Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-21 / 17. szám

19G8. JANUAR 21., VASÄRNAP nsr iirxvr.i ic^irfap A TSZ-EK ES AZ AKÖV Ki szdllft? Mit szállít? Hogyan szállít? Kihasználatlan lehetőségek Az 1. számú Autóközlekedési Vállalatnak — a megye te­rületén — 15 helyen van üzemegysége, illetve főnöksége, kiren­deltsége vagy fuvarvállaló irodája. Gépkocsiparkjával, szerve­zettségével elsősorban a termelőszövetkezetek fuvarigényeit igyekezne kielégíteni. Csakhogy igény a tsz-ek részéről az utolsó három évben, mint ezt Both József, a Pest megyei szál­lítási bizottság titkárságának vezetője elmondta, még a nyári és az őszi csúcsforgalmi időben sem igen jelentkezett. Vajon miért? Tovább az orrunknál A kérdésre először a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyán kerestük a választ. Paukó Árpád műszaki felügyelőnél. — Az igényelt tehergépko­csikra az AKÖV-vesl legalább két héttel előbb szerződést kell kötni — közölte. — Az időjárás szeszélyeinek kitett tsz-ek azonban nem mindent látnak előre. Ha valamilyen terményből a tervezettnél töb­bet adott bizonyos földterü­let, ez is csak betakarítás közben derül ki. Ráadásul az AKÖV folyamatosságot köve­tel. Mindez nehézségek elé ál­lítja a tsz-eket Az évekkel ezelőtti rossz tapasztalatok is kedvüket szegték: volt idő Ugyanis, amikor az Autó- közlekedési Vállalat nem tudta kielégíteni az igénye­ket ... Előfordul, hogy el­romlik a kombájn, nincs szál­lítandó termény, de a szer­ződésileg lekötött gépkocsi­kat akkor is meg kell fi­zetni ... A tengelytörést gyakran előidéző, kezdetle­ges tsz-bekötőutaktói, mint a fűztől, úgy félnek a gép­kocsivezetők... Az AKÖV rakodót sem ad, és csúcsidő­ben gyors kisegítő fuvarok­ról csak heliyel-közzel tud gondoskodni. A tsz-ek tehát arra törekednek, hogy saját gépkocsijaikkal szállítsanak. 1965-ben még csak 6, két éve 48, tavaly pedig már 69 új tehergépkocsit vásárolt a me- Éye 180 tsz-e. Eddig össze- ísn 379-et szereztek be. — Előfordult, hogy kárba- inent a termény . egy része, mégsem fordultak az AKÖV- hoz? — Ilyen esetről nincs tu- . fiomásunk. Egyes tsz-ek azon­ban, például a nagykátai já­rásban, az optimális időn túl fejezték be az őszi szán- tást-vetést, mert gépeiket Szállításra használták. így ki tudják mutatni, mit „spó­roltak” a szállítóeszközökön, fie azzal nem számolnak, hogy ésetleg mit veszítenek jövőre áz őszi munkák késői elvég­zésének következtében. Több gép kellene A Nagykátai Járási Tanács ínezőgazdasági osztályán jár­tunk ezután. Itt Nagyváthy János közgazdasági szakfel­ügyeleti csoportvezető volt a f ..1 világosítónk. — A minap szám/bavettük a rendelkezésünkre álló gépe­ket, és megállapítottuk: ahhoz, hogy optimális időben végez­hessük el egy-egy, a tava­lyihoz hasonló termelési ered­ményekkel záruló év után az őszi munkát, a meglevő 410 traktoron és 50 tehergép­kocsin kívül, még 150—200 erőgépre és 30—40 tehergép­kocsira lenne szükségünk — mondotta. — Körülbelül 80 ezer normálholdnyi munka- mennyiség marad szeptember­ben, októberben és novem­berben gépi kapacitással le- fedezetlen. Ennek ellenére a járás tsz-ei sokkal jobban végeztéi el ez alkalommal az őszi munkát, mint a koráb­bi > években bármikor. Ter­mészetesen a kedvező idő- tárás segítette őket. — S az AKÖV nem tudott tolna segíteni? — A tápiógyörgyei Zöld Mező Tsz-ből például engem kérték meg az ősszel, szerez­zek nekik, huzamosabb idő­re, 5—6 AKÖV-kocsit. Há­romszáznyolc vanhét holdról ezer vagon cukorrépát taka­rítottak be. Telefonálgat­tunk, de az AKÖV-nél min­den kocsi használatban volt, a cukorrépa elszállítása így elhúzódott. A legfőbb prob­léma tehát az, hogy a hirte­len, váratlan igényeket az AKÖV nem tudja kielégíteni. Hasonlóképpen nyilatkozott Vermes Győző, a tápióbicskei Április 4 Tsz főagronómusa is. — Tavaly, aratás idején, és októberben kértünk az AKÖV- től egy-egy kocsit — emlé­kezett vissza. — Nemcsak Nagykátára, de még Pestre is telefonáltunk, mert a mi gépjárműveink egyike leállt. Hiába volt minden. Egyéb­ként el vagyunk látva teher­gépkocsival, az AKÖV-öt rendszeresen sosem vettük igénybe. Veres Mihály, a tápiószől- lősi Uj Barázda Tsz és Kó- kai Márton, a szentlőrincká- tai Uj világ Tsz elnöke ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy csúcsidőkben a rendkí­vüli igények kilégítése lenne a fontos, és az AKÖV azokkal boldogul a legkevésbé. Jó üzlet a szállítás Az 1. számú Autóközleke­dési Vállalat Tüköry utcai központjában határozottan ál­lították, hogy négyezer te­hergépkocsijukból rendkívüli, úgynevezett beugró fuvaro- kat is tudnak vállalni. Per­sze, nem mindig, de szomba­tonként és vasárnaponként feltétlenül. Felhívták figyel­münket arra is, hogy a fővá­ros és Pest megye tsz-ei 10 750 TEFU-menetokmányt hasz­náltak fel az elmúlt évben, április elseje és december 31-e között, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi fuvart vál­laltak mások részére. Felis­merték, hogy jó üzlet a szál­lítás. A tóalmási Lenin Tsz- nek is van például szállítási melléküzeme. Hát most Kovács Pál tó­almási főagronómusé a szó: — Az utóbbi években, sze­zonidőben, csak a szerződött kocsikat tudta biztosítani az AKÖV. Jó darabig a környék­beli tsz-ekkel összefogva pró­báltunk megbirkózni gond­jainkkal. Tavaly aztán ma­radt némi pénzünk, hát no­vemberben a meglevő há­romhoz vásároltunk még hét újabb tehergépkocsit, s azo­kat a fuvarokat, amelyeket a járásban az AKÖV nem képes elvállalni, mi vesszük át.. Decemberben már gőz­erővel fuvaroztunk, a Gabo­nafelvásárló- és a Borforgal­mi Vállalatnak, a- járási tsz-ek TÖVÁL elnevezésű építőipari vállalatának, több termelőszövetkezetnek, föld­művesszövetkezeteknek s má­soknak. Tízórás munkaidő­vel, napi ezer forintot kere­sett egy-egy kocsink, mely­nek 270 forint volt az ön­költsége. A haszonból egy hónap alatt egy gépkocsi ára térült meg. Ez azt bizonyítja, hogy jó vállalkozásba kezd­tünk. Persze, a kocsikat el­sősorban saját szállításaink­ra vesszük igénybe. A ko­rábbi években a talajmun­kától kellett szállításra el­vonnunk a traktorokat, s ezt a mélyszántás ugyancsak meg­sínylette. Levizsgázatlan trak­torainkat bármikor megbün­tethették. Ez most mind meg­szűnt. ötszáz vagon paradi­csomot, 100 vagon dinnyét termelünk évente, ezentúl mi szállítjuk ezt is, nem a Hat­vani Konzervgyár, mely sok­szor tehetetlen volt. Tavaly egymillió forint értékű para­dicsomot szántottunk be, szál­lítóeszköz hiányában a föl­dön maradt. Persze, jó len­ne, ha a tsz is úgy megkapná a zöldségszállítási állami do­tációt, mint az AKÖV, mert könnyen lehet, hogy a kon­zervgyár ragaszkodik a ked­vezményes szállításhoz, s ak­kor a jövőben sem menekül­hetünk meg a termény ká­roktól. Egyébként tsz-ünk 50 vagon alma tárolására al­kalmas hűtőházart is építtet. Ez az egymilliókétszázezer fo­rintos beruházás őszre készül el. Mi nem termelünk al­mát, de más gazdaságok többletterményét megvásárol­juk, hűtőházunkba szállítjuk, és tavasszal visszük piacra. Ősszel három-négy, húsvét- kor tíz-tizenkét forint egy kiló alma. Májustól októbe­rig nyári terményeket táro­lunk a hűtőházban, például zöldborsót, melynek szezon után szintén felmegy az ára, és mi akár egy hónapig fris­sen tudjuk tartani, ötven vagon, félmillió forint ér­tékű, rothadásra ítélt para­dicsomot is megmentünk hű­tőházunkban. Megemlítem még, hogy 30 vagon csirkét hizlalunk a kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalatnak. A csirkéket is saját jármű­veink szállítják majd Kecs­kemétre. Summa summárum: egymillió forintos bruttó be­vételt hozhat évente a tíz gépkocsi, miközben a tsz szál­lításait is elvégzi. ígéret — nyárra Legutoljára az 1. sz. AKÖV ceglédi főnökségének nagy­kátai kirendeltségén jártunk. Kálmán László forgalmi szol­gálattevő lelkünkre kötötte, feltétlenül írjuk meg, hogy még nyáron is, az esti órák­ban, alkalomszerűen, hat-nyolc kocsit tudnak biztosítani a já­rás tsz-einek. Akik rászorulnak, éljenek e lehetőséggel. Polgár István KATONA JÓZSEF HÁZA Katona József kecskeméti szülőházát — a városi tanács határozata alapján — rendbe­hozzák, s abban helyezik el a Katona családra, valamint a drámaíró életére és munkássá­gára vonatkozó írásos és tárgyi emlékeket. Katona József szü­lőházát ősszel nyitják meg. Tanszercentrum Ebben a hónapban kezdte meg működését az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat, amely az Iskolai Fel­szereléseket Értékesítő Vállalat az Iskolai Taneszközök Gyáva és az Iskolai Filmintézet össze­vonásából alakult. Ezzel meg­szűnik a párhuzamosság a tanszerkutatás, a gyártás és a kereskedelem területén. Január 25: Az arab népek iránti szolidaritás napja Hazánkban is az arab népek iránti szolidaritás napja lesz január 25-e. A múlt év no­vemberében a legkülönbözőbb földrészek 71 országának kép­viselői — köztük a magyar békemozgalom delegátusai — tanácskoztak Delhiben a közel- keleti helyzetről. A megbeszé­lések végeztével a konferencia résztvevői felhívták a világ népeit: 1968. január 25-én te­gyenek újabb erőteljes bizony­ságot arról, hogy elítélik az erőszakos hódítást, a jogtalan izraeli követeléseket és sora­kozzanak fel az arab népek igazságos ügye mellé. Az arab népek iránti szoli­daritás alkalmából hazánkban is több megemlékezésre kerül sor. Számos gyűlésen megerő­sítik, hogy népünk — csakúgy mint minden más alkalommal — ezúttal is proletár interna­cionalista kötelességének tart­ja az igazságos ügyért küzdők támogatását. Béke mozgalmunk ezzel egyidejűleg delegációt küld Kairóba és félmillió fo­rint értékű gyógyszert, vala­mint ruhaneműt juttat el az Egyesült Arab Köztársaságba. DOBOGÓKŐ Dobogókő nevét mindenki ismeri. Tudják, hogy csúcsáról csodás a kilátás, télen a buda­pestiek síparadicsoma. Azt vi­szont már nagyon kevesen tud­ják, hogy a hírneves üdülő­helynek milyen kis falu: Piíis- szentkereszt a „bázisa”. Olyan régen, hogy arra a pilisszcntkeresztiek már gondolni sem szeretnek, sokan rosszkedvűen vették tu­domásul, hogy közigazgatási­lag Dobogókő hozzájuk tartoz­zék. Azt mondták: minden fil­lért oda kell adni és a falunak nem marad semmi. Az aggo­dalom persze érthető volt, íri­szen a világtól elzárt kis szlo­vák faluban eléggé küzdelmes volt az élet De Dobogókő jónak bizo­nyult. Ma már egyre fokozódó ütemben — igyekszik meghá­lálni a gondoskodást, amit ka­pott. Mert nem neki köszön­hető-e a kitűnő út, amelyet most építettek ki Párnáztál a csúcsig? Ezen szaladnak az autóbuszok, amelyek a kirán­duló- és egyben az utasforgal­mat is lebonyolítják. Köztudomású, hogy nem egy labdarúgónk fű- I tyül vezetőire. Magunk hallottuk a napokban Hagy Mell U-t, a „Gi- gást”, a Flaszter- koptatók nagyne­vű középcsatárát, amint így szólt Jeremiás Arzén bácsihoz, a sport­kör 97 éves einer kéhez: — Riszáld ma­gad csak ide, vén totyakos, kapsz egy pár kérdést, hogy belehervad a füled. — Parancsolj, Gigás fiam... — Nana, korai a bizalmaskodás, s mindenekelőtt előbb töröld meg az orrod, ha ve­lem beszélsz. — Nem akarta­lak megbántani! — De tegezel, amikor erre sen­ki nem kért föl! S újabban elma­radnak a góljaim után járó nemzeti ajándékok is. — Újabban nem íme, Nagy Mell II. tetszik gólokat rúgni! — Na, erről van szó, nyugdíjas csirketolvaj! Hogy is mondta senor Puskás, a foci Sek... kék ... kés ... — Sekszpirje. — Közbeszájas- kodsz? Mikor ok­tatom a beteg fe­jedet? De mind­egy — kis pénz, kis foci — ezt mondta. — Hissen ... — Elaggott nad­rágtartó! Még nem fejeztem be! Az edzővel sem vagyok megelér gedve! Hogy jön hozzá ez az eldo­bott gyufaszál, hogy engem sze- kírozzon! — Ö csak a ke­gyed javát akar­ja... — Tegyél du­gót a szádba, most én beszélek! Még nem verem, de ha így megy, egyszer kipofozom a velőt belőle. — És kit mél- tóztatna helyette ajánlani? — Ne fárassz — az ajánlás a ti dolgotok! A lé­nyeg, hogy mo­dem szaki legyen. Telefon edzésre vagy valami ilyes­mire gondolok, ö belecsacsog a te­lefonba és mi nem vesszük fel a kagylót. — Egyéb kíván­ság? — Van. Szívódj föl a világűrbe, a többit írásban beadom. — Kézit csóko­lom. — Nem bánom, csókold. így. A másikat is. Ne mondd, hogy nem vagyok jó hoz­zád ... Nagy S. József A múltban naponta egy­szer fordultak, ma tízszer. Az üdülőhelyi pótlék sem megvetendő, évi százötvenezer forintot jelent. Nagyrészt Do­bogókőre fordítják ugyan, de ad hozzá a Dunakanyar Intéző Bizottság is és jut belőle a fa­lunak. Legutóbb fenn a he­gyen ródli- és sípályát építet­tek: a munkaalkalom, a bér volt a haszon. A tanácselnök szerint 1957 után ötven évi lema­radást hoztak be. Addig nem volt járdájuk, a Fő utca közepén egy árok hú­zódott. Ma ötven új, több szo­bás ház épült a falu egyik vé­gén és legalább száz másakat modernizáltak. A négy szál családból álló Pilisszentkeresz- ten négy személyautó, és szá­mát sem tudni, hány motor van. A fiatalság most kap klu­bot. A tanácsháza udvarán egy régi épületet alakítanak át számukra. A gyerekek­ről különösen jól gondos- k ódnak. Az óvodába 73 kicsinek jutott hely, három­százhatvan iskolásuk a megye egyik legszebb iskolájában ta­nul, nyolcvanan lejárnak Pest­re, Szentendrére középiskolá­ba. És az összlélekszám mind­össze kétezer ember, pedijj nem dívik az egyke! A föld errefelé nagyon ke­vés, mindössze 315 holdat lehet művelni. Az erdészet száz embernek ad munkát, általában dolgozik a családban mindenki. Az asz- szonyok—lányok nagy része az üdülőkben talált munkaal­kalmat. Felszolgálnak, főznek, takarítanak. Pár forintért ét­kezhetnek, azonkívül hazahoz­nak havonta 1200—1500 forin­tot. A szemmel látható szolid jó­létet a nagy forgalmú üdülő­hely által nyújtott lehetőségek teremtették meg. K. M. Farsang t

Next

/
Oldalképek
Tartalom