Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-21 / 17. szám
1968. JANUAR 21., VASÁRNAP imfrfaP 7 A múzsák fája betonból Nagy feltűnési kellett az új düsseldorfi színház, a Schauspielhaus, merész belső kiképzése. Mindössze egyetlen táma- *szón nyugszik a ferdén magasba ívelő nézőtér s az egész azt a benyomást kelti, mintha az ember egy hatalmas fatörzzsel és ennek messze szétágazó gallyaival állna szemben. Ezért is nevezték el a felavatási ünnepségre meghívott vendégek,( Bernhard Pfau építésznek ezt a konstrukcióját, a múzsák fájának. A fa „ágai” alatt a szünetekben, 1969-től kezdve — telt ház esetén — 1006 személy sétálhat. TUDOMÁNY - TECHNIKA DOPPING VAGY MEREG? Szívjunk — Több mint 300 éve annak, hogy a dohány Európában meghonosodott. Eleinte a dohányzást nem tartották ártalmasnak, sőt bizonyos gyógyító hatást is tulajdonítottak neki. Ügy vélekedtek róla, hogy csillapítóan hat az idegekre, javítja az emésztést, élénkíti a szellemi munkát. Csakhamar azonban rájöttek, hogy a dohánynövényben igen erős méreg van, amely károsítja az idegrendszert és a vérkeringés szerveit. A nikotin a dohánylevelekben, mint azok alkaloidja fordul elő. A száraz, nyers dohánygyártmányok és levelek kb. 0,C-tól 8 százalékig tartalmazzák a nikotint. Érdekes, hogy a legtöbb nikotin az olcsó dohányfajtákban, míg a legkevesebb a legjobb és legfinomabb do- hányneműekben található. Már 4 centigramm nikotin a légzőközpont bénítása miatt halált okoz. A nikotin mérgező hatása főképpen a szívvel kapcsolatban okoz káros tüneteket: szívdobogással, szívtáji nyomással, a bal karba kisugárzó fájdalmakkal jár. A dohányzás hatására nagyobb mennyiségben kerül adrenalin a vérkeringésbe. Az adrenalin pedig érszűkületet okoz, emiatt megnehezedik á szív munkája. A vérnyomás is efnelkedik. A vércukor mennyiségének emelkedése és csökkenése is kimutatható. Tudományosan bizonyították: a súlyos következményekkel, esetleg, a láb am~ putációjával járó érszűkület! betegség kialakulása a dohányzással kapcsolatos. Hiba volna azonban, ha a vérkeringési szervek megbetegedésének gyakoribb előfordulását és az ebből származó magasabb halálozási arányszámokat csak a dohányzás számlájára írnánk. A mérgező adaghoz előbb- utóbb hozzászokik a szervezet. Bár az emberek ismerik a dohányzás ártalmait, mégsem tudnak lemondani róla. Hivatkoznak arra, hogy az orvosok legtöbbje is erős dohányos. Vannak magas kort elért emberek, akik egész életükben erős dohányosok voltak, és mégsem betegedtek meg. Arra a kérdésre, hogy kinek árt a dohányzás és kinek nem, nehéz egyértelmű választ adni. Talán semmiről sem írtak annyit, mint éppen a dohányzásról, jót és rosszat egyaránt. A dohányzók jóval többen vannak, mint a nemdohányzók. A nagy vitát: szívjunk, ne szívjunk — nem lehel eldönteni. Akinek a szervezete érzékenyen reagál a dohányzásra, az feltétlenül szokjon le róla. Ehhez természetesen nagy akaraterőre van szükség. Nem elegendő csökkenteni a dohánysást, abba kell hagyni. A „szakértők” óvják a dohányost attól, hogy reggel éhgyomorra rágyújtson. Az első szippantás „szertartását” a reggelizés utánra, kell áttenni. Min derül a külföld? Egy férfi elment az orvoshoz és panaszkodott, hogy fáj a bokája. Az orvos alapos vizsgálat után megkérdezte: — Mióta vannak fájdalmai? — Két hete — válaszolt a beteg. — Ember! Magának eltört a bokája. Miért nem jött hamarabb? — Tudja doktor úr, a feleségem miatt nem mertem szólni. Mindig, amikor fáj valamim, azt mondja nekem: „Benedek, most aztán éppen ideje, hogy leszokj a dohányzásról”. Dr. Marék Antal A föici legöregebb fái A fák élettartama igen változatos. Az akácfa néhány évtizedig, a nyárfa mintegy száz évig, a tölgyek, a hars ezer éves korig is megél. A legöregebb kort eddig az amerikai mammutfák érték el. Kaliforniában az egyik fának a korát 4200 évben állapították meg. A Szaharában 80 db. tűlevelű fafajt fedeztek fel és megállapították, hogy ezek a ciprusféíék — kitűnően alkalmazkodva a Szahara éghajlatához — jelenleg a föld legöregebb fái: mintegy 4700 évesek. Különleges szegecsek A „klasszikus” szegecskötések ma is használatosak a vas- és fémszerkezeteknél, valamint a gépjárműgyártásnál: egy-egy gyártmány elkészítéséhez gyakran több százezer vagy több millió szegecsre van szükség. A járműgyártásban, valamint a villamos- és elektronikus készülékgyártásban újfajta szegecs- típusok alakultak ki: olyan helyek is javíthatók szegecseiével, ahol a gyámfej megfogására és megtartására helyhiány miatt nincs lehetőség. Ilyen különleges szegecseket alkalmadnak az autóbuszok és vasúti vagonok sarokkötéseinél, valamint a repülőgépeknél a szárny és a vezérsík kötéseinél. I Édes" történet Az ókori.irodaim:, emlékekből kitűnik, hogy már jóval időszámításunk előtt isrderték a cukornádból kipréselhető édes levet, amelyet Nagy Sándor egyik aivezáre „méhek nélkül létrehozható méz”-ként említett meg a följegyzéseiben. Az irodalmi emlékek tanús ága szerint a cukornád- szirupból való „kő-méz” készítését mintegy 1600 évvel ezelőtt Indiában kezdték el (sokáig „indiai só”-nak is nevezték). Indiából, Perzsián és Egyiptomon keresztül jutott el Európába a cukornád, s ezzel együtt a cukorkászítés módja 1290 körül. Amerikába maga Kolumbusz juttatta el a cukornádat, ami ott meghonosodott. A 16. század közepén Kuba óriási cukornádültetvényei már ontották a nyerscukrot Európába. A cukorrépa „hajnala” A cukor históriája akkor virradt fel, amikor a XIX. szádad elején Napóleon zárlatot kényszsrített Európa országaira a gyarmatáruk behozatalában. Földrészünk ekkor cukor nélkül maradt volna, ha már korábban fel nem fedezik, hogy a cukor nemcsak nádból, hanem répából is elő- állítiiató. Igen ám, de míg a répa akkori cukortartalma mindössze 1 százalék volt, addig a nád 14—16 százaléknyi cukrot tartalmazott. A feladat tehát az volt, hogy nemesítéssel fokozzák a répa cukortartalmát. Az erőfeszítés sikerét bizonyítja1, hogy a jelenlegi cukorrépák 17—20 százaléknyi cukrot tartalmaznak. Azt hihetnénk, hogy időközben a répacukor világszerte döntő győzelmet aratott a nádcukor felett, pedig ez nem így van. 1840-ben a gyártott cukor 95,3 százaléka még cukornádból készült. A századfordulón viszont a világfoDiákoktató gép Az „Ogonyok—2” oldatosé- végzett a diák. A megoldás he- peí a Kije1, i egyetem számi- lyességét csengőszó jelzi, főközpontjának mérnökei konstruálták. A gépezet segítséget nyújt a diákoknak geometriai, elméleti-mechanikai, anyagellenáí ási elektrotechnikai, grafikai feladataik megoldásában. gyász tásnak már 46,6. százalékát á „répacukorgyáraik” szolgáltatták. Ezt követően a nádcukor részesedése ismét növekedett, jelenleg a világtermelésnek mintegy kétharmada nád-, egyharmada répacukor. A cukornád termesztése sokkal egyszerűbb a cukorrépáéinál. A nádat nem magról vetik, hanem dugvá- nyozzák, és évelő jellegét a legutóbbi időben annyira fejlesztették, hogy ma már 10— ÍZ éven át is termést hoz új- radugványozás nélkül. És ha ez egyik évben lábon hagyják is, a következő évben is learatható. A cukorrépával ennél sokkal több munka van. A szakemberek véleménye szerint a világ cukorfogyasztása évenként 4—5 százalékkal nő. A fejenkénti átlagos évi cukorfogyasztás felső határa körülbelül 50 kg. Ezt ma még kevés ország érte el a világon. Hazánkban 1929-ben 10 kg, 1938-ban 10,4 kg, 1966-ban pedig már 25 kg-o>t meghaladó mennyiség volt az egy főre jutó cukorfogyasztás. Könnyelműség Volna azt állítani, hogy a dohányzás .ártalmatlan. Egyetlen fiatal sem azért dohányzik, mintha jólesne neki. Eleinte toám^s, csak - legénykedésből gy'ujt„.ráv ■ Az.^ianzási, ösztön, a tilalom iag&i-iő hatása aztán a dohányzás: ismételt megkísérlésére bírja. A heveny nikotinmérgezés V tünetei senkinél sem tapasztalhatók olyan élénken, mint a fejlődésben lévő fiatal szervezetnél. Ezek: hányás, hasmenés, fejfájás, szívdobogás, gyomor-, bélgörcsök, erős sápadtság. A tünetek komoly figyelmeztetésül szolgálhatnak a fiatalok számára. A krónikus nikotinmérgezést magunkon is tapasztalhatjuk, amikor a megszokottnál többet szívunk. Tünetei: fejfájás, szédülés, hányás, hasmenés és köhögés. A nők ma már kiterjedten hódolnak a dohányzás szenvedélyének, sőt sokkal szenvedélyesebben dohányoznak, mint a férfiak. V/intz professzor tapasztalata szerint a dohányzó nők bőre sokkal petyhüdtebb, fakóbb és öregesebb, mint a nemdohányzóké. Németországban újabban azt is kiderítették, hogy nőknél nem egyszer a meddőség az erős dohányzás következménye. A terhes nők pedig vétkeznek születendő gyermekeik ellen, ha dohányoznak. A „pedagógus-gép” a következőképpen működik: ha a diák nem tudja önállóan megoldani a feladatot, megnyomja a megfelelő gombot, s a tényiábián megjelenik a szö- reginagyai ázat. Ez tájékoztatást ad a feladat további megoldásáról, meghatározza a megoldás módszerét és a szükséges szakirodalmat. Ha ez sem elegendő, a gép rajzban ad magyarázatot. A tananyag csupán aktív tanulás útján marad meg jól az emlékezetben, amikor az ember nemcsak egyszerűen átnézi a kész megoldást, hanem maga keresi meg. A gép az aktív tanulás ilyen módszerére szoktatja a diákot. A következő lépést csak akkor súgja” meg, amikor minden megelőző műveletet clMitől lesz óriás a libamáj? Fontos a ludak egészséges, jó elhelyezése Egyre nő a baromfi jelentősége az állattartásban. Gyorsan szaporítható, ugrásszerűen növelhető az állomány. Vonatkozik ez az egyik leghasznosabb, igen sokoldalúan ériékesíthető baromfinkra, a libára is. A liba hasznot hajt húsával, zsírjával, májával (!) és tollával. Manapság inkább a libamájtermelés „mellékterméke” a hízott liba összes többi része. A libamáj fontos exportcikkünk, amely jól megállja helyét az élelmiszervilágpiacon is. A hústermelésben megfelelő a 4—6 hónapos korban 5—7 kg súlyra növelt pecsenyeliba is, de a libamáj-termelésre csak a nagyobb, hizlalt ludak alkalmasak. Mi ennek az oka? A libamáj nem más, mint a „túlhizlalt” lúd funkcionális zavar következtében elzsírosodott, kórosan megváltozott szerve. Ezt csupán töméssel érhetjük el, s ennek , is csak legutolsó szakaszában következik be a máj szöveteinek zsírral való telítődése. Az első osztályú libamáj 400 g-nál súlyosabb, sárgás-rózsaszínű, és rugalmas tapintású. A húsos tapintású, kis libamáj az úgynevezett pacalmáj. A libanevelés sok országban, közöttük Magyarországon is, a legutóbbi időkig jellegzetesen háztáji munka volt. De megvannak ennek a nagyüzemi feltételei is. Kiskunfélegyházán például önálló lúdtenyésztő tái-sulást hoztak létre, ahol újfajta tömőgépekkel kísérleteznek. Fémcsövek helyett műanyag-szerelékkel kerülik el a nyelőcső- és begysérülést. A gumikerekeken gyorsan mozgó gépekkel 30 másodpercre csökkentették a korábbi 5—6 perces kézi tő més idejét. Nem lebecsülendő a liba fontos „termékének”, a tolinak a haszna sem. A kereskedelemben forgalomban levő toll 90%-a a lúdtoll. A ludakat 3, 5 és 7 hónapos korban kopaszt ják. A legértékesebb a második és a harmadik tépés eredménye. Csak érett, rugalmas, nem tokos, de szagtalan és fényes tollat szabad tépni. á. i
