Pest Megyei Hírlap, 1968. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-14 / 11. szám
HKIfl 1968. JANUÁR 14., VASÁRNAP Kiírtat» AZ OLVASÓ KÉRDEZ A jelölt — Budapest Az újkori olimpiáról válaszol a „Tudomány és technika" KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSUNK AZ EGYIK LEG- OLVASGX1ABB OLDALNAK JELEZTE A VASÁRNAPI TUDOMÁNY-TECHNIKÁT. ÉRTHETŐ HÁT, HA EZZEL KAPCSOLATBAN IS SOK ÉSZREVÉTEL, KÉRÉS ÉRKEZIK HOZZÁNK. A LEVELEK KÖZÜL ÜNYI ISTVÁN, GYÖMRÖI LAKOSÉT VÁLASZTOTTUK KI, AKI EGY CSOKORRA VALÓ ÉRDEKES TÉMÁRA HÍVTA FEL A FIGYELMET, S KÉRT VÁLASZT AZOKRA. BIZONYÁRA ÉRDEKLŐDVE TALLÓZ A SOROK KÖZÖTT MINDEN KEDVES OLVASÓNK. Aranyfedezet - munkafedezet Mitől függ a pénz értéke? - Melyik a legértékesebb? Válaszol: dr. Hagelmayer István, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense, a k /gazdasági tudományok kandidátusa. — A pénz aranyfedezetét hivatalosan először Angliában rögzítették 1844-ben. 100 százalékos aranyfedezetet követeltek és ezt mindenütt a világon követték. A forgalom pénzigénye azonban az idő múlásával egyre növekedett, ugyanakkor ezzel arányosan nem emelhették az aranytartalékot, mivel ennyi arannyal a bankok nem rendelkeztek. Ezért mindenhol a világon csökkentették a kibocsátott bankjegyek aranyfedezetét Végül az országok bankjegyei aranyra való beváltását is megszüntették. Amíg a bankjegyeket aranyra be lehetett váltani, addig az arany mérte az értékeket és az volt az értékesebb pénz, amelyért több aranyat lehetett kapni. A beváltás megszüntetése után a belföldi pénzforgalom szempontjából az arany elvesztette közgazdasági jelentőségét. — Jelenleg a belföldön forgó pénz nem aranyat képvisel (hiszen a bankok nem adnak érte aranyat), hanem a megtermelt áruk értékét Ebből az következik, hogy egy ország pénze akkor lehet az adottnál értékesebb, ha az országban több árut állítanak elő, változatlan munkaráfordítás és változatlan pénzjövedelmek mellett, tehát, ha a munka termelékenysége nő. — Köznapi értelemben azt a pénzt tekinthetjük a legértékesebbnek, amelynek egy egységéért a legtöbbet lehet venni. Ilyen szemléletben a legértékesebb pénz az angol font. — A nemzetközi kapcsolatokban azt a pénzt tekinthetjük a legértékesebbnek, amelyet a kibocsátó ország szabadon átvált, báóínely . rpás valutára vagy aranyra! Jelenleg ilyen pénz, az amerikai dollár. Csillagj óslástól a mesterséges holdakig Mióta van Magyarországon meteorológiai megfigyelés? Hogyan mérik az időjárási? Válaszol: Dr. Zách Alfréd, a Meteorológiai Intézet igazgatóhelyettese. 1778-ban Németország egyik fejedelemségében, Károly Tivadar választófejedelem védnöksége alatt létrejött egy tudományos társaság Mann- heimben, ezért kapta a Mann- heimi Társulat nevet, összesen 26 állomásból meteorológiai megfigyelő hálózatot létesített, s a hálózat legkeletibb pontja Buda lett. Az Országos Meteorológiai Intézetről csak 1870. április 8-a óta beszélhetünk. A kiegyezést követő fellendülés eredményeként jött létre. — Ami a kérdés második részét illeti; hogyan mérik az időjárást — bizony nem köny- nyű közérthető nyelvre lefordítani a választ. Abból kell kiindulnunk, hogy az időjárás rendkívül komplex, bonyolult jelenség, de megfigyelése az összetevő elemek mérése útján történik. A legfontosabb mérőműszerek: hőmérő, (állomásmsrő, szé'sőségmórő), szélmérő, nedvességmérő, párolgásmérő, napsugárzásmérő, napfénytartammérő és még sorolhatnám. Minden műszer egy írószeirkezettel rögzíti is a változó, szeszélyes időt. A repülőgépekre és ballonokra szerelt műszerek. ,2í>—í$.J«p-es 'magasságban 'rögzítik a légkö+ ri ..állapotokat, és rádióadóval közvetítik a Földre. Még nagyobb magasságból rakéták EGY KOKÁRDA BEJÁRJA A VILÁGOT Honnan erednek az európai zászlószínck ? Válasz: Kumorovitz I. Bernát: A magyar zászló és nemzeti színeinek múltja című könyve alapján. „Amikor 1789. július 12-én a nép a Bastille megvívására a királyi palota kertjében gyülekezett, C. Desmoulins ismertető jelvényt ajánlott. Milyen színt akartok — kérdezte —, a remény zöldjét vagy Cinciná- tus kékjét, az amerikai szabadság és demokrácia színét? — A zöldet — harsogta a tömeg. Érre Desmoulins leszakított egy falevelet, s a kalapjára tűzte. A nép követte példáját, így lett a zöld szín a felkelés eiső jelvénye, rövidesen egész Párizs felvette, s akinek nem jutott szalag, tovább is falevelet hordott. Egy nap múlva kiderült, hogy a gyűlölt Artois gróf színét választották, ezért a nemzetgyűlés a kék és vörös mellett döntött, mert úgy vélték, hogy a XIV. század partizánjai is ezek alatt a színek alatt harcoltak. Még ennek a hónapnak az utolsó napján a vörös-kék kokárda háromszínűvé válik, a francia királyság fehér zászlajának színével bővülve.” „Bemutatok önöknek egy kokárdát, amely majd bejárja a világot.” — Ezekkel ?. szavakkal terjeszti La Fayette a városi tanács elé a forradalom es a polgárság jelvényét. Nem is tudhatta, mennyire igaza lett. A forradalom kokárdáján így egyesült első ízben e három szín francia nemzeti színné, s innen került át a nemzeti zászlóra. A francia háborúk során egész Európa megismerkedett vele (trikolor) és az általa jelképezett eszmékkel. A szabadságmozgalmak nemzeti szimbólumaként, francia -mintára csaknem mindenütt megszületett a kokárda, amely tnost már nemcsak a köztársaság! eszmének vagy demokratikus világnézetnek, hanem a nyelvi nemzetiségnek is jelvényévé válik. A fekete-piros- arany a német trikolor, az 1831-es párizsi forradalom utóhullámaként jelentkező német forrongások idején születik meg. Hazánkban kezdettől fogva élénk érdeklődés kísérte a francia forradalmat. Értüli kerültek börtönbe a nemzet legjobbjai, és hullott porba Martinovics Ignác feje. 1794. augusztus 13-i vallomásában maga is beismerte, hogy a nemzet színének a zöld-vörös-fe- héret képzelte. A nemzeti lobogóról és annak színéről éppúgy, mint az ország címeréről, régi törvényeink határozott intézkedést nem tartalmaznak. A bécsi Képes Krónika képein több helyen a magyar sereg vörös zászló alatt harcolt, melyen fekete karvaly (turul) madár képe látható. De ugyancsak a Képes Krónikában egy helyen vörös-fehér csíkos zászló fordul elő. II. Endrének egy 1222- ben kelt okmányán a pecsét vörös-íehér-zöld selyemzsinóron függ. Ilyen zsinórt még számos más, hivatalos személyek által kiadott okmányon találtunk. Az 1848. XXI. törvénycikk pedig elrendeli „A nemzeti szín ősi jogaiba visszaállítta- tik, s a háromszínű rózsa polgári jelképül felvétetik, s minden középületnél nyilvános ünnepek alkalmával s a magyar hajókon nemzeti lobogó és országos címer használtatik.” Nagy Péter cár inkognitóban tanulmányozta a holland hajó- építést, majd hazatérve, átszervezte hajóparkját. Az általa kiadott fehér-kék-vörös lobogót rendszeresítette a hajókon. A csehek, szerbek, hor- vátok, szlávok nagy védőjüktől átveszik ezt a kereskedelmi flottabeli zászlót, és nemzeti jelvényükké teszik. A bolgároknál például a kék helyén zöld, a cseheknél a kék ék alakban szerepel. hoznak hírt. Legújabb vívmány a meteorológiai mesterséges hold. — Laikus szemével nézve úgy látszik, hogy k mesterséges holdak segítségével teljes biztonsággal fogják jelezni az időt hamarosan, s a rádió reggeli meteorológiai jelentését igazán komolyan kell venni. I — Az ember az időjárás rabja, régebben még inkább az volt mint ma, s ha fejlődésével nézzük ezt a tudományt, izgalmas azt látnunk, hogy a csillagjóslásoktól eljutottunk a mesterséges holdakig — ahonnan már egyenes út vezet a teljes biztonsággal előrejelzett időjárásig. Hol rendezték az első újkori olimpiát? Válasz: Vad Dezső újságíró „Mégis Athén, de miért nem Budapest” című cikke alapján. Az ókori olimpia Csipkerózsa-álmát másfél ezred évig aludla. Athén csókja ébresztette 1896. április 5-én. Ébredés után újra álmodta még szépséges múltját, amikor az ókor minden férfija négyévenként őt imádta Olympia városában. Síma, szép arcán sötét ráaicok mélyültek Nagy Theodosius római császár neveinek említésére is. Ez a császár volt az, aki i. u. 396-ban szigorú rendelettel vetett véget életének. Vele halt a görög testi kultúra. Később még városát is lerombolják. Árvíz, földrengés, majd újabb árvíz roncsolja szét az antik olimpiák küzdőterét. De most erőszakosan lerázott minden emléket, nagyot nyújtózott és Athénra íigyeit. Ágyúk dördültek, békegalambok tömege repült az égbe. 14 ország 300 versenyzőjének jelenlétében György király megnyitotta az első újkori olimMeteorológiai léggömb felbocsátás előtt. piát. Még Budapest is szóba került a rendezés színhelyének megválasztásakor. „Nem tudná-e Magyarország az ezredéves millenniumi ünnepély keretében az olimpia rendezését elvállalni?” — kérdezték Kemény Ferencet, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagját, miután Athén a megbízatás utáni fél év elteltével is csak a vitáknál tartott. „A Miniszter Űr ö Nagyméltósága — írja válaszlevelében Kemény — figyelemre méltó dolognak tartja az olimpiai játékoknak korszerű alakban való felelevenítését. — Mindazonáltal tekintve a rendelkezésre álló szerény eszközöket, továbbá az idevágó tapasztalatok teljes hiányát, különösen hazai testnevelésünk még mindig jelentékeny emelésre szoruló színvonalát, nem látja az időt elérkezettnek arra, hogy a nemzetközi bajnokversenyek e kezdeményező lépését Magyarország tegye meg.” Tehát mégsem Budapesten, hanem Athénban lobbant az olimpiai láng. Kilenc sjiartag versenyzőire (atlétika, birkózás, céllövészet, kerékpár, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás) 43 aranyérem várt. Az olimpia eredménye. Tőrvívás: Franciaország. Kardvívás: Görögország. Céllövészet: Görögország. Kerékpár: Franciaország. Torna: Korlát Németország, nyújtó: Németország. 1 Úszás: 100 méter gyors: Magyar- ország, 100 méter matrózoknak: Görögország, 500 méter: Ausztria, 1300 méter: Magyarország. Tenisz: férfi egyes: 1. Nagy-Bri- tannia, 2. Görögország; férfi páros: 1. Nagy-Britannia, 2. Gö- görögország. „A NEMZETNEK TANÍTÓ OSKOLA]...“ Válaszol: Dr. Czenner Mihály, a Szinháztudományi Intézet munkatársa. 1790. Kelemen László, az első magyar színtársulat életre hívója így ír a Helytartótanácsnak: „Elhitte már az egész világ, hogy a jól rendezett Játék- Színek a némzeteknek tanító Oskolái. A fejedelmek és a világ Nagyjai itt láthatják és hallhatják az igazságot, mely Mikor alakult az első magyar színtársulat? Az első magyar nyelvű színházi előadás helye, a budai városfal kerek őrtornya nagy Pompályok fényessége elől félelmesen elrejtezik”. A hivatalos nyelv a német. Hivatalokban, iskolákban csak ezt ismerik, de már ébred a nemzeti függetlenségi mozgalom. Kazinczyék célja: megteremteni a magyar irodalmi nyelvet. Színház is kellene! Magyar nyelvű! Mert a német lassan fenyegetően gyűlöltté válik. Nemcsak a színház, minden, ami német. Áldozatos harc, amit Kelemen a megszállottak elkötelezettségével vállal. Mégis elutasító a válasz: „A magyar nem komédiás nemzet”. Jó kifogás volt ez, még kenegette is a magyar hiúságot. Valójában a legalantasabb vásári komédiázást értették kornédiázás alatt ezek a hivatalos szervek, azt a fajtát, melynek elmaradhatatlan kelléke a paprikajancsi, minden vásár közismert kis magyar bohóca. Erdődy, a kor krónikása jegyezte le: Kelemen László reménykedve várt a játszási engedélyre, miközben a Helytartótanácsban egy úr megkérdezte tőle: — Van maguknak egyáltalán paprikajancsijuk már? — Még nincs — felelte Kelemen önérzetesen —, de az úr éppen jó lesz annak. Az engedély már régen megvolt, amikor a német nyelvű Várszínház direktora még mindig „nem talált” üres napot a magyar színtársulat fellépésére. Nagynehezen kicsikarták a szerződést: szünnapokon játszhatnak a magyar színészek Nagy volt az öröm és a készülődés. Simái Kristóf „Igazházi” című, németből átdolgozott darabját tűzték színre. 1790. október 25-én a budai Várszínházban játszották és két nappal később a Rondellában, a városfal kerek fedett őrtornyában. A siker olyan fergeteges volt, hogy — az osztrákok jóvoltából — ismétlésre csak közel két évvel később kerülhetett sor. A társulatnak 17 tagja volt, 13 férfi és 4 nő, s 1796-ig maradtak együtt. Az első kísérlet azonban nem volt hiábavaló, mert pár évtized múlva már Déryné szekerei zörögtek a poros országutakon. Kelemen László, a társulat felbomlása után Ráckevéra került kántortanítónak, majd a nagy ráckevei tűzvész után Makóra, atyja örökébe. összeállította Szabados Éva * 1