Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-16 / 297. szám

1867. DECEMBER 16., SZOMBAT kiírtán 3 Jogi tanácsaink II. Az új termelőszövetkezeti törvényről A Russell-bíróság két dél-vietnami tagja hazánkban (6) A rendelkezés szerint, aki az előző naptári évben az előírt­nál kevesebb munkanapot dol­gozott, a teljesített munkana­pok arányában jogosult csa­ládi pótlékra, mégpedig a kö­vetkező naptári év első nap­jától számítva annyi hónapra, ahányszor 10 munkanapot (nő 7 munkanapot) dolgozott a kö­zösben. Az anya- és gyermekvédelem fokozott érvényesülése A családi pótlékról szóló alaprendelet meghatározza, hogy milyen napokat lehet munkában töltött időnek te­kinteni (pl. szülési szabadság). Az új rendelkezés az anya és gyermek védelme érdekében kiegészítette az alaprendelke­zést, és kimondja, hogy ha az anyasági segélyre jogosult nő munkaviszonyának megszűné­se miatt szülési szabadságra egyáltalán nem, illetőleg an­nak csak egy részére lenne jo­gosult, a szülést megelőző négy héten és az azt követő 16 héten belüli időre eső munka­napokat kell munkában töltött napoknak számítani. A munkanapon 10 órás mun­kanapot kell érteni, és csak a személyesen teljesített napo­kat lehet figyelembe venni. Az előbbi rendelkezéssel szemben új az is, hogy az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjasok gyermeke után jáíró családi pótlék megilleti a nemzeti gondozott ellátásban részesülők gyermekeit is. Bejelentési adatszolgáltatás Január 1-től a termelőszö­vetkezetek a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettsé­güknek a jövőben minden év január 31 napjáig tehetnek ele­get. E szerint kell bejelenteni az illetékes társadalombizto­sítási igazgatóságnak, illetőleg kirendeltségének, hogy a szö­vetkezetnek a családi pótlékra jogosult tagjai az előző nap­tári évben hány munkanapot dolgoztak. Űj az is, hogy a családi pót­lékkal kapcsolatban előírt be­jelentések, adatszolgáltatások elmulasztása miatt bírsággal sújtják a mulasztót, de kérhe­tik annak elengedését vagy mérséklését. A munkáltató a rendbírság megfizetése alól vagy részben akkor mentesít­hető, ha mulasztásának jóhi­szeműségét hitelt érdemlő mó­don igazolja, és egy éven be­lül rendbírság fizetésére kö­telezve nem volt. Szemben a régivel, amikor a korábbi tsz-tagság megszű­nésétől számított 60 napon be­lül történt újbóli tsz-be lépés esetén nyílt.meg a jogosultság, most ha a belépő termelőszö­vetkezeti tag belépésének évé­ben vagy azt közvetlenül meg­előző naptári évben már dol­gozott szövetkezeti tagként, az ebben a minőségben teljesí­tett munkanapokat az új ter­melőszövetkezetben teljesített munkanapokként kell figye­lembe venni a családi pótlék­ra jogosultság szempontjából. Arról is rendelkezés történt, hogy a dolgozó, ha január 1 és június 30 között lép be a tsz-be, s ez idő alatt nincs meg az előírt ledolgozott munkanapja, akkor az év hát­ralevő részében családi pótlék­ra július 1 napjától számítva annyi hónapra jogosult, ahány­szor 10 (nők esetében 7) mun­kanapot ledolgoztak július 1 napja előtt a közös munkában. Pénteken hazánkba érke­zett a nemzetközi Russel-bí- róság második ülésszakán részt |vett dél-vietnami kül­döttség két tagja: Le Minh Phat és Pham Thi Yen asz- szony. A küldöttség a hónap végéig marad hazánkban. Ta­lálkozik a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács veze­tőivel, s Budapesten, valamint vidéken részt vesz számos szolidaritási demonstráció­ján. Rutlapesfröl Bukarestbe Két napot töltött Buda­pesten az a jószolgálati de­legáció, amely Doudou Thi- amnak, Szenegál állammi­niszterének vezetésével a fej­lődő országok megbízásából a jövő év elején Delhiben tartandó 2. világkereskedel­mi konferencia előkészítése során felkeresi a szocialis­ta országokat. A küldöttség most Bukarestbe utazott, majd ellátogat Prágába, Var­sóba és Moszkvába is. Új év - új vendéglő Meglepetéssel szolgál a maglódiaknak szilveszter es­tére a helyi földművesszö­vetkezet. Ekkor nyílik meg a Steinmetz kapitány utcában a falu első modern szórakozó­helye. Esküvők, találkozók részé­re különtermet építettek, azonkívül presszót rendeznek be. Csütörtökön, szombaton és vasárnap táncolhat is a fiatalság. KARNEVÁL A BARÁTSÁG JEGYÉBEN A tsz-iagok gyermekgondozási segélyéről Itt a jogosultság egyik fel­tételeként a közös munkában eltöltött napokat kell figye­lembe venni. Közös munká­ban kártalanítási segélyben, kórházi ápolásban részesült, illetőleg betegségi segélyt ka­pott, szülési szabadságon volt, a vezetőség hozzájárulásával máshol munkaviszonyban állt, a közgyűlés hozzájárulásával közép és felsőfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatának hallgatója volt, vagy egész napos tanfolyamon vett részt. Ügyszintén akkor, ha a tag a vezetőség engedélyével tanul­mányi vagy egyéb díjazott szabadságot vett igénybe, azt úgy kell tekinteni, mintha munkában töltötte volna el az időt. (Folytatjuk) Nyolcezer vendéget — hat­ezer kék- és vörösnyakken- dőst és kétezer ifivezetöt vár december 25-én és 26- án a Parlamentbe a buda­pesti úttörőelnökség. Az idén karácsonykor is megrende­zik a legifjabbak vidám kar­neválját. A budapesti gyere­kek ünnepségére több mint ötszáz vidéki kisdiákot is meghívnak, köztük — immár hagyományosan — népes Pest megyei csoport is örül majd a megtiszteltetésnek. fejlesztésre, tudjuk ezt, ha másból nem, hát abból, hogy itt sem születik valami túl sok gyerek. Kézzel fogható terveink azonban még nin­csenek. — Mi most a nőkkel kap­csolatban a legnagyobb ter­melési problémájuk? — Az, hogy mivel a me­zőgazdasági munka azért még mindig nehezebb, mint az ipari jc egű, ősszel és tél elején, am.kor még szükség lenne az asszonyokra a föl­deken, de már a segédüzemek is teljes kapacitással dol­goznak, vő. amennyien az utóbbiadon törekednek. — Miért? — teszem fel a kérdést, de már a savanyíió- üzemben, ahol negyven-ötven asszony a kérésemre kivá­laszt a soraiból négyet, akik a bizalmuk szerint legjobban tolmácsolják az itteni gon­dolatokat. Közülük is legtöbbször ifjú Bilik Istvánná fogalmaz. (Ki­tűnő asszony. Tíz éve lépett be a tsz-be, bár az eredeti szakmája szerint szövőnő. De a négy gyereke miatt in­kább heiyben maradt. Itt háromévi tanulással növény- termesztési szakmunkás-bizo­nyítványt szerzett. Tehát: csak azért jobb a segédüzemben, mert könnyebb a munka? ~A segédüzem jobban fizet! Tíz órára hatvanöt forintot — és azonnal. Ezzel szemben a földeken, például tízórai ré­paszedéssel, munkaegységben számolva, negyvenhét; nyolc­órai kapálással negyvennégy; nyolcórai trágyaterítéssel pe­dig ötvenkét forintot keres­hettek, de annak is csak egy bizonyos százalékát kap­ták rögtön, a többit az év végi elszámolásnál. Általánosabb témákra vál­tunk: A tagok között ők, azasz- szonyok vannak többségben. De érvényesül-e, beosztásuk­nak, és számszerű arányuk­nak megfelelően, a hangjuk, a véleményük is? Elémállt valaki: egy idős néni, özvegy Sándos Ferencné. Hogy ő négy hónapig beteg volt — ez vajon beleszámít a nyugdíjába? Aztán, példájára, többen előhozakodtak a ter­melőszövetkezettel kapcsolatos, egyéni ügyeikkel, amelyek ab­ban váltak mégis a közösségük dolgává, hogy kiderült: ta­nácstalanok, milyen problémá­val melyik ajtón kopogjanak? — Sajnos, nem vagyok tisz­tában a különböző termelőszö­vetkezeti jogszabályokkal — feszengtem. — De kell, hogy legyen a tsz-ben egy olyan ember, aki hivatalból is köte­les felvilágosítást adni az ilyen dolgokban. Legyintettek. Lemondó moz­dulatuk kifejezte, hogy ezután is a mennyből, vagy jobb eset­ben a feltételezhetően „fent- ről” jött idegenektől várják a választ jogaikkal kapcsolatos kérdéseikre. — Minden termelőszövetke­zetben van nőbizottság. Oda is fordulhatnának! — Nőtanács? Állítólag itt is van. Állítólag. Azt hiszem, alaptalan dolog lenne csak a bsz vezetőit hi­báztatni azért, amiről ez az in­termezzo árulkodott. Hiszen a tsz-démokrácía érvényesítésé­re jó példa, hogy brigádveze­tőjüket, Iván Imrénél csak a csoport megkérdezése, javasla­ta után nevezték ki tisztségé­be. Az igazság az lehet, hogy ezek az asszonyok, akik a munkában annyira jól megáll­ják a helyüket, még nem ta­nulták meg érvényesíteni a hangjukat, a véleményüket. Ebben azonban a vezetésnek is segítenie kellene őket. Mas. Miben nyújt előnyt az asszonyoknak a tsz, a gyárak­kal szemben? Ha valami sürgős dolog akad otthon, beteg a gyerek, vagy nagymosás van, akkor később mehetnek a munkába, de otthon is maradhatnak. Ez számukra előnyös. Másfelől viszont, a gyereknevelésben, a családdal való törődésben, ál­talában hátrányosabb helyzet­ben vannak, mint az iparban dolgozó, vagy városi asszo­nyok. Legalábbis Bilik István­ná kissé végletes példája, amely mégis tipikus helyzetet fejez ki, elhiteti ezt velem. — A legidősebb gyerekem nagyon rossz tanuló. Ügy gon­dolom, nem volna semmi baj, ha foglalkozni tudnánk véle. De a férjem Pesten vízveze­ték-szerelő — későn ér haza. Én itt tíz, nyáron tizenkét órát is dolgozom, öt órám, ha marad a háztájira és a ház­tartásra. Hol jut ebből idő, és A reform küszöbén Messt érheti ókét meglepetés A népgazdaság érdekeit is figyelembe veszik a tervezésnél a sári Fehér Akác Tsz-ben Rövid néhány esztendő alatt nagy utat tett meg a sári Fe­hér Akác Termelőszövetkezet. A mérleghiányos gazdaságból szilárd nagyüzem lett. A fej­lődés története itt is hasonló, mint sok más termelőszövetke­zetben : a mezőgazdasághoz ér­tő, a tagokkal bánni tudó ve­zetők kerültek a faluba, akik jó irányba terelték a gazdaság szekerét. Még nincsenek végleges ada­tok az idei esztendő eredmé­nyeiről, de az már biztos, hogy tovább gazdagodott a szövet­kezet, és növekedett a tagok jövedelme is. Nagy Ferenc fő­könyvelő néhány számadattal bizonyítja ezt: — Készpénzből a tavalyi kétszeresét tartalékoljuk, kö­rülbelül hárommillió forintot. Ugyanilyen arányban növeke­dett anyag- és árutartalékunk, is. Az egy-egy rendszeresen dolgozó tagra jutó jövedelem mintegy másfél ezer forinttal növekszik, és eléri a 25 ezer forintot. Az idei esztendő már befeje­zett tény. Jól sikerült! Ennek egyaránt örülnek a tagok és a vezetők. De mit hoz a kővet­kező év, amely az új gazdasá­gi mechanizmus bevezetésének jegyében indul? — Biztosak vagyunk benne, hogy nem ér bennünket meg­lepetés, s ugyanígy bízunk benne, hogy szövetkezetünk csak nyerni fog az új gazda­ságirányítási rendszerrel — mondja Márczis Antal, a szö­vetkezet elnöke. Honnét ez a magabiztosság? — _Mi már az 1967-es esz­tendőt is úgy terveztük, hogy jól felkészüljünk. Még inkább ezt tesszük a jövőben. Mit jelent ez a gazdaság éle­tében? A szövetkezet vezetői azt vallják: a jövőben is legfonto­sabb feladatuk a gazdaság szi­lárdítása, a termelés fejleszté­se. Már ebben az esztendőben sokat tettek ennek érdekében. Például: 96 üszőt vásároltak, növelték a juhok számát. Még egyetlen esztendőben sem tet­tek ennyit a kenyérgabona­termelés érdekében, mint az idei őszön. A kukoricaterme­lésben új úton szeretnének el­indulni, s ennek lerakták az alapjait. ideg a nevelésre? Én is, és a férjem is szakmunkások va­gyunk. Az ember szeretné, hogy a gyereke legalább azt el­érje, amit a szülei. De a fia­mat ezzel a bizonyítvánnyal nem veszik fel sehová ipari tanulónak, mert ma már ott is nagyok az igények. — Mi hozhatná a megoldást? — Egy iskolai napközi, ahol foglalkoznának a gyere­kekkel ! — Es még milyen konkrét, megvalósítható dolgok javít­hatnának a családos tsz-asz- szonyok helyzetén? — Égy rendes bolthálózat. Mert a mostani állapotban alig lehet tisztességesen ellátni a nagyobb háztartásokat — s nem is csoda hogy megszólják a több gyerekes anyákat: hol volt az eszük, amikor ekkora gondot vettek magukra? — A boltba délután hatkor érkezik a kenyér, és olyan rossz... — A zöldségbolt mindig üres — így a többiek. Tsz-asszonyok? Az igényeik már ugyanolyanok, mint az iparban dolgozó, városi, váro­sias életet élő nőké. De a munkájuk még mindig nehe­zebb, a munkaidejük hosszabb, a kommunális, szociális segít­ség, a szolgáltatások rájuk jutó hányada kisebb — a hely­zetük tehát hátrányosabb, S ezen a nagyobb jövedelem sem változtat alapvetően. Hiszen az ő életük sem csupán az úi házzal, televízióval, mosógép­pel határolható körül. Padány! Anna — A kormány gazdaságpoli­tikájából kitűnik, hogy támo­gatja az állattenyésztés fejlesz­tését, ezen belül is a szarvas­marha-tenyésztést, a kenyér­gabona-termelést, s ugyanígy a takarmánygabonáét is — mondja Márczis Antal. — Mi | igazodunk ehhez a gazdaság- politikához. Ezért nem érhet ' bennünket meglepetés. A mintegy 7000 szántőegység- gel rendelkező szövetkezeti nagyüzem az idén is nagy mennyiségű terméket adott a népgazdaságnak. Kenyérgabo­nából, cukorrépából például többet, mint a járás többi szö­vetkezete együttesen. Még in­kább igy lesz ez a Jövőben? — Kenyérgabonából 16 má- i zsán felül termeltünk az idén holdanként, jövőre legalább 18 mázsát szeretnénk betakaríta- 1 ni. Idejében elvetettünk, meg­vásároltuk a szükséges mű­trágyát, biztosítjuk az idejé­ben való betakarítást. Csak­nem valamennyi területünket mélyen szántottuk most ősszel. Jövőre 250 holdon intenzív ku­koricatermeléssel kísérlete­zünk. Ezen a területen az al­talajt is lazítottuk, megadtuk a szükséges műtrágyát. Jugo­szláv hibridet akarunk vetni. Csőtörő és szárítógépeket is vásároltunk. Első lépésünk lesz ez a kukoricatermelés tel­jes gépesítéséhez — számol be terveikről a termelőszövetke­zet elnöke. A szövetkezet jövedelmének többségét tehát a búza, a ta­karmánygabona, a szarvasmar­ha- és a juhtenyésztés adja. Mind-mind olyan áru, olyan termék, amelyre a népgazda­ságnak szüksége van, s amely­nek bizfos a piaca. A múltban ez a gazdaság je­lentős területen kertészkedett, vajon mi az elképzelés a jövő­ben? A kertészeti terület bizonyos mértékben csökken az ideihez képest. A kismértékű csökke­nésnél jelentősebb azonban a szerkezeti változás. Nem tud­ták ugyanis dűlőre jutni a Bu­dapesti Konzervgyárral és a MÉK-kel, sem az egyes zöld­ségfélék termelése tekinteté­ben, sem pedig az árban. Ép­pen ezért nem is kötöttek szer­ződést. Hogyan értékesítik a nagy mennyiségű árut? A tsz elnöke nem nyugtalan­kodik amiatt, hogy nem talál­nak piacot: — Már az idén is működött szövetkezetünkben egy úgyne­vezett értékesítési csoport. Jó kapcsolataik révén az itt dol­gozók az idén is eladtak min­den olyan árut, amelyre nem szerződtünk. Jövőre olyan zöldségféléket termelünk, amelyekből az idén is nagy ke­reslet volt, ezzel segítjük a csoport eredményes tevékeny­ségét. Még a télben járunk, de már vannak olyan partnereink, akik egyszerre nagy mennyi­ségű kertészeti terméket át­vesznek tőlünk. Amint az elnök tájékoztatá­sából kitűnik, igyekeznek meg­fogni a forintokat. Ezt teszik akkor is, amikor melléküzem- ági tevékenységként feldolgoz­zák a tehén- és a juhtejet. Az idén kísérletként üzemeltettek egy ilyen feldolgozóüzemet. Azt tapasztalták: a jó terméknek kereslete van a piacon, s egy­két forinttal többet kaptak a literenkénti tejért feldolgozott állapotban. Bizakodva várják a jövő évet a sári Fehér Akác Tsz- ben. Erre minden okuk meg is van: jól egyeztetik érdekei­ket a népgazdaságéval, és ami még ennél is több, az idejében való felkészüléssel sokat nyer­hetnek. Mihók Sándor A rend és a papír Apró, semmiségnek tűnő dolog: néhány hónapja elhang­zott taggyűlési felszólalásra voltam kiváncsi a szentendrei papírgyárban, s bár tudtam amúgyis, hogy a papírgyáriak pártalapszervezetében, ahogy azt mondani szokták, rendben mennek a dolgok, mégis meg­lepett, milyen pillanatnyi idő alatt előkerült a rövid jegyző­könyv. A titkár, miközben oda­nyújtotta a papírt, azt mond­ta: hivatalosan ugyan nem kellene jegyzőkönyvet vezet­nünk, a járáshoz sem kell el­küldeni, mint korábban, azért mi mégis röviden megörökít­jük, mi is történt egy-egy tag­gyűlésen. Nos, annak idején magam is többször fogtam tol­lat annak érdekében, hogy a pártalapszervezeteknél minél kevesebb legyen az „admi­nisztráció”. Mert volt, sok is. Rendezték is a dolgot, az ész­szerűségnek megfelelően, ön­állóan dolgoznak mindinkább a pártalapszervezetek, üzemi csúcsvezetőségek, pártbizottsá­gok; apró jele ennek az admi­nisztrációs munka egyszerűsö­dése is. Van azonban igazság abban, hogy amennyire rossz a túl sck, annyira nem jó a — semmi. Mert megtörtént, hogy egy másik üzemben, ugyan­csak taggyűlésen elhangzóit, s később igen fontosnak bizo­nyult felszólalásnak nem le­hetett nyomára bukkanni, akik meg emlékezetből elmondták, ahányan voltak, annyiféleképp adták vissza. Nem minden papír fölösle­ges: ami az, ne kelljen, ám nem jó, ha annyira egyszerű­södnek a dolgok, hogy már a munkát nehezítik. A rövid em­lékeztető, a valóban csak a lényeget rögzítő jegyzőkönyv a pártszervezetek egy részénél természetes dolog. Másutt azonban, „mi nem adminiszt­rálunk” felkiáltással. kipi- pálásra került, s nyomában sok olyasmi is, ami a rend elen­gedhetetlen tartozéka. Most, a tagkönyvcserét megelőző ösz- szeíráskor derült ki nem egy pártszervezetben, hogy más­fél-két éve eltávozott, nyugdíj­ba került tagok még mindig ott szerepelnek a tagnyilván­tartásban. Az sem volt egészen ritkaság, hogy hónapok óta ott dolgozó párttag átjelcntése is csak most, az összeíráskor intéződött el. És itt jutunk a lényeghez: a rendnek olykor alapvető feltétele, hogy papí­ron is — rend legyen. A fölösleges adminisztráció, a „papírgyártás-aktakészítés” jó, hogy megszűnt a pártalap­szervezeteknél. Nem jó, hogy a pártalapszervezetek egy részé­ben ezt úgy értelmezték, mint a papírmunka egészének l'ölös- legességét, s ami ma is kötele­ző, a tagdíjakkal való időbeni elszámolás, a tagnyilvántartás naprakész állapota, az átjelent­kezések gyors lebonyolítása, az is háttérbe szorul. Most, a tag- könyvcsere után „tiszta ,appal” kezdhetik a pártvezetőségek gazdasági felelősei munkáju­kat. Jó alkalom ez arra. hogy valóban minden korábbi res­tancia megszűnjék, s a jövő­ben pontosabban, nagyobb fe­lelősséggel lássák el vállalt megbízatásukat valamennyien. És jó alkalom arra is, hogy maguk a vezetőségek *isztáz- zák, mit tartanak szükséges­nek, mit nem, s elhatározzák azt is, milyen időközönként számoltatják be a gazdasági felelőst —, mert az ilyesfajta beszámoltatás eddig igencsak ritka volt — munkájáról, az „adminisztráció” állapotáról. Sok fontosabb, lényegesebb teendő is van, persze. Mégis, a rend és a papír egészséges ará­nya, végső soron, a munka egészét tekintve, nem is olyan kicsiség. Mert a maga szerény eszközeivel a .jobb munkához ad segítséget. M. O

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom