Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
1968. JANUAR 28.. VASÁRNAP ™&iírla p S Magyar-csehszlovák belkereskedelmi választékcsere A MONDAT FELE... A kelleténél több a kérdőjel Sebes Sándor, a belkereskedelmi miniszter első helyettese és Ludovit Bortel csehszlovák belkereskedelmi miniszter-helyettes január 27-én aláírta az 1968. évi magyar— csehszlovák belkereskedelmi választékcsere megállapodást. A kilencmillió rubel összegű áru sere keretében — mely volumenében mintegy 60 százalékkal múlja felül a múlt évi forgalmat — többek között 70 literes hűtőszekrények, féAz érdi fogyasztási szövetkezet az előirányzott másfél rnillió forint helyett kétmilliós nyereséget ért el. Az eredményes gazdálkodás lehetővé te- pzi a lakosság jobb ellátását szolgáló hálózatfejlesztést. Erden fedett piaci elárusítóhelyet építenek, amely május végén megkezdi a mezőgazda- sági termékek, a zöldség, a gyümölcs és a baromfi árusítását zony nem a vácegresi tsz-tagok szorgalmából épült fel két hónap alatt, mert a környékbeli termelőszövetkezetek közös építőbrigádja húzta fel, csak ilyen biztosíték után adott hitelt a bank. „'Miért nem adnak?” Surá- nyi Mihály többször is ezt hangoztatja. „Miért nem adnak?” Adtak! Adtak beruházási hitelt egy 30 holdas szőlőre, hozzá ültetvénytervet, és szaktanácsadót. A 30 holdra való tá.nberende- zésből ma már csak nyolc holdra elegendőt találni meg a szőlőben '... Hiába kötötte ki a bank, nem vettek fel erre a számukra új munkaterületre két-három dolgát értő szőlőmunkást. A hitel trágyára adott részét pedig kifizették a tagságnak. Erre aztán a bank is megvonta a hitel egy hányadát. 4. Zsigri Gyula, a fiatal agrármérnök néhány hónapja került mezőgazdászként a termelőszövetkezetbe. Azelőtt, a járási tanács mezőgazdasági osztályán, előtte meg állami gazdaságban dolgozott. Első intézkedésként véget vetett annak a gyakorlatnak, hogy a tsz gépei— olcsón — a háztáji számára dolgoznak, miközben a gépállomás — drágán — műveli a közös földjét, ö volt az, aki miatt alig egy heti itt- tartózkodása után közgyűlést Jzorveztek, hogy — elküldjék. — Bizonyára észrevette az süsgyapjú szövetek, egyéb textiláruk, Jawa motorkerékpárok, háztartási porcelánáruk és a lakásépítkezésekhez szükséges ablakkeretek és parketták, stb. bővítik a magyar üzletek áruválasztékát. A csehszlovák import ellentételeként a ma: gyár belkereskedelmi vállalatok többek között televíziót, I foto-optikai cikkeket, cigarettát, alumíniumedényeket és Luna-press kávéfőzőt szállítanak. Támokligeten egy hónap múlva megnyílik az új önki- szolgáló élelmiszer és háztartási bolt, Tárnok községben pedig a régi malom helyén egy korszerű falatozót alakítanak ki, ahol meleg ételt szolgálnak feL A Diósdi Csapágygyár dolgozóinak régi kívánsága a büfé. A fogyasztási szövetkezet rövidesen megnyitja a büfét a gyár klubhelyiségében. ellentmondást, hogy bár a tsz gyengén fizet, a faluban mégis ugyanannyi új ház épül, mint máshol. Itt az emberek a háztájiban keresik a megélhetést, és ez nekik nem is rossz üzlet. Nekik nem, csak a népgazdaságnak. Eddig háztájiként több földet kaptak, mint ahogy az a szövetkezetekben szokásos. Vácegresen a házakban kétszer annyi tehenet tartanak, mint a közösben. A részes művelésnél is nagyobb juttatást kapnak, mint máshol ... Ez a helyzet megszilárdult: ki tudja, mi volt előbb, a tsz gyengesége, vagy a háztáji ereje ... ? Az emberek ma már teljesen rá vannak utalva a háztájira, hiszen volt, hogy két-három hónapig még előleget sem fizettek nekik a munkaegységre. És közben a segédüzemi munkás háromnégyezer forintot keresett havonta! Ilyen helyzetben, ilyen bérfeszültségben fegyelmet nem lehet tartani! — Nézzük, mi a jövő feladata? A cél nem a háztáji elsorvasztása, hanem a termelőszövetkezeten belüli rendes jövedelem biztosítása, hogy az emberek ott keressék a boldogulást. Áttérünk a teljesítménybérre. A rendeletek már lehetőséget adnak ennek 80 százalékos, havi folyósítására. Űj dolog a garantált bér bevezetése, eszerint ha például az állattenyésztő a saját hibáján kívül vall kudarcot, akkor is megkapja a fix fizetését. — Eddig a takarmányt részesben művelték. Sokan nem A jegyzettömbben kérdésekkel telnek meg a lapok: végül is mi a helyzet az éjszakai pótlékkal; meghatározták-e a túlmunka mennyiségét; kik tartoznak gyáron belül a nyereségrészesedés különböző kategóriáiba; mi a helyzet a bér- fejlesztéssel — s így tovább. A kérdésekre adandó válasz azonban még késik, így hát csak a mondat fele hangzik el újra és újra a Papíripari Vállalat Szentendrei Papírgyárában. A választ a kollektív szerződés tartalmazza. Ezt azonban a gyár dolgozói még csak az annak idején megvitatott tervezet formájában ismerik: többet, újabbat nem tudnak róla. A KITÖLTETLEN ŰRLAP A gyár szakszervezeti bizottsága titkárának asztalán napok óta kitöltetlenül fekszik egy űrlap. A Szakszervezetek Országos Tanácsa kér rajta tájékoztatást különböző, a kollektív szerződéssel összefüggő kérdésekre. — Sajnos, a kérdések egy nem jelentéktelen hányadára még nem tudunk válaszolni — mondja a titkár, Czifferi József —, mert nem kaptuk kézhez a vállalat végleges kollektív szerződését, így érthetővé válik az is, hogy — mondja válaszként kérdéseimre — a dolgozók találgatnak, de nem tudnak véglegeset. Ahogy önnek, úgy nekünk is feltették és felteszik ezeket a kérdéseket... A kollektív szerződések kidolgozása mindenütt magán viselte a kezdés gyermekbetegségeinek jegyeit, s nem kivétel ez alól a Papíripari Vállalat sem. A dolgozók elé terjesztett tervezet egy jelentős része, nem- volt. több,- mint a Munka Törvénykönyve különböző passzusainak átmásolása, s ugyanakkor a megvitatásra adott egy hét sem mondható bőségesnek. A tervezet különben több olyan elképzelést is tartalmazott, melyek később nem eléggé megalapozottnak bizonyultak, ám törlésük — mivel a megvitatáskor a dolgozók helyeslőén támogatták azokat — nem a legjobb visszhangot váltotta ki. így például az éjszakai pótlékot harminc százalékban javasolta megállapítani a tervezet, a fizetett ünnepen végzett munka díjazását pedig a rendes bér háis vállaltak más munkát. Ezután a tagok csak pénzért vehetik meg a takarmányt. Az évi keresetük bizonyos százalékáért vásárolhatnak: a legtöbbet az, aki a legtöbbet dolgozik a közösben. A tsz pedig biztosítani fogja a rendszeres munkát, mivel átalakítjuk a kertészet termelési szerkezetét. 5. A szövetkezet három vezetője után az egyszerű tagoktól szerettem volna választ kapni a kérdésre; mi ebben a szövetkezetben a legfőbb baj? A vácegresi tsz tagjai azonban hallgatnak. S hallgatásuk egyúttal válasz is. Mert a legnagyobb hátráltató az ő közönyük. Mindezek után jogos a kérdés: hol van, mivel foglalkozik a tsz párttagsága? És hol vannak a falu régen legtekintélyesebb gazdái? Hol a tagok reális, józan, kritikája, demokrácia-érettsége ? Ha majd a szakembert nem akarják az első kéten elzavarni, de hónapok, évek múltán igenis felülbírálják, és elküldik, ha nem produkál, akkor elmondhatják, hogy nemcsak a háztájinak, de a szövetkezetnek is gazdái. Ha majd a közgyűlésekre is józan fővel állít be a tagság, mert annyira ráébredt, hogy saját helyzetének okozója és kormányzója, ek kor az állóvíz helyén gyors- sodrású, tiszta forrás fakad. Padányi Anna szakai pótlék csak húsz százalék lett, a fizetett ünnepen végzett munkát is csak száz százalékban számolják el. A szakszervezeti bizottság elnöke: Bállá Miklós azt mondja: — A tervezet megvitatásakor a dolgozók szóvá tették, s szerintem joggal, hot;' míg az ő kötelességeiket igen pontosan rögzíti a szerződés, s a kötelességmulasztás szankcióit is, addig a vezetők kötelességeit, s azok elmulasztásának következményeit már sokkal kevésbé részletezi. Pedig a szerződés két fél között létre jövő okmány; ezt tartalmának is tükröznie kell. VITÁK, PROLONGÁLVA Az üzemekben, s nem kivétel ez alól a szentendrei papírgyár sem, örök viták forrása volt a túlórázás. Különösen a papírválogató-teremben dolgozó nőknek nem mindegy, kell-e, s mennyit kell túlórázniuk, hiszen nagy többségük bejáró, aki túlóra esetén igen nehezen juthat haza, s ugyanakkor : a családot is el kell látnia. A kollektív szerződés tervezetének megvitatásakor is sok szó esett a túlmunkáról, de a jelek szerint a viták a jövőt tekintve is prolongálódtak: a Munka Törvénykönyve nem foglal állást e kérdésben, a vállalatokra bízza eldöntését. Nos, itt a kollektív szerződés nem határozza meg a túlmunka mennyiségét, s ez egyes üzemrészekben fölmentést adhat az érintett vezetőnek arra, valóban szükséges-e, elkerül- hetetlen-e a túlóra, vagy csak a könnyebbnek tűnő megoldás? Kétségtelen: az életben előálló valamennyi helyzetet képtelenség előre tisztázni. így a kollektív szerződés sem lehet tökéletes útbaigazító, ám a ' fölösleges vitáknak elejét veheti. Márpedig a túlmunka kérdésében minden bizonnyal lesznek viták a szakszervezet s a különböző gazdasági vezetők között, s ez aligha törvényszerű. Különösen azért lényeges kérdés ez, mert agyár dolgozóinak ötven százaléka nő, s mint mondták, egy bizonyos határon túl „nincs any- nyi pénz, amennyivel érdemessé tehetnék a túlórázást”. Akadtak más s még ma sem megnyugtatóan tisztázott kérdések is, így többek között a változó munkahelyen foglalkoztatottak bérezése. Akik ilyen beosztásban dolgoznak, a gyárba való felvételükkor meghatározott bért kaptak. Most viszont mindig az a bér jár számukra, mely az adott területen érvényes. Megtörténhet tehát, hogy a gyárnak gyors segítségre van szüksége valahol, átirányít oda embereket, akik azonban kevesebbet kapnak a gyár számára halaszthatatlan munkáért. HASZNOS TANULSÁGOK A jelennlegi helyzet itt s másutt is igazolta a SZOT és a kormány óvatosságát, amikor kimondták: a jelenlegi kollektív szerződéseket egy- esztendei időtartamra kell megkötni. Valóban, lényegében csak most derült ki, mennyi tisztázatlan kérdés rejlik az üzemekben, ahol csakis lépésről lépésre előrehaladva lehet rendet teremteni. Szentendrén például már lezártak egy régi vitaforrást, a tisztál- kodószer-juttatás kérdését, rendezték a munkaruhák kihordási idejét is, meghatározták, kinek jár jutalomszabadság s így tovább. Tisztázták azt is, hogy a dolgozók különböző csoportjainak mozgatásakor, átirányításakor a szakszervezetet milyen jogok illetik meg. Ugyanakkor mégnem egyértelműen világos, a nyereségkategóriákba konkrétan kik tartoznak gyáron belül, s az sem, hogy a tervezetthez csatolt gyári függelékben foglalt elképzelések végül is változatlanok maradtak-e? Élénken foglalkoztatja a gyár dolgozóit a bérfejlesztés kérdése is. A januári árváltozások ténye ismert, de — mondják — azt nem tudják, a maguk erszénye ebben az esztendőben vastagabb lesz-e. Különösen a borítéküzem egyes részlegeiben, a kisegítők és a térüzemi dolgozók között gond ez, mert bérük, érzésük szerint, alacsonyabb a megérdemeltnél. Az év első negyedére a gyár nem kapott bérfejlesztési lehetőséget, s ez, persze, örök emberi természet, ismét csak találgatásokra vezet. A gondok egy része törvény- szerű, hiszen a vállalat, számos gyárával, ugyanúgy, mint az ipar egésze, január elsejétől nem jól ismert úton jár: a kezdet, az új mindig gondokkal jár. A tanulságok egy másik része azonban irányt mutató a jövőt illetően: jobb szervezéssel, a megvitatásra szánt bőségesebb idővel, a félreérthetetlenül megfogalmazott mondatokkal csökken a tisztázatlanság, a bizonytalanság érzése. És akkor nemcsak a mondat első fele, a kérdés hangzik el, hanem rögtön meglesz a mondat másik fele is, a felelet. ★ A Papíripari Vállalat főosztályvezetője, dr. Grauer Gyula érdeklődésünkre közölte, hogy a kollektív szerződés végleges szövegét — mely nyomdai nehézségek miatt csak most készül el — cikkünk megjelenéséig eljuttatják több száz példányban Szentendrére. HETI FILMLEVÉL Nehéz lenne hamarjában eldönteni, hogy a héten látott két „izgi” film közül melyik volt „izgibb”; a rangsorolásban azért az Árnyak A NOTRE DAME FELETT című, magyarul beszélő NDK- fűmet veszem előbbre, mert a mondanivalója magvasabb, szélesebb érdeklődésre igényt tartó. A szóban forgó árnyak ugyanis a fasizmus árnyai, amelyek a harmincas években fenyegetően sűrűsödtek a Notre Dame által jelképezett Párizs és egész Franciaország felett. Csak a francia nép éberségének köszönhető, hogy ezek az „árnyak”: a tüzkeresztesek, a csuklyások, a fasizmus franciaországi rohamosztagai nem valósíthatták meg sötét terveiket. Ezek ellen az „árnyak” ellen hadakozik a film két rokonszenves főhőse: egy újságíró és a katonai titkosszolgálat egyik tisztje. Ez a „hadakozás” igen változatos módszerekkel folyik, s néhol olyan izgalmas, fordulatos, mint egy jól felépített bűnügyi történet. Fokozza a bonyodalmakat, hogy az „árnyak” mélyen benyúlnak a „fénybe” is, és kiderül, hogy a csuklyások egyik vezetője éppen a rendőrség egyik kulcsembere ... Na tessék, most elárultam, ki volt a „tettes”, pedig a krimit az teszi igazán izgalmassá, hogy a bűnös csak a legutolsó pillanatban lepleződik le. De ez az „árulkodás” nemcsak az én hibám: a film alkotói is a kelleténél korábban felfedik a bűnös arcát. A fasizmus elleni harc a témája a BOMBA 10.10-KOR című jugoszláv filmnek is. Ellenállási film — szokványos eszközökkel megcsinálva. Egykét jól felépített jelenet, néhány jó színész, ügyes operatőri munka: ebben összegezhetők a film erényei. Kár, hogy nem tudott mást, többet mondani ez a film, mint az ebben a témakörben készült elődei. Meggyőződésem pedig, hogy ez a téma még korántsem kimerített, sok minden „új” és érdekes van még ebben a témakörben, amit el kell mondani az utókornak. De ennél magasabb, művészibb szinten. A héten láttam legújabb magyar filmünket, Gyárfás Miklós és Keleti Márton TANULMÁNY A NŐKRŐL című közös alkotását. Minthogy erről a- filmről már esett szó lapunk hasábjain, én csak néhány szóba sűrítem a mondanivalómat. A korábbi Gyárfás—Keleti produkció, a Butaságom története, jobb vojt ennél* kellemesebb, szellemesebb. Túl sok a „szöveg” ebben a filmben, a kép igen sokszor csak illusztráció. Pedig a film igazi formanyel- ée mégiscsak a kép lenne. Még szerencse, hogy az író csevegéseit olyan kitűnőségek illusztrálják, mint Rutt- kai Éva, Kiss Manyi, Ven- czel Vera, Latinovits Zoltán, Páger Antal, Bodrogi Gyula, Darvas Iván, és még sokan mások — szóval egy egész sztárregiment. Nem mondom, valamennyiüktől láttunk már rangosabb, különb alakítást is, de amit ők csinálnak, arra mindig érdemes odafigyelni. R. B. FELVESZÜNK szövőótképzősnek 16 évet betöltött fiatalokat Szálláslehetőség van Jelentkezés levélben: HAZAI PAMUTSZOVOGYAR Budapest IV., Baross u. 99. M. O. Tárnokon: malomból falatozó Érden: új piaci elárusítóhely Újdonságok A lakosság igényeinek megfelelően több háztartási edényt korszerűsítenek a Zománcipari Műveknél. A hagyományos lábosokat és fazekakat műanyagfülekkel, a fedőket hőszigetelő fogantyúkkal látják el. Tovább növelik a választékot és megkezdik az acélperemes fazekak, lábosok, fedők és rozsdamentes edények mintapéldányainak gyártását is romszorosában; végül is az éj-