Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-12 / 293. szám
rtrr MBCrtl ^Júrlap 1967. DECEMBER 12., KEDD Ülést tartott a SZOT (Folytatás az 1. oldalról) mint a fogyasztók számára nem mindegy, hogy a vállalatok hogyan élnek ezzel a jogukkal. Hatékonyabbá kell tehát tenni az állami és társadalmi szervek ár- és minőség- ellenőrzés tevékenységét — amire már történtek intézkedések —, de ezen túlmenően ki kell alakítani azt a közszeile- met is, amelynek érvényesítését a szocialista erkölcs szabályának tekinti. Ezután Virizlai Gyula SZOT- tit&ár vázolta az új gazdaság- irányítási rendszer bevezetése során a szakszervezetekre háruló agitációs, propaganda és nevelési feladatokat. Nyers Rezső beszéde A két beszámoló felett együttesen folytatott vitában felszólalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A gazdasági reform célja nemcsak a párt- és a kormány- szervek előtt áll tisztán, nanem társadalmunk széles rétegei előtt is. A Központi Bizottság közelmúltban tartott ülésén úgy értékelte jelenlegi helyzetünket, hogy politikailag és gazdaságilag egyaránt felkészültünk a reánk váró feladatokra. Megvan az erőnk ahhoz, hogy hozzákezdhessünk gazdasági életünk átrendezéséhez. Az új gazdaságirányítási rendszernek kettős célja van. Lehetővé kell tenni és a jövőben is fenn kell tartani a gazdasági élet gyors növekedését, s ugyanakkor az életszínvonal emelkedését is. A két célt együttesen keli szem előtt tartani és együtt kell megvalósítani is. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az életszínvonal emelkedése nemcsak politikai követelmény, hanem egyúttal a jó gazdasági munka döntő feladata is. De érvényt kell szereznünk annak az elvnek is, hogy a társadalom összességét és a szőkébb gazdasági közösségeket — a vállalatokat — tekintve is gyorsabban növekedjék a termelékenység, mint a bérek, ez a társadalmi haladás feltétele. — Ebből következik a gazdasági reformnak az az elve, hogy nem a termelés mennyiségét, hanem hatékonyságát kell növelnünk. Végeredményben a gazdasági hatékonyság növekedése határozza meg a bérszínvonal emelkedését, a társadalmi fogyasztás nö\»eke- dését. — A gazdasági reform és népgazdasági terveink egyaránt a közösségi cselekvésre buzdítják az összes dolgozót — folytatta a Központi Bizottság titkára. — Félreértené a reform lényegét, aki attól feine, hogy most szabadjára engedjük az egyéni érvényesülés ördögét, és a továbbiakban mindenki egyénileg keresi majd a boldogulás útját. A reform alapelve az, hogy a társadalmi és az egyéni érdek közé beiktatja a közösségi, csoportérdeket, ami vállalati, szövetkezet, tanácsi stb. síkon valósul meg. A három érdek közül erkölcsileg a társadalmi érdek a leg- magasabbrendű, de vigyázni kell, nehogy valahol erre való hivatkozással elnyomják a másik két érdek jogos érvényesülését. A társadalmi érdek érvényesülése feltételezi, hogy a csoportérdek és az egyéni érdek is a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. Éppen ezért a gazdasági vezetés mellett szükség van olyan szervre is, amely a dolgozók szempontjait képviseli. Ezt követően az 1968-as esztendő kilátásait körvonalazta. Számíthatunk rá, hogy a termelés összetétele, választéka a kezdeti hónapokban még nem felel meg teljesen a fogyasztók, a vásárlók igényeinek — folytatta a gondolatsort Nyers Rezső. Majd arról szólott: az új gazdasági mechanizmus kialakításához, egészséges működéséhez nélkülözhetetlen, hogy érdemi gazdasági verseny valósuljon meg a termelővállalatok között, a megrendelő, a fogyasztó jobb ellátása érdekében. Persze, előfordulhat, hogy ez a verseny bizonyos fokig kényelmetlen lesz. Különösen annak, aki a versenyben esetleg alulmarad. Ám a társadalom érdeke megköveteli, hogy a jobb árut olcsóbban termelő vállalat növelhesse nagyobb mértékben termelését. Ezután a Központi Bizottság titkára az 1968-ra tervezett árreformmal kapcsolatos kérdésekről szólt. Kifejtette, szükséges annak megértetése: az áremelkedés és árcsökkenés oka az, hogy a termelés és áruforgalom önköltsége magasabban vagy alacsonyabban áll, ami jelenleg kifejezésre jut az árban. Ehhez járul még a piac értékítélete, vagyis a kereslet és kínálat viszonyának alakulása. Mi ennek az utóbbi tényezőnek utat engedünk, mert csak így lehet létrehozni az egyensúlyt a meglevő termelési kapacitások és a fogyasztás adott szerkezete között. Társadalmi érdek tehát, hogy ahol van kapacitás, ott nőjön a termelés és csökkenjen az ár, ahol viszont a kapacitás nem tudja kielégíteni az igényeket, beruházásra pedig nincs mód, emelkedjék az ár, emiatt csökkenjen a fogyasztás, és így álljon helyre az összhang a termelés és a fogyasztás között. — Pártunk Központi Bizottsága — fejezte be felszólalását Nyers Rezső — úgy ítéli meg most a mi terveinket, hogy ezek végső fokon kifejezik a magyar munkásosztály mai és jövőbeli érdekeit is. Vállalnunk kell tehát a velük együttjáró nehézségeket, kényelmetlenségeket, intézkedéseink esetleges árnyoldalait is. Ennek tudatában mindvégig politikai és erkölcsi egységben kell maradnunk, mert enélkül á szocialista jövő el sem képzelhető. Befejezésül Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, javaslatára a tanácsülés rögzítette állás- foglalását a gazdaságirányítás új rendszerével kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. Vietnami jelentés Bombatámadás áldozata lett az EAK hanoi ügyvivője Vasárnap és hétfőn Dél- Vietnam különböző részemen súlyos szárazföldi harcok folytak. Így a partmenti síkságon fekvő Bong Son környékén. Saigontól 450 kilométernyire északkeletre a légi úton szállított amerikai 1. nadosztély egységei álltak harcban a felszabadító hadsereg egy ezredével. Saigontól a Mekong deltájába vezető 4. számú országúton a partizánok rajtaütöttek egy amerikai páncélos konvojon. Ezen az útvonalon át a mezőgazdasági vidékekről az élelmiszer-szállítmányok érkeznek a dél-vietnami fővárosba. Az amerikai légierő vadászbombázói vasárnap Haiphong környékét és a kikötőtől 10 kilométernyire délnyugatra fekvő Kien An repülőterét, valamint a demilitarizált övezet északi határvidékét bombázták. t Gamal Eldin Omar, az EAK hanoi ügyvivője, aki egy amerikai bombatámadás alkalmával október 25-én súlyosan megsebesült, belehalt sérüléseibe. Változások az algériai vezetésben Az algériai kormány — a forradalmi tanács — elnöksége vasárnap a késő esti órákban közleményt adott ki. A közlemény bejelenti, hogy az 1965. július 20-a (Ben Bella megbuktatása és a jelenlegi vezetők hatalomra kerülése) óta eltelt idő a párt és az állam intézményeit érintő új akciók végrehajtását tette szükségessé. Elhatározták, hogy új alapokra helyezik és átszervezik az FLN-párt gépezetét. A közlemény még azt is bejelenti, hogy keddre összehívták a párt országos felelős vezetőinek értekezletét. A tanács kozáson Bumedien elnök beszédet fog mondani. A közlemény a küszöbön álló változásokat bővebben nem ismerteti, de a UPI amerikai hírügynökség úgy véli, hogy változásokra kerül sor a kormányban is. Hazaérkezett Ausztriából az MSZMP küldöttsége Hazaérkezett Ausztriából a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására látogatott Ausztriába. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága közleményt adott ki a látogatásról. A megbeszélések középpontjában a békéért folytatott harc, a vietnami nép hősies szabadságharcával való szolidaritás és a kommunista világmozgalom problémái álltak. A Magyar Szocialista Munkáspárt képviselői tájékoztatást adtak a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozását előkészítő konzultatív értekezlettel kapcsolatos munkálatokról. Az Osztrák Kommunista Párt képviselői üdvözölték és helyeselték a kezdeményezést, kifejezésre juttatták, hogy cselekvőén hozzá akarnak járulni a konzultatív értekezlet sikeréhez. A magyar párt képviselőinek lehetősége nyílott az ausztriai helyzet és az Osztrák Kommunista Párt munkájának tanulmányozására. A látogatás a két párt hagyományos viszonyának megfelelően tovább mélyítette a Magyar Szocialista Munkáspárt és az Osztrák Kommunista Párt közötti kapcsolatot, kifejezésre juttatták, hogy mindkét félnek érdeke az osztrák és a magyar nép közötti jó szomszédi viszony továbbfejlesztése. A véleménycserék a teljes nézetazonosság jegyében folytak le. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége meghívta magyarországi látogatásra az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttségét. Az osztrák elvtársak a meghívást elfogadták. A látogatás időpontjában a későbbiek során állapodnak I meg. / Szanaa fegyverben Jemenből visszaérkezett az EUK-ba az utolsó egyiptomi katonai egység is Abdullah Barakat ezredes, jemeni ügyvivő belügyminiszter vasárnap közölte, a köz- társasági csapatok meghiúsíVacsora: hússzelet tojással A kilencedik nap A fokvárosi Schuur-kórház legújabb jelentése szerint Louis Washkansky állapota tovább javul és vasárnap este ágyában felülve olyan vacsorát fogyasztott el, amely egy teljesen egészséges embernek is becsületére vált volna. A beteg, akiben egy autóbaleset áldozatává vált 25 éves nő szíve dobog, kedvenc ételét fogyaszthatta el: hússzeletet tojással. Az egyik kezelőorvos elmondotta, hogy amennyiben a beteg állapota az eddigi ütemben javul, a hét végére, vagyis két héttel a súlyos szívátülte- tésá műtét után a páciens felkelhet betegágyából. Washkansky igen jókedvű, tréfálkozik az orvosokkal és az ápolókkal. tották a királypárti erőknek azt a kísérletét, hogy elfoglalják Szanaa két repülőterét. Nemrégiben körülbelül száz royalistát fogtak el Szanaa központjában, kilenc királypárti lázadót nyilvánosan kivégeztek. Közöttük volt két belga zsoldos is. A foglyul ejtett királypártiak elmondották, hogy amerikai gyártmányú fegyvereket és hadianyagot kaptak Szaúd-Arábiá- tól, s ezenkívül nem szűkölködtek pénzben sem. A jemeni kormány közölte azt is, hogy a főváros minden férfilakosát automata fegyverrel látták el. Százhatvan sebesült zsoldos nemrégiben visszahúzódott Szaúd-Arábiába. Egy másik jelentés arról szól, hogy egy összecsapásban 13 zsoldost öltek meg. A jemeni köztársasági hadseregparancsnokság közölte, igen sok olyan okmányt találtak, amelyekkel bizonyíthatják, hogy a királypárti lázadókat amerikai, belga és francia zsoldosok segítik. Ezeket az okmányokat a rabati arab csúcsértekezlet elé terjesztik. El Iriani elnök elhalasztotta hivatalos kairói látogatását és csak a tervbe vett arab csúcstalálkozó után megy el az EAK fővárosába. Jemenből visszaérkezett az EAK-ba az utolsó — ezerfőnyi — egyiptomi katonai egység. A Bolla-ügy 1. A tisztára sepert földes padlón vízzel írt nyolcasok. A vakítóan fehér falon egy szép vörös zománcos mosogatótál és színes födök. Egymás nyomában két macska kullog át a konyhán a tűzhely felé. Soványnak nem mondhatók éppen, de nem is kövérek. Átlagos macskaformájuk van, hozzá tartoznak minden vidéki konyhához, észre se nagyon veszi őket az ember. A „Luna” márkájú zománcozott tűzhely ragyog, de meleget nem ont Éppen, hogy langyos. A fényesre smirglizett fémrúdba, amely körülveszi ezt a tűzhelyet, egy ember kapaszkodik. Csak fél kezével, mert a másikban bot. Testsúlya igy megoszlik a tűzhely pereme és a földnek támasztott bot között. Meleg harisnyába és papucsba bújtatott lába alatt egy darab deszka, hogy fel ne fázzon. Hangosan ketyeg az óra. Bolla István zokog. Úgy, ahogy egy férfi sírhat kétségbeesett fájdalmában — küszködve és a szégyentől néha megakadva. Aztán ismét csak az óra ketyegését hallani. Most erősebben kapaszkodik a tűzhely peremébe, így a botra nehezedő súlyt képes áthelyezni és letörölheti a könnyeit. A bot megemelkedik és a konyha közepén szótlanul és tehetetlenül álldogáló asszony felé mutat. — Ha nem lettünk volna meg olyan jól.., Ha olyan jól nem lettünk volna meg együtt... A bot a földre zuhan, és Bolla István fuldokolva kiáltja: — Már régen felkötöttem volna magamat! De... olyan szépen megvoltunk... — Mindig sír — mondja halkan Bolláné és felemeli a botot. — Éjszaka is mindig sír... — Van amikor fél órát se tudok aludni... — Mert tetszik tudni, se leülni, se lefeküdni nem tud, csak állani! — Azt mondják az orvosok, hogy nyugodt életmód... De hogy legyen az embernek nyugodt életmódja, ha kenyérre sincsen?! — Miből élnek? — Hát, hogy úgy mondjam, amióta a férjem már a táppénzét nem kapja, azóta semmiből. Ezer forint kölcsönt is vettem, de, hogy miből lesz tehetségem megfizetni, azt nem tudom. Bolla István csendesen néz maga elé. Teste vékony, arcát a svájcisapka alól kibukó áttetszőén fehér homlokcsont uralja. Lehet, hogy a kinti havas táj beverődő fénye teszi, vagy a hideg konyha, nem tudtam akkor, nem tudom meghatározni pontosan most sem azt a kietlen fehér ürességet, amely az arcukon tükröződik. Sokáig csend van. — Legénykoromban, amikor béres voltam, akkor vettem két kis hold földet Makádon. De hol van az már? — mondja balkan Bolla István. — Mondtam én a földosztó bizottságnak, hogy adjanak helyette, itt, Ráckevén, de azt mondták, nem jár neked, míg mink katonák voltunk, te itthon csücsültél, családod sincs... — Nem is lett gyerekük, azután sem? — Nem. Nem volt soha. — Panaszkodom is néha miatta, de mondják, hogy ne búsulj, mert még mindig jobb így, mintha van család, és mégsem segít az öreg szülőjének — lélegzetet vesz az asz- szony, és mondja tovább, esetlenül, mozdulatlan arccal. — Mink hárman voltunk testvérek, háromfelé oszlott az a kis föld, nekem hatszáz öl jutott, de azt betagosították. Meg ez a ház maradt az én szüleimtől. Gondviselésbe kaptuk, én is temettettem el őket, úgyhogy ezt mi örököltük. Van még fél hold háztáji meg háromszáz négyszögöl szőlő, az így művelésre kiadva, mert én pártoló tag vagyok itt az Árpád Tsz-ben ... — Mennyi a jövedelmük ebből a földből? Sokáig tart, míg kiszámítjuk, mert bizalmatlan vagyok, de maximálszámítás szerint is az egyholdnyi földterület 2500 forintot jövedelmez egy évben. Ez hát az az összeg, amelyből ezután meg kell élniük? 'Mert Bolla Istvánt kétszeri operáció után II. rokkantsági osztályba sorolva leszázalékolták, vállalata a táppénzes idő lejárta után felmondott neki, rokkantsági nyugdíjat viszont nem kaphat, mert nincs tíz év folyamatos munkaviszonya. 2. — Mennyi idős? — Augusztus óta az ötven- harmadikat gázolom. — És a felesége? — ö meg ötvenhét. — Nem fárasztja az állás? (Mintha nem is hallaná a kérdést. — Nézze meg! Nézze meg, hová jutottam! Mindig egészséges voltam, és mindig csak dolgoztam egész életemben! Csak nehezen tudom megnyugtatni és megakadályozni, hogy a két operáció helyét s a nyomában fejlődött daganatot megmutassák. — Mink kilencen voltunk testvérek, és éppen csak kijártam az iskolát, már menni kellett cselédnek. — Meddig volt cseléd? — 1941-ig. — És utána? — Utána mentem a Csepel Autógyárba a vízvezeték-szerelőkhöz, de ott ránk szakadt a föld, és tüdőzúzódást meg májzúzódást kaptam, és béna lett az egyik karom. Úgyhogy egészen 1947-ig kaptam a rokkantságit ... — De hiszen azt mondta, hogy mindig egészséges volt... — Bár most lenne olyan egészségem! Mert nem fájt nekem akkor semmim, csak a karomat nem tudtam moccanta- ni... — És katona sem volt. Egészségi okokból? — Azt én tudni nem tudom. Mert berukkoltam ötször, a komiszmenázsit is megkóstoltam, de visszaküldték ötször. — És 1947 után hol dolgozott? — Napszámban. Aztán egy évig dolgoztam a TÜZÉP-nél is, de megint csak elmentem napszámba. Hol itt, hol ott, mindennap másutt. Megszoktam én azt, hogy mindig másnak a keze-lába legyek. — A HÉV-hez mikor került? Mintha megfeledkezne a betegségéről. mintha eltűnne a kora, hangját gyermekes öröm fűti: — Pontosan 1960. április 21-én vettek be. Salakosnak. Aztán egy tanfolyamot is kijártam, és megtettek gépkisé- rőnek. — Az mi? — A gépkísérő ül a vezető mellett. Az a dolga, hogy jobb oldalra figyeljen. Ha történik valami, övé a felelősség — mosolyog szemérmesen és büszkén. — Meg hát a gépekhöz is kell érteni a gépkísérőnek. — És ért hozzá? — Megtanultam. Megmozdul, és arcára viszszasuhan a betegség tompa fénye. — Aztán 1965-ben megoperáltak, mert tuberkulózis jött ki a farcsontomban. Utána dolgoztam is öt hónapig megint. De fájt. Nem volt nekem sem éjszakám, sem nappalom. 1966- ban operáltak megint. De akkor meg elkezdett nőni a daganat. Visszamentem a főorvos úrhoz. Mondom neki: „Csináljon már velem valamit, főorvos úr, mert megzavarodok!” Azt mondja: „Én magával nem tudok csinálni semmit, Bolla bácsi.” Beutaltak akkor az onkológiára, mert valamit mégiscsak kellett csinálni. Sugarat kaotam. Mondták, hogy majd jobb lesz attól... De nem lett jobb. Nézze meg, nézze meg. hová jutottam! Az asszony segítségével levetkőzik. S meg kell néznem. 3. Éppen akkor jött a kéményseprő. amikor mosakodott. Azt mondta, hogv ilyet ő még nem látott. Beszélgettek. Kiderült, hogy Bolla bácsi nemcsak beteg. de a télen a kéménvbe se nagyon fog évülni a korom. Azt mondta, este visszajön, és levelet ír. Este visszament, és megírta a levelet a szerkesztőséinek. Nádas Péter (Folytatjuk)
