Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-03 / 1. szám
1968. JANUÁR 3., SZERDA 3 Kisebb a takarmánykészlet - nagyobb gond az átteleltetés Mit tanácsol a megyei főállattenyésztó ? 25 asszony a gyúrótáblánál Bedolgozók Ilernádon Január 10-én huszonöt asszony áll rajthoz — pardon — a gyúrótáblához Herná- don a Március 15 TermelőÁ közérdek alapján kezdeményezünk Beszélgetés dr. Pesta Lászlóval, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága elnökével Statisztika is bizonyítja: minél hidegebb az istálló vagy az ól, annál több táplálékot fogyaszt az állat. Más szóval: „kedvezőtlenebb a takarmány- értékesülés”. Az idei aszályos nyár bizony alaposan megnyirbálta a hozamokat, nem sikerültek a másodvetések, kevesebb kukorica termett, sok közös gazdaságban szűkös a takar- mánykészlet. Kovács Iván megyei főállattenyésző szerint nagyobb körültekintést igényel az állomány áttelelte- tése. Bár a rászoruló termelő- szövetkezetek most is kapnak, vagy kaptak állami segítséget, a terméskiesést mégsem tudják teljes egészében, központi készletből fedezni. Ilyen körülmények között a gazdaságok saját érdeke, hogy az állattenyésztők, állatgondozók, de maguk a vezetők is keressék azokat a lehetőségeket, amelyekkel enyhíteni tudják a takarmánygondot. Többek között hasznos „pótlók” a kukoricaszár. Annak idején többször is felhívták az illetékes megyei vezetők a szövetkezetiek figyelmét a gondos betakarításra. Minthogy a tél beállt a mezőkről már nem kap utánpótlást a takarmányos, megkülönböztetett figyelmet igényel az ésszerű felhasználás. Ennek jó segédeszköze a takarmánymérleg. Célszerű hogy az állat, fajának, szükségletének és a termelésének megfelelő táplálékot kapja. Egyszerű eljárással 10—15 százalékkal is növelhető a takarmány hatékonysága, karbamidös, vagy szalmiákos etetéssel. A jóminöségű pillangós és réti szénából érdemes lisztet készíteni. Ez a szarvas- marha abrakigényének 25 százalékát, sertésnél a 10—15, míg a baromfinál a 2—3 százalékot pótolhatja. Ezenkívül is sok olyan módszer, eljárás áll az állattenyésztők rendelkezésére, amit ajánlatos igénybe venni. Fontos szerepük van ezekben a hónapokban a férőhelyeknek. Ahol eddig nem végezték el a téliesítést — különösen most már, hogy a kinti munkák véget értek — még mindig sokat tehetnek a kedvezőbb tartási körülmények kialakításáért. Ajánlatos felülvizsgálni az épületek födéméit, a lég- téresökkentés lehetőségét és megszüntetni a huzatot, rendbehozni az ajtókat, ablakokat, a szellőztető berendezést. A szakirodalom bőséges útmutatást ad a gazdaságok vezetőinek, szakembereinek valamennyi, az átteleltetést vagy a téliesítést érintő probléma megoldásához. Beállt a tél, födél alá szorult a jószág, s nem mindegy hogyan vészeli át a mostoha hónapokat az állatállomány. s. p. szövetkezet tagjai közül. Kopányi Imre főkönyvelő elmondta, hogy nyolctojásos, finom tésztát készítenek, és egyelőre 25 nő remekelhet az eperlevél, kiskocka, csigatészta gyártásában. Ha később úgy látják, hogy nő a kereslet és tojásuk is lesz elegendő, fokozzák a mennyiséget. Májusig, míg a nagy munkák kinn a földeken meg nem kezdődnek, napi 150— 200 kilónyi tésztát gyúrnak. Értékesítésére a Karcagi Földművesszövetkezettel kötöttek megállapodást, de érdeklődik iránta a nagy-budapesti és soroksári általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet is. Mintegy 500 mázsát hajlandók átvenni. A készárút ízléses emblémával ellátott, 25 dekás celofánzacskóban hozzák forgalomba. — Még lakásüggyel is foglalkozunk — mondja dr. Pesta László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke. A kijelentés meglep. Az ismeretes, hogy a választók egyéni sérelmekkel is felkereshetik a képviselőket. De hogy az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága személyes panaszokat, köztük lakásügyeket is tanulmányozzon — az meglep. — Megírhatom az újságban is? Elözönlik majd a leveleket a bizottsági tagokat. — Nyugodtan írja — válaszolja. — Mondanom sem kell, hogy fellebbezési ügyekkel nem törődhetünk, nem vagyunk „fellebbezési fórum’’. Az ilyen leveleket továbbküld- jük az illetékes tanácsoknak. De a különös eseteket megvizsgáljuk. Szolnokról egy dolgozó asszony elpanaszolta, Az év első újszülöttje, Mak- láry Gyöngyike, 0 óra 0 perckor jelentkezett hangos sírással az újpesti kórház szülőotthonában. Az édesanya, akinek Gyöngyi második gyermeke, az Ojpesti Finombőrgyár betanított munkása. Az Állami Biztosító húszezer forintos kötvényét újév délelőttjén Erős Rezső osztályvezető adta át a boldog mamának. hogy egyetlen szobában él-1 nek öten, egyik gyereke másfél éves, a másikat akkor várta. Munkahelyén többször is kitüntették Az ügyben a megyei tanácshoz fordultunk, azóta meg is kapta a lakást. A parlamenti élet legjelentősebb eseménye a teljes ülés. Minden évben általában négyszer ül össze az országgyűlés. De a „gótikus házban’’ közben sem szünetel a munka. Újabban mind többször ad hírt a sajtó a bizottsági ülések vitáiról. Az országgyűlés talán legismertebb állandó bizottsága a szociális és egészségügyi. S talán éppen ezért itt mérhető le a legérzékletesebben a parlamenti demokratizmus sokoldalúsága is. — Sok levelet kapunk — mondja dr. Pesta László, akit az idén választottak meg negyedszer a szociális és egészségügyi bizottság elnökének —, természetes, hogy nemcsak közérdekű, hanem személyes ügyekben is. Nem ismerünk merev határokat, mert gyakran az egyéni panasz is lehet közérdekű. így tudtuk meg például, levelek nyomán, hogy több helyen a szövetkezetek megfosztották a gyerekgondozási segély felvételének lehetőségétől a szerződéses dolgozókat. Olyan szerződéseket kötöttek, amelyek pontosan akkor jártak le, amikor a segély már esedékes lett volna. Ez a jelenség is példázza, hogy a személyes levél közérdekű lehet. Hiszen bizottsági feladat az is, hogy ellenőrizzük a szociális és egészségügyi rendelkezések megvalósítását. — Mi lesz a bejelentések, javaslatok sorsa? — Előfordul, hogy egyszerű intézkedéssel segíteni tudunk. Ilyen esetben véleményünket tudatjuk az illetékes szervvel. Olykor a javaslat megvalósításához nagyobb idő kell. Egyik közérdekű levélben a választó kifogásolta, hogy megyéjükmény azt adja, amiért létrehozták. Már az első pillanatokban sem állhatja meg a látogató, hogy ne lelkesedjen a télen sem elhanyagolt kertért, a berendezésben megvalósult jóízlésért, a fürdőszobáért, a világos tanulóhelyiségekért, a kissé zsúfolt, de barátságos hálótermekért, a betegeket elkülönítő szobáért, a váltás előtt is hófehér ágyneműért. Mindez azt bizonyítja számára, hogy viszonylag kedvezőtlen anyagi és építkezési adottságok között is lehet kitűnő színvonalat teremteni. A gyerekek egyötöde soha nem volt moziban, körülbelül ugyanannyinál nem volt otthon rádió, televíziót pedig mindössze ketten láttak közülük. Itt televíziót, lemezjátszót, egy kis könyvtár alapjait, labdát, diavetítőket találtak. Szüleik havonta átlag 100 forintot fizetnek a kollégiumi ellátásért... Az épületet elég megviselt állapotban, júniusban kapta meg a városi művelődési osztály. Ismervén az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltató ágak tempóját, dicsérje az építkezésben, berendezésben közreműködő vállalatokat, hogy az intézet az ősszel már megnyithatta ajtaját. Megértette mindenki, milyen fontos dologról van szó. Megértette később is. A szülők egy részét foglalkoztató állami gazdaság a hétvégeken gépkocsit küld a hazalátogató diákokért. Mikuláskor, az első itteni ünnepségükre a környékbeli termelő- szövetkezetek ajándékcsomaggal kedveskedtek minden gyereknek. Kis Lajos igazgató meséli, hogy a nyáron még az érintett szülők egyharmada erélyesen ellenezte a gyerekek beköltözését. Kik ezek a tiszteletre méltó, dolgos tanyasi emberek, akiknek egy része mégsem tudta felfogná, miért óhatatlan, hogy a gyermekeik már más körülmények között nevelkedjenek? Régen négy-öt holdas emberek — csak azok értek ei közülük némileg jobb módot, akik zöldséggel, gyümölccsel foglalkoztak. Vagy volt ma- jorsági cselédek. A kollektivizálás után tsz-tagok, állami gazdaságbeli dolgozók, gyári munkások. A kollégium hírére szárnyra kapott közöttük: „Havi háromnégyszáz forintot kell fizetni egy gyerekért!” „Csak nájlon fehérneművel engedik be őket.” Végül az érvek hatására hat szülő maradt ellenzékben. De ők aztán elmentek a pártszervezetekhez, a tanácshoz, a Művelődésügyi Minisztériumba. És a helyi ügyvédi munkaközösségbe ... Egyikük fellebbező leveléből: „A tanyai gyerekek számára továbbra is megfelel az a tanítás, ami eddig. Aki pedig buta gyerek, az a városi iskolában is csak olyan buta lesz, és csak megbuktassák ott is. A kapáláshoz nem kell semmi. Azt a kis pénzt meg tudjuk számolni kultúra nélkül is. A tsz-ben meg más munkalehetőségre nem is számíthatnak a mi gyerekeink, mint hogy kidobják őket kapálni. Azért nincs semmi értelme, hogy taníttassuk a gyerekeinket városi iskolában. Megtanulja a do- logtalan életmódot, aztán amikor visszakerül a gyerek a szülő kezébe, nem megy dolgozni, mert csak a dologundora van. Mert minden háznál szükség van a tanyasi gyerekre mert már a 10 éven felüli gyereket fel lehet többféle munkára használni, mert a gyerek nemcsak azért van, hogy neveljük az állam javára, és a saját sarcolásunkra. Alig várjuk, hogy akkorára megnőjenek, hogy legalább már elvégzi a főzést, takarítást, jószágot megetetik, meg ahol van kisebb gyerek, azt ott is lehet hagyni...” — és így tovább. Ma már valamennyi érintett szülő be szeretné íratni a kollégiumba a gyereket, és a létszám egyelőre: megtelt! A felső tagozatos gyerekek számára a körzetesítés után külön osztályokat szerveztek új iskolájukban. Ezekben a követelmény ugyanaz, mint a többi párhuzamos osztályban, de az előadások hozzájuk alkalmazkodnak — nem is lehetne másként, hiszen például oroszt még egyáltalán nem tanultak —, és általában több időt, fáradságot szentelnek rájuk, figyelembe véve hátrányos indulásukat. Hogy meg tudjanak felelni a számukra magas tanulmányi követelményeknek: ezért hozták létre ezt a kollégiumot is. Ezért alkalmaztak itt négy nevelőt — 54 gyerek mellé —, ezért tartanak kollégiumban naponta magyarázattal, felel- tetéssel egybekötött háromórás tanulószobai foglalkozást... De itt álljunk meg. A gyerekek, akik eddig otthon több órai gyaloglás után, és a házkörüli munkában is elfáradva, legfeljebb, ha este tanultak egy félórát a petróleumlámpa mellett, nehezen illeszkednek be egy ilyen nagy koncentrációt kívánó szellemi fegyelembe. Erre ránevelni őket —, „mellékes” — plusz feladat. Mellékes? A pedagógia területére értünk. Elég összehasonlítani az idézett levél írójának szemléletét mindazzal, amit a gyermekeknek kell a magukévá tenniük, hogy megállapítsuk: az elsajátítandó anyag új világkép is számukra. A megismeréséhez, birtoklásához vezető út a tanulás, de hogy beleilleszkedjenek az új világképbe, hogy élni tudjanak vele — ahhoz már nevelésre van szükség. Persze, nehezen állnak át a városi, kollégiumi életre: arra, hogy főzeléket esznek, a nagyobb lányok milyen frizurát csináltassanak a fodrásznál, feleleteik megfogalmazása, leveleik stílusa — megannyi új probléma. Annyira új, hogy két hónap tán a kitűnő körülmények közé került gyerekekből 10-nek, 15-nek a tanulmányi eredménye visszaesett — ugyanakkor tizenkettőé emelt- kedett. Lebecsülnénk a személyiséget, és törvényszerű, érzékeny reagálását minden mozgásra, változásra, ha csodálkoznánk ezen. Új életükben nem csak kaptak, de egy kicsit vesztettek is. Például romantikát. „Otthon, este, asztalt táncoltattak a szüleim és a szomszédok. Az a fontos, hogy vasszeg nélküli asztal legyen. Mozgott és ugrált. Én hiszek benne.” „Nálunk sokszor éjfélig vendégség volt. Hogy miként tudt- tak hazajutni a vendégek? Hát nem tetszik tudni, hogy a tanyán soha nincs sötét? Világít az ég, a hold, a csillagok.” „Ilyenkor télen az egész tanya egy óriási korcsolyapálya.” „Hiányzik a házimunka. Ha az ember otthon bekapálta a földet, megművelte a paradicsomot, akkor látta az eredményét. Tanulunk politechnikát, zárakat javítunk, meg mindent, de a politechnikát osztályozzák, és ha az ember fél, hogy milyen jegyet kap, akkor az már nem játék.” És nyertek, rengeteget. Romantikát is. Nincs vasfegyelem: naponta kapnak kimenőt a városba. Csoportosan elmehetnek moziba. Nevelőik javasolják a filmeket. A Stan és Pan, a Háború és béke nagyon tetszett... A lányok segítenek a takarításnál. Van itt egy ezermester bácsi: le nem lehet szedni róla a fiúkat. Csak a kertben már 450 órát dolgoztak. Tervek: barkácsoló szakkör. Asztalitenisz. Kosárlabda, röplabda. És örömmel kapnak az ötleten újra fogékony, lelkes tanáraik, amikor azt ajánlom: rendezzenek képzőművészeti kiállítást reprodukciókból. És, hogy tudatosan fejlesszék tovább diákjaik zenei műveltségét, amelyet az élő népdal alapozott meg. Érzik ők is, mi a feladatuk: ezek a gyerekek most éppen életformát váltanak, mert a régivel az ő generációjuk már nem tudna boldogulni. Hozzá kell segíteni őket, hogy minél mélyebben gazdagodjanak, egészen egy új, korszerű teljességig. Hogy a kultúra, műveltség, tudás majd ne csak egy technikai világunkban szükségszerűen felrakódott külső máz legyen rajtuk, hanem belső sajátjukká váljon. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, tiszta szívből kívánunk jó munkát e gyerekeknek, és nevelőiknek. Padányi Anna ben kevés az öregek napközi otthona. Úgy véljük, az otthon nagyon hasznos, különösen ha nap közben meleg ételt is tudnak adni, s még jobb, ha megfelelő foglalkoztatást is biztosítanak az öregeknek. A megvalósítás módját a helyi lehetőségek határozhatják meg. Volt olyan javaslat is, amelyből országos mozgalom lett. A Somogy megyei Tanács egészség- ügyi bizottsága kérte, hogy foglalkozzunk az iskolai higiéniával és az egészségügyi neveléssel. Ennek nyomán a kulturális bizottság tagjaival együtt megvitattuk a kérdést, és ajánlásainkat megküldtük a megyei tanácsoknak. Az ügyet később újra elővettük és megállapíthattuk, hogy javaslatainkra a tanácsok sok fontos intézkedést hoztak. De elmondhatom azt is, hogy a bizottság munkájába vágó minden közérdekű tapasztalat, javaslat tükröződhet kezdeményezéseinkben. — Miben nyilvánul meg a bizottság kezdeményező szerepe? — A bizottság törvényt kezdeményezhet, rendelkezések, intézkedések megtételét ajánlhatja az állami szerveknek. Sarkalatos joga, hogy az évi költségvetés egészségügyi és szociális részét előzetesen megvitassa. Az 1967. évi költségvetés tárgyalásakor bizottsági javaslatra fogadta el az országgyűlés, hogy bőmtsék a bölcsődei és óvodai férőhelyek számát. A munka fontos új vonása, hogy az idén októberben még az előkészítés szakaszában megismerhette a bizottság a tárca költségvetési elképzeléseit. Természetesen, a költségvetés parlamenti tárgyalása előtt ismét megvitatjuk az előterjesztést. A bizottság joga az is, hogy a parlamenti ülésszakok között saját kezdeményezésre egy-egy fontos kérdést napirendre tűzzön. Ez történt, amikor nemrég megvitattuk a csökkent munkaképességűekkel való foglalkozást. Albizottságot választottunk, hogy megvizsgálja: hogyan hajtják végre az elmebetegek és az alkoholisták gondozásáról szóló rendelkezéseket. Másik albizottság az ifjúság egészségügyi nevelését tanulmányozta. Mindkét albi- zottsági előterjesztést az idén vitatjuk meg. Több más kérdés is szerepel a bizottság ez évi munkatervében. Ez is mutatja, hogy most az új évben nemcsak a bizottság kezdeményező. ellenőrző szerepe nő, hanem tevékenysége ismét széleskörű érdeklődést válthat ki. Aczél Kovách Tamás Felvételre keresünk: vasszerkezeti lakatost, szerelőlakatost, kazánkovácsot, autogén- hegesztő szakmunkásokat, betanított lakatost és segédmunkást. SZÁLLÁS VIDÉKEN BIZTOSÍTVA, UTAZÁSRÓL GONDOSKODUNK! Jelentkezés a MAGYAR HAJÓ- ÉS DARUGYÁRBAN, Budapest XIII., Meder út 9. vagy a SZÁZHALOMBATTAI ERŐMŰ DARUGYÁRI KIRENDELTSÉGÉN Nagy Lajos építésvezetőnél
