Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-17 / 13. szám

1958. JANUAR 17., SZÚRD A fMT MECVEI kMiriew 3 A SZOLGÁLT AT O-JAV HO IPARRÓL Miért nincs, mikor lesz Ócsán és Dabason? Csak látszólag tárgyal helyi problémát ez a cikk. Az egész megyében és az egész országban sok intézkedés, számos meg­tett lépés ellenére nagyjából még mindig megoldatlan, min­denkit érdeklő és érintő kérdést világítunk meg az érdekeltek különböző nézőszögéből. Az egész lakosság ügye Konkoly Pál ócsai községi tanácselnök: — Községünkben már 49- ben volt kisipari termelőszö­vetkezet és végzett különböző szakipari szolgáltató meg ja­vító tevékenységet. Igaz, fő­iparága a drótfonás volt, 80 tagja közül vagy huszonhatan foglalkoztak ezzel. Most az üzem Alsónémedibe , költözött, odajárnak át az ócsai drótfo­nók. Itthon pedig egy kis ko- vács-Iakatosműhely maradt, öt-hat trüber dolgozik benne. Nem tagadom, o lakosságtól is vállal munkát. Aztán van egy asztalos is a szövetkezetben, továbbá egy fodrász, egy ci­pész, meg egy televízió-rádió- mű.szerész, ebből áll ma ná­lunk a szövetkezeti szolgálta­tó tevékenység. Kellene azon­ban villanyszerelő, vízvezeték­szerelő, autószerelő és sok minden egyéb. Volt is, csak amióta megszűnt az önálló ócsai ktsz és beolvadt a daba- si Járási Javító és Szolgáltató Ktsz-be, a kevés keresettel elégedetlen tagok kiváltak. Most már negyedik éve műhe­lye sincs Öcsán a ktsz-nek. A régi ház, ahol dolgoztak, el­használódott, le is bontották 64-ben, mielőtt összedűlt vol­na. Múlt őszre lassan meg­épült helyén az új szolgáltató­ház, de idestova fél esztende­je még mindig üresen áll. Mi­után jövendőmondó kisiparos nincs Öcsán, egyelőre senki se tudja, mikor nyílik meg. — Az Örkényben székelő Járási Építő Ktsz — ha már épületről beszélünk, el kell mondjam — az építtetők két­ségbeesett sürgetése ellenére két évig épített Öcsán egy tár­sasházat. Most három társas­ház jövendőbeli lakói álltak össze, de már nem fordultak az Örkényi ktsz-hez, hanem a tanács segítségét kérték, en­gedje meg, hogy a községi építőbrigádra bízhassák a munkát. Az építkezést elvál­laltuk és el is készítjük határ­időre. — A tanács eltökélt szán­déka különben, hogy a lakos­ság érdekében megoldja a ja­vító-szolgáltató ipar problé­máját. Ez az év, az új mecha­nizmus első esztendeje, a tü­relmi idő. Ha ezalatt a két já­rási ktsz nem, akkor mi gon­doskodunk róla, hogy minden­féle szükséges szakiparos áll­jon a lakosság rendelkezésé­re. Addig is elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a dabasi ktsz mikor nyitja meg végre a kószenálló szolgáltató- házat A gazdaságosság az első Tüdős Imre, a dabasi Járási Javító és Szolgáltató Ktsz el­nöke: SZÁRAZ TRANSZFORMÁTOROK készítését javítását 60 KW teljesítményig VILLANYMOTOR TEKERCSELÉSÉT és SZIVATTYÚK javítását szerelését határidőre vállaljuk DABASI (GYÓND műhelyünkben. Dabasi Járási Javító és Szolgáltató KTSz DABAS (GYÓN) III., Kossuth L. u. 4. Telefon: 202. — Remélem, április végén, május elején megnyithatjuk az ócsai szolgáltatóházat. Lesz benne férfi-női fodrászat, asz- talosműhely, amely egyben üvegezést meg képkeretezést is vállal, tv-rádió, háztartási kisgépjavító-szolgálat, cipész, fényképész és még talán koz­metikai szalon is. A késés oka? Szennyvízderítőt tervez­tek az épülethez, aztán kide­rült, hogy az a magas talaj­víz miatt nem alkalmas. Gyűj­tőmedencét kellett terveztetni. Amint a terv elkészült, né­hány hete megkértük és meg­kaptuk az építési engedélyt is. Közben beálltak a fagyok, meg kell várni a tavaszt. Ki- lencszázezer forintunk fekszik az épületben, elképzelhető, nekünk is sürgős a megnyitá­sa. — Hogy mi lesz a dabasi szolgáltatóházzal? Azt magam is tudni szeretném. Már-már ügy látszott, ebben az évben meglesz. Volt rá tavaly 250 ezer forintunk, az Örkényi ktsz vállalta átépítését, a tu­lajdonossal szóban megegyez­tünk a vételárban is, amikor azonban a szerződés aláírására került sor, visszakozott. Jelen­leg nincs átépíthető, alkalmas, eladó ház, egészen újat építe­ni pedig túlságosan nagy anyagi megerőltetés lenne. — Különben is csak olyan ipar jöhet ' számba, amelyik gazdaságos és ez nem min­den szolgáltató iparról mond­ható el. Példa rá a dabasi fodrászműhely. (Papírt, ceru­zát vesz elő, számol). Vételár, átépítés, berendezés, felszere­lés, összesen 229 ezer forint­ba került. Felvettünk 200 ezer forint hitelt hat évre. Méghogy ennyi idő alatt letörleszthet- jük a hitelt? (Megint számok) A műhely évi tiszta nyeresége mintegy 6400 forint, de ennek csak 40 százalékát, vagyis 2560 forintot fordíthatunk törlesz­tésre. így azután 78 év bele­telhet, amíg visszafizetnénk a felvett hitelt. És kamatok is vannak! — Tőlünk megkívánják a szolgáltatást, rendben van, de akkor ne adjanak iparenge­délyt maszeknak. Méghogy nem vagyok híve az üzleti versenynek? Hogyne lennék! Csak egyenlő feltételek mel­lett! Mert vegyük például me­gint csak a fodrász szakmát. A ktsz-től megkövetelik a hi­deg-meleg víz bevezetését a műhelyben és a fokozott hi­giéniát, még szennyvízszik- kasztót vagy derítőt is az ud­varba, amit végtére csak he­lyeselni lehet, no ha sokba ke- rüL Mi be is tartunk minden előírást. Ugyanakkor azon­ban két utcával odébb a ma­szek fodrász vödörben hozza be a műhelybe a hideg vizet, a szennyest pedig kiönti az ud­varra. Ám nála is kettőötven a borotválás, négyötven a nyi- ratkozás. — Tehát Dabas ne is számít­son ipari szolgáltató házra? Egy szóval sem mondom. A legközelebbi vezetőségi ülés foglalkozik ezzel a kérdéssel, a határozatától függ. Persze csak kifizetődő javítást, szolgálta­tást, vezethetünk be. A gaz­daságosság a ktsz-re is köte­lező alapvető elv az új mecha­nizmusban. ★ Végül a magunk véleménye: — A ktsz elnök számadatait mégha el is fogadjuk, a szol­gáltató-javító ipar korszerű megvalósítását elengedhetet­lennek tartjuk. Sz. E. Mezőgazdasági könyvhónap A tél kellős közepén, feb­ruárban, amikor a falu népe kipiheni a nyári-őszi hajrá fá­radalmait, könyvhöz invitál­ják őket. Nem ritkaság ma már a könyv a parasztember kezében, a februári akció azonban mégis különbözik .az egyszerű olvasástól. Ezt az sági osztálya a megyei könyv­tárral közösen kiadványt ké­szít, amelyben a szakmunká­kat bővebben ismertetik. A mezőgazdasági könyvhó­nap sikeréért a Hazafias Nép­front, a nőtanács ék a KISZ fognak össze, előadásokat, an- kétokat tartanait és részt vál­időt a szakmai fejlődésre j lalnaik a könyvterjesztésből is. szánják. Könyvkiadásunk dicséretes módon újabb és újabb szak­könyveket bocsát ki. Gyakran nem is könnyű eligazodni, hogy a sok közül kinek mi fe­lel meg a legjobban, hol ta­lál választ az őt leginkább ér­deklő kérdésre. Éppen ezért a könyvtárakban ez idő alatt ki­állításokat rendeznek, a ter­melőszövetkezeteknek téma­ajánló jegyzékeket küldenek. A megyei tanács mezőgazda­Mszlovák műszaki hét A Magyar Kereskedelmi Ka­mara és az MTESZ csehszlovák műszaki hetet rendez január 22—27. között Budapesten, a Technika Házában. Egyidejű­leg kiállítás is nyílik a cseh­szlovák ipar legkorszerűbb ter­mékeiből. A csehszlovák szak­emberek hatvan termékismer­tető és technológiai előadást tartanak és január 23-án egész napos műszaki filmbe­mutatóra is sor kerül. Skanzent építenek Szentendrén Legény a gáton Az elmúlt napokban, a leg­nagyobb hidegben is ellenőr­zésre indult a tiszacsegei gát­szakaszon Csepregi Péter, a Tiszántúli Vízügyi Igazgató­ság dolgozója. Alig múlt 20 esztendős, amikor elkezdte itt a munkát, mint kubikos, majd gátőr lett. Immár 40 esztende­je dolgozik egyfolytában a ti­szacsegei gáton, ellenőrzi a rábízott csatornaszakaszt. Szor­galmas munkájáért 1962-ben a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatával tüntették ki. Észt sertések Észtországból 130 sertés ér­kezett Pest megyébe. A kocsé- ri Uj Elet Tsz-ben, a Mono- ri Állami Gazdaságban és az alsónémedí termelőszövetke­zeti csoportnál elhelyezett ser­tések jól viselték a hosszú utazást és hamar megszokták új környezetüket. Az impor­tált hússertéseket jelenleg még elkülönítve tartják, meg­figyelés céljából. Az észt sertések számos jó tulajdonsággal, többek között kiváló „sonkatermelő” képes­séggel rendelkeznek. A hazai állomány felfrissítésére beho­zott állatok utódai a tenyész- törzstelepekre kerülnek. 