Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-23 / 303. szám

\rssssssssssssssssssssss/s/sssssssssssss/^ $ s I - ■ - ■- 5 Fogas kérdés | § Csak nehogy karácsony- ^ $ kor fájduljon meg az ^ fránya, odvas fogam! fflílf Pontosabban: van, de csak^ S pénzért. Márpedig sokan ^ ^ sokallják a húzás! díjat és$ § inkább kínlódnak az ün- $ ^ nepek utánig. | Ezen persze el lehet ^ § morfondírozni. Azon is, ^ hogy akinek rossz a foga, ^ | időben menjen orvoshoz, i i azon is, hogy akinek fáj a $ | foga, ne sajnálja érte a $ S pénzt. De azért — megkoc- ^ % káztatnánk a kérdést: fa- ^ ^ Ián az új esztendőben meg § vlehetne oldani a fogorvosig ügyeletet is? Esetleg a fog- ^ orvosok saját rendelőjében, ^ hogy ne kelljen kínlódnia^ senkinek a jó ünnepi han- S § gulatban ... 1 * >sssssssssss/sssssssssssssssssssssss//sss*. Ma és holnap további mentesítő vonatok Ma, szombaton reggel 7 óra 12 perckor mentesítő gyorsvo­nat Budapestre, 15 óra 24 perckor gyorsvonat Budapest­re, 16 óra 29 perckor személy- vonat Budapestre, és 18 óra 30 perckor gyorsvonat indul Szegedre. Holnap, vasárnap éjjel 1 óra $ perckor mentesítő személy- vonat indul Szegedre, ezzel párhuzamosan éjjel 1 óra 26 perckor személyvonat indul Budapestre, 7 óra 12 perckor gyorsvonat indul Budapestre és 14 óra 55 perckor gyorsvo­nat Szegedre. A PEST MEGVEI H I K L /X F* K Ü LON K I A D A-S A Az örömszerzés gazdája — a KISZ-titkár Hagyományos „ráadás” a gyermekotthonban Évekre visszatekintő, ked- csony mindenképpen felejt- ves hagyomány a ládagyár hetetlen ünnep. A két hatal- KlSZ-szervezetében, hogy ka- más karácsonyfa minden­XI. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM 1967. DECEMBER 23., SZOMBAT JO ÚJÉVI AJÁNDÉK: Január 1-től el hordják a szemetet A városgazdálkodási válla­lat vezetőjétől, Kovács Amb­rustól megtudtuk, hogy 1967- ben, 10 millió forintos tervü­ket egymillió forinttal túltel­jesítették. A vállalat 170 munkással, 12 szakmában 500 magánmegren­delőnél vállalt és végzett mun­kát. Kiemelkedő a kályhás­részleg, melynek két brigádja a javítások mellett, 150 új cse­répkályhát épített, egyenként 2500—3000 forintért. Ezenkívül sok helyütt parkettáztak és új családi házakat építettek. Az OTP házépítési akció kere­tében hozzáfogtak 16 lakóház építéséhez. Ezeket jövőre feje­zik be. A nagyobbszabású munkák során elkészítették a jövőre a Siratóba költöző TÜZÉP-telep új irodáját és raktárait. Hoz­záfogtak a szintén a Siratóba telepített 11. faárugyári telep építéséhez is, de betonvas hiányában ezt a jövő évre kell halaszta- niuk. Ez a vállalat javítja az állami ♦ Termálvizet kap a kórház? ♦ Teljes gőzzel a megrendelőkért házakat, hatot már teljesén rendbehoztak. A városgazdálkodási válla­lat kezelésében van a strand- és gőzfürdő. Az utóbbit kor­szerűsítették, s bevezették ott a fodrász-, masszőr- és mani­kűrszolgálatot. Hiányt pótol­tak a télen-nyáron működő strandvendéglö megnyitásával is. A jövő évre bővíttetik a strandfürdőt, de az új öltözők építéséhez a városi tanács se­gítségét kérik. A melegvízmedencéhez ki­eszközölték egy új artézi kút fúrását. Ha ez a kút beválik, a jelen­leg a strandra vezetett termál­vízről lemondanak, kórház és lakóházak javára. 1968-ra az évi tervet további kétmillió forinttal emelik. Az erősebben igénybevett részle­gek létszámát növelik. És január 1-től a vállalat vál­lalja az udvarokból való szemét kifuvarozását is. Ugyancsak jövőre bevezetik a több szakmásítást, hogy pél­dául a kőműves betonmunkát, az asztalos ácsmunkát is tud­jon végezni, ha a szükség úgy kívánja. Az elöregedő iparosok pótlására jelenleg 21 ipari ta­nulót tanítanak. Már megtár­gyalták a vállalat alkalmazott­jaival a kollektív szerződés irányelveit: a béreket közös érdekek alapján kívánják ren­dezni. (kopa) rácsonyra ajándékokat vásá­rolnak a gyermekotthon lakói­nak és karácsonyi ünnepsé­gükre testületileg felvonul­nak. Farkas Rozália KISZ-tit- kár, az örömszerzés „gaz­dája” vidám mosollyal mond­ja: — Félreértés ne essék, mi tudjuk azt, hogy az otthon kis lakói számára a karé­képpen ott lesz, roskadásig megrakva. A játékok garma­dája a fák tövében várja a csöppségeket. De tőlünk i* kap minden gyermek aján­dékot, amely aztán másnap szépen beolvad a „közösbe”. Másnap már minden gyermek játszhat vele... A KISZ- szervezet pénzéből vesszük a könyveket, játékokat, ez a mi részünkről a — ráadás .., Kút áll a Hu­nyadi utca és a Kossuth Lajos ut­ca kereszteződésé­nél. Nem olyan artézi kút, amely­ből zuhog a friss víz, nem. Ezt be­csülettel rángatni kell. Ezért nevezi a környékbeli nép ráng-atós kútnak. Atyámfia, jóma­gam, azonban hiába cibálom a rángatójáft, mert akkor sem zuhog. — Befagyott a’, szomszéd! — hal­lom a túlsó oldal­ról a szakvéle-' ményt. — Lehetséges — ál! meg a rángató egy percre a ke­zemben. Dehát kell a víz a kony­hára, újabb rén- gatás következik. Kiengesztölés Csak mosf már in­gerülten. — Ki loo'll azt engesztölni! — ug­rik ki a csizma­dia mester ajtaján a szakértő. — Húzhatja ta­vaszig! Amíg ki nem enged, meg nem csordul — csúfondároskodik másvalaki. Bólintok egyet, aztán az egyik kannát ott ha­gyom a kút tövé­ben, magam pedig kedvetlenül elbal­lagok. De az asz- szony csak vissza- küld a vízért. Azt mondja, akárhon­nan, a föld alól is, de hozzak vizet néki! Amikor öt perc múlva visz- szatérek, vastag gőzfelhőkkel pipál otthagyott kan­nám szája. Iménti tanácsadóm ügyeskedik ott, a kis suszterinas. Megemeld a kút fedelét, s beleen­gedi szép óvato­san a még Totyo­gó vizet. Mintha korogna a kút gyomra. — No, most már húzhatja! — nyug­tat meg. Megmarkolom a rángatót és való­ban — a kút meg- löttyen, a víz bő­séges sugárban zuhog. A suszteréj aj­tajából diadalma­san kiállt vissza a kis szakember: — Ugye, meg­mondtam! Csak ki kellött engesz­tölni! (r) Elindulnak egy kis cserkészésre... mcsak lövik — etetik is a vadat Végrehajtják-e a tsz-törvényt fél év alatt? Alakulóban a tsz-ek első közös vállalata ♦ Mennyi függ a megyei választól? ♦ Huzavona a borpince körül Lényegében az őszi mély­szántás is befejeződött a város határában, s valamennyi arra alkalmas területen előkészítet­ték a jövő esztendei kapások alá a talajt. Tanai István, a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztály vezetője szerint körülbelül 6 ezer holdat mély­szántottak. Bár ennél nagyobb területet szándékoztak előké­szíteni, kiderült, hogy „túl” ter­veztek, a leghomokosabb részeken ugyanis célsze­rűtlen a talaj-előkészítés. A város közös gazdaságának tagságát az év utolsó napjai­ban a zárszámadási előkészü­letek foglalkoztatják. Minde­nütt leltároznak, fölmérik a közös vagyont Az irodákban készülnek az adatok feldolgozására. A zárszámadási előkészüle­tekkel egy időben napirenden van a tsz-törvény végrehajtá­sa is. Június 30-ig szeretnék végrehajtani a törvény intéz­kedéseit. A város mezőgazdasági szak­embereit tulajdonképpen a legélénkebben az a kérdés fog­lalkoztatja, hogy miként gaz­dálkodjanak a termelőszövet­kezetek az új gazdasági me­chanizmus első esztendejében. Máris több hasznos elgondolás született. Tervezik például, hogy a téglagyár melletti szesz­főzdét átvennék a terme­lőszövetkezetek. Ez lenne a város tsz-einek el­ső közös vállalkozása. Éven­ként ugyanis 350 vagon gyü­mölcsöt. törkölyt tudnának fel­dolgozni, s ez a számítások szerint több mint egymillió fo­rint tiszta hasznot biztosíthat­na. A tárgyalások folynak, re­mélik, hogy sikerül egyezség­re jutni az illetékes megyei szervekkel. Alakulóban van a Petőfi Termelőszövetkezet építőbri­gádja. Noha egy szövetkezet cégére alatt működne, de vala­mennyi közös gazdaságtól vállalna építkezést. Nemcsak a kisebb munkákat, hanem a nagyobb gazdasági épületeket is felépítené a bri­gád. Korábban már beszámoltunk a borpince építése körüli hu­zavonáról. Egyelőre 'még min­dig feltételekhez kötött a pin­ce sorsa. Többféle elképzelés alakult ki a megvalósítására. Ismét el kell mondanunk: helytelen az építés határide­jének tologatása, hiszen a jövő őszre városunk ha­tárában nagy területen for­dul termőre a szőlő. Az Arany János Termelő- szövetkezetben befejezés előtt áll a szárítóüzem. A szárító a konzervgyári zöld mellékter­mékeken kívül a Debreceni Gyógyszergyártól is vállal a profiljába vágó munkát. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A koppányi aga testamentu­ma, Színes, magyar kaland- film. Főszereplők: Tolnay Klá­ri, Bessenyei Ferenc, Benkő Péter. Korhatár nélkül meg­nézhető. Kísérőműsor: Próbaút. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. maii8»iiMaiiainiin?wa Megszellőztetett probléma... Kellemetlen téli szellő is zúg sokszor, meg messze is van a vasútállomástól a szellő­házi zöldségesbolt. Ezt csak az tudja igazán, akinek ilyenkor kell oda elmennie. Vajon miért ne lehetne a Kossuth Lajos utcában, a Tu- nyoghi-féle bolt tájékán egy zöldségesboltot nyitni, vagy a szellőházi üzletek közül egyet idetelepíteni. Egy háziasszony Beköszöntött a tél, a vadá­szok igazi szezonja, puskadur­rogástól, hajtó kutyák csaho- lásától hangosak vasárnap reggelenként a mezők. Nagy­körös határán három vadász- társaság, a Kinizsi, a Szabad­ság és az Erßei osztozik. Leg­nagyobb területtel a Kinizsi rendelkezik: 13 ezer holdra terjed ki „birodalma”. ......... D r. Batonay Ambrus a tár­saság „tótumfaktuma” — ő foglalkozik a hivatalos ügyek­kel, a szerződések összeáll! tá- sável, a nyilvántartással — el­mondotta, hogy már javában tart a szezon. Minthogy költ­ségvetés szerint gazdálkodnak, 200—250 nyulat szándékoznak eladni a MAVAD-nak. Eddig már 160-at el is küldtek Kecs­kemétre. Újságolta, hogy a te­rület igen gazdag apróvadban, tapsifülesből is van elegendő, s ami különösen örvendetes: megszaporodott a fácán­állomány. Amióta a foglyot kímélik, ez a vadfaj is gyarapszik. A társaság nemcsak a vadá­szatra fordít gondot, hanem a vadgazdálkodási tennivalókat is rendjén elvégzi. Fölkészül­Tíz jászol az őzeknek Szaporodik a fácán Kis konyhavadászat tek a zord napokra. Ha a nagy hó lehull, s állandóan mínusz 8—10 fok alatt marad a hő­mérséklet, vagyis amikor a vad nagyobb kíméletre, gondozásra szorul, takar­mányt szórnak ki nekik. Eddig 16 fácán- és hét őzetetőt tartanak nyilván s a nagyobb hidegek beálltáig még 16 fá­cán- és három őzetetőt állíta­nak föl. A társaság tagjai — méltó­képpen a vadászhagyományok­hoz — az ünnepek alatt is hó­dolnak szenvedélyüknek. Vasárnap reggel afféle konyhavadászatot tarta­nak majd, hogy az ünnepi terítékről ne hiányozzék se a fácán, se a nyúl. Aztán karácsony első és másodnapján is letöltik majd a csizmát, tarisznyát, vadász­kalapot, s elindulnak egy kis cserkészésre. Kié a kulcscsomó? Péntek délelőtt 10 órakor Dér Ferenc (Bokros-dűlő 25.) a városi bíróság és a posta kö­zött, az úttesten egy kulcscso­mót talált. Behozta szerkesztő­ségünkbe azzal a céllal, hogy gazdája itt átvehesse. LAPZÁRTAKOR ERKEZETT: Karácsony napján nyílik a korcsolyapálya! Villanyvilágítás, melegedő és forró tea Tegnap arról írtunk, hogy a Kinizsi Sportkör vezetői tár­gyalásokat folytatnak a kor­csolyapálya megnyitására. A tárgyalások eredménnyel zárultak. A Csónakázó-tó je­gén karácsony első napjától bárki hódolhat korcsolyázási szenvedélyének. A jég kora délelőttől estig nyitva lesz. Megoldották a villanyvilágí­tást, és hogy a szülők se ag­gódjanak, elmondjuk, hogy melegedőhelyiségben pihenhet­nek, forró teát is kaphatnak a gyerekek. S. Z. NAGYAPÁINK még sárga­réz kupakos, meggyfa nyelű cseréppipából pöfékeltek, s a nagyobb ünnepeken cifrára faragott tajtékból szívták a jó magyar kapadohányt. Sel- mecen égették a cseréppipá­kat, Bécsben faragták a mű­vészi tajtékokat. Külföldön már önálló pipagyárak mű­ködtek, nálunk még csak itt- ott dolgozott egy-egy kézmű­ves pipafaragó. Sokan talán nem is tud­ják, hogy az első magyar do­hányzócikkeket gyártó üzem itt alakult, a mi városunk­ban 1885-ben. Bár eleinte itt nem készítettek még pipát, csupán a cserépcsibukokhoz szükséges meggyfaszárakat meg a különféle szipkákat faragták a lábmeghajtásos gépeken. A magyar gyökér- pipagyártás megalapítása — a nagykőrösi üzem alapítója fiának — Szatmáry Imrének nevéhez fűződik. Imre bácsi optimista AZ ÜGYES ,KEZÜ, fiatal Szatmáry már gyermekkoré­ban megismerkedett a pipa­készítés tudományával. Inas- évei után végiglátogatta a híresebb külföldi műhelye­ket. Terve, hogy az édesapja műhelyét gépi erőre beren­dezett pipaüzemmé alakítsa, csakhamar megvalósult. Amikor átvette az üzemet, Burgenlandból hozott be szakembert és pipamaró gé­peket. Gyártmányainak hír­neve hamarosan szárnyra kelt, sőt túljutott az ország határain. A remek magyar gyökérpipák bejárták a vi­lágot. New York, Los Ange­les, Berlin elismerő oklevél­lel fejezte ki nagyrabecsülé­sét Szatmáry Imrének. A magyar ipartervezés is felfi­gyelt rá. ötezer pengő állami támogatásban részesítették a kiváló mestert, aki ebből a pénzből tovább korszerűsí­tette kis üzemét. A „PIPAGYAR” — ma is így nevezik városunkban — kezdetben csak három-négy féle parasztpipát készített. Ám Szatmáry Imre újabb és újabb típusokat tervezett. Közben az üzem állami lett, nagy teleppé nőtte ki magát. A volt tulajdonos egy ideig művezetőként dolgozott a pipagyártó részlegben. De nyugdíjazása után sem lett hűtlen a gyárhoz. Ma is — hetvenhat éves fejjel — minden reggel felkeresi ked­venc műhelyét, végigmegy az esztergapadok mellett,, figye­li a fiatalokat, tanácsot ad, hoevan dolgozzanak. MI TAGADÁS, fájlalja, hogy a gyár egykori hírneve egy kissé megkopott, leg­alábbis ami a pipagyártást illeti. A harmincas években ugyanis huszonhat állammal tartott kapcsolatot, ennyi külföldi országba szállították a Szatmáry-féle pipákat. Persze, azért hogy az érdek­lődés megcsappant, koránt­sem a vállalatot hibáztatja. Az kutatja a piaclehetősége­ket, de talán a külkereskede­lem többet tehetne a magyar pipák érdekében. Annál is inkább, mivel az ország egyetlen pipagyára a nagy­kőrösi. — Szeretném — mondja Imre bácsi —, ha nem hu­szonhat állammal, de leg­alább ötven országgal alakul­na ki üzleti kapcsolat. Ta­lán majd most, az új gazda­sági mechanizmusban. Mert a jó iparosnak egyben jó ke­reskedőnek is kell lennie... (s. p.) Sport kaleidoszkóp Tornában: 6., 7., 8' helyezés Szekszárdon országos ser­dülő másodosztályú egyéni es csapat tornabajnokságot bo­nyolítottak le. A nagykőrösi fiúk (a Kinizsi versenyzői) csapatban a negyedik helyen végeztek. A 40 egyéni induló közül az egyéni versenyben Faragó Sándor a 6., Tóth Jó­zsef a 7., Rózsás László a 8. he­lyezett lett. Téli edzőtáborozás Budapesten, a Sportcsarnok edzőtermében a serdülőtorná- szok részére válogatóversenyt rendeztek. A Kinizsi verseny­zői közül Donáth Ferenc és Petrik József a legjobb 30 kö­zé jutott. Jutalmul téli edző- táborozásra mennek Dunaúj­városba az országos serdülőke­ret tagjaival együtt. Aranyhomok Kupa Az Aranyhomok Kupa kere­tében Kecskeméten a serdülő és a gyermek kosárlabdázók mérkőzéseit az elmúlt hét vé­gén bonyolították le. A körösi leányok a 3 helyen végeztek. A Kecskeméti Dózsa és a Szekszárd csapata előzte meg őket. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom