Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-04 / 2. szám
^rsssssssssssssssssssssssssssssssssssss/* ^ I FOGKEFE § $ I Öcsit minden érdekli es ^ ^ ebből következik, hogy ^ ^ mindenbe beleüti az orrát. ^ ^ Bár csak ötéves, a maga ^ ^ módján már ő is állást fog- ^ { láló, gondolkodó tagja a ^ 5 társadalomnak. Tegnap, $ ^ amikor a kirakatokban ^ ^ megjelent új árcímkéket ^ ^ nézegettük, megakadt te- \ i kintetünk a foglceféken. S X V ^ — Na vegre, épp ideje $ ^ volt, hogy olcsóbb legyen. | ^ — Épp ideje — kontrá- ^ § zott Öcsi is. — Mert a tv- § ^ Macinak a fogkeféje is na- ^ i gyón kopott, mindig azt J $ használja. Most legalább ^ S vehetnek neki újat, kettőt! S $ Es ha nem vesznek, akkor § ^ majd anyu vesz nekem ... § § és én becsomagolom min- ^ § det és küldöm a Macinak! & | <-e) | $ í PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPt JÁRÁS ES CEfóufcP VÁROS R ÉSZERE XII. ÉVFOLYAM, 2. &ZAM 1968. JANUAK 4., CSÜTÖRTÖK Szövetkezeti emblémát kapnak az áruk 4:1 a fiúk javára Az első újszülött kisfiú Szilveszter éjszakáján a szülőotthon orvosai, ápolói nem kis izgalommal találgatják; vajon az év első szülötte fiú lesz-e vagy lány, és hogy a mamák közül ki lesz az, aki elsőnek fekszik a szülőágyra? , A város első szülöttével Mocsár Lászlóné csemői asszony örvendeztette meg Ceglédet; egy kisfiúval. Mint megtudtuk — a család legnagyobb örömére — vele megszűnt a Mocsári-családban a nőuralom, oda- fhaza ugyanis három kislány uralkodott eddig a családban. Nem sokkal utána egy kislány született, majd őt követte három kisfiú. A szülőotthonban, úgy látszik, nem szűnt meg a „férfi”-uralom. Fél nréírtil hamarabb A Dózsa mozi vezetői elhatározták, hogy — elsősorban idősebb látogatóinak kedvezve — módosítják a vetítésiek kezdésének időpontját Holnaptól, január 5-től, egészen március elejéig, hétköznap fél hétkor kezdődnek az előadások, vasárnap pedig fél ötkor és fél hétkor hangzik el az utolsó csengetés a filmek vetítése előtt Még egyszer képeslap ügyben Lapunk december 7-i számában Lapos dolgok címmel rövid cikk jelent meg. A karácsonyi képeslapok választékát kifogásoltuk. A Budapest-vidé- ki Postaigazgatóság reflektált most észrevételünkre: „A képeslapok árusításával megbízott szervek, így a posta is, a Képzőművészeti Alap, illetőleg a PlERT Vállalat áltál forgalomba hozott képeslapokat árusítja. Az ezek által előállított készletből a ceglédi 1. számú postahivatalban 53 fajta között válogathattak a vásárlók. A postahivatal mindent megtesz annak érdekében, hogy a közönség által leginkább keresett fajtákból kielégíthesse az igényeket.” Szerk. megjegyzés: az említett cikk nem a posta munkáját kifogásolta, nem is a lapok fajtáját. Csak a korát. A valóban 53 féle, de négy-öt éves képeslapokat, amelyeknek koráról tényleg nem a posta tehet. De a közönség a megszokott mellett az újat is igényelné! Jártál már Moszkvában? Ha nem, most ismét nyílik á alkalom; az Ifjúsági EXPRESS Utazási Iroda a ceglédi árás fiataljai számára kilá- ásba helyezett egy mosz&va— eningrádi utat — kellő jelent- :ező esetén. A jelentkezéseket anuár 31-ig a KISZ járási bi- ottságán fogadják el. Az út rdekessége, hogy részvevői anúi lehetnek a május 1-i ünnepségeknek, mivel útjuk áp- ilis 25-től május 5-ig tart. A Háziipari Szövetkezetnél az exportmegrendelések zöme most is a norvég kesztyűkből, a perzsaszőnyegekből és a gyermekruhákból tevődik ösz- sze. A szövetkezet eddigi munkáját dicséri, hogy a szocialista országok és a nyugati államok megrendelői változatlanul vásárolják. ezeket a cikkeket. Változás mindössze annyi, hogy most az első negyedévre nem szám szerint kapták az igények bejelentését, hanem folyamatos szállítás alapján, így a piackutatás eredménye nagyobb teret biztosít a szövetkezetnek, amivel élni is fog. — Hoz-e jelentős változást a szövetkezet életében az új gazdasági irányítás? — kérdeztük Kollár Klárát, a szövetkezet elnökét. — Már hozott is — mondotta — bár ez még az elmúlt esztendei tervekhez kapcsolódik, de már az „új” javára írhatjuk. A hónap végén egy újabb egységgel gazdagodunk: Abonyban 24 személyt foglalkoztató műhely nyílik. Az épületet a községi tanácstól kaptuk, ahol nyolc szövőszék beállításával növeljük termelésünket és csökkentjük a község asszonyainak, lányainak elhelyezkedési gondjait. — örvendetes még, hogy az innen kikerülő árut szövetkezeti emblémával látjuk el, ITT-OTT Az utcát nem nevezem meg: nem egy ilyen utca van. Itt is, ott is rátalál az ember és észreveszi, ha tetszik, ha nem. Ellenkező esetben kificamítja a bokáját, hatalmasat tenyerei, agyon fröcsköli magát sárral. Szóval, ilyen „itt-ott” utcáról szól ez az igaz történet is. Tavasszal, mikor az utolsó jégszilánk is elolvadt, s láthatóvá vált valamennyi hepe-hu- pa, a járókelők kőkockáról kőkockára szökdécselve bíztatták egymást: sebaj, majd tavasz végére! ígéret van arra, hogy az utcát rendbe szedik. Csak türelem — és ugrálás. Valóban: néhány nap múlva emberek jöttek. Felszedték a bazalt kockákat, egyengették az alapot, visszatették a kockákat, és a közöket is megtöltötték apró kaviccsal. Ettől vízszintesebb lett az hol kicsit fodrosán vízszintes, mint a Velencei tó az áprilisi széltől — de hát oda se neki, majd beidomul. Idomult is, a végtelenségig. A hetedik eső után ugyanúgy lehetett ugrálni, mint az ígéret előtt. De sebaj: ismét elhatározták, hogy rendbe hozzák. Valóban: néhány nap - múlva emberek jöttek. Felszedték a bazalt kockákat, egyengették az alapot. És így tovább, és így tovább. Aztán megint a járókelők következtek, majd utánuk az özönvíz, több ízben. És jött a határozat, és jöttek az útépítők. (Nem folytatom, nem akarom „ki-bazal- tozni” a történet élét...) A téli latyakban megint csak kockáztak lelkesen az úttesten. No, nem mindenütt már, hanem csak itt- ott. Ahol igazítani kellett. Télen erőt gyűjthetnek a járókelők az új tavaszi szökdécselésre. Mert ugye, az építőknek is meg kell élni valamiből ... (— esk —) Hajmeresztő históriák Bestiális rablógyilkosság Cegléden A Cegléd 1946. május 19-i számában egy újabb gyilkosságról számolt be olvasóinak: „Jó néhány héttel ezelőtt zsákba gyömöszölt női holttestre bukkant a téglagyári tó egyik békés horgászója. Az áldozat Nagy Mária volt A rendőrség rablógyilkosság áldozatát sejtette benne, és ilyen irányban indított nyomozást. A hetekig tartó nyomozás mind biztosabb irányt vett, és a múlt héten bizonyossá vált, hogy a gyilkossággal Nagy Mihály 19 evés ceglédi lakos gyanúsítható. A gyilkos azonban megneszelte, hogy gyanúba vették, és Csikosszélen bujkált. A nyomozók nehéz feladat előtt állottak az agyafúrt gyilkossal szemben. A helyzetet a színészi képességeiről jól ismert nyomozó hadnagy oldotta meg. Női ruhába öltözve, kosárral a karján, mint füvet szedő menyecske közvetlen közelébe érve szólította fel a megadásra. Az elvetemült gyilkos a rendőrségen beismerő vallomást tett. Elmondta, hogy már előzőleg az egyedülálló asz- szony házát három ízben éjjel felkereste, ahonnan baromfit lopott, amit Budapesten értékesített. Negyedik alkalommal az idős nő megzavarta a lopásban, ezért puszta kézzel megölte, és az udvaron heverő zsákba gyömöszölte. A gyilkosság elkövetése után még ugyanazon éjjel még egyszer elment az áldozat házába, és azt újból kirabolta. Másnap éjjel lakásukról tragacsot hozott, az áldozat hulláját ezen hurcolta el a téglagyár dűlőbe, és a tóba dobta. A lopott baromfit — a holttest eltávolítása után — hajnalban a fővárosba vitte, és ott eladta. A cinikusan valló gyilkost rövidesen a kecskeméti ügyészségre szállítják át, ahol elnyeri méltó büntetését.” fillérből, forintból Kevesen tudják, hogy a városi tanács költségvetésében igen szép összeget jelentenek a különböző helypénzekböl és a kerékpárok megőrzési díjaiból összegyűlő forintók. Egy év alatt ezekből mintegy 845 ezer forint jön össze és ezt az összege; is a város fejlesztésére fordítják. így a vásárlók jobban megismerhetik készítményeinket, tehát közelebb kerülünk egymáshoz, ami egy szövetkezet életében csak előnyt jelenthet. — Távolabbi tervek? — Ha piackutatási tevékenységünk eredménnyel jár, szeretnénk a bedolgozók számát emelni. Természetesen erre csak akkor kerülhet sor, ha a helyi szervek könnyítenek régi gondunkon, a raktár- problémánkon. (csat-) Röpgyűléssel kezdték az évet Átkeresztelték a KGV-t Jubileumi jutalom Kedd reggel röpgyűléssel kezdték az évet a Közlekedés- építési Gépjavító Vállalatnál. A gyár igazgatója ismertette a múlt évi eredményeket, megköszönte a jó munkát és elmondotta, hogy a jó kollektíva számára, biztosítva vannak a feltételek a további eredmények eléréséhez. A vállalat annyi megrendelést kapott, hogy egész évre lesz munka bőven. Az szb-titkár a kormány és a SZOT határozatát ismertette a munkaversenyekkel kapcsolatban. A gyár munkásai ismét egyöntetűen vállalták, hogy az idén is küzdeni fognak a szocialista munka vállalata cím elnyeréséért. A röpgyűlésen azt is bejelentették, hogy a KGV nevét január elsejével megváltoztatták, új neve: Űlépítőgép Javító és Gyártó Vállalat. Ezen a napon került sor a vállalat tizenhét olyan dolgozójának, • megjutalmazá- sára, aki huszonöt éve vagy ennél hosszabb ideje van folyamatos munkaviszonyban a vállalatnál. Egyhavi keresetüknek megfelelő összeget a vállalat gazdasági és társadalmi vezetői adták át. B. L. Az év utolsó napján is készítették a nyers téglát A gyár maga értékesít ezután Az elmúlt év igen sok változást hozott a ceglédi téglagyár életében. Korszerűsítésről, új beruházásról, jobb minőségre való törekvésről nemegyszer adtunk hírt a gyárral kapcsolatban. Olvasóink közül sokan kísérték figyelemmel munkájukat, eredményeiket, hiszen a gyár működése, terv- teljesítése az építkezések alaSzalagon utazik az üreges tégla a szárító berendezés felé Foto: Jakab Zoltán kulásának egyik függvénye volt. Természetesen nemcsak az állami, hanem a saját erőből történő építkezéseknek is. Az eredmények felmérésével a napokban végeztek. Égetett téglából 15 és fél milliót készítettek, nyersből pedig 18 és fél milliót. És ami szin te először esett meg a gyár történetében: 1967- ben még december 31-én is gyártották a nyers téglát. A munkát a jó alapanyag és a szokatlanul gyenge időjárás is segítette. Januárban szünetel a gyártás. A gépek karbantartását végzik, és februárban látnak ismét munkához. Az idei év itt is sok változást hoz, az új gazdasági irányítás jegyében. Ezután nem a TÜ- ZÉP és az Építőanyag forgalmi Vállalat értékesíti a gyártmányokat, hanem saját maguk foglalkoznak ezzel is. Erre gépekkel és a szükséges szállítási lehetőségek felmérésével egyaránt felkészültek. Az elmúlt év — az eddigi felmérések igazolják — nyereséggel zárult a téglagyárban. A törzsgárda munkájára mindig lehet számítani, és figyelemre méltó a gárda létszámának gyarapodása is: az egykori 45 helyett már 135 állandó munkás dolgozik az üzemben. (— es) Szerelmesek balra, izgalmasak jobbra Két forint a ponyva! Filléres regényfár - Sátán kinézetű rém „Aki hallja, adja át!” — valahogy ilyesféle jelszó alapján sikerült nekem is beszereznem a huszonhét évvel ezelőtti ponyvairodalom egyik remekét, a Holdfény az éjszakában című könyvet, amely a Filléres regénytár korszakában látott napvilágot. Egyik ismerősöm hívta fel e minimaszek könyvtárra a figyelmemet —, ínondván, ha „igazi békebeli” könyvvel akarom megörvendeztetni családomat, ne fosszam meg őket e szellemi tápláléktól, mert ilyesfélét egyre nehezebb beszerezni, de ő tud ilyen helyet. A városvégi csinos családi ház kapujában két tízéves formájú gyerkőccel találkoztunk, akiken látszott, hogy a Késes Billek világából jöttek. Hónuk alatt a rojtozott szélű ponyvák sejtették, hogy ezen az éjszakán ugyancsak csodálkozik majd az anyjuk, miért is forgolódnak annyit az ágyukban. Az egyik könyv fedőlapján halálfejes, sátán kinézetű rém, a másikon női holttest, mellette vértől csöpögő kés. Már nem csodálkoztam volna azon, ha e könyvek terjesztője Belphegorhoz hasonló személy lett volna; de nem —, jól ápolt, úgy negyvenes formájú, csinos asszony fogadott kedvesen. — Tessék kérem válogatni, balra vannak a szerelmes, jobbra meg az izgalmas könyvek —, s hogy ne zavarjon a válogatás gyönyörében, magunkra hagyott. A könyvekhez alig mertem hozzányúlni, részben mert a halált még olvasni sem szeretem, itt pedig minden második könyv címképe vagy címe a halálról szólt, részben, mert ezeket a kis könyvecskéket már csak az „imádság tartotta össze”. Piszkos, pecsétes nyomok árulkodnak arról, hogy nagy itt a forgalom. A rongyos könyvek hátlapja meg arról tanúskodik, hogy olvasójuk meg volt elégedve a Halálsikollyal, s a legtöbb könyvön olvasható: „Könyv a javából”, „Ez igen!”, meg hogy „Érdemes elolvasni”. Egy kiforratlan gyerekes írás pedig igazolja, hogy olvasója az idegenlégió csodálója, mert ezt írta: „Légiós leszek én is/' Aláírás Kovács Pista, Cegléd, dátum. Közben vendéglátónk visz- szajött. Találomra gyorsan két könyvet vettem kézbe, azzal a reménnyel, hogy igazolvány hiányában ezen a napon csemege nélkül marad a család. — Nem baj, kérem —, mondja, én megbízom magában, meglátom én, hogy kinek adhatom oda. — A bizalomnak örültem ugyan, de a két forintqt sajnáltam. Ugyanis ennyi a kölcsönzési díj egy- egy könyv után. Ha azt vesz- szük, nem is drága. Két forintért vérfürdőről olvasni?! — Mikor kell visszahoznom? — kérdem abban bízva, hogy a terminus rövid lejáratú lesz, és visszatehetem helyükre azzal a kifogással, hogy sajnos akkor... — Amikor akarja — mondja nagylelkűen, és nagyon kedvesen —, biztos vagyok benne, hogy hamarosan, mert ki ezt a kezébe veszi, nem tudja letenni ,.. — Hogy tudja ezeket a régi könyveket beszerezni? — kérdem bátortalanul, mert egy olvasónak ugyebár nem illik ilyen kulisszatitkokat feszegetni. — A zsibpiacról, meg járok házakhoz. Tudja milyen rejtett értékeket találok? Valamelyik nap tíz könyvre leltem egy kamrában ... A kapuig kísér, miközben fülemhez hajol, és úgy mondja: Ismerőseinek ajánlhatja, de csakis megbízhatónak, mert akárkinek nem kölcsönzők ... Azóta tudom, hogy nem vagyok akárki. Mert a ponyvairodalom pizalmat is követel napjainkban, a már oly ritkaság számba menő ponyvakönyvtárban. (cs - 1) / A piackutatásé a jövő Nyolc új szövőszék Abonyban
