Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-15 / 296. szám
1967. DECEMBER 15., PÉNTEK 3 "‘^Mírlap Jogi tanácsaink II. Az új termelőszövetkezeti törvényről Tizennyolcezer Pest megyei fiatal kopogtat az élet kapuján Ki, mit tanulhat tovább? Fodrász- és kőimé tikusképzés. Egyéb lehetőségek érettségizetteknek (5) Ha a vezetői munkakört betöltő tag e minőségével okoz kárt, akkor fokozott kártérítési felelőssége áll fenn. Ilyen esetben saját munka szerinti részesedése, előző évi átlagának két hónapra eső összege erejéig felel a vezetői munkakört betöltő személy. Megállapítja a jogszabály a vagyonkezelő felelősségét is és azt, hogy a vitás ügyekben milyen szervek jogosultak eljárni. Rendelkezik a területi szövetségek alapításáról, annak vezető szerveiről, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsáról, arról, hogy a termelőszövetkezetek legalább négy évenként kongresszuson vizsgálják meg a mozgalom helyzetét, és az Országos Tanács tevékenységét. Megkezdődött a nyugdíjak kifizetése A karácsonyi csúcsforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a posta a nyugdíjintézettel egyetértésben a szokásosnál egy héttel korábban, csütörtökön, országszerte megkezdte a nyugdíjak kifizetését. Az első napon a postások általában azoknál a nyugdíjasoknál jártak, akik 22-én szokták megkapni járandóságukat. Több kézbesítőhivatal körzetében azonban a hagyományos menetrendtől eltérően esetleg egy-két nappal korábban is számíthatnak pénzre a nyugdíjasok. A nagy forgalmú hivatalok ugyanis, amelyek meg tudják oldani, még a tervezettnél is gyorsabban, négy nap alatt, szeretnének végezni a kifizetéssel. A posta egyébként azt ígéri, hogy december 20-ra, 21-re — amikor a karácsonyi levélözön megindul — mindenütt befejezik a nyugdíjutalványok kézbesítését. Az 50-es években tetőzött népesedési hullám most érezteti hatását. Jövő tavasszal az előző évnél mintegy kétezerrel többen és az azt követő két évben, 1970-ig még évi 1500—1500 fővel többen hagyják el az általános iskolát. A továbbtanulási lehetőség is növekszik azonban ezekben az években. A megyében működő 23 gimnázium és 8 szakközépiskola, valamint 3 technikum az 1968—69-es tanévre sem vehet fel több tanulót első osztályait«, mint eddig. A fővárosi középiskolák felvételi lehetőségét is figyelembe véve azonban, a mostani nyolcadikosok 29 százaléka folytathatja középiskolában tanulmányait. Igen jelentős mértékben biztosítanak helyet leánytanulóknak. A megyei középiskolákba kerülő 2850 első osztályos között 1800 leány nyerhet felvételt. Közgazdasági szakképzésben, a váci és ceglédi szak- középiskolában összesen 150 fiatal, 90 százalékban leány számára van hely. A túrái és nagykátai mezőgazdasági szakközépiskolában a száz első osztályosból ötven lehet leány. Újdonság, hogy az ikladi Ipari Műszergyár szakemberszükségletének kielégítésére jövőre 35 fővel erősáramú villamosipari tanulóképzés kezdődik az aszódi szak- középiskolában. A váci gépipari technikum 180 első osztályosának 10— 15 százaléka lehet leány. A ceglédi és váci mezőgazdasági technikumba felvehető lányok száma nincs korlátozva. A két iskola összesen 140 fiatalnak nyújt alkalmat a továbbtanulásra. Az érettségizettek száma 1968-ban Pest megyében mintegy 2500. A technikumot és szakközépiskolát végzők elhelyezkedése szakmájukban biztosítottnak tekinthető, gondot okoz azonban a pályaválasztás az érettségizők 69 százalékának, a legtöbb gimnazistának. Valamennyien természetesen nem kerülhetnek egyetemre, vagy főiskolára, de ipari szakmát többen tanulhatnak, mégpedig a megyében 200, a megyén kívül ugyanannyi érettségizett fiatal. Több szakmában, például a repülőgép-szerelőknél megkívánják a középiskolai végzettséget. Szívesen várnak érettségizetteket — főleg fiúkat — többek között az esztergályos, gép jármű-villany szerelő, irodagép-műszerész, szerszámkészítő, autószerelő és az elektroműszerész szakidéban. Érettségizett lányok részére a fiúknál jóval több tanulóhelyet biztosít a kereskedelem meg a vendéglátó- ipar és előnyben részesülnek a különböző egészségügyi kö- zépkáderképző iskolákban. Az idei tanévben a nyolcadik általánost végző 15 320 gyerekből 7600 a leány. Részükre az 1968—69-es tanévben a nagyüzemek, a helyi ipar, a kisipari termelőszövetkezetek és kisiparosok Pest megyében 4300 fő (részére nyújtanak szakmai továbbképzésre alkalmat. Köztük 960 leány szakmunkás- képzése biztosított. Mintegy 3000 megyebeli fiatal pedig a főváros területén tanulhat ipari szakmát. Ezek között mintegy 900 leány számára van hely. Az előző évektől eltérően, a szakmunkát tanulni szándékozóknak nem kell az iskolában kitöltött jelentkezési lapját vállalatoknál előjegyeztetnie. Ha azonban a szakma gyakorlati részét meghatározott munkáltatónál kívánja elsajátítani, úgy a munkáltató erre vonatkozó nyilatkozatát a jelentkezési laphoz csatolni kell. A legtöbb tanulót az építőipar fogadja be megyénkben, közel 300 kőművest, 64 szobafestőt és a különböző többi építőiparág további 150 fiatalt vár. De Budapesten, valamint a megyei magán iparosoknál is találna« alkalmat a szakmatanulásra. Néhány, sok tanulót felvevő vasipari szakma: esztergályos, marós (lányok is!), köszörűs összesen 400, motorszerelő 300, villanyszerelő 180 fiú, 20 leány, mechanikai műszerész 120 fiú, 80 leány, öntő 150, járműlakatos (Dunakeszi Járműjavító) 150, járműszerkezeti lakatos (Ikarus) 100 fő. A megyében működő ktsz- ek több éves szünet után jövőre ismét szerződtetnek fodrász-, sőt kozmetikustanulókat is. A 47 fodrásztanuló közül 32, a 10 kozmetikustanulóból valamennyi csak lány lehet. Mezőgazdasági szakmunkás- képzésben 517 fiatal részesülhet. 207 leány számára van hely. A szövetkezeti demokrácia érvényesülése Széles körben érvényesül a termelőszövetkezeti demokrácia, mert az állami felügyelet a közgazdasági eszközökkel történő befolyásolás útján érvényesül és arra irányul, hogy a termelőszövetNök, fiatalkorúak védelme Az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozókat, a kisgyermekes anyákat és a 18. életévüket még be nem töltött fiatalokat, a fizetett szabadság feltételeinek és időtartamának megállapításánál fokozott kedvezményben részesíti a jogszabály. Rendelkezik arról, hogy a fizetett szabadságot pénzzel, terménnyel vagy más ellenszolgáltatással nem szabad megváltani. A vezetőség engedélyével továbbtanuló tsz-ta- gok részére pedig munkaidőkedvezmény és tanulmányi szabadság jár. A csökkent munkaképességűeket, a fiatalkorúakat és a nőket épp úgy, mint a más munkaterületen dolgozókat fokozott védelem illeti meg, és bizA termelőszövetkezeti tagok családi pótlékáról A családi pótlékról szóló alaprendelkezés a jövő évtől a termelőszövetkezeti tagokat érintően több vonatkozásban kiegészül, illetve módosul. Amíg most a családi pótlékra jogosultság egyik feltétele a meghatározott munkaegység teljesítése, a jövőben — figyelemmel a különböző munkád! jazási formák alkalmazásának lehetőségére — a közös munkában ledolgozott munkanapokat veszik irányadónak. E szerint családi pótlékra az a termelőszövelvtezeti tag jo— kezetek a jogszabályoknak megfelelően működjenek. A pártoló tagság intézménye is megszűnik, és az eddig ilyen minőségben szereplő tagok előtt is feltárul annak a lehetősége, hogy belépjenek a tsz-be. tosítja a jogszabály, hogy jövedelempótlékot, készpénzsegélyt adjanak annak a szülő nőnek, aki a szülést megelőző egyévi időszakban a részére megállapítptt munkát, illetve az előírt minimális munkanapot teljesítette. Meghatározza a rendelkezés azt is, hogy a szülési szabadság 20 hetén belül egy munkanapra járó segély ösz- szege a szülést megelőző egyévi időszakban elért részesedés egy napra eső részének 75 százalékánál kevesebb, és 100 százalékánál több nem lehet Rendelkezés történt a betegség idejére járó ellátásról, és ezen a címen juttatható segélyezésről is. ha a kötelező munkanapot ledolgozta. Ha olyan beteg, testi, szellemi fogyatékos gyermeket tart el a tsz-tag, aki munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette, és ez az állapota legalább egy évig tart, vagy előreláthatóan 1 év alatt nem szűnik meg, életkorára tekintet nélkül úgy kell tekinteni az ilyen gyermeket, mint a 14 éven alulit, és az eltartó jogosult a családi pótlékra. A családi pótlék összege gyermekenként 70 forint. Dr. M. J. (Folytatjuk) ELLESETT PILLANAT (Foto: Kotroczó Kombájn az erdőben... gosult, aki az előző naptári évben, ha férfi, legalább 120, ha nő, legalább 80 munkanapot dolgozott a közösben, és legalább két 14 éven aluli gyermeket tart el. (Korábban tíz év volt a korhatár.) Az egyedülálló nő egy 14 éven aluli gyermek után is jogosult, NAGY KABÁTVÁSÁR december 15—23-ig OLCSÓ ÁRAK KAPHATÓK: a RUHÁZATI MINTATERVEZŐ VÁLLALAT MODELL boltjában VIII.. József krt. 29. NOVEMBER 29-ÉN reggel egy hófödte kombájn állt Gödöllő alatt, a várostól öt kilométerre, az erdőben Éppen ott, ahol a Főt—Mogyoród felől érkező út találkozik a fővárosból induló, s Gödöllőn átfutó országúttal. Mindenképpen feltűnő egy kombájn a téli erdei úton — előző nap esett le az első hó. Sok szót, persze, nem érdemelt a dolog, mert az ember végiggondolta, hogy bizonyára javítani vitték a gépet, csak valami baja történt, s valószínűleg mindjárt jönnek is érte a szerelők. Csakhogy este, visszafelé jövet, ugyanott találtuk a havas kombájnt, ahol reggel láttuk. No — mondta valaki a kocsiban —, ez már itt éjszakázik. Kiszálltunk, s egykettőre megállapítottuk a műszaki hibát: a vak is láthatta, hogy defekt. Ezért nem ment hát ez tovább! Most már azonban korántsem tudtunk olyan köny- nyen napirendre térni a dolog fölött, mint reggel. MERT ELŐSZÖR IS: egy defekt még igazán nem olyan nagy ügy — ez különben a gépkocsivezető véleménye volt —. hogy ne lehetett volna ott helyben megjavítani, hasonló az egész, mint a gépkocsinál. Az kellene, hogy a gépkocsikat is csak így ottfelejtsék az országúton egy defekt miatt, megnézhetné magát a vezető... Persze, a mezőgazdaságban, kérem, mindent lehet... — Másképpen kell ezt felfogni — mondta erre az egyik útitárs. — Hátha nem volt náluk emelő s egyéb szerszám, végtére is ezek a kombájnok keveset utaznak ... Nincsenek úgy felszerelve, mint a gépkocsik ... — Mindegy — hangzott az ellenvélemény. — De hát egy kombájnt akkor sem vihetnek 100 kilométerekre a javítóba. Mert ha ez így van, akkor arról külön lehetne beszélni ... Persze, nincs így ... Ennek a gépnek valahol itt lehet a gazdája a közelben, ahonnét ötször visszajöhettek volna reggel óta. És, ugye, nem jött senki. Mi történik, ha netalántán valaki nekilát, és leszerel róla valamit? Próbáljuk ki! Kezdjünk hozzá, és piszkálgassuk a gépet. Száz az egy ellen, hogy nem szól senki. Azt hiheti bárki, hogy mienk a kombájn ... Ha történetesen lámpa mellett, szerszámmal dolgozunk, az még csak jobb, mert kevésbé gyanút keltő ... IGAZSÁG SZERINT egy kombájn új korában — ez az SZK-típus — 160 ezer forint. Jelentős érték, hátha még arra gondolunk, hogy nyáron mit ér, amikor aratni kell... Talán pontosan ki kellett volna deríteni, hogy kié volt ez a gép, továbbá, hogy volt-e valami más baja azon kívül, hogy defektet kapott, s még tovább: mikortól, meddig állt ott... Mindez azonban mellőzhető. A gép nem valami egyszer előfordult hanyagságra figyelmeztet... Állnak ilyen gépek másfelé is! Nem kell messzire menni. Nemrég Valkón voltam, s beszélgettem egy fiatalemberrel, aki a következőket mondta: — Ügy tudom, hogy nálunk a szövetkezet tiszta vagyona körülbelül tízmillió forint, ebből négy és fél millió forint érték a gép. Szóval a vagyonunk jelentős részét, majdnem a felét, a gépek adják. Tessék csak elképzelni, hogy vigyáznak az emberek manapság a saját autójukra, ha már áldoztak érte. Hát nem így kellene-e a szövetkezetnek is gondoskodnia erről a sok, milliókat érő gépről? És csak meg kell nézni... Van olyan gépünk is, amelyet alig használtunk, csak áll és eszi a rozsda ... Bevallom, mindeddig hallgattam erről a beszélgetésről, s hogy miért, ez akár külön téma lehetne. Megkért ugyanis ez a fiatalember, hogy ne írjak a dologról, mert ő már szólt a gépek ügyében, s igen rossz néven vették tőle. Hát még ha az újságban megjelenne. Különben sem lehet tenni semmit egyelőre ... AMIKOR A GÖDÖLLŐI ORSZÁGÚTON ezt a pukkadt kerekű, magányos kombájnt kerülgettük, mégis eszembe jutott a valkói beszélgetés. Jóllehet — s ezt el kell ismerni —, ma még nem minden szövetkezet (s talán éppen a valkói tsz sem) tud megfelelő gépszíneket építeni, ugyanakkor az is igaz, hogy a karbantartásra sincs elég szakember; ha még olyan értékesek is a gépek. Mégis több próbálkozást kellene látnunk, hogy igyekeznek a gépparkot óvni, őrizni, gondozni. Nemhogy azt érje marasztaló szó, aki a gondokra, hibákra figyelmeztet... ! Miért mondta a gépkocsivezetőnk az erdőben hagyott kombájn láttán: „Persze, a mezőgazdaságban, kérem, mindent lehet.. Annak az embernek a kifa- kadása volt ez, aki — lévén állami alkalmazott — személyes felelősséggel tartozik a járműért, amit vezet, s anyagi kártérítést kell fizetnie a legkisebb karcolásért is, mely az ő hibájából esik a kocsin. Ugyanekkor azonban, ha azt látja, hogy a mezőgazdaságban nem mindig ezek a szigcrú szabályok érvényesek —, ezt elég gyakran látja! —, felháborodik. Hiszen végeredményben közös vagyon az ő járműve is, meg a mezőgazdasági gép is ... És ebben neki van igaza! A NYÁRON nagy viták folytak itt az Aszódi Gépjavító Állomás és a környező szövetkezetek között, hogy ki a hibás a kombájnok gyakori műszaki hibáiért? A gépjavító, aki a gépek tulajdonosa, s a karbantartásukról köteles gondoskodni, papíron bizonyította, hogy 49 kombájnjuk van és 1967 első felében 120 ezer forint munkabért fizettek ki a felújításért, továbbá: minden egyes gép 15 ezer forintjukba került — átlagot számítva —, már ami a javításhoz felhasznált anyagot illeti... Állították, hogy csak a szövetkezetek a hibásak, mert ők kerítik az embereket a gépekre, s ezek bizony nem mindig a legjobb kombájnosok. Nem lehetett ezt a vitát megnyugtatóan eldönteni. Igaz, hogy a szövetkezetek nem minden esetben találtak megfelelő kombájnosokat, akiket a gépekre ültethettek volna. Az is igaz, hogy a gépjavító majdnem egymillió forintot fordított a kombájnok javítására .. Mégis — noha, egy szóval sem mondom, hogy íz aszódi gépjavítóé volt az a kombájn, amely november 29-én Gödöllő alatt vesztegelt! — csak erre a hófödte gépre gondolok én, ha netán az ideihez hasonló vitába kerülnék a jövő.nyáron is ... Dckiss János
