Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-30 / 24. szám

1968. JANUAR 30., KEDD "%/(ííirlfip 3 Magyar küldöttség utazott Kotorta Ismét fényben a pódium Sokáig sötétségbe borult, várta, hogy ismét kigyulladjon falai között az éltető fény. Végre bekövetkezett: szomba­ton este ünnepélyesen átadta a kétmilliós költséggel moder­nizált nagykátai művelődésj házat a járási pártbizottság el­ső titkára, Antalfia Jenő. A kultúrházhoz két korszerű klubszoba és három szakköri helyiség épült. Az ünnepi mű­sor után vasárnap este már bálozók vigadtak a frissen fes­tett falak között. A Cattaroi öbölben fél év­századdal ezelőtt lezajlott ten­gerész-felkelés évfordulójának megünneplésére — Tito elnök védnöksége alatt — január 31-e és február 2-a között ke­rül sor a Crna Gora-i (mon­tenegrói Kotor (Cattaro) váro­sában). Az ünnepségeken hazánkat Vass Henrik, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága Párttörténeti Intézetének igazgatója és Sit­kéi Sándor, a cattaroi matróz­felkelés egyik magyar részt­vevője, az MSZMP ráckevei járási pártbizottságának tagja képviseli az ünnepségeken. A küldöttség hétfőn délután utazott el Jugoszláviába. BUDAÖRS A mezőgazdasági légiflotta tavaszi rajtja A repülőgépes növényvédő állomás budaörsi központjá­ban vasárnap és hétfőn tíz brigád indult el vidéki állo­máshelyére, hogy -megkezdje' első feladatát, az állami gaz­daságok és termelőszövetkeze­tek földjein az őszi vetés fej­trágyázását. Ha az időjárás nem szól közbe, február kö­zepéig valamennyi repülőgép megkapja a rajtengedélyt. A gépmadarak segédkeznek Borsod, Heves megye és a Vil­lány környéki szőlőskertek növényvédelmi munkálataiban is. S POLGÁR ANGÉLA Ha egy gyerek kérdezi, igaz, hogy akkor vízözön volt, sár és nedvesen csúszós indák igaz, hogy a ló döglött volt, s a gerincéből kiálltak a bordák, igaz, hogy fehér-hangú sziréna járt szél helyett a tetők felett, igaz, hogy dobhártyánk, mint csupasz * fal, kettérepedt, igaz, hogy a tűz csak ágyútűz volt és elveszett fogalom a meleg, igaz, hogy akkor mindenki öreg volt, még a csecsemő is, ki tegnap született, igaz, hogy akkor minden nap temettünk és két nap nem ettünk, csak vizet, sót és kenyeret, igaz, hogy nem volt mező, hegy s rét, csak Front és Ellenség. igaz, hogy akkor dal sem volt, csak szögesdrót és bunkerek, Igaz, már könnyünk sem folyt, már jajunk sem szólt, csak reményünk volt. , Igaz volt. ¥ • • _ Örök tanulság 35 ESZTENDŐVEL EZ­ELŐTT, 1933. január 30-án Németországban „hatalomra szólították” a fasizmust, élén az egyetemes történelem leg­sötétebb figurájával: Hitler Adolffal. Sokan kérdezhetik, vajon miért kell újra meg újra emlékeztetni az embereket a német fasizmus hatalomrá ju­tására, annak körülményeire és tragikus következményeire. A történelem — a latin köz­mondás szerint is — „az élet mestere”. Egyrészt helytelen volna az új és új generációk előtt a hitleri fasizmus ször­nyűségeit örök tanulságul fel nem tárni, másrészt vaksággal vertnek érezhetnők magunkat, hiszen nap mint nap bukkan­nak fel a neofasiszta jelensé­gek Nyugat-Németországban és másutt. Döntő kérdés: véletlen-e a fasizmus, sorsszerűség-e, vagy a történelmi fejlődés következ­ménye? Bonyolult történelmi társadalmi-politikai komp­lexum ez, melyben egy vitat­hatatlanul igaz: a fasizmus nem volt sem véletlen, sem sorsszerű. Bár a német fasiz­mus a modem történelem leg­kegyetlenebb terrorista dikta­túrája, mégsem mondhatjuk, hogy „eredendően” és végzet­szerűen „német”, mert ezt a múlt és a jelen tényei cáfol­nák. Az viszont igaz, hogy a német fasizmus születése, megerősödése nem vonatkoz­tatható el a történelmi körül­ményektől, a német militariz- mus sajátos fejlődésétől, a junkerburzsoázia hatalomvá­gyától és osztálylényegétőL A NÉMET FASIZMUS ha­talomra jutása után, különösen a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán a fasizmus mibenléte máig érvényes mar­xista megvilágítást nyert. És­pedig: a fasizmus a burzsoá­zia uralmának legreakciósabb, legsovinisztább és legbarbá- rabb válfaja, nyílt, terrorista diktatúra. Nem a kispolgárság, vagy egyes kegyetlen ember- csoportok, rétegek, személyek, hanem a monopoltőke uralma. A mai újfasiszta tendenciák megjelenése is a monopoltő­kés uralommal függ össze. A német fasizmus uralomra ju­tásának alapvető történelmi tanulsága még, hogy az nem egyik napról a másik napra keletkezik, — ha néha ez is a látszat — és sokszor legális formák között tör előre. A fa­sizmus a burzsoá rend belső mély gazdasági-társadaln^i- válságának következménye. A porosz militarizmus je­gyeivel terhelt, háborút vesz­tett Németországban a gazda­sági világválság éveiben tör előre az úgynevezett „nemzeti szocializmus”, mely tulajdon­képpen sem nemzeti, sem szo­cialista nem volt, hanem mindkettőnek megtévesztő jel­szavai mögé bújva a legreak­ciósabb német monopoltőke törekvéseit fejezte ki. Ez ak­kor is igaz, ha a német mono­poltőke csak 1933-ban szánta magát végleg arra, hogy Hit­lernek, a „Mein Kampf”-ban meghirdetett világuralmi ter­veit és a német társadalmi rend fasizálását „elfogadja”, amely sohasem volt idegen tő­lük. Az ő gazdasági-politikai közreműködésük nélkül — a fasizmus sohasem győzhetett volna Németországban, hisz 1933-ban a munkásmozgalom, különösen a kommunista moz­galom hatalmas erőt jelentett, mintegy 13 millió munkáspárti szavazót. Egységes fellépésük megakadályozhatta volna a fa­sizmus uralomra jutását. MIT AKART A NÉMET FASIZMUS? 1932 januárjában — egy évvel a fasiszta dikta­túra uralomra jutása előtt, Hitler a „300”-ak, vagyis a legnagyobb német monopolis­ták düsseldorfi konferenciá­ján előterjesztette a progra­mot: „A múlt kereskedelmi politikájáról át kell térni a jövő földpoldtikájára” — mondotta Hitler. Vagyis meg kell támadni a szomszédokat, létre kell hozni az imperialis­ta nagy német birodalmat, meg kell valósítani a „kontinentá­lis tervet”, Európa leigázását. E világuralmi tervek „erköl- csf’-politikai alapjául a hír­hedt fajelméletén alapuló „európai új rend” szolgált. Előre megtervezett koncepció­ja volt egész nemzetek kiir­tása („elnéptelenít^se”). S a német monopóliumok támo­gatásával, a nácizmus módsze­reivel valóban milliók és mil­liók pusztultak el koncentrá­ciós táborokban. Csak a né­pek ellenállásával és elsősor­349 millió a megye fejlesztésére Beszélgetés Nagy Miklóssal, a megyei tanács vb-elni>khelyettesével A NÉPGAZDASÁG ÖTÉVES TERVÉNEK HARMADIK ESZTENDEJÉBE LÉPTÜNK. MILYEN ÜJ LÉTESÍTMÉ­NYEKKEL GAZDAGODIK, MENNYIT FEJLŐDIK PEST ME­GYE EBBEN AZ ESZTENDŐBEN? NAGY MIKLÓSTÓL, A MEGYEI TANÁCS VB-ELNÖKHELYETTESÉTÖL KÉRTÜNK VÁLASZT A KÉRDÉSEKRE. O Mi a megye legfőbb célki­tűzése ebben az esztendőben? — Alapvető célkitűzésünk, hogy a megye ötéves tervének a harmadik esztendőre terve­zett része megvalósuljon. Ez nem lesz könnyű feladat, mi­vel pénzügyi vonatkozásban jelentős módosítások léptek életbe január elsejével. O Melyek ezek a lényeges változások? — Eddig voltak olyan ta­nácsi vállalati beruházások, amelyek anyagi fedezetét me­gyei keretből biztosítottuk. Ez megszűnt, ezután a vállalati beruházás fedezetét a vállalat­nak kell megteremtenie. A jö­vőben vállalati fejlesztésre a megyei fejlesztési alapból csak akkor biztosítunk fedezetet, ha az fontos, a lakosság érdekeit szolgáló problémákat old meg. Így például a nagykátai kon­fekcióüzem építését ezután is támogatja a megye, mivel el­készültével ezer asszonynak és lánynak biztosít munkalehető­séget, ami az iparszegény nagykátai járásban igen nagy előrelépést jelent... A másik jelentős változás: eddig a köz­ségfejlesztési adó minden ezer forintjához hatszáz forintot adott az állam a községek fej­lesztésére. Ez január elsejével megszűnt, és helyette életbe lépett a kommunális adó, me­lyet az ipari üzemek fizetnek a községeknek, városoknak. O A kommunális adó beve­zetése előnyös vagy hátrányos a községek részére? — Számokkal kezdeném. Községfejlesztési adóból éven­te mintegy negyvenöt millió forint folyt be Pest megyében. Ehhez eddig az állam még hu- szonkilencmillió forintot biz­tosított. Ezt a huszankilenc- tnilliót az idén már nem kap­ják meg a községek, de he­lyette a kommunális adóból mintegy harmincöt és fél mil­lió forintra számíthatnák. Eb­ből következően: a kommuná­lis adó bevezetése előnyösebb a községek számára. De van egy probléma. Ha csupán be- I tű szerint értelmeznénk a ren­deletet, jól járnának azok a községek, amelyek jelentős iparral rendelkeznek, például Sztgetszentmiklós a Csepel Autógyár révén, de igen hát­rányos helyzetbe kerülnének azok a községek, amelyek egy­általán nem rendelkeznek iparral. Ezért a kommunális adóval úgy kell gazdálkod­nunk, hogy a mezőgazdasági jellegű települések se káro­sodjanak. O Mennyi a megye fejlesz­tési terve erre az esztendőre? — Háromszáznegyvenkilenc- millió forint. Ez több, mint az ötéves tervben erre az esz­tendőre élőirányzott összeg, ez azonban elsősorban az árvál­tozások következménye. O Melyek ennek az eszten­dőnek a leglényegesebb beru­házásai? — Tovább folytatódik az eredeti terv szerint a váci és a ceglédi kórház építése eb­ben az esztendőben. A két, egyen!; ént négyszázhetvenhat ágyas kórház átadására a jövő esztendő végén kerül sor. S ha már az egészségügyi léte­sítményekkel kezdtem, azzal is folytatom: még ebben az év­ben elkészül a nagykátai és a szentendrei rendelőintézet terve, és megkezdődik építé­sük is. Tovább folytatjuk azo­kat a víz- és csatornafejleszté­si munkálatokat, amelyeket a korábbi években kezdtünk el. Hogy miért fontos ez? A má­sodik ötéves terv végén ame- gye , _ .lakosságának csupán negyven százaléka rendelke­zett egészséges ivóvízzel. A harmadik ötéves terv végére ezt az arányt hatvan száza­lékra kívánjuk növelni. Foly­tatódik Cegléd, Szentendre és Vác csatornahálózatának bő­vítése, és megkezdődik Viseg- rád csatornázása is. Ez utóbbi azért fontos, mert a közműve­sítés a feltétele Visegrádnák mint Idegenforgalmi központ­nak továbbfejlesztésére. Foko­zottabb erőfeszítéseket tó­ban a Szovjetunió népei hő­sies harcával — közel 20 mil­lió elesett polgárának vére árán — tűnhetett el a történe­lemnek az a szörnyű rémképe, amely 12 esztendeig terrorizál­ta a világot. A német fasizmus és csat­lósainak veresége azt a re­ményt ébresztette a világon, hogy megkezdődött a „népek tavasza”, és örökre eltűnt a fasizmus réme. A teheráni, a jaltai és különösen a potsda­mi háromhatalmi konferen­cián (USA, Anglia, Szovjet­unió) megállapodtak a német militarizmus és fasizmus gyö­kereinek kiirtásában, a fasiz­mussal egybeötvözött német monopoltőke kiszorításában, az egységes demokratikus Né­metország megteremtésében. Történelmi igazság — ma már szinte közhelynek tűnik —, hogy Németország demok­ratizálása, amelynek elsőren­dű feltétele a német monopó­liumok háttérbe szorítása, a fasiszta szervezetek teljes ki­irtása, a háborús fasiszta bű­nösök megbüntetése és végle­ges eltávolítása volt a német társadalomból, nem vált való­ra. És ezért a fő felelősséget az angol, az amerikai impe­rialista körök viselik. A tör­ténelem süllyesztőjébe lökték a potsdami megállapodást és vele a nyugati övezetek de­mokratizálását. A Német Szö­vetségi Köztársaságban, az amerikai tőke segítségével, talpra állították a bukott né­met monopol tőkét és vele a német militarista erőket. Mint­ha mi sem történt volna az elmúlt 35 esztendő alatt, mind sűrűbben halljuk félhivatalos vagy hivatalos államférfiak, pártvezérek szájából a régi revánsköveteléseket. Meghir­dették a német militarizmus elképzeléseit: atomfegyverek­kel ellátott katonai hatalom­má kell tenni Nyugat-Nómet- országot. ÜJ TÖRTÉNELMI KÖRÜL­MÉNYEK között, de hasonló módon — látszólag törvénye­sen, választások útján — is­métlődik meg egy új neofa­siszta párt előretörése, amely- lyel szemben az uralkodó kor­mánykörök cselekvésképtele­nek. Az új fasiszta tömörülés, a „Nemzeti Demokrata Párt” vezetői szinte kivétel nélkül volt náci gaulei terek vagy a régi nemzeti szocialista rend­szer más jelentős exponensei. Ma is igaz, amit Dimitrov a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán fejtett ki: a fasizmus nem végzetszerűen elkerülhetetlen, a fasizmus megállítható, azokkal a felté­telekkel, amelyeket a népek már egy ízben kialakítottak, és amelyeknek segítségével megverték a fasizmust. Ezek az erők léteznek, a mai Német Szövetségi Köztársaságban és másutt is: a munkásosztály és annak forradalmi szervezetei, a háború- és fasizmusellenes értelmiség és valamennyi de­mokratikusan gondolkodó né­met. S mind több azoknak a száma, akik a Német Demok­ratikus Köztársaságban egy új egységes Németország alapiát látják; a munkás, paraszt, ér­telmiségi, antimonopolista, de­mokratikus, szocialista Né­metországét. Ezek a nácizmus uralmának és az utolsó 35 esztendő történelmének né­met és világméretű tapaszta­latai, amelyről senkinek sem szabad megfeledkeznie. Dr. Szántó György kandidátus szűnik az idén a villanyhálózat további bővítésére is, mintegy száz kilométer hálózat fejlesz­tését tervezzük. Változatlan erővel folynak ebben az esz­tendőben is az állami erőből történő lakásépítkezések. A harmadik ötéves terv idei esz­tendejére kétszázharminckqt lakást terveztünk, felépül két­százhatvanhat. Ez az öt esz­tendő alatt felépülő ezerkét- száztizenkilenc lakás számá­ban nem jelent változást, csupán gyorsítani kívánjuk a lakásépítkezések programját. Az idén elkészül az érdi ke­nyérgyár terve, de lehetséges, hogy megkezdődik építése is S ami már sok vitára és kü­lönböző ellentétes döntésekre adott okot: az idén mégis meg­kezdődik az érdi mozi építése. Vácott üzembe helyezik a ke­nyérgyárat, és egy önjáró komp könnyíti majd az átke­lés forgalmát Szentendrén száz személyt befogadó turis­taszálló és korszerű étterem épül. Vácott zeneiskola, Du- naharasztin és Pilisvörösvá- rott nyolc-nyolc tantermes gimnázium. Ez utóbbi építése még az idén befejeződik. O Milyen létesítmények sze­repeltek még a harmadik öt­éves terv Idei esztendejében, amelyek egyelőre nem va­lósulnak meg? — Az idei esztendő tervé’ ben szerepelt többek között a szentendrei kenyérgyár ter­vednek elkészítése, amelynek alapján a jövő esztendő vé géig szerettük volna felépíte­ni. Előreláthatóan a harmadik ötéves tervben már nincs fe­dezet a szentendrei kenyér­gyár megépítésére. Tudjuk, hogy a lakosság jó kenyérel­látása fontos feladat. Miért teszünk mégis ilyen javaslato« a tanácsülésnek? Ennek több oka van. Részint az, hogy a2 elmúlt időszakban a szentend­rei járás több sütőipari üze­mének rekonstrukcióját haj­tották végre, ami kétségkívül javított a kenyérellátáson Másrészt azért, mert az idén megkezdi termelését az új vá­ci kenyérgyár, amely képes lesz arra, hogy megjavítsa a Dunakanyar kenyérellátását Ezenkívül pénzügyi okokból még két jelentősebb beruhá­zás marad el az idei észtendő tervéből. Az egyik a megyei tervezőintézet, a másik pedig a megyei KÖJÁL székhazának építése. Bár a két jelenlegi épület korszerűtlen, és alapos bővítésre szorulna, az új szék­hazak megépítésének elmara­dása mégsem a lakosságot érinti közvetlenül. A megyei tanács változatlanul a lakosság életszínvonalát, jobb életkö­rülményeit segítő létesítmé­nyek fejlesztését tartja a leg­fontosabb feladatnak, és ha döntésre kényszerül, elsősor­ban ezek mellett adja le a voksát. A megye idei fejlesztésének terve elkészült. Rövidesen a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága dönt a tervek válóra váltásáról. Prukner Pál Vidéki munkatelepeinkre KERESÜNK lakatos, csőszerelő, hegesztő, kovács, villany- szerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Munkahelyeinken külszolgálat! díjat, minden második héten szabad szombatot és , kedvezményes utazást biztosítunk. A gyakorlati időtől függően maximális bérezést adunk. jelentkezés: BUDAPEST VI., - PAULAY EDE U. 52, a Személyzeti Főosztályon l

Next

/
Oldalképek
Tartalom