Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

1967. DECEMBER 3., VASÁRNAP real wccr« %/CíHati 1970-re: GYALOGOS FŐÚTVONALAK M0N0R0N Monoron sincs még annyi jó út, mint amennyit sze­retnének, illetve amennyire feltétlenül szükség volna. A tanács vezetői azt mondják, hogy körülbelül három év alatt, 1970-re jutnak el oda, hogy a főbb gyalogos útvo­nalat szilárd burkolat fedi. Tehát jó út vezet majd a központba, az iskolákhoz, óvodákhoz, orvosi rendelők­höz és a vasúthoz. Az idén kétkilométeres szakasznak kel­lett volna elkészülnie. Csak a feléig jutottak, amikor az időjárás közbeszólt. Koráb­ban az hátráltatta a munkát, hogy nem tudtak cementet kapni. Jövőre négy kilométerrel gyarapodik majd a pormen­tes út hossza. Igénylik eh­hez a lakosság segítségét, a társadalmi munkát is, hiszen közös érdekük. Mézújdonság Miután a hazai mézfogyasz­tás változatlanul alacsony — 30 deka az évi fejadag, szem­ben például a nyugatnémetek több mint 1 kilójával — ör­vendetes, hogy piacot talál mézünk külföldön. Az idén 550 vagon mézet exportálunk elsősorban az NSZK-ba, Ja­pánba és Algériába. A hazai fogyasztás növelé­sére mézújdonságokkal pró­bálkoznak. Egyebek között műanyagból készült „mézes- mackócsaládot” hoznak forga­lomba. A mackó alakú mű­anyagflakon — amely ha ki­ürül, még játékszernek is használható — megszünteti az üvegvisszaváltási gondokat. A választék bővítésére — egye­lőre csak a József körúti bolt­ban, később másutt is — áru­sítanak lépesmézet. Kísérle­teznek a mézesvaj gyártásá­val, s a tervek szerint uzson­naadagokban 2—5 dekás mű­anyagpohárban is forgalomba hoznak mézet. HETI KOMMENTÁR Kellő körültekintéssel! A szentendrei töltőtoll üzem egyik asszonydolgozója riadt- hangú panaszoslevelet irt. Egyéves kislánya a betonárugyár üzemi bölcsődéjében kapott helyet, a napokban levelet kézbe­sítettek a szülőknek, miszerint január elsejétől napi 42, illet­ve óvodások esetén napi 25 forint lesz a gondozási díj. A be­tonárugyár csak így tudja fenntartani ezt a szociális intéz­ményt. A riadalom nemcsak a levélírót kerítette hatalmába: a papírgyári kisgyermekes mamák is — s nincsenek kevesen — riadtan hallgatták a híreket, s általában, rögtön akadtak, akik megjegyezték, hogy .kezdődik az új mechanizmus”. A papírgyárban hamar tisztázták, hogy a felemelt dij miat­ti többlet-kiadást a gyár magára vállalja, az tehát nem terheli a szülőket. A betonárugyár bölcsődéjében és óvodájában azonban több helyről verbuválódtak a gyerekek, s másutt késik a döntés, mi is lesz, a mamák pedig — s joggal — ide­gesek. Mint a levélíró is. Valóban: kezdődik az új mechaniz­mus? Az állam nem hagy kétséget, sőt, még találgatásra sem ad alapot, az iránt, változnak-e a szociálpolitika irányai? Ren­delkezés biztosítja az üzemeket, hogy 1968-ban ugyanazt az összeget megadja az állam ilyen célokra, mint 1967-ben. A szentendrei járás a megyei rangsor első felében foglal helyet a bölcsődei—óvodai hálózat kiépítettségét illetően, itt a leg­jobb az arány az egy óvónőre jutó gyerekek számát tekintve. (A járásban 18,4, a városban 17,4, míg a megyei átlag 20,3 volt.) Sok család teljes egészében a bölcsődére, illetve óvo­dára alapozta életét, legalábbis addig, míg a gyerek nagyob­bacska nem lesz. És akkor most... Ebben az esetben rossz mellékíze van annak a kifejezésnek, hogy: gazdaságosság. A kisgyermekes szülők nem így mérlegelnek, hanem idegesek lesznek, hiszen nem egy esetben többet kellene fizetniük a gye­rek ellátásáért, mint a mama keresete. Ez természetesen kép­telenség. Fizessen akkor az üzem. Mint a papírgyári példa mutatja, nincs hiba a megértést illetően, s remélhetőleg, nem lesz ez másként a többi helyen sem, mégis, az egész ügynek több tanulsága van. Nagy körültekintéssel, megfontolással szabad csak az ilyen gondok rendezéséhez hozzányúlni. Nem értesíteni kell a szülőket, hanem megbeszélni velük a dolgot. És talán nem is a szülőkkel, hanem az érintett üzemek gazdasági vezetői­vel, társadalmi szervezeteivel. Mert súlyos hiba, ha valami­féle irodai ügyintézéssé silányul az embereket érzékenyen érintő szociális juttatások bármelyike: ha iktatják, stcmpli- zik, postázzák, anélkül, hogy bárkivel is szót váltottak volna róla. A betonárugyár jogát senki sem vonhatja kétségbe, sőt, azt sem, hogy saját nyeresége terhére nem hajlandó másutt dolgozók gyermekeit ellátni bölcsődéjében vagy óvodájában. Nem itt van a hiba, mint ahogy általában nálunk nem az el­vekkel, sokkal inkább a gyakorlattal, a végrehajtással van a baj; mint ez esetben is. Nem szabad az új mechanizmust úgy felfogni, hogy ami kapun kívül történik, az nem fontos, ha másutt, s nem a betonárugyárban nyugtalankodnak a ma­mák, az nem érdekes. A jót rosszul is akarhatja valaki. Vala­hogy ez történt ebben az esetben, s tanulni belőle nemcsak Szentendrén, hanem másutt is szükséges! . Krónikás Hanem a kenyér...! Egy község és egy pékség vitája Galántán szól a vecsési íúvószene A Jókai Mór kultúrcsoporl szlovákiai szereplése Hétfőn este érkezük vissza több napos előadókon! t járói a vecsési szövetkezetek kiváló Motorgyógyászok az átmentén Szervizek, javítóállamások, gyorsszolgálat Magyarországon minden hu­szadik embernek motorkerék­párja van. Vidéken szinte fő közlekedési eszköznek számít. Vajon talál-e a félmillió mo­toros kellő időben és helyen „doktort” meghibásodott jár­művének? Pest megyében ki­lenc kisipari szövetkezetnek van autó- és motorszervize. Jövőre még továbbiakkal nő a számuk. Gödöllőn például a Járási Javító és Szolgáltató Ktsz négy emberével nem tudja kielégíteni az igényeket, hi­szen legalább 300 kocsiról kel­lene rendszeresen' gondoskod­niuk, s a motorok számát nem is tudják. Ügy győzik csak, hogy az útépítés miatt a for­galom csökkent. Igényesebb munkát tudnának végezni, ha a járműveket lemoshatnák, sajnos 150 méterre húzódik a csatornahálózat a műhelytől. Felét vállalnák a költségek­nek, ha segítséget kapnának. Jövőre az országút mentén egy másik javító-szerelőállo­más építését is tervezik, a helykijelölés azonban húzódik. Van olyan elképzelésük is, hogy a biztosítóval szerződést kötnek a karambolozott jár­művek javítására. Négy évvel ezelőtt állapo­dott meg az érdi Vas- és Fémipari Ktsz előbb a Danu- via, majd a Csepel Motorke­rékpárgyárral, minden motor garanciális javítására. Az ér­diek azonban a fizető javítá­sokat is háromhónapos jótál­lással végzik, önálló krómozó és fényező üzemük is van, így ezeket a munkákat nem keli ^albérletbe” kiadni, v Nyá­ron, a főszezonban, nonstop üzeme1, ’ szombat, vasárnap ügy ele let tartottak a kirán­dudák, turisták nagy örömé­re. Készül a tervdokumentáció­ja az új balatoni műút menti második szervizüknek is. A Budaörs határában épülő autósszálló mellé kerül majd egy kisebb javító- és kocsi­mosó-állomás. Az 51-es főútvonal men­tén egy Utasellátó bisztróhoz és egy ÁFOR-benzinkúthoz csatlakozna a javítóállomás. Az idő sürget, érthető, ha tü­relmetlenek, hiszen a jövő nyáron már üzemeltetni kell a szervizt és ez lesz az első a ráckevei járásban. együttese: a Jókai Mór kultúr- csoport ötventagú együttese. Több éves barátság köti őket a szlovákiai galántai já­rás művészeti csoportjához s így kölcsönösen látogatják egymást. Nyáron a cseh együt­tes járt Vecsésen, most pedig, hogy a Jókai csoport novem­ber 7-re „Kiváló szövetkezeti együttes” címet kapott, együtt ünnepelni hívták meg őket a galánta—diószeg—deáki körútra. Somogyi Lajos, a vecsési József Attila Művelődési Ház igazgatója nagy szeretettel be­szél a csoportról. Tizenöt éve alakultak s azóta egyenletesen, rendszeres munkával törnek előre. Van fúvószenekari, énekkari, szavaló, színjátszó és tánczenekari együttesük, segy kiváló műszaki gárda. Soraik között a gimnáziumi tanuló, a bejáró munkás és a nyugdíjas egyaránt szorgalmasan dolgo­zik a sikerért Valaki azt mondta nemrég; meg kellene nézni, hogy mi van Kartalon, az áruellátás­sal. Hát jó; miért ne? Az áru­ellátás közérdekű téma. Nincs azonban az áruellátás ellen — amint a községben ki derült — semmilyen jelentő­sebb kifogás. A tanácsülés ép­pen a napokban tárgyalta a meglehetősen hosszú nevű Aszód és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet tevékenységét — ugyan­is ehhez a szövetkezethez tar­toznak a kartali boltok. Meg­állapították; örvendetes fejlődés mutatkozik. Ez nagyjából any- nyit jelent, hogy a fontosabb árucikkeket meg lehet kapni a boltokban. A jegyzőkönyv tanúsága szerint — amelyet Szabó László tanácstitkár mu­tatott meg — annál is inkább így állhat a dolog, mert a felszólalók azt kérték többek között, hogy árusítsanak a boltokban spirituszt is, meg borjúkötelet... Más nem ju­tott hirtelen eszükbe, ami egyébként nem volna kapható a helyi üzletekben. Többet mondanak azonban a számok. A község ötezer lelket számlál, és jelenleg nyolc üz­let biztosítja az ellátást. Ezek között vannak élelmiszerbol­tok, különböző szaküzletek, gázcseretelep ... Elég az hoz­zá, hogy a raktárkészletük kis­haján kétmillió forint. Külön­ben jól mutatja a forgalom alakulása is, hogy van mit vá­sárolni az üzletekben, mert azt még rosszakarattal sem lehet­ne mondani, hogy a kartaliak a szalmazsákban tartják pén­züket. Ebben az esztendőben, október elsejéig; hétmillió 455 ezer forintot költöttek el a község boltjaiban —, 387 ezer forinttal többet, mint az elő­ző év hasonló időszakában. Ä szövetkezet vendéglátó- ipara; a presszó, italbolt, mi­egyéb nem egészen százezer forint híján, négymilliót for­galmazott ez év január 1-től, október 1-ig. Talán, ha félre­tesszük kissé a kereskedelmi szempontokat, ez a majdnem négymillió kiválthat némi fej- csóválást; tudniillik ennek a java része mégiscsak italért folyt be a kasszába. No, de a szövetkezet nem teszi félre a kereskedelmi szempontokat — miért is tenné; ez igazán ellen­tétben volna a funkciójával — sőt, ígérte, hogy segít a dolgon, amennyiben eddig bajok mu­tatkoztak volna a sör- és a borellátásban. A távlatok egyébként is biz­tatóak; élelmiszerbolt, tejbolt, borkóstoló nyílik a közeljövő­ben, továbbá korszerűsítenek egy üzletet, bővítik a presz- szót... A szövetkezet igazgató- sági elnöke, Adám Imre, a ké­sőbbi jövőt illetően sem fukar­kodik az ígéretekkel: — No, ez még eddig nem is olyan sok — mondta. — Ez- ; után kell majd megnézni a dol­got. A magunk gazdái leszünk és oda tesszük a pénzünket, ahol úgy látjuk majd, hogy legjobban kamatozik ... Egye­lőre elég talán ennyi: Kartal még korántsem telített piac ... Mégis, mi hát a baj? — Nincs itt semmi kifogás, ami az áruellátást illeti — mondta Szabó vb-titkár. — Ez­zel elégedettek is az emberek. Hanem a kenyér ... ! Szóval a kenyér minőségével nincsenek kibékülve. A ta­nácsülésen, a hiteles jegyző­könyv tanúskodása szerint, még az olyan erőteljes kifeje­zésektől sem riadtak vissza a felszólalók, hogy a kenyér: „kritikán aluli”. Az aszódi sü­tőüzemből kapják, s ezzel az üzemmel régi ádáz harcot vívnak. Mutatott a vb-titkár egy ré­gi, 1964 januárjából származó jegyzőkönyvet, amely ugyan­csak egy tanácsülésen készült, amikor a kartali tanácstagok maguk elé idézték a sütőipari vállalat vezetőjét: magyarázza meg, miért rossz a kenyér. Nem vitás, akkor eléggé fur­csa magyarázatot kaptak. Többek között: nem mindig egyforma minőségű lisztet kapnak, s ennek megfelelően mindig másféle technológiát kellene alkalmazni, de a la­boratórium még eléggé kez­detleges. Továbbá: nincs elég szakember, s olykor a fűtőket is oda kell állítani dagaszta­ni. Végül a sütőipari küldött szó szerint ezt kérte a tanács­tagoktól : „Hassanak oda, hogyN a lakosságnál az ilyen esetle­ges jogos felháborodásokat le­vezessék.” Hát ennek a kérésnek azóta sem tudtak eleget tenni a ta­nácstagok. Sőt, íme most is: még ók háborognak, hogy oly­kor sületlen a kenyér, máskor .meg.,. elégetik ... Pedig az aszódi sütőüzem — ahogy mondták — nem is valami ré­gi, toldozgatofet-fóltozgatott öreg pékség, hanem új, kor­szerű kenyérgyár ... És nem is csak a kartaliak panaszkodnak rá. A kartali tanácsiházán, ahol a téma terítékre került, Szabó László vb-titkár tájé­koztatóját kiegészítette egy fiatalember, név szerint Kato­na Ervin, a Gödöllői Járási Tanács műszaki ellenőre, el­mondta, hogy ő Bagón lakik, és bizony oda sem a legjobb kenyeret küldi az aszódi üzem. Sőt Galgahévízre sem —mert, ahogy hallotta —, az ottani termelősizövetkezet saját sütö­dét akar létesíteni, jelenleg ugyanis... a galgahévíziek Bagra járnak a pék kisiparos­hoz kenyérért... Végülis mennyi alapja van ezeknek a minőségi kifogá­soknak? Kartalon az önkiszolgáló boltban dél felé már nincs csak két félbevágott vekni. Bizonyára elvitték már a ke­nyér szépjét; ez a kis maradék lehet akármilyen ... Dehát ez hatja az ember — „soha se jegyek rosszabbat”. Az. üzlet- ^ vezető — Kiss Lajos — meg | is mondta őszintén: ^ — Ez a kenyér valójában I _______________ e hető. Az viszont igaz, hogy nagyon gyakran olyan fehér kenyeret kapunk, amelyik ép­pen hogy félfehér, aztán a veknik súlya sincs meg... Szóval a reklamációk sem alaptalanok. Az aszódi kenyérgyárban először csodálkoztak. A te­lepvezető — Hajós János — mindjárt felhozatott az iro­dába két frissen sült kenye­ret; egy fehéret és egy fél­fehéret, amelyek még gő­zölögtek, amikor megvágtuk— Felséges finom, ingerlőén gusztusos kenyerek voltak ... — Hát ez az aszódi kenyér! Mindennek ellenére elis­merték, hogy most, amikor az új búzából készült lisztből kezdtek sütni; sem ők, sem a malom nem várta meg a liszt kötelező érésidejét. A lisztnek ugyanis állni kell egy bizonyos ideig, amíg ke­nyeret süthetnek belőle. Az­tán elromlott az adagológép; ezért volt egy időben egyik kenyér kisebb, mint a másik. Továbbá; hogy miért hason­lít olykor annyira a fehér kenyér a féifehérhez? En­nek is megvan a magyará­zata. Képzeljük el, hogy a félfehér kenyérhez adott liszt kitűnő; tehát a lehető legjobb. Ugyanekkor a fe­hér kenyér lisztje éppen for­dítva; alig felel meg az elő­írásoknak ... Csoda, hogy ebben az esetben alig van különbség a kenyerek között? A mentegetőzésben olykor akadt, amit kétségtelenül ér­demes meggondolni; van ami különben vitathatatlan, többek között, hogy az a ke­nyér, amit mutatóba hoz­tak — minden kritikát ki­bírt ... Bevallották azonban, hogy mind a mai napig ke­vés az igazi szakemberük — 28 munkás közül csak hat mondhatja el magáról, hogy vizsgázott pék —, s hogy most alakítottak szocialista címért küzdő brigádokat; ezektől várnak előrelépést. Követ­kezésképpen: rájöttek, hogy csakugyan tenni kell vala­mit a minőség javításáért. Summa-summárum, az ér­tékesítő szövetkezet igazga­tósági elnökének, Ádám Im­rének a véleményét kell itt elfogadni. — A kenyér jobb, mint volt Általában. Nem vitás azon­ban, hogy még ma is gya­kori, amikor jogos a megjegy­zés a zsenge vekni láttám „Ezt a kenyeret nem sütöt­ték, hanem főzték”. Mi még ma is tűnődünk azon, hogy valahonnét másünnen szerez­zük be majd a kenyeret... Nem próbálkozunk tovább az aszódiakkal... Persze ez ne­héz ügy; de azért gondolkod­ni kell, mert most már a ke­reskedőnek egyértelműen a fogyasztó diktál. Ki érti azt meg, hogy Budapesten, Ceg­léden kitűnő kenyeret gyár­tanak, Aszód környékén pe­dig meg kell elégedni olyan­nal, amilyen van? Mindent egybevetve, Kar­talon nem minden nap jó a mindennapi kenyér. Nincs indok, amivel ezt az aszódi sütőüzem kivédhetné... Dékiss János Könyvtár — csak gyerekeknek Egymilliós bővítés § Nem egészen egy hónap í; múlva külön könyvtárba jár- > hatnak majd a gyerekek a ^ Csepel Autógyár művelődési J otthonában. SJ $ Január 30-án fejezik be azt ^ az egymilliós költségű építke- ^ zést, amely négy. új teremmel ^ bővíti a művelődési házat. Az ' új helyiségekben átadás után a gyerekkönyvtáron és olvasó­termen kívül helyet kap a műszaki és ifjúsági klub, va­lamint egy minden szórako- ízási igényt kielégítő játékte­rem, magnóval, lemezjátszó­val, televízióval, társasjáté­kokkal, biliárdasztallal. A bő­vítés, melyet részben 600 ezer forintos állami támogatással, s 400 ezer forint saját többlet- bevétellel fedeznek, már na­gyon időszerű, égető hiányo­kat pótol. A csepeli művelődési ház programja ugyanis rendkívül zsúfolt. Gyakran ütköztek a szakkörök és rendezvények, a nyelvtanfolyamok és a levele­ző általános iskola előadásai. t Téli szezon A HIDEGRE FORDULT IDŐ NEM AKADÁLYOZZA A VlZ ÉS AZ ŰSZAS KED­VELŐIT AZ USZODÁK LÄ- TOGATASÄBAN. A LUKACS FÜRDŐ, A DAGÁLY UTCAI szabadság strand és A SZÉCHENYI FÜRDŐ MÄR A KORA REGGELI ÓRÁK­BAN FOGADJA TÖRZSKÖ­ZÖNSÉGÉT. A MELEG VÍZ PARAJÁBAN SZINTE NYÁ­RI AS HANGÚI\TBAN FÜR DŐZHETNEK A VENDÉGEK.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom