Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-28 / 305. szám
1967. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Mi« MEGYEI KJú'rltm Türelemmel + Klapka István több mint húsz esztendeig dolgozott a rivaldafények közelében. A színpadok, a kulisszák mögött, mint ács, zsinóros, majd színpadmester. A színház iránti szeretete nagy vállalkozásra' buzdította, fába faragja a színházak fejlődéstörténetét. A terveiben szereplő 23 színház makettjéből — az ókortól napjainkig — hat már „felépült”. A Színháztörténeti Múzeum kiállító termében, az újjáépített budai Várban, rövidesen a nagyközönség is megtekintheti majd munkáit. 49=65 Számok - sorsok Fenyőt és ajándékokat Nehéz ezt a számarányt érzelgősség nélkül és megillető- dést nem keltőn megmagyarázni. Holott nem szívhez, az értelemhez szeretnék szólni. És éppen ezért álljon itt még egy száraz számadat: az Örkényi általános iskola igazgatója bejelenti a községi tanácsnak, hogy 749 növendéke közül IS, vagyis mintegy 2,15 százalék veszélyeztetett. Csupa notórius isko- lakerülőről van szó, olyanról azonban, akikről a környezet- tanulmány állapította meg a Veszélyeztetettséget. Szüleik ■nem törődnek velük például és egyébként itt otthonukban erkölcsi fejlődésüket, testi egészségüket veszély fenyegeti. — De csak az iskoláskorúak Száma, 16, azon aluliak együtt közel 20 ... — közli Bocs József községi vb-titkár es hogy pontosabb legyen, előveszi a veszélyeztetett gyermekekről vezetett nyilvántartást. Belenéz, másik adatot olvas ki azonban belőle: — Ez idő szerint javaslatunkra 49 helybeli gyermek yan állami gondozásban. Csak 'ebben az évben tizenegyet Kellett odaküldenünk, közülük hatot a legutolsó hetekben és akármelyik pillanatban növekedhet a számuk. Beállíthat valaki... „Sorsukat figyeljük" És beállít egy vézna fiatalasszony. Bal szeme bedagadt, arcát «ebek és véraláfutások éktelenítik el. Két gyermeke, a kétéves Laci és az egyéves Gabi állami gondozásba vételét kérelmezi. Indok: férje hónapok óta durván bánik vele, pénzt alig ad haza, az este pedig úgy megverte, ahogy még soha. Azt mondta, hogy ha ma megjön a munkából és a feleségét meg a gyerekeket otrhon találja, kiirtja az egész családot. Mindez jegyzőkönyvbe kerül és sürgős idézés megy a férjnek, jelenjen meg reggel nyolckor a tanácsházán. MásMagas kereseti lehetőséggel keresünk betanított férfi munkaerőket textilkikészítői munkakörbe, valamint szövő átképzös munkakörbe 16 évet betöltött leányokat. SZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK. Jelentkezés levélben: HAM PAMUT- SZÖVŐGYÁR Budapest IV„ Baross u. 99. nap telefonon érdeklődöm, ott volt-e? — Igen —, hangzik a vb-titkár válasza. — Elismerte, hogy az utóbbi időben sokat civakodnak a feleségével, a-t viszont, hogy megöléssel fenyegette, kereken tagadja. Este, amikor hazaért Budapestről, a feleségét nem találta otthon, egy cédulát hagyott hátra az asszony azzal, hogy elmegy örökre és munkát keres Pesten. Megkeresi-e az asszonyt és visszahozza-e? Én is ezt kérdeztem tőle. Azt felelte, még gondolkodik rajta. A két kisgyereket különben a nagymama, a férj anyja vette gondjába. „Keresek, el tudom tartani őket” — jelentette ki és tiltakozott a gondozásba vétel ellen. Nem is kerül rá a sor, de sorsukat figyeljük. Élő szülők árvái Térjünk azonban vissza a tanácstitkár íróasztalához. Hallgassunk meg még néhány történetet. Zsigár József meg a felesége már régen eltávoztak hazulról, az egyik erre, a másik arra, nem is tudni melyik hová. Hat gyermeküket otthagyták a nagymamánál, eltartásukról ellenben nem gondoskodnak, így hát a három nagyobb azért sem ment az iskolába, mert nem volt nekik miben. Amikor a hat Zsigár gyerek közül négyet elvittek állami gondozásba, a tanács nődolgozói gyermekeik kinőtt holmijába öltöztették őket. Két kistestvérüket, az egyik négy, a másik egyéves, bár ellátásukról megfelelően gondoskodni nem tud, nem adja ki kezéből a nagymama. Ügyük aktái most a magasabb hatóságokat járják. Tízéves kislány. Apja Mezőkövesden lakik évek óta egy asszonnyal. Anyja Örkényben, de a gyerek tőle külön, a nagymamánál. Eperjesi Pálné dolgozik, anyja szerint mégsem ad gyermeke eltartására semmit. A tanácsházán vállalta az asszony, hogy havonta legalább 200 forint tartásdíjat fizet, de hevesen kikelt magából, amikor azt hallotta, hogy eddig nem törődött a lányával, hiszen gyakran meglátogatja. Arra a kérdésre viszont, hogy hányadik osztályba jár a kislány, nem tudott felelni. Gyermeke egyelőre nem kerül állami gondozásba, nevét azonban még nem törölték a nyilvántartásból. Ed it ke anyja — És itt a legutóbbi eset, néhány hete történt — emel lel egy papírlapot a vb-titkár. November utolsó napjaiban megjelent a tanácsházán Ring Jánosné és előadta, hogy májusban felkereste Schönberger Ádámné született Benkő Julianna és megkérte, vigyázzon néhány napig 1966. március 23-án született Edit nevű gyermekére. Ringné vállalta. Azóta nála a kislány, anyja elutazott Örkényből, többé nem is jelentkezett. Ring János leszázalékolt rokkant ember, de azért alkalmi munkákat vállal, i gyenge fizikumú felesége is akármilyen munkát. Három gyermekük van. — Saját gyermekeim szája elől nem vonhatok él tovább egy falatot sem — diktálja jegyzőkönyvbe. Editke Budapestre került csecsemőotthonba. Hol van május óta a nyomtalanul eltűnt 19 esztendős anyja? És hol az apja, akiről csak annyit tudnak, valahol Baranyában éL A számarány másik fele Örkényben 5500 lélek él, 49 idevaló gyermek szüleiben azonban úgy látszik nincsen lélek. Nagy szám ez. Csakhogy rá kell néznünk a számarány másik felére is. Örkény ugyanis évtizedek óta arról híres, hogy az egész megyében itt talál otthonra a legtöbb állami gondozott. 65: ennyi állami gondozóit otthona jelenleg Örkény. Több* tehát, mint ahány Örkényi gyerek,-az ország különböző részein otthonra lelt. Akár 49, akár 65 — csak szám mind a kettő. Mit sem mond, ha nem fűznénk hozzá, hogy ezeket a gyerekeket az állam és a társadalom felneveli. Sőt fenyőfát és ajándékot is kaptak. Vérszerinti szüleiket azonban ki adhatná vissza nekik? Ha csak meg nem em- berelik magukat és újból nem lesznek méltók az anyai, apai rangra. Szokoly Endre Számadás és program írta: dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A MEZŐGAZDASÁG bruttó termelése 1967-ben a múlt évi színvonalnak megfelelően alakult, az élelmiszeripar termelése 7—8 százalékkal, az elsődleges faiparé pedig 1—2 százalékkal haladta meg az 1966. évi szintet. A legfőbb gazdaságpolitikai, illetve termeléspolitikai célkitűzéseit a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar és az elsődleges faipar teljesítette. Így az elkövetkezendő gazdasági évben is saját termésből fedezhetjük az ország kenyérgabona-szükségletét. Nőtt az állatállomány s annak termelékenysége. Javult a gazdálkodás hatékonysága, csökkentek a költségek. Annak ellenére alakúit ez így, hogy főleg a mezőgazdaságban — a tavaszi belvíz és a nyári aszály miatt — a természeti viszonyok nem voltak kedvezőek. Az 1967-es esztendőben kiemelkedő eredmények születtek a kenyérgabona termesztésében, a búza-termésátlag kataszteri holdanként 14,8 mázsa volt. Ez hazánkban rekordnak' számít. A kenyérgabona- termés mennyisége 21, a rizsé 30, az árpáé és takarmánybúzáé 16; a zabé 19, a gyümölcsé 5, az egyszer fejtett boré 30, a zöldségtermés mennyisége pedig 2 százalékkal haladta meg az elmúlt évit. Az 1966. évűnél viszont kisebb volt a takarmánygabona össztermése. A mezőgazdaságot legérzékenyebben az érinti, hogy a kukorica termése 27 százalékkal lett kevesebb az előző esztendeinél. Ugyancsak kisebb volt a termés cukorrépából, rostkenderből, napraforgóból és a szálas takarmányokból. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY számszerűen valamennyi állatfajnál — a ló kivételével — meghaladta, jvagy azonos volt az 1966. évivel. A szarvasmarha-állomány 3, a sertésállomány 6 százalékkal nőtt. A vágóállat termelése összességében nem érte el az előző év szintjét; mintegy 2 százalékkal maradt alatta. Ezen belül a vágómarha-termelés ugyan mintegy 4, a vágóbaromfi 6 százalékkal volt magasabb, viszont a vágósertés 7, a vágó- juh-termelés pedig közel 10 százalékkal volt kevesebb az 1966. évinél. A tej és tojás termelése meghaladta a tavalyit: 6, illetve 8 százalékkal. Ez Szerény kívánság A protekcióké- rés olyan egyedi esetével találkoztam Nagykőrösön, melynek élményét kötelességemnek érzem megosztani az olvasóval. Mint hírlik, január elsejétől a bútorok árával valami történik, úgy mondják rendezik, ami minden bizonnyal azt jelenti, hogy drágább lesz, mert ha olcsóbb Lesz, azt árleszállításnak nevezzük. Nos, boldog-boldogtalan bútort vásárol, így nem csoda, ha a bútorüzletek lassan kiürülnek. Egy vásárlónak megtetszett a Gertrud nevet viselő szobabútor, melyről megtudta, hogy a Nagykőrösi Faárugyár terméke. Nosza. írt gyorsan egy levelet, melyben kérte a gyár vezetőjét, hogy még január elseje előtt gyártasson le neki egy ilyen bútort. Kérését a következőkkel indokolta : ... „Eddig mindenütt meg szokták tenni ami kérésem volt, hiszen lehet, hogy az önök kultúrtermében is áll egy példány a szobromból .. Nyilván híres szobrász az illető, gondolná a tisztelt olvasó. De téved. Az illető modell. Levele szerint annak idején ő állt modellt a gellérthegyi Szabadság szobor nőalakjához. És levelét imigyen zárja: „ ... A kért szívességet remélem megteszi a magyar szabadság és béke megszemélyesítőjének, szívesen és készségesen, hiszen én is szívesen és készségesen tartom a béke óla jógát Önök és mindenki nevében a Gellérthegyen — hogy szabadjon ezt a legszerényebben megemlítenem. Üdvözlettel: T. Erzsébet, Sopron.” Tisztelt Nagykőrösi Faárugyár. Megragadom az alkalmat, hogy én is kérjek egyet a Gertrud bútorból. Kérésem támogatásául szabad legyen szerényen megjegyeznem, hogy számos természetrajzkönyvben fejezeteket írtak rólam, Homo sapiens címmel. Kivett vakbelem ma is megtalálható az egyetemen egy spirituszos üvegben és generációk tudományos képzését segíti elő. Modellt álltam az ismeretlen katona obe- liszkjéhez. részt vettem két népszámlálásban, egy világháborúban és a kalapom széle látható volt egy május elsejei híradó filmben. És végül megjegyezni kívánom, hogy legutóbb a szovjet kormány vezetője is említést tett rólam, amikor azt mondta, hogy az egyszerű emberek százmilliói nem akarnak háborút. Mindezek után joggal várom, hogy küldjenek egy Gertrud bútort, annál is inkább, mert érdemeim elismeréséül egy évszakot is neveztek el rólam. Maradok tisztelettel: Ősz részben összefügg az állatállomány növekedésével, de még- inkább azzal, hogy az állattenyésztés főbb termelékenységi mutatói is javultak. Így az 1 tehénre jutó átlagos tejhozam 2450 litert, míg az 1 tojó tyúkra jutó tojáshozam 100 darabot ért el. Az állam számára felvásárolt mezőgazdasági termékek mennyisége 4,4 százalékkal haladta meg az 1966. évit. A termelés és a felvásárlás elért eredményei kifejezésre jutottak az élelmiszeripar egyes ágazatainak termelésében is. Legfőképpen abban, hogy az élelmiszeripar termelése 7—-8 százalékkal nőtt. Az élelmiszeripar egészén belül a cukoripart kivéve valamennyi iparág termelése felülmúlta az 1966. évit. Különösen kiemelkedik a növényolajipar 15, a baromfiipar 14, a bőripar 23, a hűtőipar 30 százalékos túlteljesítéssel. A felsorolt eredmények lehetővé tették, hogy az előző évhez képest a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar mintegy 6 százalékkal több terméket szállítson a belkereskedelemnek. Ennek következtében tovább javult a lakosság ellátása élelmiszerekkel, emelkedett a fogyasztás színvonala. Az ^ 1 főre jutó évi fogyasztás húsból (hallal együtt) 53 kg-ot, vajból 1,2, cukorból 32 kg-ot, tejből (vajjal együtt) 136 litert, zöldségből 82, burgonyából 90 kg-ot, borból 34, sörből 50 litert, tojásból 202 darabot ért el. A IX. PÁRTKONGRESSZUS agrár- és szövetkezetpolitikai intézkedéseit parasztságunk, a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar dolgozói megértették, magukévá tették. Mindezek nyomán tovább növekedett a termelési kedv, a parasztság politikai-aktivitása,. Jó hatással volt a parasztság politikai aktivitására, termelési kedvére a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa. A kongresszus előkészületei, majd pedig a területi szövetségek megalakítása idején kibontakozott széles körű eszmecsere jól szolgálta az ebben az évben született nagy horderejű intézkedések megértését. Parasztságunk ezeken az eszmecseréken tanúbizonyságot tett politikai érettségéről, _ arról, hogy helyesli és követi Partunk, kormányunk politikáját. Az eredményekben, természetesen, benne van az árintézkedések kedvező hatása, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar műszaki-anyagi ellátásának javulása, a dolgozók jövedelmének, életszínvonalának emelkedése. Az 1967-es esztendőben alkalmazott ösztönzők nagy többségükben kellően segítették úgy az üzemi-anyagi érdekeltség, mint pedig a személyes anyagi érdekeltség fokozását. Ezek az intézkedések már összefüggnek a gazdaságirányítás reformjával. Ha még nem is bontakozhattak ki megfelelő mértékben, de már segítették az önállóbb vállalati gazdálkodás kialakulását, elsősorban a termelőszövetkezetekben. Növelték a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek pénzbevételeit. Ezáltal a korábbinál nagyobb mértékben teremtették meg az önálló gazdálkodás pénzügyi alapjait. Az idei esztendő sem volt azonban problémamentes sem a mezőgazdaságban, sem pedig az élelmiszeriparban. Igaz, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok nagy többsége megszilárdult, eredményesen zárja az évet. A termelőszövetkezetek egy harmada, az állami gazdaságok egyötöde azonban továbbra Is alacsony színvonalon gazdálkodik. Ezekben a gazdaságokban magasak a költségek, alacsony a gazdálkodás hatásfoka. A sertéshústermelés növelésében csak kezdetleges eredmények vannak. Alacsony a takarmányok, főképp az abraktakarmányok hasznosulása. A rét- és legelőgazdálkodásban is szerény az előrehaladás. A mezőgazdasági nagyüzemek és az értékesítő, feldolgozó, felvásárló vállalatok kapcsolatában van ugyan fejlődés, de ez sem kielégítő. A termelőszövetkezetek tevékenységi köre szűk. A különféle vállalatok kooperációjában, együttműkö-i désében sok még a tennivaló. E PROBLÉMÁK MEGOLDÁSA a következő időszak legfőbb feladatai közé sorolható és kapcsolatosak a gazdaságirányítás új rendszerének célkitűzéseivel is. Eddig számos intézkedés történt a kedvezőtlen tendenciák fokozatos felszámolására. Az új termelőszövetkezeti törvény, a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvény, a mezőgazdasági nagyüzemek állami támogatásának új rendszere, a mezőgazdasági termények és termékek felvásárlási árának 8 százalékos emelése, a fogyasztói árváltozások, a földadó új rendszere mind azt szolgálják, hogy a kedvezőtlen jelenségek fokozatosan megszűnjenek és így a mező- gazdaság, illetve az élelmiszeripar lehetőségei jobban hasznosuljanak. Javuljon a gazdálkodás hatásfoka, hatékonysága, csökkenjenek a költségek. Az említett intézkedések kedvező hatásával már a legközelebbi időben számolunk is. Ezeket veszi figyelembe a mezőgazdaság és élelmiszeripar 1968. évi terve, célkitűzése. Arra számítunk, hogy 1968-ban, 1967-hez hasonlítva, a mezőgazdaság termelése 3—4 százalékkal, az állam számára felvásárolt áruk volumene 4 százalékkal, az élelmiszeripar termelése 5—6 százalékkal, az elsődleges faiparé pedig 4—5 százalékkal nő. A CÉLOK ELÉRÉSÉNEK FELTÉTELEI reálisan adottak, illetve,'mégté'remth5tőt Adott a gyakorlatban is kipróbált helyes agrárpolitikánk, a új mechanizmus teremtette lehetőségek, a termelési kedv és a jó politikai hangulat. Adott az is, hogy az idei év őszén a kenyérgabona vetéstervi előirányzata teljesült. Az őszi mélyszántást a gazdaságok nagy többsége teljes egészében elvégezte. Adott az is, hogy széles közvéleményünk elfogadta és megértette a gazdaságirányítás reformjának szükségességét. A mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari vállalatok (szövetkezetek) kellően felkészültek az új mechanizmussal kapcsolatos intézkedésekre, teendőkre. Egyszóval a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar kellően felkészült arra, hogy eleget tegyen az 1968-as esztendőben is a legfőbb gazdaságpolitikai és szövetkezet- politikai követelményeknek. Annak, hogy magasabb szinten tudja biztosítani a lakosság szükségleteit élelmiszerekben, s a legfőbb termékek tekintetében megfeleljen a külkereskedelem által támasztott igényeknek. A mezőgazdaság, illetve élelmiszeripar termelése műszaki-anyagi megalapozását továbbra is központi feladatnak tekintjük. Ezzel számol a terv is. A beruházások egyötöde ezekben az ágazatokban valósul meg, több mint 10 milliárd forint értékben. Javul mind a mezőgazdasági, mind pedig az élelmiszeripari üzemek gépellátottsága, gépesítésük színvonala. A korábbi éveknél nagyobb lehetőségek kínálkoznak a műtrágya-, illetve a növény védőszer-ellátás területén is. A FELADATOK NAGYOK, az ehhez szükséges feltételek biztosítottak. Ezeket, ha jól hasznosítjuk, jól sáfárkodunk meglevő lehetőségeinkkel, a célkitűzések túlszárnyalhatok és a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar 1968-ban is megfelelhet a várakozásoknak, eleget tehet a vele szemben támasztott követelményeknek.
