvárosi sírkert ben. Lehetek őszinte? Ezt a fiatalembert nem mertem megszólítani. Pedig nagyon szerettem volna beszélget­ni vele. Sötét szemüveget viselt, szürke kabátot, nem volt rajta semmi látnivaló tulajdonképpen. s hogy mégis megakadt rajta a szemem, hát egyenes, majdnemhogy merev tar­tása volt az oka. Mereven állott, a fal mellett a szobában, ahol mindkettőnknek várakoz­nia kellett. S csak akkor lettem figyelmes, amikor barátja megszólalt: — Várnunk kell. Vegyük le a kabátodat... Csak most vettem észre hogy — vak. Azután jöttem-mentem emberekkel beszélgettem és mindenkitől megkérdez­tem: ismerik-e? Voltak, akik igennel válaszoltak. Az 6 szavaikból kerekedett ki az élete. Gyerekkorában vesztette el a szeme világát. Talán ha jobb körülmények kö­zött pottyan a világba, ta­lán nég segíteni is lehetett volna rajta. De rengetegen voltak testvérek. Vagy ti­zenhármán. És a család egy bérház kétszobás lakásában lakott. Ott nem lehetett a világtalant kerülgetni. A vakok budapesti intézetébe került. Ott végezte az isko­láit és így jutott az egye­temre. Elvégezte. Decem­berben kapta meg a diplo­máját. S most Szenterdrén, egy szórakozóhelyen mu­zsikál, havonta hatszáz fo­rintért. Mert nem kap se­hol egy gyakornoki állást. Mert sehol nem hajlandók alkalmazni egy vak jogászt. Utánanéztem. Az egye­tem állam- és jogtudomá­nyi karán vak egyetemi ta­nár ad elő. A budai járás- bíróságnál és másutt is dolgoznak vak jogászok, gyakornokok. Megkérdez­tem szakembereket. Sze­rintük elképzelhető-e, hogy el tudja látni egy ilyen ember a feladatát? A vála­szok több mint fele így szólt: igen. És megmondták azt is, hogy miért. Mert szerintük tisztábbak a jogi állásfoglalásaik, mert nem ragadnak a jogszabályok betűihez. A dolgok lényegét keresik. Ekkor elhatároztam, megpróbálok állást keresni a vak jogásznak. Nem hit­tem, hogy ennyire nehéz lesz. Ahol érdeklődtem, mindenütt úgy néztek rám, mintha nem lennék egészen normális. Ki vállal ilyen pluszt magára? Hiszen kü­lön gépírónő kellene mellé, aki felolvassa vagy magnó­ra mondja az ügyiratokat. S hát erre se idő... és egy­általán ... Mégis hiszem, hogy sike­rülni fog. Mert az lehetet­len, hogy így magára hagy­junk valakit. .. Bányász Hédi Egyesült Izzóban kapott vér szállítását készítették elő. — Január tizenhatodikán volt az első üzemi véradónap a fonógyárban. Száztíz jelent­kező közül kilencvenheten adhattak vért. A gyárban kö­rülbelül négyszáz ember dol­gozik, ez tehát azt jelenti, hogy a munkások és alkalmazottak egynegyede feküdt a véradó­ágyra. — Három nappal később a Bélésárugyárban hetvennyolc palack vért adtak. — Szerdán az Egyesült Izzó­ban voltunk — tájékoztat dr. Fenyves István osztályvezető főorvos. — Hajnali négy óra­kor mentünk ki, hogy az éjszakások is eljöhessenek a véradásra. Az Izzóban kétszáznegyven- heten vetették alá magukat a vizsgálatnak, hogy vért ad­janak. Közöttük volt egy mun­kás, akinek feleségét nemré­giben hónapokig kezelték a kórházban, és tizenhatszor kapott vért. Elmondta, hogy ő nagyon fél. Néhányszor az ajtóból fordult már vissza, de most mégis el­jött. A felesége meggyógyult, otthon van ... A fiatalasszony édesanyja a fonógyárban adott vért. És nehéz dolga lenne annak, aki­nek le kellene írni köszönő szavait. Ez a legfrissebb élmény. — Az Izzóban egy szocia­lista brigád együtt jött el. Benne szerepelt a vállalásuk­ban a véradás. Az Izzó üveggvárában kedd és szerda szabadnap. Ott azt kérték: jöjjenek ki hétfőn. Ök a rendelőben adtak vért. A járás Vöröskereszt-titkár­nője, Bitter Antalné mondja koztak a vöröskeresztesek és a véradók. Ott volt az üzem igazgatója is. Szintén többszörös véradó. Amikor az idei véradónapot szervezték, vette a fáradsá­got és a vöröskeresztesekkel együtt maga nézett utána, hogyan áll a szervezés. A Bc- lésárugyárban öt év alatt dup­lájára emelkedett a véradók száma. — A város e három üzeme segített a kritikus első hónap vérellátási nehézségeit áthi­dalni — mondja a főorvos, — De hálátlanság lenne, ha megfeledkeznénk a Sallai lak­tanya fiataljairól, akik nehéz munka után jöttek el és húz­ták fel a fehér köpenyt. Megérdemelnék a KISZ- bizottság dicséretét. (b. h.) ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Rottenhof fér Fe­renc és Varró Lenke: János, Dobroesi Ferenc és Tóth Éva: Norbert, Petrovics István és Krizsán Teréz: Mária, Széles László és Mikulay Zsuzsanna; Tamás, Mocsári József és Ru- zics Sarolta: Sarolta, Helembal Pál és Rapavi Teréz: István nevű gyermeke. Házasságot kötött: Veres Péter Csehő Máriával, Gruhala János Bacsa Annával. Magyar Sándor Markovics Ilonával, Stampfler Ferenc Huszár Má­riával és Fábián Károly An­gyal Ilonával. Meghalt: Laczi János (Már­cius 15. tér 10), Koncz József (Csipkés 15.), Vogel Jánosné szül. Győrik Katalin (Báthori utca 3.), Fülöp Istvánná szül. Féklesz Sarolta (Csikós József u. 14.) és Kolozsvári Jánosné — Októberben a Bélésáru- ; szül. Kolozsvári Mária (Fok- gyárban klubdélutánon talál- i tövi u, 4.). Auiósmorzsa \ $ Tegnap múlt egy hete, 5 hogy az autósklub bált $ rendezett a deákvári kis- ; vendéglőben. Ott volt hä- 5 romszáz autós, volt táncze- $ nekar, cigányzenekar, ma- 5 gyamóta-énekes. Eljött Ka- i zal László és Balogh Erzsi § is. Szóval nagyon emelke- 5 dett volt a hangulat... | Tegnap hallottuk a tör- $ ténetet. í 5 — Képzeld, kijövünk, s ^ alig hogy elindulunk, hát $ nem leállítanak szondázni? $ Fújtam, fújjam, igyekeztem 1 mellé fújni... Bedugta a \ számba. Persze elszínező- i dött. \ — Hajaj, sokba kerül ne- $ ked ez a bál — sajnálko- $ zik a Trabant-tulajdonos, a $ siránkozó Opeloson — de- $ hát aki ilyen korán haza- $ ment, az meg is érdemelte! J Reggel hatkor már egyet- $ len rendőr sem volt a kör- 5 nyéken ... I ///////////>v//////////////////////////^

Next

/
Oldalképek
Tartalom