Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

nar MEGYEI arfúrltm 1988. JANUÁR 28., VASÁRNAP Szép eredmények - nem szép dolgok a dabasi Törekvés Tszcs-ben (III.) Kifizetetlen Manipulációk a háztáji Különös feljelentő MIT TENNE ON? Néhány nappal azután, hogy | nyúlt teljes egészében való­éi döntőbizottság a dabasi Tö- ; nak, mint ha a tszcs fogatai az rekvés fegyelmileg elbocsátott! építkezéshez ingyen fuvaroz­két alkalmazottjának ügyében a munkavállalókra kedvező döntést hozott, súlyos vádak­kal telített terjedelmes beje­lentést tettek a Törekvés Tszcs ügyvitele, elsősorban Burik Gyula elnök ellen. A bejelen­tés kivizsgálásával a Budai Járási Népi Ellenőrzési Bizott­ságot bízták meg, amely több hónapon át tartó munkával igyekezett kibogozni, mennyi a valóság a 25 vádpontot tar­talmazó bejelentésből. Miből épített házat a tszcs-elnök? Tíz vádpontnál több vonat­kozik Burik Gyula családi ház építésére. A bejelentő állí­tása szerint építkezési költsé­gekre Buriknak nem volt pén­ze, azt a tszcs megkárosításá­val szerezte meg. Megállapí­tást nyert azonban, hogy Bu­rik és felesége ötévi együttes jövedelme, ha annak felét fel is élték, az OTP építési köl­csönével elegendő volt a költ­ségek fedezésére. Vád: A házépítést Somogyi György dabasi kőművesmester rendkívül olcsón vállalta, mert Burik Gyula visszasze­rezte neki kunpeszéri 14 hol­das birtokát. A valóság: So­mogyi számlákkal igazolta, hogy minden munkáért a szo­kásos munkadíjat számította fel. Földingatlana ellenben nincs és soha sem volt. Szülei­nek volt földje, azt viszont már rég átadták a kunpeszéri tsz-nek. Az újságíró elgondolkodik, milyen lélektani indítéka le­hetett a bejelentőnek arra, hogy Burikot pontosan ilyen ingatlan visszaszerzésre irá­nyuló kijárással gyanúsítsa meg alaptalanul. Az elköve­tett szabálytalanságot, vagy általa annak vélt esetek beje­lentésével ugyanakkor, miért várt, miért nem közölte azokat nyomban a hatóságokkal, ami­kor megtörténtek? Félt? De mitől? Vagy 1966-ban érdeke volt még a hallgatás? Ugyan ki lehetett ez a bejelentő? Burik Gyula szóra nyitja a száját, de nem felel, csak a kezével legyint. Mi pedig vegyüli elő a kö>- vetkező vádpontot: Az építke­zésnél tszcs tagok és alkalma­zottak munkáját is igénybe vette az elnök, munkadíjukat pedig a tszcs-vel fizettette ki. Kiderült, hogy a dolgozók munkadíjukat valóban a tszcs irodájában kapták meg, de a bérlistát és a szükséges össze­get minden alkalommal Bu- rikné adta át az egyik admi­nisztrátornak. Az elveszett családi pótlék Eddig csupán megdőlt vád­pontokról beszéltem. Nemcsak ilyeneket tartalmaz azonban a bejelentés. Bár az sem bizo­tak volna. 1965-ben a vezető­ség az elnök kérésére úgy ha­tározott, hogy óránként 15 fo­rint térítésért fogatot ad neki az építőanyag szállításához. Abban az évben az elnököt meg is terhelték a megfelelő összeggel. 1966-ban viszont már nem. Holott egy-egy al­kalommal agyagot, cserép­kályhát, kútgyűrűt fuvaroztak épülő házához. Hogy-hogy nem számították fel Burik Gyulának ezt a három fuvart? — Nem is értem. Tálán ki is fizettem, de ha nem, az egész csak feledékenységből történhetett — erről azt mond­ja az elnök. Hozzáteszi még: — Az egész száz forintot, ha kitehet, akár mindjárt kifize­tem, még ha másodszor is. Az se igaz, mintha Surman József és Gogolák Sándor, mi­alatt az elnök házán dolgozott, a tszcs-től kapott bért. Ellen­kezőleg. Móg az SZTK-ba sem fizette be utánuk a tszcs erre az időre a járulékot. Annyira nem, hogy egyszer, amikor Surman a tszcs-nek a szüksé­ges 18 napnál kevesebbet dolgozott, gyermekei után a családi pótlékot nem kapta meg, mert Burik nem jelentet­te be az SZTK-nál. Még egy vádpont: 1966-ban több alkalommal eladás cél­jából, a sashalmi piacra fuva­rozták a tszcs közös és Burik Gyula meg Tatai Lajos fő­könyvelő háztáji földjén ter­mett kukoricáját. Mégpedig együttesen, anélkül, hogy a tszcs-ben előzőleg külön-kü- lön megmérték volna. Igaz, így történt. Hogy Szán^' dékosan vagy tévedésből, ki tudná ezt ma már megmonda­ni? Ilyen súlyos gyanúsításra alkalmat adó művelethez egy közös gazdaság vezetőjének semmiképpen sem szabadna folyamodni. Már csak azért nem kaphatott volna érte ba­romfitápot, ami magánsze­mélynek ki sem szolgálható. A tápot mázsánként 500 forin­tért adta el. — Nem sok az érte? — Már miért lenne sok? — válaszol a kérdésre Burik és számol: — Egy mázsa tengeri szabadpiaci ára 370 forint, fel­ár 37, készpénzben kifizeten­dő különbözet 85, összesen 492 és a fuvardíj 8 forint, az any- nyi mint 500. Hogy a fuvart ebben az eset­ben a tszcs-nek megtérítette-e, meg sem kérdem. Nem hall­gathatom azonban el, hogy eb­ből az ügyletből a Törekvést károsodás nem érte. A huszonöt vádpont alapo­san összezsugorodott tehát. Főleg néhány kifizetetlen fu­vardíj az, ami az elnök terhé­re róható. Alig ezer forint kár. Ez is, valamint a szabálytala­nul lefolytatott fegyelmi ügyek miatti kellemetlenségek elkerülhetők lettek volna, ha Burik minden esetben megfe­lelő jogi tanácsért fordul tör­vényeket jól ismerő jogtaná­csoshoz. Jelenleg a Törekvés Tszcs-nek nincsen jogtanácso­sa. Burik Gyula mindössze 30 éves és már hetedik éve veze­tője a gazdaggá lett Törekvés Tszcs-nek. De ő sem kivétel, neki is, ahogy mindenkinek, van jó, meg rossz oldala. A zárszámadási közgyűlésen bi­zonyára örömmel hallják majd a tagok a múlt év szép eredményeiről szóló beszámo­lót. Másfelől, bár ez egyelőre még kérdéses, a lefolytatott vizsgálat megállapítása is szó­ba kerül ezen a közgyűlésen. Kerüljöii’lí.' Szökjak még á ta­gok bíráló szemmel figyelni közösségük ügyeit. De amikor, összegyűlnek, ez alkalommal vegyék figyelembe elnökük sok éves eredményes munkás­ságát is, s csak aztán a hibáit. A járási tanács mezógazda­sem, nehogy a tagok bizalma ! sági osztálya pedig a vizsgálat megrendüljön benne. És megint az a fuvardíj! Semmiféle adat nem támaszt­ja alá, mintha akár Burik, akár Tatai kifizették volna. Csere-bere Másik — kénytelen vagyok azt mondani — rossz szagú ügy a csirketápbeszerzés és -eladás, amit a vizsgálat derí­tett ki, a bejelentő meg sem említette. Csak azt közölte, hogy Bálint Pál traktoros a Szepsi-tanya padlásán elraktá­rozott kukoricából sokat vitt Burik anyósának lakására. Kiderült azonban, hogy oda egy csövet sem vitt. Burik sze­mélyi tulajdonát képező 27 mázsa kukoricát fuvarozott a tanyáról a terményforgalmi kiskunlacházi tápcseretelepé­re és az ott átvett baromfi tá­pot elvitte Sáribesnyőre Móra Lászlónak, a Felsőbabáéi Ál­lami Gazdaság ottani üzemve­zetőjének háztáji csirkefarm­jára. Burik a cserénél a saját­ját a Törekvés Tszcs kukori­cájának tüntette fel, másként A MAHART HAJÓJAVÍTÓ ÜZEMIGAZGATÓSÁG BUDAPEST IV. KÉR.. NÉPSZIGETI ÜZEME állandó munkára azonnal fe'vesz: ács, csőszerelő. vaseszterqalyos, qéplakatos. hajóépítő (hajókovács, hajólakatos), szerkezeti lakatos, kovács. Diesel­motor szerelő, villanyheqesztö és villanyszerelő szakmunká­sokat, valamint férfi segédmunkásokat. CSEPELI ÜZEME (ÜSZOMOHELY CSEPEL. SZABADKIKOTO OT 5-7. SZ.) állandó munkára azonnalra keres qéplakatos szakmunkasokat, valamint férfi segédmunkásokat DUNAHARASZTI ÜZEME. DUNAHARASZTI OUNASOR 2. SZ. állandó munkára azonnal felvesz ívhegesztő, kovács és szerkezeti lakatos szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat DUNAHARASZTI ÜZEMÜNK A VIDÉKIEK RÉSZERE MUNKÁSSZÁLLÁST BIZTOSIT. Jelentkezni a lenti elmeken szombat kivételével naponta 8 órától 15 óráiq lehet OolqozOlnknak kedvezményes ebédet, |ó kereseti lehetőséget valamint dolgozóink és közvetlen családtagjai (feleség, 16 éven aluli qyermek) részére MÁV arcképes, személyzeti jegy váltására jogosító vasúti igazolványt adunk. alapján végre pontot tehetne már a Törekvés ügyére. Ha akár a mezőgazdasági osztály, akár más hatóság foglalkozik vele, kívánom ennek a fiatal, jó gazdasági szakembernek, hogy Jusztitia istenasszony mérlegének az a serpenyője billenjen a javára, amelyikbe a tszcs felvirágoztatását szol­gáló cselekedetei kerülnek. Szokojy Endre Ha Buda-környék őszibarackosainak értékesítője lenne? Már másodéves közgazdász- hallgató korában egy nagy ki­terjedésű őszibarackligetről álmodozott, amely az érdi or­szágúitól egészen Battáig ér. Akkor kinevették álmaiért. A válasza csak annyi volt, hogy a maga százhatvan négy­szögölén őszibarackfákat te­lepített. Közgazdászdiplomá­ját A gyümölcsértékesítő szö­vetkezetek közgazdasági je­lentősége című értekezésével nyerte el. Ma az érdi Barack­virág Termelőszövetkezeti Cso­port elnökhelyettese. A neve: Jáky Antal. A közös gazda­ság az elmúlt években több hazai és nemzetközi sikert ért el kiváló minőségű őszi­barackjával. Négy szegedi el­ső díj és két bécsi ezüstérem bizonyítja ezt. o Mi lett a régi álomból? — Valóság. Az országúttól Batta határáig ér az egykor álomnak tűnő érdi őszibarack­liget. A nagyobbik része a Búzakalász Termelőszövetke­zet, a kisebbik pedig a Ba­rackvirág tulajdona. Közel kétszáz hold és ez csak az új telepítés. * O Mennyi őszibarackos található Buda környékén? — (E táj két nagy részre oszt­ható. Az egyik a hagyomá­nyos őszibarack-terület: Sa­sad, Budaörs, Törökbálint, Nagytétény, Érd, Sóskút, Tár­nok és Diósd. Ez a vidék mint­egy háromezer hold ősziba­rackot jelent, amelyből hozzá­vetőlegesen kétezer hold az új telepítés. Ehhez a vidékhez csatlakozott az elmúlt esz­tendőkben egy új őszibarack­központ, a zsámbéki meden­ce: Tinnye, Budajenő, Zsám- bék, Tök és Perbál. Ez a másfél ezer holdnál nagyobb terület kizárólag új telepí­tés. A Báriickvlrág sttfzöí- venezer öszibarackóltvánnyál járult hozzá a nagyszabású telepítési program sikeréhez. O Az új telepítések egy része már tavaly termőre fordult, de a nagyobbik fele csak az Idén hozza meg első gyümölcsét. — Ez így igaz. Tavaly csu­pán Érdről százhatvan vagon őszibarack indult útra. Az idén már kétszáz vagon körül lesz a várható termés. O Milyen gondokat, problémá­kat jelent ez a nagy mennyiségű őszibarack? — Az őszibarack-termelés legnehezebb fázisa a szedés időszaka, amely gyakran egy- egy erős hőhullám következ­tében egyszerre kezdődik az egész határban. O Ez nyilvánvalóan ta az árakat is. befolyásol­— Természetesen. Volt egy olyan időszak, július 23-tól augusztus 11-ig, amikor a felvásárlási ár az 1,85 és a 2.50 forint között mozgott. Egyensúly és nyugalom ak­kor következett, amikor a Ford érésével a konzervipar bővítette a vásárlók körét. Ekkor már kilónként 3,70— 5.50 között volt a felvásár­lási ár. A legnagyobb gon­dot az okozta, hogy jelentő­sen csökkent az őszibarack- export, alig a felét vásárol­ták meg exportáron, mint egy esztendővel ezelőtt. O Mit tenne ön, ha a Buda kör­nyék őszibarackosainak értékesí­tője lenne? — Érdemben válaszolni er­re nem könnyű dolog. Mint mondottam, az őszibarack éré­se nagymértékben függ az időjárástól. Lényegesen vál­toztatni a jelenlegi helyzeten csak megfelelő hűtőházak lé­tesítésével lehetséges. Erre már a telepítésekkel egy idő­ben gondolni kellett volna Ez azonban nem történt meg. Elmaradtak a járulékos be­ruházások: sem az útháló­zat, sem a feldolgozás, a rak­tározás, de még a gépesítés sem kielégítő. Itt Érden pél­dául a fogyasztási szövetke­zet épített két begyűjtőrak­tárt, amelyhez a tagok há­rom év óta kilónként tíz fillérrel járultak hozzá, az egyik raktárt azonban nem lehetett használni, mert nincs tetőszigetelése, ennek követ­keztében a nagy melegben a reggel berakott barack es­tére megpuhult. Csak a komplex megoldás hozhat jelentős változást a jövőben. O Mi volt az értékesítés gya­korlata eddig? — A termelők a felvásárló szerv (Érden a fogyasztá­si szövetkezet) mázsájára rak­va adják át az árut. Innen a MÉK szállítja tovább: a bel­földi nagykereskedelemnek, a konzerviparnak és a Hun- garofruetnak. Ez meglehető­sen nehézkessé és drágává tet­te az őszibarack fogyasztói árát. Ennek következménye volt, hogy a termelőktől pél­dául két forintért megvásárolt őszibarackot a pesti piaco­kon már négy-öt forintért árusították. Hibája volt en­nek a módszernek az is, hogy a megyei MÉK elsősorban csak a maga területén, illet­ve Budapesten értékesítette a felvásárolt árut. Ebből kö­vetkezeit, hogy míg a fővá­rosban és a megyében telí­tett volt a piac, egyes me­gyékben, ipari központokban hiánycikknek számított az őszibarack. O Milyen javaslata van az emlí­tett hibák megszüntetésére? — Az elmúlt esztendőben, éppen az értékesítés nehéz­ségei kapcsán, gyakran lehe­tett hallani olyan vélemé­nyeket a termelőktől: ha a MÉK nem változtat eddigi munkamódszerén, akkor mi közvetlenül keressük a kap­csolatot a fogyasztókkal Ez megoldás lehetett addig, amíg jelentéktelen volt az ősziba­rack-termesztés. Száz holdak­ról, sőt ezer holdakról biz­tonságosan értékesíteni a ter­melő képtelen. Kell egy szer­vezet, amely megkeresi a fo­gyasztót, a termelőnek erre soha nem lesz ideje. O Véleménye szerint mi lenne ez a szervezet? — Az egészséges dolog az lenne, ha a vásárlók külön­böző kategóriái — nagyke­reskedelem, Hungarofruct, konzervipar — a felvásárlóte­lepről közvetlenül vinnék el az árut. Ehhez szükséges lenne, hogy a vevők egy közös diszpécserirodát (ne­vezhetjük MÉK-nek) tarta­nának fenn és együttműköd­ve biztosítanák a termelés mielőbbi elszállítását és érté­kesítését, ami ennél a gyü­mölcsnél a legfontosabb. O A termelői és fogyasztói ár közötti nagy differenciával kap­csolatban mi a véleménye? — Minket, termelőket csak annyiban érint a dolog, hogy a termelői ár és az önkölt­ség fölött legyen, s tisztes­séges haszon biztosítása mellett fajták szerint megállapítva. Persze, mint ember, azt sze­retném, hogy a fogyasztó lás­sa a mi munkánk eredmé­nyességét, de erre csak ak­kor van mód, ha neki ked­vező áron kerül forgalomba a gyümölcs. A termelői és a fogyasztói ár közötti különb­ség megállapítása vélemé­nyem szerint nemcsak köz- gazdasági szervezés kérdése, hanem az új, szocialista er­kölcs kérdése is. Bízunk ben­ne, hogy a tsz területi szö­vetségek többek között ezzel a kérdéssel is érdemben fog­lalkoznak majd. Prukner Pál A vácegresi állóvíz nők csak mintegy 700 forintot keresnek munkaegységben szá­mítva. 3. Az 1260 holdon gazdálkodó ember-ellen ességet. Igen ne­termelőszövetkezet elnökasz- hezen tudtam csak elérni, hogy szonya, Asbóth Lászlóné, né- a községbeli gyerekek közül hány éve költözött a faluba, egyet mezőgazdasági techni- Nemsokára a község tanácséi- kumba, kettőt mezőgazdasági nőké lett, 1965-ben pedig rá- gépszerelőnek, kettőt pedig bízták az itteni nagyon gyen- szőlésznek írassanak be a szü- ge termelőszövetkezet elnöki leik. A két utóbbi azonban már tisztségét. A lakásán kerestem hazajött, és beállt — segéd­fel: pár napja érkezett haza munkásnak! A mezőgazdasági a kórházból. Két gyereke mel- technikushallgatóval meg ott lett falubeli asszonyokat talá- toltak ki a nyáron, ahol tehet- lok a betegágyánál. Előttük lék. Kiadtam az utasítást, fejti ki kérdésemre — miben hogy a műhelyben dolgozzon, látja a legnagyobb bajt és an- ismerje meg a gépeket. De só­nak forrását ebben az elírna- ha nem találtam ott, mert vagy kévét kötni küldte el a brigád vezetője, vagy máshova, csak ne legyen olyan helyen, ahol tanulhat valamit... Van most egy kertészeti főiskolát vég­zett gyakornokunk: alig tud­radt termelőszövetkezetben a véleményét: 1. — Rossz a talaj. Homok, csupa domb. A faluban a há- tam rábírni a vezetőséget, hogy ború után az egyharmadára felvegyék a 30 hold tönkre­csökkent a tehénállomány. A ment szőlőnkhöz, ö az 1200 föld azóta kevesebb szerves forintos ösztöndíját az állam­trágyát kap. Az is mind a kér- tói kapja, de itt arra is jut a tészet földjére jut. A többi te- kicsinyességből, hogy azt sut- rület műtrágyát kap, annak togják: „biztos a tsz fizeti”!... künk csak egy hete dolgozott , Surányi Mihály a közelmúlt- itt, máris közgyűlést akartak l^fln fdág három tisztséget túl­szervezni ellene, hogy elbo- tőtt be: egyszerre tevekenyne- csássák . . defct mint párttitkár, mint el­nökhelyettes és mint brigádve- 2, zető. Most már csak brigádve­zetőként mutatkozott be. Az — ön nem szakképzett me- istállókban, ahova elkísért, pe­zőgazdász. Nem erezné bi- reg a vakolat, és a hideg ellen zonytalannak a pozícióját egy hosszú szőrt növesztett sovány csomó szakember között? marhákra^ rácsepeg a víz a — Nem az én személyem a szalmatetőről. fontos, hanem a termelőszö- _ Még csak négy éve, hogy vetkezet sorsa. Szerencsére az felépült ez a két istálló. Bele- új tsz-törvények értelmében került vagy 100—150 ezer fo- bővül a vezetőség hatásköre, és rintba. Adták volna a duplá- remélem, hogy néhány szak- ját, és akkor 30 évig is lehetne emberrel megerősödve, ez a használni — így meg már négy fórum majd nagyobb látókör­rel rendelkezik és dönt, mint eddig a közgyűlés. A fejlődés pedig ítéletet mond felettem is — állok elébe. A szakemberek iránti bizal­matlanság, persze, nem telje­év múltán oda a 150 ezer — mondja. A tanya végében űj épület: a leendő 114 férőhelyes istálló. — Terven felüli hitelből épült. Engem hívtak fel a já­ráshoz, és velem ígértették sen alaptalan. Hiszen járt itt meg, hogy két hónap alatt el­mar jó néhány szakember, az- készül. Hát elkészült! nagy részét viszont kimossa a dombtetőkről lefolyó víz. — Egy évre rá, hogy ideke­rültem, 1966-ban, már sikerült kilépni a „gyenge” kategóriá­ból, de a „közepes" egy sor kedvezmény megszűnését je­lentette: ez megint visszarán­tott bennünket. A fűrészüzem szakmunkás vezetőjét a tagság kívánságára el kellett küldeni. Van egy bérmunkában működő csoma­golórészlegünk. Mikorra beta­nultak volna az ott foglalkoz­tatott asszonyok, kicserélték őket azzal, hogy másnak is — A legnagyobb bajnak kell a pénz — most aztán jön- mégis az emberek maradisá- nek a munkaadó cégtől a rek- gát tartom. Elsősorban a szak- lamációk. Az új agrármémö­tán elmentek, de a tsz ittma­radt, az idei évre például elő­reláthatóan egymillió-kétszáz­ezer forint körüli mérleg­hiánnyal. Ilyen körülmények között a vácegresi tsz-tag sze­mében az sem egészen világos, milyen érdemek után tervezett 1968-ra a szövetkezet 133 ve­zetőjének 235 ezer forint bért. Igaz, ez személyenként, átlag­ban csak 180C forint, de pél­A régi istállók történetéhez még hozzá tartozik, hogy rész­ben bontott anyagból épültek. A szomszédos Feketepusztáról szállították ide egy 100 férő­helyes uradalmi istálló és egy cselédház anyagát. Az idáig vezető két kilométeres úton eltűnt a tégla háromnegyed része, valamint az összes cse­rép, meg a vastag fageren­dák ... Az új istálló igaz tör­dául a tehenészetben dolgozó ténetéhez pedig, hogy az bá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom