Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-02 / 285. szám

2 /-Hi- » HFCfti ßtirltm 1367. DECEMBER 2., SZOMBAT DEBAR Tábortüzek esőben «■«íí^S'ííS A földrengés következtében erősen megrongált lakóház, Debar nyugat-macedóniai városban Mao Sanghajban Az Izvesztyija cikket kö­zöl Kínáról, A cikk rámu­tat, hogy a világsajtó fi­gyelmét az utóbbi időben erősen foglalkoztatja Mao Ce-tung sanghaji látogatá­sa. Az AFP tudósítója ezzel kapcsolatban bizonyos, „az aktivisták számára készí­tett beszámolóról” ír. ame­lyet állítólag Pekingben terjesztenek, s amely a leg­szélsőségesebb maoistákat vette célba, A szemleírók elmélkedése a különböző maoista csoportok politikai irányzatáról persze gyak­ran nem egyéb, mint jóslás kávézaccból, bizonyos té­nyek összevetése mégis le­hetővé teszi annak feltéte­lezését, hogy Mao Ce-tung és csoportja az utóbbi idő­ben megpróbálja korlátok közé szorítani a hírhedt .kulturális forradalmat”. A jelek szerint legfőbb tak­tikai feladatának Mao az országban uralkodó káosz felszámolását tekinti. Alighanem ezt a célt szolgálják Mao sanghaji döntései, amelyekről, mint az „aktivisták számára ké­szített beszámolóról” írnak a hírügynökségek. Megfi­gyelők véleménye szerint ezek a döntések a maoisták „mérsékeltebb szárnyának győzelmét jelzik, amelynek élén Csou En-laj és Csen Ji áll. A győzelem bizonyíté­kának tekintik azt a tényt, hogy megfosztották a poli­tikai vezetéstől a KKP Központi Bizottsága Van Ei vezette propaganda osztá­lyát. Van Li leváltása — a hírekből ítélve — Mao Ce- tung közvetlen sanghaji utasítására történt. Ugyan­akkor hosszú kegyvesztett­ség után újra megjelent a színen Csen Ji külügymi­niszter, aki a napokban egy japán küldöttséget foga­dott. Mao törekvéseire na­gyobb fényt vet ílszic Fu- csi közbiztonsági miniszter beszéde, amely még októ­ber végén hangzott el, de amely csak most vált isme­retessé. Hírügynökségek je­lentései szerint ílszie Fu-csí megkövetelte a „vörösgár­distáktól” a „forradalmi fegyelem” szigorú betartá­sát, javasolta, hogy a párt „átszervezését” kizárólag békés úton folytassák és közölte, hogy 1368-ban megtartják a Kínai Kom­munista Párt IX. kongres­szusát. Jelentős kiegészítésnek tekinthetők a miniszter be­szédéhez a különböző la­pokban megjelent cikkek. A Venhui Bao cikkel ér­tésre adják, hogy az eljö­vendő kongresszus már egy új párt kongresszusa lesz, olyan párté, amelyet meg­tisztítottak Liu Sao-csi és Teng Hsziao-plng ideoló­giájától. A lap három fel­tételt nevez meg. amelyek­től a siker függ. Először, a pártnak hűségesnek kell lennie a „proletár élcsapat­hoz” vagyis a „vörösgárdis­tákhoz és a forradalmi lá­zadókhoz”, másodszor, a párt szerveit gyökerükben át kell alakítani; s har­madszor, az összes régebbi párttagokat, akik bejuthat­nak a maoisták új szerve­zetébe, radikálisan át kell nevelni. MEGALAKULT A DÉL IEMEN! KORMÁNY Rácz Pál • Idrisz királynál Hazánk és Líbia közt lét­rejött a diplomáciai kapcso­lat. Élső líbiai képviselőnk, llácz Pál rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövet no­vember 30-án Tripoliban át­adta megbízólevelét Idrisz királynak. Idrisz király Rácz Pál nagykövetet megbízóle­velének átadása után magán- kihallgatáson fogadta. CSAK RÖVIDEN... AZ NSZK-ban állomásozó amerikai csapatok egyik néger katonája Svédországba szökött és politikai menedékjogot kért. A CSÜTÖRTÖKI DIÁK­TÜNTETÉSEK nyomán a ha­tóságok elrendelték a madridi egyetem néhány napos bezá­rását. HARRIMAN amerikai uta­zó-nagykövet világkörüli útjá­ról visszatért az USA-ba. DAVID EISENHOWER. a volt amerikai elnök unokája eljegyezte Julie Nixont, a volt alelnök leányát. NILSSON svéd külügymi­niszter befejezve moszkvai lá­togatását, visszautazott Stock­holmba. AUSZTRÁL RAKÉTÁT bo­csátottak fel 112 km-es ma­gasságba a kozmikus sugárzás vizsgálata céljából. AZ ENSZ KÖZGYŰLÉS pénteki- ülésén az agresszió t fogalmának meghatározásával | kapcsolatos vita során felszó­lalt Mód Péter, hazánk képvi­selője is. BEFEJEZTE MUNKÁJÁT a csehszlovák nemzetgyűlés. A péntek reggeli jugoszláv lapok elkeserítő képet fes­tenek az albán—jugoszláv határ közvetlen közelében fekvő jugoszláv kisvárosról, Debarról, amelyet csürtörtö- kön egy — az 1963. július 26-i szkopjei földrengésnél is fél fokkal erősebb — föld­lökés gyakorlatilag a földig rombolt. Debarban még erős, szi­lárd anyagból épült há­zak is összedőlték, s a vá­ros közepén hatalmas, mély szakadék keletke­zett a földben. A földrengés olyan erős volt, hogy az nemcsak Debarban és a határváros közvetlen kö­zelében fekvő falvakban oko­zott károkat, de még a jó 70 kilométerrel távo­labb fekvő Krusovón is meg­repedt több ház fala. Péntek délelőtt 10 óráig nem változtak az éjszakai órákban kiadott utolsó je­lentés adatai, amelyek sze­rint a katonai és polgári mentőosztagok eddig 18 ha­lottat, és mintegy 200 sebe­sültet találtak a romok alatt. ! A romeltakarítás tovább fo- j lyik, s így ezek a számok S még mindig nem tekinthe- | tölt véglegeseknek. A halottak között sok a gyermek. A hétezer hajléktalan jó része a péntekre virradó éj­szakát a mentőcsapatok min­den erőfeszítése ellenére a szabad ég alatt, tábortüzek mellett töltötte. Az éjsza­kát szinte elviselhetetlenné tette az eső, s a lakosságban rémületet I keltett, hogy péntekre virradóra, 0 óra 10 perc­kor ismét — immár har­madszor is — megmozdult Debarnál a föld. Újabb károk azonban nein ke­letkeztek. A mentési munkálatokban immár több ezren vesznek részt. Debar teljesen üres, a rombadőlt kisvárosban csak rendőrök és katonák cirkál­nak. A Macedóniát — a rendel­kezésre álló adatok szerint — történelme során most ne­gyedszer sújtott súlyos föld­rengés. Mint már jelentettük, csü­törtökön a jugoszláviai föld­rengéssel egy időben Albá­niában is erős földrengést észleltek az ország egész te­rületén. A földrengés a legerőseb­ben Dibra és Librazh Di térségét sújtotta. A legújabb adatok szerint Dibra körzetében Igen tetemes károk keletkeztek, hetven ember halt meg, sok százan megsebesültek, 2888 lakóház rombadőlt vagy lakhatatlanná vált és 28 iskola megrongálódott. Librazh Di körzetében a földrengésnek egy halottja és 78 sebesültje volt. Négyszáz lakóház megrongálódott. Dorez faluban a lakóházak egyne­gyede teljesen rombadőlt. BELGRÁD Nsm meteorjelenség... Dr. Teleki Györgynek, a belgrádi csillagvizsgáló tudo­mányos munkatársának nyi­latkozata szerint a Jugoszlá­viában a közelmúltban több ízben jelzett „ismeretlen tár­gyak" minden valószínűség szerint nem egyebek, mint különleges repülőgépek, vagy esetleg egyszerűen optikai je­lenségek. A belgrádi csillagá­szok nem gondolnak meteor­jelenségekre. (Folytatás az 1. oldalról) ] arab államokkal, elsősorban ! az EAK-kal kívánja erősí­teni és fejleszteni kapcsola­tait, de baráti kapcsolatokat akar fenntartani minden más országgal is. Pénteken Adenben nyilvá­nosságra hozták a dél-jeme- I ni kormány névsorát. A 11 j tagú kabinet élén Kahtan j el-Sabi köztársasági elnök áll, j aki 'a miniszterelnökségen j kívül a fegyveres erők fő- parancsnokának tisztét is el­látja. El-Sabi a kormány leg­idősebb tagja, 47 éves. A kormány különben fiatal em­berekből áll, a kabinet tag­jainak átlagos életkora 34 év. Az ENSZ közgyűlése csütörtökön nyilatkozat­ban üdvözölte a Dél­jemeni Népi Köztársaság megalakulását. Az új állam vezetői kifejő- j zésre juttatták óhajukat, hogy Dél-Jemen csatlakozzék a vi­lágszervezethez. Lord Cara- don, Anglia képviselője kö­zölte a közgyűléssel, hogy az angol kormány a Dél-Arábia partjainak közelében elterülő több szigetet átad az új ál­lamnak, de a Kuria-Muria szigeteket omani közigazga­tás alá kívánja juttatni. Az utóbbi döntés miatt több kül­döttség élesen tiltakozott. Nyugalom Cipruson Ciprus szigetére visszatért a nyugalom és megszűnt a köz­vetlen török—görög összecsa­pás veszélye is. Mindazonál­tal még megoldatlan az az alapvető kérdés, amely Tö­rökországot és Görögországot a háborús szakadék szélére sodorta. A bosszú ideje tartó diplo­máciai fáradozások nyomán valamilyen megállapodás szü­letett, bár erről hivatalos be­jelentés még nem történt. Nicosiái kormánykörökben körvonalazták a megállapodás részleteit, amelyeknek értel­mében Ciprus szigetéről ki­vonnák azokat a külföldi ka­tonai egységeket, amelyek 1963 óta kerültek a szigetre és ezzel párhuzamosan megerő­sítenék az ENSZ rendfenn­tartó egységeit. A ciprusi fegy­veres alakulatokat feloszlat­ják, annak a kis létszámú gö­rög és török katonai egység­nek a kivételével, amelyik 1960 óta állomásozik a szige­ten. A ciprusi kormány szóvivő­je jelezte, hogy a görög fegy­veres erők visszavonulására majd U Thant ENSZ-főtitkár felhívása után kerül sor. Ez a felhívás azonban még várat magára és mint a Reuter meg­jegyzi, New York-i ENSZ-kö- rökben óva intenek attól a fel- ; tételezéstől, hogy sikerült már í mindent rendezni. U Thant I csütörtökön tárgyalt a három | érdekelt ország nagykövetei- | vei. A tárgyalások most „igen kényes szakaszba” érkeztek és még túl korai megjósolni e részletmegbeszélések eredmé­nyeit. Van olyan feltételezés is, hogy a töröík és görög sorka­tonaságot 45 napon, belül ki­vonják. Megfigyelők szerint a törö­köknek csak annyit sikerült elérniük, hogy Makariosz be­lement a ciprusi töröli kisebb­ség jogainak biztosításába, amit már a londoni és zürichi egyezmények is szavatoltak. Athéni körökben elképzel­hetőnek tartják, hogy a prob­léma behatóbb megvizsgálása céljából a török és a görög külügyminiszter hamarosan ta­lálkozik. (14) Beszólt a tolóablakon: — Kész a vacsora? Sok a vendég. Jöjjön ki segíteni. Testhez simuló, fekete ruhában, pici fehér köténykében, vállig érő, szőke hajjal, megjelent a nő. Akiért a vita dúlt. Egy pillanatra csend lett. Minden szem rátapadt. Még a nőknek is el­állt a szavuk. — Az istenit, de szép ez a lány! — sóhajtott valaki. Többen hangosan nevettek. Mint­ha megfényesedett volna a kopott, füstös helyiség, amerVe ment köny- nyű lépteivel, komoly, fehér arcá­val. Szűziesen összezárt, piros ajkait mintha férficsók soha nem érte vol­na. Lázas fényben égő szemei vé- g Lgkutattak a zsúfolt helyiségen. A katona — a kályha melletti sa­rokban, kissé felemelkedett ültéből, aztán visszaesett. Két kezét a sze­mére szorította. A vállal megrán­dultak. A vitatkozók elhallgattak. A szemük követte a nő minden moz­dulatát. Az asztalukhoz ért. — Három féldecit legyen szíves, kezeit csókolom — mondta finomko­dó udvariassággal a bikanyakú. A lányos képű beletúrt ideges ujjaival a hajába. Rajongva nézett az asz- szonyra. — Maga mindennap szebb... Az asszony mosolygott... — Igazán? Mindig attól félek, hogy a férjem majd nem talál szépnek, ha megjön. Nem hallottak semmi hírt a most érkezett foglyokról? Meg­ígérték, hogy érdeklődnek. Engem I.ajos báosi még az utcára se enged. Magam csinálok mindent, Panni né­ni beteg! — Dehogynem hallottam, tündér­kém! Dél óta várom magát, hogy el­mondhassam — vigyorgott a bika­nyakú, nagy nikotinfoltos fogait mu­togatva. — O! — tette a kezét a szívére a asszony — tudtam, hogy ma törté nik valami... Megálmodtam ... Ip tenem, és most nincs időm. Nagy sietek. Ha végeztem, visszajövök. Rózsaszín pír festette meg az a; cát. A söntéshez sietett. Leadta : rendelést. A lányos képű megszólalt. — Ide figyelj, Mackó! Nem enge­dem, hogy átverd az asszonyt. Meg­tiltom, érted! tekintetével a lányos képűre meredt; — Báró! Neked elment az eszed! Kis hülye! Te tiltasz meg nekem valamit? ! — Vessünk kockát és ne legyen vita — ajánlotta a nyiszlett fickó. — Jó! Ide a kockát — mondta sö­téten a lányos’képű. A bikanyakú egy kis, fekete fa­kockát és egy bádogpoharat halá­szott elő a zsebéből. — Ki kezdi? — Majd én! — szólt mohón a vé- konydongájú. Bal tenyerével befedte a pohár száját, miközben jobbjával alaposan megrázta. Izgatottan, lélegzetfojtón lesték az asztalra fordított kocka pontjait. — Három! A lányos képű következett. Sá­padtan, félig hunyt szemmel rázta a kockát. Minden idegszálát megfe­szítve meredt a bádogpohárra, majd hirtelen az asztalra vetette. — öt! A bikanyakú mogorván nyúlt a kockáért. Vastag, ügyetlen ujjai kö­zül kicsúszott a kis fadarab. Leesett a földre. Nehézkesen lehajolt érte. Felvette. Néhány pillanat múlva a bádogpohárból csörrenve hullt az asztalra. — Hat! — kiáltott diadalmasan. Nyertem! Sietős mozdulattal a koc­káért nyúlt. A lányos képű hosszú ujjai elkapták a csuklóját. — Piszkos csaló! Add ide a koc­kát! Látni akarom! A bikanyakú felhördült. — Ereszd el a kezem és menj a fenébe! A nő az enyém. — Mutasd a kockát, átkozott! Ujjai acélpántként feszültek a sző­rös ökölre. Másik kezével kifordí­totta a vastag ujjakat. A kocka az asztalra hullt. A lányos képű szemei szikráztak a dühtől. — Gazember! Kicserélted a koc­kát. Amivel te dobtál, hamis Mind­egyik oldala hatos. Hordd el az ir­hádat, ha jót akarsz! A bikanyakú, behemót óriás és a lányos képű, karcsú fiú farkassze­met nézett egymással. Az asztalok mellett csend lett. Mindenki a két vitázót figyelte. Csak a kis, vékony- dongájú fickó nem zavartatta magát. Ügyet sem vetett, rá, hogy társai gyilkos dühvei méregetik egymást Felhörpintette az erős italt. Az óri­áshoz fordult: — Mackó! Tedd el a kést! Nem ér­demes egy lotyóért... (Folytatjuk) A bikanyakú vér er es, gyűlölködő

Next

/
Oldalképek
Tartalom