Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-06 / 4. szám

1968. JANUAR 6.. SZOMBAT

^/Cíi'tan

A monori új óvodában

Viruló emberpalánták között

— Itt új óvoda van, most csinálták a bácsik — emeli fel kis ágyáról Skrenya Kinga a fejét.

— Tessék megnézni, milyen szép — biztat a pöttöm Szentirmai Cecília.

— Gyerekek, azt tudjátok, hogy még nincs vége a délutáni pihenésnek — inti őket Kiss József né vezető óvónő. — Fodor Zoli, Burján Pista, Kovács Kati, ti se beszélgessetek!

Egy’ mukk sem hallatszik többé.

Én pedig Szentirmai Cecília tanácsa szerint járok el.

Hanem a belseje!

Kossuth Lajos utca 37.

Hosszan elnyúló, téglalap alakú, inkább valamelyest hodályszerű épület. A mellette húzódó kocsiút szintje jóval magasabban van. Előnyére vált volna, ha feljebb emelik.

Hanem a belseje, az kifogástalan. Négy tágas, parkettázott, nagy ablakos foglalkoztatóterem. Mosdó, fürdő és öltöző, melyben mindenkinek megvan a maga szekrénykéje. Az iroda, a konyhahelyiségek, a tálaló és a mosogató is minden igényt kielégítenek. December 11-én költözött ezek közé az ízlésesen festett falak közé, az öt óvó nénivel és a három dadussal a monori 2. számú napközi otthonos óvoda 95 viruló emberpalántája.

Január elsejétől a 14 cserép- kályhához a járási tanácstól külön fűtőit is kaptak, s négyórás munkaidővel egy asszonyt, aki az ebédosztásban és a mosogatásban segédkezik.

Minden új

Az új óvodát, körüLbelül másfél milliós költséggel a községi tanács építtette. Természetesen a szülők jelentős társadalmi munkával támogatták az építkezést. És Lelkes Béla igazgató vezetésével sokat segítettek az általános iskola tanulói is.

Monomak négy óvodája van. Ebben a 2. számú körzetben, helyhiány miatt, évente csaknem félszáz, jórészt dolgozó anyák által írt kérelmet kellett elutasítani. Most, december 11-én, a szeptemberben kimaradt 40 gyermeket is felvették. Jövő ősszel pedig még egy csoport alakul, s akkor összesen 120 apróság éli majd világát az új óvodában: a körzetben teljesítetlen kérelem többé nem marad.

— A községi tanács vezetőinek vagyunk elsősorban hálásak, mert ők viselték leginkább szívükön az óvoda sorsát — jelenti ki Kiss József né, és megmutatja az udvar elején szégyenkező régi épületet, melyben 37 hely volt, de 58 gyerek szoroskodott benne, falai omladoznak, teteje beázik, padlózata teljesen tönkrement. — Jó lenne, ha lebontanák: tágasabbá válna az udvar. De egyelőre megmarad: a zeneiskola költözik bele, mely jelenleg még ennél is mostohább körülmények között működik.

Márton Lászlóné óvónő arra hívja fel a figyelmemet, milyen nyugtalanok a kicsik, milyen sokan nem alszanak.

— Az első napokban, amikor idekerültünk, egyik sem tudott aludni — meséli. — De nem tudott még játszani sem. Csak álltak vagy ültek megil- letődötten, és a szemük-szájuk tátva maradt a csodálkozástól,

Ha a laltárosás elhúzódik

Ideiglenes szövetkezeti árusítóhelyek

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezetek — többsége az állami kereskedelemhez hasonlóan — az eredeti tervnek megfelelően — január 11-ig befejezi a leltározással és az árrendezéssel kapcsolatos munkát.

Néhány helyen s különösen néhány üzletben — a szövetkezeti hálózat egy kis részében, például a vas- és műszaki szaküzletekben, a rövid- és kötöttáruboltokban — a leltározás néhány nappal eltolódhat.

Ezeken a helyeken a szövetkezetek azonban gondoskodnak arról, hogy főleg az árváltozás következtében keresettebb cikkek a vásárlók rendelkezésére álljanak. Az ilyen cikkeket külön leltározzák, s ideiglenes árusítóhelyeken: kultúrtermekben, más szövetkezeti üzletekben árusítják, míg a szaküzlet nem végez a leltározással.

ÚTTERVEK

T—7 1969-re

hogy hol is vannak tulajdonképpen. Mi is csak most kezdjük megszokni az új környezetet.

— Mi még mindig papírral a kezünkben járkálunk — jegyzi meg Szőnyi Istvánná, aki már egy évtizede dada az óvodában. — Óránkénti napirendet kaptunk, új munkabeosztást. Még mi se rázódtunk bele egészen, de azt már érezzük, hogy bár több a dolgunk, nekünk is sokkal jobb itt, mint a régiben volt odaát.

Uzsonna és játék

A nagy csendnek hirtelen vége szakad.

— Ébresztő!

Győri Zsuzsa, az újdonsült óvó néni, a hároméveseknek segít: némelyikük, ahelyett, hogy befűzné, kifűzi a cipőjét össze- csücsörített szájú igyekezettel. Gajdos Mária, a másik most „debütáló” óvónő, az ágyikók összecsukását és sarokba hordását irányítja. Tuba Andrea és Bálint Tamás, a két napos, terít. S a dadusok már hozzák is az uzsonnát. Az ovisok kosztja vitamindús és igen változatos: sok főzeléket, vajat, tejet, sajtot, elegendő marha- és disznóhúst kapnak.

— Egészségiekre az uzsonnát! — hangzik jó húsz perc múlva az óvónők kiáltása.

— Kö-szön-jük-szé-pen! —

válaszol a gyerekek kórusa.

És megindul a roham a játékokért.

Jelmezes mulatság

— Január végén jelmezes mulatságot rendezünk — dicsekszik Szabó Klári. — Az anyukáink meg az apukáink is eljönnek. És én verset szavalok.

— Én is! Én is! Én is! — kiabálnak mindenfelől.

— Valóban — mosolyog Kissné, aki már tíz éve irányítja az óvodát. — Mindenki elmond majd egy-egy verset, Weöres Sándortól, Csanádi Imrétől, Fazekas Annától és másoktól. A műsor után a gyerekeket hazaviszik, és a szülők visszajönnek. Ismerkedési est lesz, fehér asztal mellett. A műsorra a szülők tetszés szerinti belépti díjat fizetnek, s mi a bevételből majd lemezjátszót veszünk, hogy az énekfoglalkozások alkalmával a kicsiknek a zenehallgatást is biztosítani tudjuk. Egyelőre még rádiónk sincs. Olykor a magam készülékét hozom be, körül ülj ük, míg tart az óvodások műsora, s a gyerekek együtt énekelnek a rádió óvodásaival.

De ni csak. megjelent az első anyuka, Szabó Kálmánná, és hívja Klárikát. Mögötte feltűnt egy másik mama is. És mire ötöt üt az óra, kiürül minden terem.

Polgár István

IRÁNY A VENUS

Versenysorozat úttörőknek

„Irány a Venus” címmel nagyszabásúnak ígérkező versenysorozatot rendez januártól júniusig az Üttörőszövetség, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a televízió. A kezdeményezéssel 13—14 éves kisdiákok tízezreinek kívánnak alkalmat adni arra, hogy — ha játék formájában is — részesei legyenek egy űrutazásnak.

A négyfordulós, májusban, illetve júniusban sorra kerülő döntőt a televízió is közvetíti.

A győztesek a Szovjetunióba látogathatnak, s szó van arról is, hogy felkereshetik az űrhajósok városát.

Egymillió vendég

Rekord esztendőt zárt 1967- ben a hajdúszoboszlói gyógyfürdő: több mint egymillió vendég kereste fel 12 hónap alatt fedett- és strandfürdőjét.

Eszmecsere

pedagógusgondokról

Ahol a munkahely — ott legyen as otthon

A ráckevei járás tömegszervezetei és a tanács művelődésügyi osztálya tegnap találkozót rendezett a területen dolgozó fiatal pedagógusok részvételével. A Csepel Autógyár szigetszentmiklósi művelődési házában csaknem száz KISZ-korú óvónő, tanító és tanár gyűlt össze.

Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára a pedagógusok politikai, közéleti szerepéről és feladatairól, míg dr. Kiss Árpád főiskolai tanár az iskolai pedagógiai módszerek korszerűsítéséről tartott előadást. A hallgatóság ezután szekcióra oszlott és kötetlen, kérdezz—felelek formában vitatta meg a szakmai előadások témáját.

Bábi József, a járási tanács vb-elnökhelyettese, aki az egyik vitavezető volt, a következőket mondotta:

— Szükségesnek látszott a hasonló korú pedagógusok gondjainak közös megbeszélése, ezért hoztuk létre a találkozót. Csaknem ugyanaz foglalkoztatja valamennyiüket. A pályakezdők több segítséget várnak, hogy könnyebbé váljon a beilleszkedés a testületbe, s a községük mindennapi életébe. Mind többen mondanának búcsút az ingázók közül a fővárosnak, ha lakást kaphatnának munkahelyükön. Sokukat foglalkoztat az új pedagógiai módszerek kialakítása, s igen hasznos ötletek hangzottak el.

//

„Háry János ivóbögrék

Tengerentúli országokba is szállít sárközi mintájú kerá- miatárgyakat a Tolna megyei Építőanyagipari Vállalat szekszárdi kerámiaüzeme. A „Háry János” ivóbögrékből ausztráliai és kanadai cégek is 1 rendeltek az ÁRTEX útján.

Ganádpuszta és ami körülötte folyik

Miét tss és hú ront hőssé ff békés vitúju 13M hóid tulajdonúért

Eredetileg 300 katasztrális hold egy tagban, meg néhány cselédlakás és gazdasági épület — ez volt Ganádpuszta. Senki se tudja, ki mondhatta birtokának valaha. „Valami gróf” — hangzik minden válasz. Végre sötétedéskor Szabó Péter, a vámosmikolai Vörös Csillag elnökétől hallom:

— Pongrácz, úgy hívták, de a keresztnevét már meg nem mondhatom. Oldalági atyafia volt annak a Besztercét ostromló bolondos Pongrácz grófnak, akit Mikszáth Kálmán megírt

S Szabó Péter nemcsak onnan ilyen jól informált, mert Mikszáth összes műved legszebb és legtöbbet forgatott ékessége könyvtárának, hanem mivelhogy Ganádpuszta a vezetése alatt álló Vörös Csillag üzemegysége 58 óta. Pedig nem is a vámosmikolai határban fekszik és éppen ebből adódik a bonyodalom körülötte.

Felszabadulás Tss Kossuth Tszcs

45-ben felosztották a gróf pusztáját. Kapott belőle a rajta élő néhány cseléd, de egykét nagybörzsönyi nincstelen is, főként azonban ipolytölElkészítette a KPM Közúti Főosztálya az idei útépítési programot.

Az egyik legsürgetőbb feladat évek óta az 1-es út átépítése, bővítése, korszerűsítése. Ezt a munkát egyes szakaszokon már a múlt év végén elvégezték — korábban megépült a Tatabánya—Budapest közötti útvonal — az idén pe- dig, várhatóan az út teljes ^ hosszában, tehát az országha- § tártól Tatabányáig, a győri ^ átmenő szakaszt kivéve, befe- ^ jezik. ^

A másik nagyon forgalmas $ főútvonal a 3-as — Budapest ^ —Miskolc közötti — út. A 3-as >: út átépítésére az idén 150 mii- ^ lió forintot költenek. ^

Jónéhány más főútvonalon S is dolgoznak az útépítők, így § például korszerűsítik az idén ^ a 7-es utat Szántód—Balaton- ^ keresztár, a 71-es utat Bala- ^ tonalmádi—Tihany között. Be- ^ fejezik a nyugati országhatár ^ Sopron—Jánosháza—Sümeg— % Balatonederics között húzódó $ új 84-es utat. Folytatják a ^

Vác—Rétság—Parassapuszta ^ közötti új út építését, amely $ 1969-ben készül el, és a T— ^ 7-es jelzést kapja (a KGST ^ országok közötti megállapo- ^ dús alapján tranzverzális út).

A többi között felújítják, kor- § »zerűsítik a 4-es Budapest— N

Vizsgáznak a régi házak

Az, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1967 nyarán elrendelte az 1930-as években

épült házak felülvizsgálatát. Az 1928- és 1950 közötti időszakban néhány középület,

tenünk kellene, csakhogy nem annyit, mint az újra és oda száz hízómarhát akár mindjárt beállíthatnánk.

— Területi adottságaink rosszak. Nyolcszáz hold szántónkból körülbelül ötszáz nehezen megművelhető, erősen lejtő hegyoldalon fekszik. Rajtunk csak a hizlalás segíthet, ahhoz viszont épületek kellenek, vagyis Ganádpuszta.

Igen ám, de a puszta épületei Nagybörzsöny község határába esnek. Hátha az ottani Hunyadi Tsz tart igényt a pusztára?

— Ugyan! Dehogy kell a mi tsz-ünknek az a puszta, — biztosít róla Balogi István nagybörzsönyi községi tanácselnök. — Az lenne az igazság, hogy Ipolytölgyes kapná meg a földet meg a gazdasági épületeket.

— Vámosmikola meg Nagy- börzsöny szélső házaitól egyaránt négy-négy, Ipolytölgyes- től viszont csak két kilométerre esik a puszta.

— Ezért is tartom igazságosnak az Ipolygyöngye igényét

Majd két év múlva...

Igen. De mit szól hozzá Vá- mosmikolán a Vörös Csillag? Szabó Péter tez-elnök szavai:

— Az Ipolygyöngye is ebben az országban tsz, segítenünk kell egymáson, mi is azt valljuk. Meg a ganádpusz- tai száz férőhelyes marhaistállót is rendeltetésének megfelelően kellene felhasználni. Részünkről csak kényszer- megoldás, hogy jelenleg 114 sertést hizlalunk benne.

— Egyszóval a Vörös Csillag átadja Ganádpusztát az Ipolygyöngyének.

— Hogyne. Csak előbb a majorunkban, Vámosikoláa megépítjük a korszerű, új ser- téshízlalót, meg fiaztatót. Ehhez pedig 1969-ben fogunk hozzá.

— Tehát még teljes két esz*- tendő eltelik az átadásig?

— Ügy valahogy.

Két év pedig nagy idő.

Szarvasmarha-tenyésztésüket addig nem nagyon fejleszthetik tovább az ipolytölgyesiek. S ki tudja, milyen állapotban lesznek addigra a ganádpusz- tai épületek, amelyek karbantartására a vámosmikolai tsz rendkívül kevés gondot fordít. Sok is a két év, már csak azért is, mert 114 sertés számára egy 100 férőhelyes marhaistálló, már túl tágas volta miatt sem éppen a legalkalmasabb hely, inkább hideg — luxuslakás.

Szokoly Endre

1

)

Püspökladány—Záhony, a

42-es Püspökladány Biharke- resztes, az 5-ös Budapest—Szeged—Röszke, a 6-os Budapest —Pécs—Barcs, a 3-as Gyöngyös—Miskolc és a 11-es Budapest—Esztergom között húzódó főútvonalak egyes szakaszait.

gyesi szegényparasztok, mert Ganádpuszta nagyobb része abban az időben Ipolytölgyes határába esett és csak egyik darabja Nagybörzsönyébe. Viszont a gyér lakosságú Ipolytölgyes közigazgatását, amíg nem választott 50-ben önálló tanácsot, Nagybörzsönyből irányította a körjegyző. Még any- nyit a földosztásról, hogy miután Ipolytölgyes község, mint jogi személy nincstelen volt, neki is juttattak 95 holdat. Tulajdonjogilag és államigazga- tásilag mind a mai napig Ga- nádpusztából ennyi föld Ipoly- tölgyesé, 1958 óta azonban ezt a területet is a vámosmikolai tsz hasznosítja.

Gamádpusztán röviddel a földosztás után megalakult a Felszabadulás Termelőszövetkezet. Tagjai a pusztán lakó, földhöz juttatott volt cselédemberek meg néhány ipolytöl- gyesi új gazda lett, és a község földjét is megművelték. Jó- ban-rosszban együtt maradtak 1956-ig, akkor a Felszabadulás feloszlott, kinek-kinek kimérték a behozott földjét. Egy évvel utóbb a pusztán lakó nyolc család megalakította a Kossuth Tszcs-t és a község birtoka közös megművelésük alá került. Zöldágra mégsem vergődtek sehogysem. Erre aztán 58-ban úgy döntöttek, hogy csatlakoznak a legközelebbi tsz-hez. így került Ga- I nádpuszta a vámosmikolai Vö- I rös Csillaghoz.

I

i

! Az Ipolygyöngye igénye

\

> — 61-ben, amikor Ipolytöl> gyesen megalakult 205 taggal, ! 1200 holdon a tszcs, épületei ! miatt kértük, adják ide Ga- ! nádpusztát — emlékszik visz- ! sza Dormándi Máténé tsz-fő- ! könyvelő. — Akkor azt mond- S ták, nem. Miért olyan későn j tértünk rá a közös gazdálkodás

> útjára. Amióta megalakult az ! Ipolygyöngye Tsz, megint kér- | tűk. Többször is, mindig hiá- ! ba. Az volt a válasz, a Vörös ! Csillag benépesítette az istál- i lót, az ólat, nem lehet elven- ; ni tőle.

! — Pedig nekünk, akár égy

! falat kenyér úgy kell a pusz- í ta — szólal meg Tóman István S az Ipolygyöngye elnöke. — ! Régi tradíció a faluban a $ szarvasmarha-tenyésztés, még i ma is 80 háztáji tehén áll a $ gazdák istállóiban. A mar- \ hatenyésztést és hizlalást fej- ! Veszteni akarjuk. Építettünk ! 100 férőhelyes tehénistállót, 5 abban kell tartani a hízómar- | hát, sőt tizenegy lovunkat is, ! mert újabb istálló építkezésére ! egyelőre nem futja. A ganád- ! pusztai százférőhelyes mar- ; haistállóra ugyan szintén kölvállalati székház és lakóház építésénél bauxit cementet használtak. Ennek a fel- használásnál igen gyorsan kötő cementfajtának eredetileg tömör és szilárd szerkezete, 20—30 esztendő alatt kissé fellazul, a beton korrozitása megnövekszik, szilárdsága csökken. „A nyomozást” nemcsak nagy apparátussal. hanem a legkorszerűbb műszerekkel folytatják. A vizsgálatok eredményei alapján állapítják meg az ilyen épületek minőségi állagát és a szakemberek felkészülnek, illetve intézkedéseket tesznek az épületek megerősítésére, az észlelt hibák kijavítására.