Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-29 / 306. szám

Piacunk a nagyvilág, de az autószerviz csak 1970-re készül el Téved, aki azt hiszi, hogy Nagykőrös nevét a nagyvilág csak a konzervgyárról ismeri. A 175 munkást, 35 tisztviselőt és 48 ipari tanulót foglalkoz­tató Gépjavító és Faipari Ktsz nem mondható nagyüzemnek, gyártmányai mégis messze vi­szik városunk hírét. A lassan végére járó esz­tendőben baromfifeldolgozó konvejorpáiyáikkai ott voltak a moszkvai és a bukaresti ki­állításon és sikert arattak. Gyártottak és szállítottak egy konvejorpályát a Szovjetunió­nak, két húszméteres szállító- szalagot Csehszlovákiának, ti­zenhat almaigerezdvágót a Szovjetuniónak és két állat­orvosi „munkahelyet” szintén a Szovjetuniónak. Belföldi cikkeik közül legne­vezetesebb a konzerv- és hűtő­iparnak szállított, mintegy ti- ziennégymillió forintos gép­komplexum. Asztalosaik az állatorvosi egyetemnek, vala­mint az élelmiszeripar részére közel négyezer fagyasztó git­tert És vajon Nagykőrös lakos­sága 1968-ra mit várhat a szö­vetkezettől? A ktsz a Cifrakert mellé autószervizt tervezett, ka­rosszéria és dukikozórészleggel, de ez — hitelproblómák miatt — előreláthatóan csak 1969— 70-re nyílhat meg. Egyébként a közönség igényeit a jövőben is igyekeznek kielégíteni. (k) Az év utolsó tanácsülése Ma reggel 9 órakor a városi tanács ülést tart a művelődési ház tanácstermében. Mentesítő vonatok Ma (december 29-én) Nagy­kőrösről 16 óra 29 perckor sze­mélyvonat indul Budapestre, Szegedre pedig gyorsvonat 18 óra 30 perckor. Szombaton (december 30-án) éjjel 1 óra 8 perckor személy- vonat indul Szegedre, 15 óra 24 perckor gyorsvonat Budapest­re, 16 óra 29 perckor még egy vonat indul Budapestre, 18 óra 30 perckor pedig gyorsvonat Szegedre. December 31, vasárnap éjjel 1 óra 8 perckor személyvonat indul Szegedre. 1968. január 1-én, 15 óra 24 perckor gyorsvonat indul Bu­dapestre, 16 óra 29 perckor szintén gyorsvonat Budapest­A REST A/\ C G V EI HÍRLAP KliLÖNKIADA-SA XI. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1967. DECEMBER 39., PÉNTEK Két konzervgyári jelentés az utolsó napokból Ahol a hajrá - mm „év végi " A túlteljesítést is túlteljesítették A Központi Étteremben szilveszterre már minden asztal foglalt Négyfajta pezsgő — Malacsorsolás — Korhelyleves Jöhet az évbúcsúztató szil­veszter, a Központi Étterem­ben már felkészültek az ün­nepi forgalomra. Nemes Lász­ló, az étterem vezetője elmon­dotta: megérkeztek a szilvesz­teri italok. Az állami pince- gazdaságok borain kívül a Szőlészeti Kutató Intézet és a VOSZK italkülönlegességei is raktáron vannak.. Tokaji fur­mint, badacsonyi szürkebarát, egri bikavér és még ki győzné felsorolni az ország legbíre- resebb borvidékeit képviselő márkákat. S ha még ehhez hozzászámítjuk, hogy pezsgő­ből négyfajta közül választ­hatnak a vendégek, nem tá­madhat kétségünk afelől, hogy az itt szilveszterezők jól ér­zik majd magukat. Az italok mellé harapniva»- lóból sem lesz hiány. A kony­ha erősítést kap, s az étlap repertoárja is bővül. Külön­féle hidegtálak és olyan éte­lek is kaphatók lesznek, ame­lyek máskor hiányoznak az étlapról. Érdemes megemlíte­ni a különlegességek közül az újházi tyúklevest, s a halkü­lönlegességeket. Szilveszterre azonban már minden asztal foglalt a Köz­ponti Étteremben, ahol a han­gulatot az italokon kívül Oláh Ignácz cigányzenekara bizto­sítja. Éjfélkor malacot sorsol­nak, hajnalban pedig korhelyi- levessel kínálják majd a ven­dégeket. Január 2-án, kedden éjjel 1 óra 8 perckor személyvonat in­dul Szegedre és 7 óra 12 perc­kor gyorsvonat Budapestre. (Foto: Eduardo A. Gagelro) Nem akarom sírba vinni „titkaimat” — vallja a város „nehéz embere" ALIGHA SZÜKSÉGES be­mutatni az olvasónak Papp Gyuza ezermester feltalálót, városunk „nehéz emberét”. Fél évszázad alatt nem keve­sebb mint huszonnyolc világ- szabadalommal ajándékozta meg az emberiséget. Igen, vi­lágszabadalmakkal, mert a hidrotechnikával összefüggő találmányait nemcsalt, idehaza, de külföldön is alkalmazzák, Angliától Indiáig eljutott a hírneve — csak éppen szülő­hazájában feledkeztek meg ró­la olykor-olykor. Ki is hát ez az ember, aki­ről néhány mondatban ilyen sokat lehet elmondaná? Egy szenvedély fanatikus megszál­lottja, aki hitte és hiszi, hogy a terméketlen homoktengere­ket mag tudja szelídíteni a víz. öt évtizedes alkotó élet­pályája nem szűkölködött re­gényes fordulatokban. Szülei szegény sorsú emberek voltak, apjának rajta kívül még nyolc gyermekről kellett gondoskod­nia. A rossz kis homok, amin — apja a suszterszék mellett kertészkedni kezdett — gyat­rán fizetett. Akkor kezdett a család boldogulni, amikor rá­tértek a zöldségfélék öntözé­ses termesztésére. A GYERMEK Papp Gyula a családi háznál lett szerelmese a hidrotechnikának, miközben az apjától elcsent cementből csatornát fabrikált a kútjuk környékén. ÉLETPÁLYÁJÁN a meg­próbáltatás gyakran váltako­zott a szerencsével. Az első világháború alatt angol fog­ságba esett, így került a szi­getországba egy nagyvállalat­hoz, ahol univerzális szakem­berré képezték. Képessége — amelyet már itt több talál­mány bizonyított — nagy ősz- szeghez juttatta. 1921-ben, amikor hazajött, 150 ezer olasz líra és 20 ezer angol font la­pult a zsebében, valóra vált dédelgetett álma, kedvezőbb anyagi körülmények között folytathatta a kísérletezést. Városunkban alakította meg az ország első öntözési célüzemét (ma a kis gyár a konzervgyár gépüzeme). És ha nem is gyö­törték a feltaláló-kutatót fil­léres gondok — a felszabadu­lás előtt —, nem kapott az államtól anyagi támogatást, komolyabb beruházást igénylő kísérleteihez. 1951-ben nyílt rá csak lehetősége, amikor mint a Duna—Tisza közi Ön­töző Vállalat önálló techniku­sát száz nagyüzemi öntözőtelep kialakításával bízták meg. KÖZBEN új találmányai születtek. Elfogadták a nagy teljesítményű csőkútszabadal­mát, s a PA—215-ös öntözőbe­rendezéssel már vasbeton nyo­mócsövekkel forradalmasította a régi csatornás öntözést. S a 29-ik, a beton alagcsöves öntözőberendezés nem kapott méltó elismerést. Nem, mert a szakemberek még ma is vi­tatkoznak, melyik öntözési forma előnyösebb. A Rákóczi Termelőszövetkezet hosszúháti kertészetében a 20 holdas kí­sérleti parcellán Papp Gyula bebizonyította, amit akart. A sivár homok a beton alag­csöves területen busás papri­katermést adott, s a berende­zést mindössze egy embernek kellett könnyedén kezelnie. Ügy érezte Papp Gyula, hogy ez élete fő műve. Azonban — bár India is érdeklődött a be­rendezés iránt — a kísérlet nem talált megfelelő hazai visszhangra. Emlékeztet ez az ügy a filmbeli „nehéz embe­rek” históriájára. Ez a csaló­dás is hozzájárult a másfél évvel ezelőtti agyvérzéséhez. A LÁBADOZÓ beteg most már keserűen gondol a hosz- szúháti kísérletekre, s a hatvankilencedik születésnap­ján, amelyet a napokban tartott, csak egyetlen kívánsá­ga volt: tapasztalatait, tudá­sát, „titkait” szeretné átadni valakinek. (súlyán) Egymásnak adják az ügyfe­lek a kilincset e napokban a konzervgyár szakszervezeti bizottságán. Jönnek a kisma­mák, hozzák a bizalmiak a tagkönyveket ellenőrzésre, je­lentkeznek a segélykérők —, ám a legtöbben a kollektív szerződésről érdeklődnek. Mi is ebben az ügyben kerestük fel Friss Antalnét, a szakszer­vezeti bizottság titkárát. Friss- né bokros teendői közben szí­vesen áll rendelkezésünkre. Nagyjelentőségű dologról van szó: a gyárvezetés és az alkal­mazottak között első kollektív szerződésről. Friss Antalné vaskos akta- köteget vesz elő: a szerződést megelőző javaslatok, s a szer­ződés kidolgozására alakult hét bizottság munkájának gyűjteményét. Számtalan érte­kezlet, tanácskozás, megbeszél lés előzte meg a szerződés ösz- szeállítását, de az biztos: a szerződés összhangban áll a különböző munkajogi törvényekkel, s mindazokkal az általános rendelkezésekkel, amelyek ed­dig is szabályozták a munká­sok jogait és kötelezettségeit. A szakszervezeti titkár ezért csak azokról a fejezetekről, vagy pontokról beszél, ame­lyek közvetlenül érintik a gyár kollektíváját. A konzervgyárban eddig is nagy gondot fordítottak a szo­ciális igények kielégítésére. Változatlanul megadják továbbra is a kedvezmé­nyes üzemi étkezést, a bölcsődét, óvodát, a nap­közit, s az üdültetést. Két üdülője is van a gyárnak a Balaton-partján. Arra tö­rekszenek, hogy ezeket többen vehessék igénybe. Az iparágban Nagykőröst jelölték ki, hogy itt vezessék be kísérletképpen a csökken­tett, 44 órás munkahetet. Csakhogy közismert a gyár sajátos problémája: az úgyne­vezett főidény és holtszezon. Június 1-től 31-ig minden munkáskézre éjjel-nappal szükség van. Vajon ilyen kö­rülmények között hogyan le­het bevezetni a csökkentett munkaidőt? Ezt is megoldották. A terve­zet szerint, a holtidényben, tehát no­vember 1-e és május 31-e között minden második szombat szabad lesz. Ekkor az üzem leáll, s vala­mennyi munkás távol marad. A főszezonban viszont — ti­zenegy szabad szombatról van szó — a szabadnap helyett fi­zetést kapnak az emberek. Mindenesetre lényeges, hogy az így értelmezett, 44 órás munkahetek mellett se csökkenjen a termelés, mert az végsősoron a pénztár­cát érintené, mivel a nyeresé­get csökkentené. Egyébként mielőtt a javaslatot a tervezet­be illesztették volna, széles körű közvéleménykutatást tartottak, s az elgondolást mindenki egyöntetűen támo­gatta. Január elsejétől tehát bevezetik a 44 órás munkahe­tet, s az első szabad szombatot január 13-án tartják. A szerződés-tervezet nem foglalkozik külön a bérfejlesz­téssel, de arra törekszenek, hogy anyagilag jobban hono­rálják a szak- és a betanított munkásokat, valamint a törzs- gárda tagjait. Előnyben része­sülnek a kormány-, vagy mi­niszteri kitüntetettek, továbbá a kiváló dolgozók, s a szocia­lista brigádok tagjai. Jövőre egyébként a gyár többletnye­reségéből százhúszezer forin­tos alapot teremtenek, hogy 1969-től kezdve az arra rászo­ruló és a munkában helytálló dolgozóknak családonként tízezer forint rövidlejára- tű kölcsönt adjanak lakás­építésre. íme, a negyvennégy órás munkahét, s a legszebb remé­nyek küszöbén, így foglalja magába egy gyár életét, ter­veit, jövőjét a — munkásaka­ratot megtestesítő kollektív szerződés. s. p. Harminc dekával kevesebb tápszer egy kilogramm húshoz A Hunyadi Termelőszövet­kezet csibe-nevelőjét most ta­karítják, rendezik. Az idén öt turnusban 28 ezer csibét ne­velted; fel. A csibék átlagsúlya elérte a másfél kilót. Különösen az utolsó transz­port csibe sikerült a legjob­ban. Ugyanis 1 kilogramm hús előállításához 3 kilogramm és 12 deka tápot használtak fel, míg az előző turnusban nevelt csirkék neveléséhez 3 kilo­gramm 42 deka tápot etettek meg. A megtakarított mennyisé­get most már az új csibeállo­mánnyal etetik fel. ; Beszélgetés a szakszervezeti bizottságon : i a 44 órás munkahét küszöbén ■« 5 5 ******* v "» w __••__ E. V ERTIKÁLIS VONALAK mit Utunk ma a moziban > Vörös és fekete I.—II. rész. Szélesvásznú francia film. Előadás kezdete: este 6 óra­kor. TÚL A KEZDET NEHÉZSÉGEIN Megkezdik a bonyolult • könyvelőgépek javítását is Segítség a „népes hullámnak" ódig csak érettségizett fiatalo­dat vettek fel ipari tanulónak, i jövő tavasszal, hogy segítsék x „népes hullám” korosztályt, !gy külön osztályt is indítanak izenöt fiúval, lánnyal, az áita- ános iskolát végzettek részé­be. Nemcsak a hazai, hanem a városunkba látogató külföldi vendégek is messzemenő elis­meréssel beszélnek Nagykőrös új, s egyben Közép-európa egyik legmodernebb üzeméről: az Irodagéptechnikai Vállalat helyi telepéről. Legutóbb cseh­szlovák vendégek tekintették meg az új üzemet, s ők is el­ragadtatással nyilatkoztak. Az elimerésen az sem vál­toztat, hogy az avatás óta el­telt néhány hét alatt egy-két probléma is adódott. Nem mű­ködött megfelelően a légkondi­cionáló berendezés, illetőleg zavar támadt a fűtőberendezé­sekben. Amint Verbó Zoltán a legutóbbi látogatásunkkor el­mondotta — s erről az üzem­ben tett körsétánkon — meg is győződtünk, megoldódott a probléma, ma már zavartalanul működnek az olajtüzelésű kazánok, megtörtént a légkondicionálás és a fűtés beszabályozása. Az emberek is megszokták az új, s az eddiginél összeha­sonlíthatatlanul kedvezőbb munkakörülményeket. Kisebb hibák ugyan még mutatkoznak itt-ott a falakon, ezeket azon­ban a Bácsi megyei Építőipari Vállalat rendbehozza. Elmon­dotta, a telepvezető, hogy túl­jutottak a próbaidőszakon, s az új év első munkanapjá­tól teljes gőzzel akarnak dolgozni. Jelenleg még a viszonylag egy­szerűbb irodai gépeket javít­ják, jövőre a bonyolultabb könyvelőgépek karbantartását is megkezdik. Körzetük elég messzire ter­jed, Szolnok, Kecskemét, Baja, Kiskunfélegyháza vidékéről is ide érkeznek a gépek. Működik a mozgószerviz szolgálat is. Je­lenleg 117-en vannak a nagy­kőrösi telepen, ezt a létszámot a jövő év végéig 138-ra szán­dékoznak növelni. Gondoskod­nak a szakmai utánpótlásról: ra, és folyik az egyéb félkész konzervek „kiszerelése”, továb­bi feldolgozása. Nagy munkát ad a szállítóknak a raktáron levő készlet fuvarozása. Vi­szont ki akarják használni az ismét kedvezőbb időjárást, hogy a nagyobb hidegek bekö­szöntéséig elszállíthassák a fagyra érzékeny árut. Készül az év végi leltár, dolgoznak az üzem műszaki és gazdasági ve­zetői a jövő esztendei terveken. Közben az új gyártmányok ki­kísérletezéséről sem feledkez­nek meg. Jelenleg a francia- salátához felhasználható alap­anyagon dolgoznak. Noha az év végénél még nem tartunk, már szinte bizonyos, ihogy még korábban várt terv­LUltUJCaUCOt lO uuiűOUAUjMijwa. Összesen 7300 vagonnyi kon- zervet készítettek az idén. An­nál is inkább kiemelkedő ez a teljesítmény, mivel az aszályos nyár nemigen kedvezett a zöldség termesztésnek. A mun­kásokat illeti a dicséret, hogy a nagy mennyiségű nyersanyagot fennakadás nélkül, zavartala­nul tudták feldolgozni. Igaz, a csúcsidőszakban éjt nappallá téve, feszített tempóban igye­keztek. Jövőre még az ideinél is töb­bet, összesen mintegy 83 ezer 800 tonna konzervet szándé­koznak készíteni. 1970-re pedig 110 ezer tonnára növekszik a Nagykőrösön gyártott konzerv mennyisége. Idei tervfeladatát — mint annak idején hírül adtuk már — október 10-én teljesítette a konzervgyár. Azóta sem csök­kent a munka lendülete, s most ez év utolsó napjaiban is változatlan tempóval termel­nek. Antal László főmérnök arról tudósított: szakadatlanul tart a szezon. Továbbra is „sláger” még a zakuszka, amellett nagy mennyiségű al­mabefőttet készítenek export­

Next

/
Oldalképek
Tartalom