Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-07 / 289. szám

PODGOMIJ HELSINKIBEN PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM ARA 50 FILLER 1967. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Gromíkcs Varsóban Adam Rapacki lengyel kül­ügyminiszter meghívására szerdán hivatalos látogatásra a Lengyel Népköztársaságba érkezett Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. WOOMERA Űrrakétakudarc Helsinkiben folytatódnak Finnország függetlenségének jubileumi ünnepségei. Kedd este tüzérségi díszsortüzet adtak le az ötvenedik évforduló tiszteletére. Kekkonen finn államfő vacsorán látta vendégül Podgornijt, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét és Ber- tH svéd herceget. Képünkön Podgoraij üdvözli Kekkonen elnököt Amerikai betörés fenyegeti Laoszt FolytatódtaEt a tüntetések New Yorkban Vasziljev, a Pravda vientia- dósító tényekkel támasztja alá, keddről szerdára virradó éj­ne-i tudósítója hírt ad arról, hogy Laoszt. az amerikaiak és szövetségeseik közvetlen agressziója fenyegeti. A tu­Tavasszal kongresszus Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Felszólalt Kádár János is Szerdán a Parlament va­dásztermében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett a tanácsko­záson és az elnökségben fog­lalt helyet Kádár János, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak első titkára is. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke megnyitó beszédében megemlékezett ar­ról, hogy az országos tanács tagjai közül Örökre eltávozott dr. Münnich Ferenc, a magyar nép hűséges fia, a hazai és a nemzetközi szocialista forra­dalmi mozgalmak kiemelkedő, nagyszerű harcosa. Indítvá­nyozta, hogy a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa jegy­zőkönyvben örökítse meg dr. Münnich Ferenc érdemeit. Ja­vaslatára az ülés résztvevői néma felállással adóztak a hős forradalmár emlékének. Kállai Gyula a továbbiakban szólott az MSZMP Központi Bizottságának november 23— 24-én tartott üléséről, amelyen az ország gazdasági fejlődé­sének alapvető kérdéseit tár­gyalták meg, majd rámutatott, hogy áz országos tanács lég­utóbbi ülése óta belpolitikai, társadalmi életünkben tovább erősödött a szocialista demok­rácia. Ezután Erdei Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára terjesztette PARTNERÜK A FÉL VILÁG Nigériától Kolumbiáig Versenyben az USA gyártmányaival Tulajdonképpen mindenkit személyes ismeretség fűz kép­viselőjükhöz. Legalábbis azo­kat, akiknél villany világít, mert minden fogyasztóhoz oda kerül egy villanyóra is. Kelen­dő cikk, határon innen, s ha­táron túl. A Ganz Árammérő- gyárban ezért készítik a termé­kek felét a hazai, s másik ré­szét az idegen partnereknek. Kérdés, hogy ma a kereslet, vagy a kínálat jellemzi-e a jó hírű gyárat. A legfrissebb információink szerint — ellentétben a koráb­bi évekkel — az a gond, ho- gyán igazodhatnak a sok ké­réshez. Tízezrével szállítják a ház­tartási mérőberendezéseket a különböző kontinensek­re. * A Ganz EKM Nigériától a ten­gerentúli Kolumbiáig min­denhol megjelenik. Ez utób­bi helyen már versenytársa az USA hasonló gyártmá­nyainak. Általában a kezdeti bizalmatlanságot a jó tapasz­talatok gyorsan átváltották — megbízhatóságra. Ez a jel­lemzője a gödöllői gyártmá­nyoknak, s ezért is fordulnak bizalommal a magyar márka képviselőjéhez. A képen látható laborató­riumban ellenőrzik, pontosan mér­nek-e a készülékek. A fogyasztónak nem mindegy, hogy mutat az óra, nem szíve­sen venné tudomásul a nálunk megszokott „KÖZÉRT kér­dést”: lehet-e egy kicsivel több. Az áramszolgáltató meg az ellen ágálna, ha a kelleté­nél kevesebbet mutatna. így hát fillérnyi pontossággal kell szolgálni évekig. A mérés eredményei most is megnyug­tatóak. Az újabb szállítmány is indulhat — éppen tengeren­túlra. — t. gy ­eié a titkárság referátumát és az országos tanács határoza­tának tervezetét, majd közölte: a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége a kö­zelmúltban foglalkozott a moz­galom helyzetével és feladatai­val. Bejelentette: a Hazafias Népfront IV. kongresszusát a működési szabályzatnak meg­felelően 1968 tavaszán kell ösz- szehívni. Javasoljuk, hogy a kongresszust előzze meg a köz­ségi, járási, városi és megyei népfrontbizottságok újjává- lasztása is. Erdei Ferenc az elnökség ne­vében javasolta, hogy a me­gyei és fővárosi népfrontbi­zottságok tagjait, valamint a kongresszusi küldötteket ne közvetlenül a helyi választási gyűléseken, hanem a korábbi gyakorlatnak megfelelően kül­döttértekezleteken válasszák meg. Indítványozta: az országos tanács hozzon határozatot a népfront új működési szabály­zatának kidolgozására. Erdei Ferenc végül a gazda­ságirányítás új rendszerének bevezetésével kapcsolatos nép­front-feladatokkal foglalkozott. A referátumot vélemény- csere követte. A vitában felszólalt Kádár János is. A felszólalásokra Erdei Fe­renc válaszolt, majd a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa egyhangúlag elfogadta a titkárság referátumát és az előterjesztett határozati javas­latot. Az ülés Kállai Gyula zárszavával ért véget. hogy Washington tevékenyen készülődik a betörésre. Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy közvetlen had­színtérré változtatja az ország déli területét. E tervek leg­fontosabb eleme, hogy lao­szi területre átviszik és egé­szen a thaiföldi határig ki­építik a Vietnamot átszelő 17. szélességi körtől délre tervbe vett hírhedt „McNa­mara- sorompót" ’. Az úgynevezett McNamara- sorompót egyelőre még Dél- Vietnam viszonylag keskeny szakaszán sem sikerül meg­valósítani, nemhogy Laoszban. Mindazonáltal a támadásra való előkészületek folytatód­nak. A tudósító értesülései szerint amerikai tanácsadók által vezetett dél-vietnami és thaiföldi diverzáns egysége­ket küldenek nap nap után Laosz déli vidékeire. Ezek a különítmények ré­mületben tartják a la­kosságot, falvakat gyújta­nak fel, aláaknázzák a hidakat és az utakat. Egy fiatalember szerdára virradóra a New York-i ENSZ-palota parkjában önkén­tes tűzhaiállal akart tiltakozni a vietnami háború ellen. A húszéves Kenneth d’Eliea át­vetette magát a park kerítésén, a magával vitt két kanna gáz­olajjal leöntötte és meggyúj­totta magát. A járókelők és az odasiető rendőrök megpróbál­ták megmenteni az éjszaka sö­tétjében hatalmas fáklyaként lángoló fiatalembert. Súlyos égési sebekkel szállították be a New York-i Bellevue kór­házba. Testének nyolcvan szá­zaléka összeégett. Az orvosok szerint az életveszélyben levő fiatalember a kórházban még eszméletén volt, és azt suttog­ta, hogy cselekedetével a viet­nami háború ellen akart tilta­kozni. B—52-es nehézbombázók szerdán Saigontól 130 kilomé­terre északra Phuoc Long tar­tományban támadást intéztek a szabadságharcosok feltétele­zett állásai ellen. A nyolcmotoros légierődök a szaka a VDK-nak a demilitari- zált övezet közvetlen közelé­(Folytatás a 2. oldalon) Többszöri halasztás utón ■kedden, magyar idő szerint a késő éjszakai órákban az auszt­ráliai Woomera támaszponton felbocsátották a nyugat-euró­pai országok háromlépcsős közös űrrakétáját, az Európa 1-et. A kísérlet nem volt si­keres, mert a franciák által tervezett második fokozat haj­tóművei nem léptek.működés­be és a második lépcső nem vált le a brit tervezésű első fo­kozatról. A műszaki hiba okait a szakértők most tanul­mányozzák. A MAGYAR SAJTÓ NAPJA Rózsa Ferenc-dsjasok A magyar sajtó napja al­kalmából szerdán az Újságíró Szövetség Székházában Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja átnyújtotta az idei Rózsa Ferenc-díjakat. Az 1967. évi Rózsa Ferenc- díj I. fokozatát ketten kap­ták: Boldizsár Iván, a The New Hungarian Quarterly főszerkesztője és Földes György, a Lúdas Matyi he­lyettes főszerkesztője. A II. fokozattal Rózsa Lászlót, a Népszabadság főmunkatársát, Salgó Lászlót, a Magyar Rá­dió és Televízió párizsi tudósí­tóját és Gerö Lászlót, az Ifjú­sági Magazin főszerkesztőjét tüntették ki. A III. fokozatot E. Fehér Pálnak, az Élet és Irodalom olvasószerkesztőjé­nek, Macsári Károlynak, a Népszava munkatársának és Kristóf Attilának, a Magyar Nemzet munkatársának ado­mányozták. Ugyancsak a sajtó napja al­kalmából koszorúzás! ünnep­séget rendeztek a Kommunis­ták Magyarországi Pártja Visegrádi utcai volt székházá­nak — a Vörös Űjság egykori szerkesztőségének — homlok­zatán lévő emléktáblánál. Délután a MUOSZ székha­zában az újságíró-iskola hall­gatói — díszőrség tiszteletadá­sa mellett — megkoszorúzták a Vörös Újság emléktábláját és koszorúkat helyeztek el Ró­zsa Ferenc emléktábláján is. A Vörös Újság Negyvenkilenc évvel ez­előtt. 1918. december 7-én jelent meg első ízben a Kommunisták Magyaror­szági Pártjának hivatalos lapja, a Vörös Űjság. Amikor a Vörös Űjság első száma megjelent, már győzött az őszirózsás polgá­ri demokratikus forrada­lom, amely egyúttal a há­ború végét is jelentette, de az igazi békét és a tömegek politikai, anyagi és kultu­rális felemelését nem tudta biztosítani. A monarchlsták vissza akarták ültetni Habsburg Károlyt a trónjára. Tisza István hívei ismét vezető szerepre vágytak a politi­kában. A nagybirtokosok akadályozták a földrefor­mot, a katonai csoportok pedig szovjetellenes hadse­reget akartak szervezni. És az ipari tőke — összefogva a banktőkével — a terme­lés szabotálásával akadá­lyozta a demokratikus ha­talom megszilárdulását. Eb­ben a történelmi helyzet­ben alakult meg 49 évvel ezelőtt, 1918. november 21- én a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja, és in­dult meg 1918. december 7-én az első legális magyar kommunista pártlap, a Vö­rös Űjság. A lap frissen, elevenen, harcosan, magas színvona­lon képviselte a KMP po­litikáját. Felvilágosította, nevelte, harcra mozgósítot­ta a tömegeket. Küzdött a proletárhatalomért, a mo- narchisa és burzsoá ellen­forradalom ellen. Fellépett a munkásmozgalmon belüli opportunizmus minden for­májának ‘leküzdéséért. A dolgozók előtt világossá tet­te a kommunisták célját, hogy olyan termelőviszo­nyokat kell kivívni, ame­lyek biztosítják a munkás- osztály és vele együtt az egész dolgozó magyar nép felemelkedését, az ország függetlenségét, szabadságát, békés fejlődését. Aki ma kezébe veszi a Vörös Űjság elsárgult és a korabeli szalmapapirra nyomott, néha már-már alig olvasható számait — csodálatosan frissnek érzi minden példányát. Szer­kesztői — Rudas László, és sorban utána: Szamuelly Tibor, Vágó Béla, Kun Bé­la, László Jenő és Jancsó Károly, főmunkatársai pe­dig: Alpári Gyula, Ara- nyossi Pál, Bolgár Elek, Révai József — a szerkesz­tőség egész kollektívája: mindig és minden körül­mények között a történel­mi fejlődést szolgálták. A kommunista sajtó, megjelenésének első, ünne­pi órájától kezdve a hala­dásért folyó küzdelem első vonalában maradt. Korunk marxista—le­ninista sajtója naponta százezrek tájékoztatását végzi. Akár a szocialista- nemzeti egység, akár az új gazdasági mechanizmus, akár a megújuló parlamen­ti élet eseményeiről, vagy az üzemi, mezőgazdasági, tanácsi munka országos és helyi problémáiról vagy kulturális életünk legbo­nyolultabb kérdéseiről van szó — felkészülten és fele­lősségérzettől áthatva telje­síti hivatását. Hasznosan kiáll a szociálisa interna­cionalizmus és a béke ügye mellett. _ A mai magyar sajtó a ré­gi harcosok örököseként s a nagy munka sikeres folyta­tójaként — a szocializmu­sért harcoló dolgozók meg­bízható fegyvertársa. Ezt a harcos újságírást ünnepel­jük ma, a magyar sajtó napján, a Vörös Űjság szü­letésnapján. Földes Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom