Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

1968. JANUAR 28.. VASÁRNAP ™&iírla p S Magyar-csehszlovák belkereskedelmi választékcsere A MONDAT FELE... A kelleténél több a kérdőjel Sebes Sándor, a belkeres­kedelmi miniszter első helyet­tese és Ludovit Bortel cseh­szlovák belkereskedelmi mi­niszter-helyettes január 27-én aláírta az 1968. évi magyar— csehszlovák belkereskedelmi választékcsere megállapodást. A kilencmillió rubel összegű áru sere keretében — mely volumenében mintegy 60 szá­zalékkal múlja felül a múlt évi forgalmat — többek között 70 literes hűtőszekrények, fé­Az érdi fogyasztási szövet­kezet az előirányzott másfél rnillió forint helyett kétmilliós nyereséget ért el. Az eredmé­nyes gazdálkodás lehetővé te- pzi a lakosság jobb ellátását szolgáló hálózatfejlesztést. Erden fedett piaci elárusító­helyet építenek, amely május végén megkezdi a mezőgazda- sági termékek, a zöldség, a gyümölcs és a baromfi árusí­tását zony nem a vácegresi tsz-tagok szorgalmából épült fel két hó­nap alatt, mert a környékbeli termelőszövetkezetek közös építőbrigádja húzta fel, csak ilyen biztosíték után adott hi­telt a bank. „'Miért nem adnak?” Surá- nyi Mihály többször is ezt hangoztatja. „Miért nem adnak?” Adtak! Adtak beruházási hitelt egy 30 holdas szőlőre, hozzá ültet­vénytervet, és szaktanácsadót. A 30 holdra való tá.nberende- zésből ma már csak nyolc holdra elegendőt találni meg a szőlőben '... Hiába kötötte ki a bank, nem vettek fel erre a számukra új munkaterületre két-három dolgát értő szőlő­munkást. A hitel trágyára adott részét pedig kifizették a tagságnak. Erre aztán a bank is megvonta a hitel egy hányadát. 4. Zsigri Gyula, a fiatal agrár­mérnök néhány hónapja ke­rült mezőgazdászként a terme­lőszövetkezetbe. Azelőtt, a já­rási tanács mezőgazdasági osz­tályán, előtte meg állami gaz­daságban dolgozott. Első in­tézkedésként véget vetett an­nak a gyakorlatnak, hogy a tsz gépei— olcsón — a háztáji számára dolgoznak, miközben a gépállomás — drágán — műveli a közös földjét, ö volt az, aki miatt alig egy heti itt- tartózkodása után közgyűlést Jzorveztek, hogy — elküldjék. — Bizonyára észrevette az süsgyapjú szövetek, egyéb tex­tiláruk, Jawa motorkerékpá­rok, háztartási porcelánáruk és a lakásépítkezésekhez szüksé­ges ablakkeretek és parketták, stb. bővítik a magyar üzletek áruválasztékát. A csehszlovák import ellentételeként a ma: gyár belkereskedelmi vállala­tok többek között televíziót, I foto-optikai cikkeket, cigaret­tát, alumíniumedényeket és Luna-press kávéfőzőt szállíta­nak. Támokligeten egy hónap múlva megnyílik az új önki- szolgáló élelmiszer és háztar­tási bolt, Tárnok községben pedig a régi malom helyén egy korszerű falatozót alakítanak ki, ahol meleg ételt szolgálnak feL A Diósdi Csapágygyár dolgo­zóinak régi kívánsága a büfé. A fogyasztási szövetkezet rö­videsen megnyitja a büfét a gyár klubhelyiségében. ellentmondást, hogy bár a tsz gyengén fizet, a faluban mégis ugyanannyi új ház épül, mint máshol. Itt az emberek a ház­tájiban keresik a megélhetést, és ez nekik nem is rossz üz­let. Nekik nem, csak a népgaz­daságnak. Eddig háztájiként több földet kaptak, mint ahogy az a szövetkezetekben szokásos. Vácegresen a házak­ban kétszer annyi tehenet tar­tanak, mint a közösben. A ré­szes művelésnél is nagyobb juttatást kapnak, mint más­hol ... Ez a helyzet megszilár­dult: ki tudja, mi volt előbb, a tsz gyengesége, vagy a háztáji ereje ... ? Az emberek ma már teljesen rá vannak utalva a háztájira, hiszen volt, hogy két-három hónapig még előle­get sem fizettek nekik a mun­kaegységre. És közben a se­gédüzemi munkás három­négyezer forintot keresett ha­vonta! Ilyen helyzetben, ilyen bérfeszültségben fegyelmet nem lehet tartani! — Nézzük, mi a jövő fel­adata? A cél nem a háztáji elsorvasztása, hanem a terme­lőszövetkezeten belüli rendes jövedelem biztosítása, hogy az emberek ott keressék a boldo­gulást. Áttérünk a teljesít­ménybérre. A rendeletek már lehetőséget adnak ennek 80 százalékos, havi folyósítására. Űj dolog a garantált bér be­vezetése, eszerint ha például az állattenyésztő a saját hibá­ján kívül vall kudarcot, akkor is megkapja a fix fizetését. — Eddig a takarmányt ré­szesben művelték. Sokan nem A jegyzettömbben kérdések­kel telnek meg a lapok: végül is mi a helyzet az éjszakai pót­lékkal; meghatározták-e a túl­munka mennyiségét; kik tar­toznak gyáron belül a nyere­ségrészesedés különböző kate­góriáiba; mi a helyzet a bér- fejlesztéssel — s így tovább. A kérdésekre adandó válasz azonban még késik, így hát csak a mondat fele hangzik el újra és újra a Papíripari Vál­lalat Szentendrei Papírgyárá­ban. A választ a kollektív szer­ződés tartalmazza. Ezt azon­ban a gyár dolgozói még csak az annak idején megvitatott tervezet formájában ismerik: többet, újabbat nem tudnak róla. A KITÖLTETLEN ŰRLAP A gyár szakszervezeti bi­zottsága titkárának asztalán napok óta kitöltetlenül fek­szik egy űrlap. A Szakszerve­zetek Országos Tanácsa kér rajta tájékoztatást különböző, a kollektív szerződéssel össze­függő kérdésekre. — Sajnos, a kérdések egy nem jelentékte­len hányadára még nem tu­dunk válaszolni — mondja a titkár, Czifferi József —, mert nem kaptuk kézhez a vállalat végleges kollektív szerződését, így érthetővé válik az is, hogy — mondja válaszként kérdé­seimre — a dolgozók találgat­nak, de nem tudnak véglege­set. Ahogy önnek, úgy ne­künk is feltették és felteszik ezeket a kérdéseket... A kollektív szerződések ki­dolgozása mindenütt magán viselte a kezdés gyermekbe­tegségeinek jegyeit, s nem ki­vétel ez alól a Papíripari Vál­lalat sem. A dolgozók elé ter­jesztett tervezet egy jelentős része, nem- volt. több,- mint a Munka Törvénykönyve külön­böző passzusainak átmásolása, s ugyanakkor a megvitatásra adott egy hét sem mondható bőségesnek. A tervezet külön­ben több olyan elképzelést is tartalmazott, melyek később nem eléggé megalapozottnak bizonyultak, ám törlésük — mivel a megvitatáskor a dol­gozók helyeslőén támogatták azokat — nem a legjobb vissz­hangot váltotta ki. így például az éjszakai pótlékot harminc százalékban javasolta megál­lapítani a tervezet, a fizetett ünnepen végzett munka díja­zását pedig a rendes bér há­is vállaltak más munkát. Ez­után a tagok csak pénzért ve­hetik meg a takarmányt. Az évi keresetük bizonyos száza­lékáért vásárolhatnak: a leg­többet az, aki a legtöbbet dol­gozik a közösben. A tsz pedig biztosítani fogja a rendszeres munkát, mivel átalakítjuk a kertészet termelési szerkezetét. 5. A szövetkezet három vezetője után az egyszerű tagoktól sze­rettem volna választ kapni a kérdésre; mi ebben a szövet­kezetben a legfőbb baj? A vácegresi tsz tagjai azonban hallgatnak. S hallga­tásuk egyúttal válasz is. Mert a legnagyobb hátráltató az ő közönyük. Mindezek után jogos a kér­dés: hol van, mivel foglalko­zik a tsz párttagsága? És hol vannak a falu régen legtekin­télyesebb gazdái? Hol a tagok reális, józan, kritikája, demok­rácia-érettsége ? Ha majd a szakembert nem akarják az első kéten elzavar­ni, de hónapok, évek múltán igenis felülbírálják, és elkül­dik, ha nem produkál, akkor elmondhatják, hogy nemcsak a háztájinak, de a szövetkezet­nek is gazdái. Ha majd a köz­gyűlésekre is józan fővel állít be a tagság, mert annyira rá­ébredt, hogy saját helyzetének okozója és kormányzója, ek kor az állóvíz helyén gyors- sodrású, tiszta forrás fakad. Padányi Anna szakai pótlék csak húsz száza­lék lett, a fizetett ünnepen végzett munkát is csak száz százalékban számolják el. A szakszervezeti bizottság elnöke: Bállá Miklós azt mondja: — A tervezet megvi­tatásakor a dolgozók szóvá tették, s szerintem joggal, hot;' míg az ő kötelességeiket igen pontosan rögzíti a szerződés, s a kötelességmulasztás szank­cióit is, addig a vezetők köte­lességeit, s azok elmulasztásá­nak következményeit már sok­kal kevésbé részletezi. Pedig a szerződés két fél között létre jövő okmány; ezt tartalmának is tükröznie kell. VITÁK, PROLONGÁLVA Az üzemekben, s nem kivé­tel ez alól a szentendrei papír­gyár sem, örök viták forrása volt a túlórázás. Különösen a papírválogató-teremben dolgo­zó nőknek nem mindegy, kell-e, s mennyit kell túlóráz­niuk, hiszen nagy többségük bejáró, aki túlóra esetén igen nehezen juthat haza, s ugyan­akkor : a családot is el kell lát­nia. A kollektív szerződés ter­vezetének megvitatásakor is sok szó esett a túlmunkáról, de a jelek szerint a viták a jövőt tekintve is prolongálódtak: a Munka Törvénykönyve nem foglal állást e kérdésben, a vállalatokra bízza eldöntését. Nos, itt a kollektív szerződés nem határozza meg a túlmun­ka mennyiségét, s ez egyes üzemrészekben fölmentést ad­hat az érintett vezetőnek arra, valóban szükséges-e, elkerül- hetetlen-e a túlóra, vagy csak a könnyebbnek tűnő megol­dás? Kétségtelen: az életben elő­álló valamennyi helyzetet kép­telenség előre tisztázni. így a kollektív szerződés sem lehet tökéletes útbaigazító, ám a ' fölösleges vitáknak elejét ve­heti. Márpedig a túlmunka kérdésében minden bizonnyal lesznek viták a szakszervezet s a különböző gazdasági veze­tők között, s ez aligha tör­vényszerű. Különösen azért lé­nyeges kérdés ez, mert agyár dolgozóinak ötven százaléka nő, s mint mondták, egy bi­zonyos határon túl „nincs any- nyi pénz, amennyivel érde­messé tehetnék a túlórázást”. Akadtak más s még ma sem megnyugtatóan tisztázott kér­dések is, így többek között a változó munkahelyen foglal­koztatottak bérezése. Akik ilyen beosztásban dolgoznak, a gyárba való felvételükkor meghatározott bért kaptak. Most viszont mindig az a bér jár számukra, mely az adott területen érvényes. Megtörtén­het tehát, hogy a gyárnak gyors segítségre van szüksége valahol, átirányít oda embere­ket, akik azonban kevesebbet kapnak a gyár számára ha­laszthatatlan munkáért. HASZNOS TANULSÁGOK A jelennlegi helyzet itt s másutt is igazolta a SZOT és a kormány óvatosságát, ami­kor kimondták: a jelenlegi kollektív szerződéseket egy- esztendei időtartamra kell megkötni. Valóban, lényegé­ben csak most derült ki, mennyi tisztázatlan kérdés rej­lik az üzemekben, ahol csakis lépésről lépésre előrehaladva lehet rendet teremteni. Szent­endrén például már lezártak egy régi vitaforrást, a tisztál- kodószer-juttatás kérdését, rendezték a munkaruhák ki­hordási idejét is, meghatároz­ták, kinek jár jutalomszabad­ság s így tovább. Tisztázták azt is, hogy a dolgozók külön­böző csoportjainak mozgatása­kor, átirányításakor a szak­szervezetet milyen jogok ille­tik meg. Ugyanakkor mégnem egyértelműen világos, a nye­reségkategóriákba konkrétan kik tartoznak gyáron belül, s az sem, hogy a tervezetthez csatolt gyári függelékben fog­lalt elképzelések végül is vál­tozatlanok maradtak-e? Élénken foglalkoztatja a gyár dolgozóit a bérfejlesztés kérdése is. A januári árválto­zások ténye ismert, de — mondják — azt nem tudják, a maguk erszénye ebben az esz­tendőben vastagabb lesz-e. Különösen a borítéküzem egyes részlegeiben, a kisegítők és a térüzemi dolgozók között gond ez, mert bérük, érzésük szerint, alacsonyabb a megér­demeltnél. Az év első negyedé­re a gyár nem kapott bérfej­lesztési lehetőséget, s ez, per­sze, örök emberi természet, is­mét csak találgatásokra vezet. A gondok egy része törvény- szerű, hiszen a vállalat, szá­mos gyárával, ugyanúgy, mint az ipar egésze, január elsejé­től nem jól ismert úton jár: a kezdet, az új mindig gondok­kal jár. A tanulságok egy má­sik része azonban irányt mu­tató a jövőt illetően: jobb szer­vezéssel, a megvitatásra szánt bőségesebb idővel, a félreért­hetetlenül megfogalmazott mondatokkal csökken a tisz­tázatlanság, a bizonytalanság érzése. És akkor nemcsak a mondat első fele, a kérdés hangzik el, hanem rögtön meg­lesz a mondat másik fele is, a felelet. ★ A Papíripari Vállalat fő­osztályvezetője, dr. Grauer Gyula érdeklődésünkre kö­zölte, hogy a kollektív szerződés végleges szövegét — mely nyomdai nehézsé­gek miatt csak most ké­szül el — cikkünk megjelené­séig eljuttatják több száz pél­dányban Szentendrére. HETI FILMLEVÉL Nehéz lenne hamarjában el­dönteni, hogy a héten látott két „izgi” film közül melyik volt „izgibb”; a rangsorolás­ban azért az Árnyak A NOTRE DAME FELETT című, magyarul beszélő NDK- fűmet veszem előbbre, mert a mondanivalója magvasabb, szélesebb érdeklődésre igényt tartó. A szóban forgó árnyak ugyanis a fasizmus árnyai, amelyek a harmincas évek­ben fenyegetően sűrűsödtek a Notre Dame által jelképe­zett Párizs és egész Fran­ciaország felett. Csak a fran­cia nép éberségének köszön­hető, hogy ezek az „árnyak”: a tüzkeresztesek, a csuklyá­sok, a fasizmus franciaorszá­gi rohamosztagai nem való­síthatták meg sötét terveiket. Ezek ellen az „árnyak” el­len hadakozik a film két rokon­szenves főhőse: egy újságíró és a katonai titkosszolgálat egyik tisztje. Ez a „hadakozás” igen változatos módszerekkel folyik, s néhol olyan izgal­mas, fordulatos, mint egy jól felépített bűnügyi törté­net. Fokozza a bonyodalma­kat, hogy az „árnyak” mélyen benyúlnak a „fénybe” is, és kiderül, hogy a csuklyások egyik vezetője éppen a rend­őrség egyik kulcsembere ... Na tessék, most elárultam, ki volt a „tettes”, pedig a krimit az teszi igazán izgalmassá, hogy a bűnös csak a legutolsó pillanatban lepleződik le. De ez az „árulkodás” nemcsak az én hibám: a film alkotói is a kelleténél korábban felfe­dik a bűnös arcát. A fasizmus elleni harc a té­mája a BOMBA 10.10-KOR című jugoszláv filmnek is. El­lenállási film — szokványos eszközökkel megcsinálva. Egy­két jól felépített jelenet, né­hány jó színész, ügyes opera­tőri munka: ebben összegez­hetők a film erényei. Kár, hogy nem tudott mást, többet mondani ez a film, mint az ebben a témakörben készült elődei. Meggyőződésem pedig, hogy ez a téma még koránt­sem kimerített, sok minden „új” és érdekes van még eb­ben a témakörben, amit el kell mondani az utókornak. De ennél magasabb, művé­szibb szinten. A héten láttam legújabb ma­gyar filmünket, Gyárfás Mik­lós és Keleti Márton TANULMÁNY A NŐKRŐL című közös alkotását. Mint­hogy erről a- filmről már esett szó lapunk hasábjain, én csak néhány szóba sűrí­tem a mondanivalómat. A ko­rábbi Gyárfás—Keleti pro­dukció, a Butaságom története, jobb vojt ennél* kellemesebb, szellemesebb. Túl sok a „szö­veg” ebben a filmben, a kép igen sokszor csak illusztráció. Pedig a film igazi formanyel- ée mégiscsak a kép lenne. Még szerencse, hogy az író csevegéseit olyan kitűnősé­gek illusztrálják, mint Rutt- kai Éva, Kiss Manyi, Ven- czel Vera, Latinovits Zoltán, Páger Antal, Bodrogi Gyula, Darvas Iván, és még sokan má­sok — szóval egy egész sztár­regiment. Nem mondom, va­lamennyiüktől láttunk már rangosabb, különb alakítást is, de amit ők csinálnak, arra mindig érdemes odafigyelni. R. B. FELVESZÜNK szövőótképzősnek 16 évet betöltött fiatalokat Szálláslehetőség van Jelentkezés levélben: HAZAI PAMUTSZOVOGYAR Budapest IV., Baross u. 99. M. O. Tárnokon: malomból falatozó Érden: új piaci elárusítóhely Újdonságok A lakosság igényeinek megfelelően több háztartási edényt korszerűsítenek a Zománcipari Műveknél. A hagyományos lábosokat és fazekakat műanyagfülekkel, a fedőket hőszi­getelő fogantyúkkal látják el. Tovább növelik a választé­kot és megkezdik az acélperemes fazekak, lábosok, fedők és rozsdamentes edények mintapéldányainak gyártását is romszorosában; végül is az éj-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom