Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-28 / 23. szám

1968. JANUÁR 28.. VASÁRNAP 'Z/CíHno így hét a világpolitikában KORMÁNYFŐI MEGBESZÉLÉSEK MOSZKVÁBAN ÉS ÚJDELHIBEN — ÜJ VESZÉLYES GÓC DÉLKELET-ÁZSIÁ- BAN — HIDROGÉNBOMBÁK A SARKCSILLAG-ÖBÖLBEN Megkezdték a Szuezi-csatorna megtisztítását A világ egyik legnagyobb lé­lekszámú országának, Indiá­nak függetlenségi ünnepén vendégként részt vesz Koszi­éin szovjet miniszterelnök is. Egyik beszédében Koszigin komoly és határozott szavak­kal figyelmeztetett, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzet Biindenkitől, aki becsüli a né­pek békéjét és biztonságát, megköveteli a fellépést az im­perializmus és a gyarmatosítás agresszív erőinek megfékezé­sére. A hét zsúfolt nemzetközi eseményei között ennek a gon­dolatnak a jegyében kell meg­emlékezni Wilson angol mi­niszterelnök moszkvai látoga­tásáról is, mert hiszen a brit kormányfő szovjetunióbeli megbeszéléseinek fő témája ugyancsak az amerikaiak viet­nami agressziója volt. Hason­lóképpen a vietnami háború, valamint a közel-keleti konf­liktus és a hét egyik drámai eseménye, a nemzetközi fe­szültséget fokozó amerikai provokáció ,a Puebló kémhajó kalandja volt a témája Koszi- gin szovjet miniszterelnök, Gandhi asszony indiai minisz­terelnök és az ázsiai körúton levő Tito elnök 70 perces pén­tek esti megbeszélésének. Szombatra virradóra az ENSZ Biztonsági Tanácsának napirendjére tűzték a legújabb délkelet-ázsiai incidenst. A világ megtanulta egy ameri­kai hajó nevét és az újságol­vasók milliói újra felidézik emlékezetükben azokat a ko­reai városneveket, amelyeket néhány esztendővel ezelőtti hadijelentésekből jegyeztünk meg. Az Egyesült Államok is­mét megsértette egy szocia­lista ország szuverenitását, új­ra tengeri kalóz módjára vi­selkedett: ez tömören a Pueblo kémhajó históriája. A legmo­dernebb elektronikus lehall­gató berendezésekkel és más kémfelszereléssel ellátott hajó olyan feladatot végzett, amely sokban hasonlított az U—2 kémrepülőgépek és hasonló amerikai katonai berendezések szennyes munkájához. A KNDK tengeri haderői, önvé­delmi feladatok teljesítése­ként, elfogták a kémhajót, egy közeli kikötőbe kísérték, ahol a hajó parancsnoka bevallotta, hogy a Cl A megbízását haj­totta végre, s azt is, hogy ha­jóját a KNDK parti őrhajói a szocialista ország felségvizein érték tetten. A hadihajó azért került fog­ságba, mert durván megsér­tette a nemzetközi jogot. Az USA a kémhajó koreai vizekre küldésével súlyos provokációt követett el és ezt a provoká­ciót még tovább fokozta azzal, hogy Vönszan észak-koreai ki­kötő közelébe küldte legna­gyobb repülőgép-anyahajóját, az Enterprise-1. Ugyanakkor, amikor a véres vietnami ka­land ellen egyre nő az ellenál­lás az Egyesült Államokban, a Johnson-admi nisztráció újabb területen fokozta a feszültsé­get. Washington ködös és za­varos magyarázkodását a Pueblo kémhajó feladatait il­letően hamarosan nyílt fenye­getőzés követte; tartalékosok behívása, légierő-átcsoportosí­tás, katonai intézkedések sora. Ugyanakkor, amikor az ameri­kai képviselő a KNDK-t rágal­mazta a Biztonsági Tanács előtt, New Yorkban, Brüsszel­ben már a NATO tanácsát rántották hirtelen össze, hogy az Északatlanti Szövetség tag­jainak támogatását kérjék a Tueblo-incidenssel kapcsolat­ban ... A délkelet-ázsiai amerikai agresszió, a vietnami háború és az új délkelet-ázsiai ve­szélygóc, a Pueblo-incidens mellett a hét egy másik, föld­rajzilag távoli területen is bi­zonyította közveszélyességét az amerikai háborús politika. Thule közelében, Grönland fölött lezuhant egy B 52-es típusú nyolcmotoros amerikai bombázó, amely nukleáris fegyvereket szállított. A Sark­csillag-öböl fölött lezuhant re­pülőgép hidrogénbombákat hurcolt testében, amelyek „el­tűntek”. Az 1945-ös az atom­fegyver korszakát bejelentő hirosimai és nagaszaki gomba alakú felleg óta 13 amerikai atom- és hidrogénbombát szállító repülőgép tűnt el. Ma sem tudható még, hol, milyen állapotban vannak Johnson hidrogénbombái. Lehet, hogy ott hevernek a jégpáncélba fú­ródva, várván a tavaszt, ami­kor megindul a lassú oxidáció. Az amerikai politika ijesztő, fenyegető vonósait mutatja a japán-tengeri kémhajó és a grönlandi hidrogénbomba-el- vesztés ikerhistóriája. Amikor a hét elején az Egyesült Álla­mok szenátusában — mintegy az elnökválasztási kampány hangos nyitányaként — éles támadást intézett Johnson el­len Aiken republikánus szená­tor, még nem szólt erről a két eseményről. Csak annyit mon­dott, hogy Johnson becsapja A DNFF által meghirdetett egyhetes holdújévi tűzszünet magyar idő szerint péntek es­te 18 áraikor kezdődött meg Dél-Vietnamban. Mint ismere­tes, a saigoni amerikai és dél­vietnami hadvezetőség csak 48 órás tűzszünetet helyezett ki­látásba, majd később még ezt a rövid időszakot is lecsökken­tette 36 órára, és kezdetét hét­főn magyar idő szerint dél­előtt 11 órában állapította meg. A holdújév alkalmából a vietnami néphadsereg politi­kai csoportfőnöksége elhatá­rozta, hogy szabadon bocsát a VDK- ban foglyul ejtett három amerikai pilótát. Dél-Vietnamban Thieu elnök hivatala bejelentette, hogy Egyiptomi könnyűbúvárok szombaton megkezdték a Szuezi-csatorna megtisztítását, hogy elhagyhassa a csatornát az a 15 külföldi hajó, amely a tavaly júniusi háborús konf­liktus idején rekedt ott. Hosszan Abbasz Zaki, az EAK külkereskedelmi minisz­tere hazatérve a Szovjetunió­ban tett látogatásáról, közölte, hogy az EAK 20 millió egyip­tomi font értékben fog árut exportálni a Szovjetunióba. A miniszter Moszkvában aláírta a két ország 1968-ra vonatko­zó árucsereforgalmi egyezmé­nyét Az egyezmény keretében a Szovjetunió jelentős mennyiségű búzát is szál­lít az EAK-nak. Tel-Avivban hivatalosan is megerősítették a Dakar elne­vezésű izraeli búvárhajó el­tűnését. A búvárhajó pénteken tűnt el Ciprus nyugati part­jainak közelében, 65 főnyi személyzetével. A búvárhajó felkutatásába bekapcsolódott egy angol romboló, több repü­lőgép és helikopter. Husszein Jordániái király, ugyancsak a holdújév al­kalmából 53 politikai foglyot szabadon bocsátanak, és 334 esetben pedig mérséklik a ki­szabott börtönbüntetést. A dél-vietnami hadszíntéren a tűzszünet életbelépése előtt pénteken egész nap folytató­dott a harc az ország észak­nyugati, részében, a -■ Khe Sanh-i kiszögellésben. Az amerikai tengerészgya­logosok és a szabadság- harcosok közelharcot vív­tak a 965-ös magaslat lá­bánál. Szinte egész nap bombázták az amerikaiak Dak To környékén a szabadságharcosok feltétele­zett állásait. A szabadsághar­cosok még a tűzszünet meg­aki egyhetes hivatalos látoga­tásra érkezett Pakisztánba, pénteken este tartott beszédé­ben kijelentette, ha Izrael nem tesz eleget az ENSZ határoza­tainak, az arab népek kezükbe veszik a közel-keleti helyzet rendezését és „energikusan fognak eljárni A párizsi L’Humanité szom­bati száma, közli, hogy az al­gériai fővárosból érkezett je­lentések szerint a ruibai szak- szervezeti aktivistákkal rend­kívül rosszul bántak letartóz­tatásuk után. Közülük egyese­ket, miután teljesen levetkőz­tették őket, bottal, bikacsökkel verték és a legválogatottabb kegyetlen kínzásoknak vetet­ték alá. A 36 letartóztatott többsé­ge számára a kínzások 17 napon keresztül napjában többször is megismétlőd­tek. A testi kínzásokon kívül válo­gatott sértésekkel is illették és megaláztatásokban részesítet­ték ezeket az aktivistákat, akiknek legtöbbje a felszaba- dítási háború hőse volt így kezdése előtt tüzérségi táma­dást indítottak a Quang Tri városa mellett fekvő újonnan épült amerikai repülőtér el­len, de a támadást a tűzszünet életbelépésének pillanatában abbahagyták. Amerikai részről a DNFF által meghirdetett tűzszünetet figyelmen..kívül hagyva,. .sőt azt. kihasználva, szombaton folytatták a partizánok Khe Sanh körüli feltételezett tábor­helyeinek bombázását. Meg­támadták a szabadságharcosok egyik ütegállását is ebben a térségben, ami hét órával a tűzszünet kezdete után a har­cok kiújulására vezetett. Az amerikai légierő pénte­ken ismét bombázta a VDK területét. például Sergu Abderrahmant, a tervhivatal magas beosztású funkcionáriusát, aki a felsza­badító háború egyik hőse volt, tíz napon át éjjel-nappal hát­rabilincselt kézzel tartották, egyedül sem enni, sem inni nem tudott A marokkói hatóságok meg­tiltották Ali Jatának, a Ma­rokkói Kommunista Párt fő­titkárának, hogy elhagyja Ca­sablancát. Ali Jata Agadirba készült, hogy részt vegyen a múlt hónapban meghalt há­rom forradalmár emlékére rendezett ünnepségeken. Tito jugoszláv elnök szom­baton hatnapos indiai látoga­tásának befejeztével Új-Del­hiből Etiópiába utazott. Indiai tartózkodásakor Tito tárgyalt Indira Gandhi miniszterelnök­kel és az Üj-Delhiben időző Koszigin szovjet kormányfő­vel. Tito úton Indiából Etiópiába leszállt az adeni repülőtéren (Folytatás az 1. oldalról) mutat, hogy a Pueblo mélyen behatolt a KNDK területi vi­zedre, hogy katonai titkok és államtitkok után kémkedjen. A Pueblo-ügy újabb nyilván­való provokációval szaporítja a múltban elkövetett támadá­sok sorát és brutális, nyílt agressziót jelent. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság tudja, hogy számíthat az összes szocialista országoknak, Ázsia és Afrika független népeinek és mind­azoknak a támogatására, akik tiszteletben tartják az igazsá­got — szögezi le a nyilatko­zat. A KCNA hírügynökség je­lentése szerint a dél-koreai Kjönggi tartományban pénte­ken este újabb gerillatámadás CSAK RÖVIDEN... MEGSZŰNIK Csehszlovákia és Románia közt a vízumkö­telezettség. A' COMORE-SZIGETEK- HEZ TARTOZÓ Moroni repü­lőterén orral a földbe ütközött egy utasszállító repülőgép, melynek 15 utasa közül 13 meghalt. SPANYOLORSZÁGBAN február elsejével ismét meg­nyílnak a diákzavargások nyo­mán bezárt egyetemek. AZ EGYESÜLT ÁLLA­MOKBAN az idei influenza- járványnak január 20-ig 122 városban 1177 áldozata volt. BLAIBERG, akin 25 nappal ezelőtt szívátültetés-műtétet hajtottak végre, szombaton el­ső ízben önállóan mosakodott, borotválkozott és öltözködött. és megbeszélést folytatott El- Saabi köztársasági elnökkel. Tito elnök az első külföldi ál­lamfő, aki látogatást tett a Dél-Jemeni Népi Köztársaság­ban. A jugoszláv államfő rövid adeni látogatás után folytatta útját Addisz-Abebába, ahol Hailé Szelasszié, Etiópia csá­szára üdvözölte a repülőtéren. zajlott le. A gerillák rajtaütöt* tek a tisztogató hadművelet­ben résztvevő dél-koreai ka­tonákon, golyózáporral és ké­zigránátokkal árasztották el őket. Charles Bonesteel amerikai tábornok, a Koreában állomá­sozó Öszes amerikai és dél­koreai csapatok parancsnoka szombaton főhadiszállására összehívta az összes katonai vezetőket, hogy megvizsgálják a Pueblo-incidens és a foko­zott gerillatevékenység követ­keztében előállott helyzetet. A tábornok parancsnoksága alá tartozó csapatokat már ko­rábban készültségbe helyezték. A tábornok formailag a Déi- Koreában állomásozó ENSZ- erök parancsnoka és ilyen mi­nőségben adhat parancsokat a dél-koreai hadseregnek is. 9. Egy kedélyes őrmester jött eléjük. Az arca likacsos lett valami lőpor­robbanástól és a fél szeme alig lát­szott ki göröngyös, szivacsos, fehér üregéből. .Bajuszából csak néhány macskaszerű szálat hagyott meg a robbanás. De ettől eltekintve igazán nyájas modorú ember volt. Már messziről integetett a bakák felé, az­után ellépett előttük, tetőtől talpig végignézve őket. — Nagyon meg vagyok elégedve veletek — mondta őszinte elismerés­sel. — Kár volna, ha rendes embe­reket hoznának ide megdögleni, mert itt valamennyien meg fogtok dögöl­ni... Lelépni! Biztató derűs mosollyal intett a katonák felé, és elsietett. Ez volt a fogadtatás, illetve ez volt a Latouret őrmester. Az altiszt kijelölte hálóhelyüket egy hosszú, fehérre meszelt szobá­ban, és a holtfáradt katonák rögtön hozzáláttak, hogy szíjaikat és gomb­jaikat kifényesítsék. Csak Kréta, a hülye dőlt végig vi­gyorogva az ágyon, és elaludt. Ga­lamb felrázta: — Hé! Hülye úr! Végezze el a pa- quetage-t, mert megbüntetik, ha mocskos a gombja. — Nem baj. Volt egy nagybátyám Strassbourgban. aki egyszer a kato­naságnál, mikor pucolni kellett volna a gombjait... — Csak nem akar itt mesélni? Ha réggel nem ragyog a szíja és a gomb­ja, nagyon elbánnak magával. — Nem baj. És visszafeküdt. Galamb megdü- hödött. Egyszerűen lerángatta a zub­bonyát, elvette a holmiját, és meg­pucolta a sajátjával együtt. A többi már régen pihent, mikor Galamb még mindig melegítette a viaszdara­bot a gyufaszál végén, és fényesítet­te vele Kréta derékszíját. Közben barátságtalan dolgokat mondott a hülyéről, aki nyugodtan aludt. ... Valamerre hadiállapot lehetett, mert a rendes kiképzési idő helyett csak négy hétig maradtak Oranban Hogy micsoda menetelés, futólé­pés, szurony- és lőgyakorlatok töltöt­ték ki ezt a négy hetet, az meghalad­ta a legnagyobb pesszimisták elkép­zeléseit is. Latouret őrmester a tikkasztó déli hőségben időnként menetirány ellen végigszaladt a bágyadt soron: — Gyerünk, fiúk, gyerünk!... Mit szóltok majd, ha egyszer komoly menetelésre kerül a sor?... Díszlé­pés! Még csak ez hiányzott! A légió hosszú, nyújtott lábú, don­gó talpú díszlépésében kellett mene­telni. — Gyerünk, drágám! Csapja oda a lábát, csapja oda, a mindenségit neki, nem valcer, ez, hanem menete­lés! Egy-kettő... Futólépés!... Al­tiszt! Azt a pasast tegyék kocsira és ha magához tér. díszőrségen áll a kormányzóság előtt. Galamb önmaga iránt undorral el­telve konstatálta, hogy hízik. A ke­mény katonaélet nem volt szokatlan számára, de a világhírű légionista kiképzésben mégis illett volna kissé közeledni az elmúlás felé. Ezzel szemben az egyetlen ember volt, akinek a szörnyű őrmester ki­menőt engedélyezett a városba a ki­képzés ideje alatt. Ez a vigyorgó, kék szemű taknyos úgy vágja ki a díszlé­pést, hogy szinte beszakad a sivatag alatta, úgy veti súlyba és vállára a fegyvert, mint valami automata ... Hogy a fenébe történt, egyszer csak azt mondta: — Takaródéig elmehet. Ne vigyo­rogjon, mert kiköttetem!... Hosszú sétára indult a kanyargó, mocskos, szűk utcákon, óvatosan át­lépve az úttesten heverő, alvó arabo­kon. Bement egy vályogkunyhóba, ahol kávét mértek. A helyiség négy csupasz falból állt, és egyetlen nyílá­sa volt: a bejárat. Sem szék, sem bútor, sehol, csak egy vén szakállas arab guggolt a földön, parázzsal telt kanna előtt. Kis edényben csészényi vizet forralt, és mikor a katona be­lépett, szó nélkül ráborított a vízre egy kanál kávét. Csak ezután mond­ta: — Szélem ... — Magának is, fiam ... A helyiség három lépés volt szél­iében és ugyanannyi hosszában. Nem nagyobb egy jókora disznóól­nál. És nem is jobb szagú. Csak épp hogy lenyelte a kávét, és kisietett. És most valami egészen különös esemény történt. Ahogy kiért az ajtón, oldalra lé­pett, hogy a kunyhó mellett egy kő­re helyezze a lábát, mert a nadrágszá­rán egy gomb meglazult és most fel akarta varrni. Tű és cérna a legtöbb légionistánál van. Egy leszakadt gombért, egy apró festésért olyan büntetés jár, hogy csak a legelszán- tabbak mulasztják el a szükséges elővigyázatot. Feltette tehát lábát egy téglára, befűzte a cérnát, és megerősítette a gombot. Azután a másikat is szorosabbra varrta. Egyszerre az ujjába szúrt. A válvogkunyhó ajiaján egy né sietett ki. Bizonyos volt benne, hogy mialatt a gombot varrta, nem ment be senki a kávémérésbe. A szűk, csupasz fa­lú helyiségben az imént csak az arab tartózkodott. Nyílás, amelyen valaki másfelől bejöhetett volna, bútor, amely eltakarhat valakit, nem volt a helyiségben. A vén arab sem vál­tozhatott át ifjú nővé, és a mezítelen döngölt agyagföldből sem nőhetett ki e hölgy. Elhatározta, hogy visszamegy a ká­vémérésbe. Hogy jött ki a helyiségből egy nő, aki bent sem volt? Az ajtó zárva volt! Vagy a nő zár­ta be kívülről, vagy, ami valószí­nűbb. az arab reteszelte be. — Mi ez? Csoda? Kísértet? A nő nem látta a katonát, mert azonnal ellenkező irányba fordulva továbbsietett. Fehér lovaglónadrág­ja, lakkcsizmája most tűnik el a sar­kon, amint befordul. Galamb utánasietett. A nő a Fort St. Thérése előtt húzódó külvárosból az európai negyed felé tartott, a hosszú Avenue Magenta deszkaházai között. Megszokhatta a trópust, mert fehér sisakján nem lengett tarkóvé­dő fátyol. A jobb keze fején furcsa, majd­nem szabályos anyajegy volt. Ezt jól látta a légionista, mert a nőt két lé­pés sem választotta el tőle. Ott ment előtte. És a keze fején egy sötét há­romszög alakú folt! A szép sima bő­rön. Különös! (Folytatjuk) Amerika népét, Gárdos Miklós Vietnam Megkezdődött a ho — a harcok folytatódtak Addisz-Abebában Átutazóban rövid adeni látogatás v A KNDK kormánya a Puehlo-incidensről

Next

/
Oldalképek
Tartalom