30 millió fejlesztésre Harmincmillió forintot for­dítanak az idén beruházásokra és fejlesztésre a Mechanikai Művekben. Ebből az összegből Klophen típusú berendezést szereznek be a kondenzátorok impregnálására és bővítik a Mekalor olajkályhák gyártási kapacitását is. A szentendrei skanzen tervpályázatának eredményé: nemrégiben hozták nyilvánosságra. Az első díjat Kaszta Dé­nes, Tóth Dezső építészek és Balassa M. Iván néprajzkutató nyerték. A tervek szerint Szentendrén építik majd fel az or­szág legnagyobb tájmúzeumát. Az öreg-forrás völgyében a 220 objektumos szabadtéri néprajzi múzeumban az ország 16 táj­egységéből származó házakat, pásztortanyákat, templomokat és gazdasági épületeket láthatnak majd az érdeklődők. „Tragikus hirtelenséggel...“ ii. Meddig magánügy? A családi élet zavarainak már vannak társadalmi okai. A közösség sokat tehet, főként a bajok s a tragikus esetek megelőzésében. A megvizsgált esetek közül kiváltó okként leggyakrabban a féltékenység, vagy a férj durvasága szere­pelt. És sok esetben az alap­talan féltékenység. Természe­tesen nem ez a leggyakoribb eset, elsőnek mégis erre hozok egy példát: Tízéves házasok voltak. A férjet munkahelyén rendes embernek ismerték, becsülete­sen dolgozott, nem voltak ká­ros szenvedélyei... Ha csali a versfaragás nem számít ide. Annak idején feleségét elárasz­totta szerelmes verseivel és tar Ián ennek a következménye volt, hogy el is nyerte kezét. Mert az asszony a faluban hí­res szép lánynak számított. A házastársak kiegyensúlyozot­tan, boldogan éltek, a környe­zet nem is sejtette, hogy sú­lyos konfliktusok támadtak közöttük. Az asszony öngyil­kosságának híre mindenkit megdöbbentett. Búcsúlevelet nem írt, csak legjobb barátnő­jének küldött egy csomagot. Ebben rózsaszín szalaggal át­kötve a férje hozzá írott ver­sei voltak. Egy másik, kisebb csomagban újabb szerelmes versek, egy bizonyos Évikéhez. Az egyik „költemény” ponto­san meghatározza a költő vi- I szonyát múzsájához: „Van egy kislány, kit úgy hívnak, Éviké, / Nem agyag­ból, kőből van az ő szíve, / Egy szép őszi estén jött a merő véletlen, / Megtetszett a kő­szívű Éviké énnekem. / De bíz sajnos nagyon malcacs ő, / Ve­rekedik, mikor nyúlkál a Je­nő ...” Az „Évike-ciklus” egyik ver­sén megtalálható a múzsa ne­ve és telefonszáma is. Ennek nyomán kerestem meg a köl­tői lelkű Jenő ihletőjét. — Ja, a Jenő? ... Ugyan már ... Legalább egy húszas­sal idősebb nálam. Ostoba ver­seket irkáit hozzám. Kétszer megvárt a munkahelyem előtt. Másodszor csak úgy tudtam szabadulni tőle, hogy megpo­foztam — mondja Évike, egy fiatal, csinos gépírónő. — Tudja, hogy a felesége a magához írt versek miatt lett öngyilkos? — Nem! Borzalmas! Én egy éve nem is láttam a szeren­csétlent. A férjnek nem sikerült a nyomára jutnom. Egy messzi vidéki városba költözött. Ügy mondják: alacsony, csúnya, iz­gága kis emberke volt. Az eset szörnyen megtörte. Egy tízol­dalas verset írt a tragédiá­ról ... Egy másik eset, a társada­lom, a környezet felelősségé­nek immáron markánsabb je­gyeivel. Az asszony a városka egyik üzemében dolgozott, a férj pe­dig a fővárosba járt. Az asz- szony 30 éves lehet, egy gye­reke van. Alig egy hónapja temette el az urát, ha.-a feke­te harisnya gyászt jelent, úgy gyászolja is. Férje megmérgez­te magát, éjjeliszekrényén egy gyűrött papírlapot hagyott hatéves kisfiának címezve, a következő szöveggel: „Kis­fiam- én voltam a hibás. A volt Apu...” A rendőrség a halott zsebében több levelet talált. Néhány idézet ezekből is: „Tudja-e, hogy a felesége mindenki láttára megcsalja X-szel?” „Ismeretlenül is fi­gyelmeztetem, ne hagyja ma­gát nevetségessé tenni. Azért írok, mert sajnálom magát és erre kötelez a női szolidaritás is.’’ összesen négy levél volt a hagyatékában, mind a négy névtelenül a feleség viselt dol­gairól figyelmeztette. A nyo­mozó hatóság csak az öngyil­kosság tényének félreérthetet­len tisztázására szorítkozik és nem keresi a névtelen levelek íróit —, vagy íróját. Hiszen az illető, mint ezt az aláírás is bizonyítja: „Egy jóakarója.” Az asszony: — Bolond volt. Valaki le­veleket firkált neki és ő elhit­te. Remélem azt tudja, hogy a féltékenység betegség. — Maga tudott a levelekről? — Tudtam. Minden levél után irtózatos botrányt csa­pott — Nem tudta meggyőzni az ellenkezőjéről? Lesüti a szemét: — Nem... Tudja milyen a féltékeny ember... — Alaptalanul volt félté­keny? — Magának ehhez mi köze? Az üzemben is szóbeszéd tárgya volt az asszony viszo­nya a levelekben is megneve­zett férfivel. A névtelen levél szerzőit azonban mindenki el­ítéli. . Alaposan tanulmányoz­tam a négy levelet. Meggyőző­désem, hogy egy kéz írta. Lát­hatóan elváltoztatott írás, de feltűnő hasonlatosságokkal. Vajon ki lehetett a „jóakaró”? A férfinek felesége van. Me­sélik, hogy mindent elköve­tett férje megtartásáért. Azóta is együtt élnek, a férj messze elkerüli a csinos özvegyet. Az üzem szakszervezeti bi­zalmija: — Célzatosságot érzek ab­ban, hogy pont engem kérdez. Elmúltak azok az idők, hogy az ember családi életébe be lehessen avatkozni... Magyarázkodom, hogy nem gondoltam „adminisztratív be­avatkozásra”. Olyan esetekkel példálódzóm, amikor az üzem vezetői az ember jogát tiszte­letben tartva, abban az irány­ban befolyásolták dolgozójukat, hogy döntsön az egyik vagy a másik mellett. Mert a magán­élet csak addig az, ameddig nem lehetnek ilyen borzalmas következményei. Ilyen problé­mák miatt évente mintegy 500-an lesznek öngyilkosok, és optimális számítás szerint is legalább kétszer ennyien vál­nak testileg és lelkileg rok­kanttá. Ha ehhez hozzászámít­juk a családtagok és gyerme­kek lelki sérülését, akkor ott tartunk, hogy csak ez az egyetlen kategória megközelíti a közlekedési balesetek ref­lektorfényben álló halálozási és sebesülési számait. Ez arra int, hogy el kell helyezni a családi élet „KRESZ-tábláit" is. Ezek ne szemforgató „tóth- tihaméros” intelmeket, hanem az emberi érzelmeket, ösztö­nöket tiszteletben tartó útba­igazításokat tartalmazzanak. És természetesen kellenek til­tótáblák is. Olyanok is, me­lyek „álljt” parancsolnak. Egy ilyen tábla hiányzott S.- né életéből, ennek hiánya okozta egy férfi értelmetlen, tragikus halálát. Gyakori história: N.-ók elváltak, a bíróság ki­mondta, hogy a lakás az asz- szonyé marad, mivel a kisko­rú Lacit is ő neveli. A férj — a válást állandó ittassága miatt mondták ki — a bíró­ság döntése ellenére is a la­kásban maradt. A tanács la­kás híján a jogerős bírói íté­letnek nem tudott érvényt sze­rezni. A férj folytatta régi életét, de most már követke­zetes gyűlölettel felesége ellen tört Alkalmi nőismerőseit a/ egyszobás lakásba vitte. Ilyen­kor a feleség a szomszédoknál keresett menedéket, csakúgy, mint amikor esténként a ré­szeg férfi baltával fenyegette. Sorsa a környéken közisme: t volt, mindenki sajnálta, A négyéves Lacival együtt ugrott be a kútba. A nyomo­zás bebizonyította: öngyilkos­ság történt, nem kell tettest keresni. — Én mondtam a férjem­nek, hogy ez a szerencsétlen egyszer még végez magával — mondja a közvetlen szomszéd- asszony — és köténye sarkába törli a szemét. ősz Ferenc (Folytatjuk) V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom