Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-12 / 293. szám

1967. DECEMBER 12., KEDD a%fftrfgp Jogi tanácsaink A földtulajdon mentesítéséről és a megváltási árról Szőlők, gyümölcsösök esetében magasabb a térítés összege (2) Erdőért, termő szőlőért és gyümölcsösért fizetendő térí­tés a föld aranykoronájának négyszázszoros forintösszegéig terjedhet. Ez a térítés akkor fizethető, ha a szőlő és gyü­mölcsös termőnek minősül, és a tulajdonos telepítési költség­térítésben nem részesült. Az ilyen magas összegű megváltá­si ár előfeltétele az is, hogy a szőlő a használatba vétel idő­pontjában legalább 90 száza­lékos, a gyümölcsös pedig leg­alább 95 százalékos volt. Ezen alul a térítés mértékét csök­kenteni kell. A nem termő sző­lőért, gyümölcsösért, vagy ha a tulajdonos a telepítésért már részesült költségtérítésben, a megváltási ár az aranykorona nyolcvanszoros forintösszege. Azokért a földekért, amelye­ket nem művelnek, a helyben előforduló legalacsonyabb aranykoronájú föld figyelem- bevételével kell megállapítani a térítést, üres vágásterület­ként átvett erdőért 80 százalé­kos térítés illeti meg a tulaj­donost. A térítést a termelő- szövetkezet 5 év alatt köteles megfizetni, egyes esetekben nem illeti meg a szövetkezetét részlettörlesztés. Ha a tsz erre a célra rendelkezik pénzzel, a térítést előbb is — mint öt év — kifizetheti. A földterületen levő épületek megváltási árát megegyezés szerint, de legfel­jebb tíz év alatt kell kifizetni. Ha a tsz-nek nincs szüksége az épületre, a tulajdonos az építésügyi hatóság engedélyé­vel azt lebonthatja és elviheti. Rendelkezés van arra is, hogy a termelőszövetkezet a tulaj­donába kerülő földekért járó térítést saját pénzügyi forrá­saiból köteles fizetni. E célra hitelt nem vehet igénybe. A mezőgazdasági és halásza­ti termelőszövetkezet aranyko­ronánként 10 forintot, a tsz- csoport, szakszövetkezet és a jogi személyként működő hegyközség 5 évi haszonbér­nek megfelelő összeget köteles megváltás címén fizetni. Ha a térítés megfizetésének időtar­tama alatt mezőgazdasági ter­melőszövetkezetté átalakulnak a csoportok, szakszövetkeze­tek vagy a hegyközség, akkor a tsz-re irányadó szabályok szerint kell megállapítani a térítés módját és mértékét. A magántulajdonban levő földekért a térítés legfeljebb 25 kataszteri hold terület nagy­ságig és összesen 400 aranyko­ronáig terjedhet. A megváltási árba be kell számítani a kívülálló tulajdo­nos részére a megváltás évé­ben esedékes földjáradékot, il­letőleg haszonbért. Ha a meg­váltás alá kerülő ingatlan tu­lajdonosa ismeretlen vagy is­meretlen helyen tartózkodik, a térítés összegét bírói letétbe kell helyezni. Egyéb térítési formák, kölcsönös érdekek Az állami földekért építési telek esetében 400 négyszög­ölig a kisajátításnál alkalmaz­ható árat kell fizetni. Egyéb földterületén, állami földekért aranykoronánként 10 forintot, az állami erdőkért aranykoro­nánként 50 forintot kell 5 év alatt megfizetni. A földtörvényben szabályo­zott kérdések rendezése nem megy máról holnapra, hanem ez egy hosszabb idő alatt való­sul meg, a kölcsönös érdekek messzemenő figyelembevételé­vel. Háztáji földhöz való jog a végzett munkához igazodik Minthogy a földtulajdon- használatot érintő kérdés a háztáji, illetve az illetmény- földre is vonatkozik, a jogsza­bály rendelkezik, hogy a ter­melőszövetkezet tagjai, alkal­mazottai részére használatba adhat lakóházépítés céljára olyan területet ingyenesen a tagoknak, amely a rendezési terv szerint beépíthető, illető­leg amelyre építési engedély adható. A háztáji területhez való jog a közösben végzett munkához igazodik. A jövőben csak azt illeti meg háztáji terület, aki a közös gazdálkodásban meg­felelően kiveszi részét. A tsz- tagok földhasználata tehát a háztáji területen valósul meg. Ez a megoldás méltányosabbá korábbihoz képest, mert amíg korábban azok is kaphattak háztáji területet, akik csupán néhány napot dolgoztak a kö­zösben, most ez megszűnik. Nyolcszáz négyszögöl területre minden tag jogosult. Adható ennél több is, egészen 1600 négyszögölig, ha az előbb em­lített feltételeknek a tsz-tag megfelel — az előírt munka- mennyiséget teljesítette —, és szociális könülményei is indo­kolják ezt. Fokozott gondoskodás az öreg, munkaképtelen tagokról jogosult letre. a háztáji földterü­Dr. M. J. (Folytatjuk) Mi újság a nagyvilágban? Munkásakadémia Vecsésen A vecsési bejáró munkások jelentős százaléka a Ganz-MÁ- VAG-ban dolgozik. Éppen ezért a helyi József Attila Mű­velődési Ház először velük ke­reste a kapcsolatot, és szocia­lista művelődési szerződést kö­töttek. Ennek keretében rendezték meg tavaly a művelődési ház­ban a bejáró dolgozók politi­kai munkásakadémiáját. A kezdeményezés idén már kitel­jesedett. Százhúsz állandó lá­togatási jegyet adtak ki az elő­adás-sorozatra, de az érdekes előadások még többeket von­zanak. Mind többen jönnek el Csöppüs István TIT-előadó vagy mások tájékoztatóját meghallgatni. Minden harma­dik hét csütörtökjén kerül sor egy-egy politikai és más ter­mészetű előadás megtartására. A „Mi újság a nagyvilágban” sorozaton kívül állandó tájé­koztatást kapnak az aktuális kérdésekben szereplő nemzetek gazdasági-társadalmi beren­dezkedéséről és velük való kapcsolatunkról. A művelődési ház meghívta már ismeretterjesztésre a köz­ismert Buga László doktort, dr. Anghy Csabát és Molnár Gá­bor dél-amerikai kutatónkat. Jól vizsgáztak az idei vetőmagvak Az Országos Vetőmagfelügye­lőség minden esztendőben megvizsgálja az exportálandc és belföldi rendeltetésű vető magvat. A vizsgálat eredmé­nyeként minősítő bizonyít ványt kapnak a magvak. A ve­tőmagfelügyelőség vizsgálati módszerei megfelelnek a Mag­vizsgáló Nemzetközi Szövetség szabályainak. Így állapít jál meg a csírázás! százalékot (MTI-foto) Tegnap nyomták: Megjelent a Motoros Élet Tegnap este még ontották a rotációs gépek, holnap már sok érdekelt kezében lesz a Moto­ros Élet. A Magyar Természet- barát Szövetség Országos Mo­toros Bizottságának tájékozta­tója félmilliónyi emberhez akar szólni, akik Magyarorszá­gon ilyesfajta járművel rendel­keznek. Az első szám terjedel­mes körinterjút közöl a szer­vezett motorozás jövőjéről: közlekedési szakembereket, a rendőrség képviselőjét, s az Állami Biztosítót szólaltatja meg. Beszámol a lap új szervizek létesítéséről a főváros kör­nyékén, Pest megyében. Bemu­tatja a legújabb motoros jár­műveket, s néhány neves ver­senyzőt. Szerkesztése, kivitele egyaránt elismerést érdemel. A föld és a víz Jól dolgozik a Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat Pest megyében mind fonto­sabb szerep jut az ár- és bel­víz okozta károk megelőzésé­nek: jelentős részt vállalnak ebben a vízgazdálkodási társu­latok s közöttük a Dabason székelő Dunavölgyi Vízgazdál­kodási Társulat. Éves tervüket már november elején — a ju­bileumi munkaverseny segít­ségével — teljesítették. Vértes István, a társulat műszaki ve­zetője, többek között .azt mondja: — 1965-ben csak 67 százalékra sikerült 'teljesíteni az éves tervet. 1966-ban meg­indultunk fölfelé, s ha válla­lati segítséggel is, de teljesí­tettük a tervet. Ebben az esz­tendőben már november ele­jén évi számadást készíthet­tünk. Amíg 1966-ban 3 és tél millió forintért végeztünk rende­zési munkát, addig 1967- ben közel 5 millió forint értékű földmunkát és épí­tést kellett végrehajta­nunk. Ez az összeg 181 ezer köbmé­ter föld megmozgatását és 40 darab műtárgy — híd, áteresz stb. — megépítését tette lehe­tővé. Ez a munka mintegy 8 ezer katasztrális hold belvíz mentesítését biztosítja. A társulat ezekben a hetek­ben már éves tervét túltelje­sítve dolgozik. Ma is tart a ju­bileumi verseny lendülete és különösen jó hatással volt az ösztönző premizálás, melyet valamennyi brigád örömmel fogadott. E rendszer szerint ha valamelyik brigád 110 száza­lékra teljesíti havi tervét, ak­kor a törzsbér 6 százalékát kapja prémiumként. Minden további 5 százalékos túlteljesí­tés esetén a törzsbér egy szá­zaléka a prémium. Hasonló rendszer alapján premizálják a kotrógép- és dózerkezelőket s a többi szakmunkást is. Az ösztönző bérezésnek tudható be, hogy a társulat több brigád­ja 130—140 százalékos tervtel­jesítést is elért. A társulat 243 ezer holdon három járás területén — a mo- nori, a ráckevei és a dabasi járásban — végez vízrendezési munkát. 1967-ben 14 mezőgazdasági üzemet érintett előnyösen az az 52 kilométer hosz- szúságú csatornahálózat, amely a belvízrendezési terv keretén belül el­készült. A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság felügyelete alatt működő Dunavölgyi Vízgazdál­kodási Társulat most új kez­deményezésként bővíteni kí­vánja tevékenységét. Körleve­let küldött a három járásban működő mezőgazdasági üze­meknek, amelyben felhívja fi­gyelmüket új szolgáltatásaira, illetve az általa vállalt terve­zési és kivitelezési munkákra. A társulat kezdeményezése követendő jó példa a többi víz­gazdálkodási társulat számára is, s ugyanakkor biztos jelző­je az új gazdasági mechaniz­mus hatásának. R. F. Ellentétes" divat várható tavaszra A Ruházati Mintatervező Vállalat megkezdte az 1968. évi tavaszi kollekció össze­állítását, amely mintegy 200 modellt tartalmaz a nők, a férfiak és gyermekek szá­mára. Jövő tavasszal még inkább érvényes lesz az, ami az őszi divatot is jel­lemezte: mindennek az el­lentéte is divat. A hosszú, a rövid szoknyák, a testre si­muló és a lezser ruhák, az élénk és tompa árnyalatok váltakoznak. Romantika és realitás Alacsony, zömök, energikus fiatalember. Általában csak Lacinak szólítja elnök és traktoros, brigádvezető és éjjeliőr. Falun pedig tekintélyt és tiszteletet jelent, ha valakit nem a vezetéknevén vagy a rangján neveznek. Mindössze huszonöt éves. A tekintély és a tisztelet tehát nem a korának szól. Tudásának, rátermettségének, embersé­gének köszönheti. Hét gyerek — Jó érzés tudni, hogy so- ni, de közepes érettségivel je- kan összetartozunk. Apa, anya lentkezzek az egyetemre? meg hét gyerek: nagy erő. És Szép, enyhe tavasz volt, és a nagy baj, ha ruha kell meg kenyér az asztalra. Négy hold juttatott föld — ez volt a juss az új világból. Nagy dolog, és mégis szinte semmi, ha kilenc embernek kell megélni belőle. — Az általános iskola ötö­dik osztályában megbuktam. nyár eleje is száraz. (Megpró­báltam a lehetetlent. — Abban az évben huszon­négy pontot érhetett el min­den jelentkező a felvételin. Ez volt a maximum. Nem is tu­dom, hogyan sikerült. Meg­szereztem mind a huszonné- Többet hiányoztam, mint a gyet. A vizsgaelnök fejcsóvál- megengedett. Kemény tél volt, va nézte az érettségi bizonyít- s nálunk otthon kevesebb a ványomat. Nem akart hinni a cipő, mint a gyerek. És akkor szemének: én lennék-e ugyan- még mind a heten iskolások az, aki azt a csapnivalóan voltunk. — Az általánost mégis je­lesre végeztem. Horváth igaz­gató úr addig beszélt apám­nak, míg végül is megunta az öregem, és beiratkozott gimná­ziumba. Azért az a négy év sem volt olyan sima. Cipő Az öregek vagy munkakép- | uSyan mar volt, csak hely nem télén betegek, akik korábban háztáji földet kaptak, azoktól azt megvonni nem lehet. Ez a rendelkezés a korábbihoz képest nagy jelentőségű szo­ciális vívmány. Űj az is, a korábbival szem­ben, amikor a közös háztar­tásban levőket csak egy ház­táji terület illette meg, most függetlenül attól, hogy a csa­ládtag közös háztartásban él-e a szövetkezetben tagként dol­gozó személlyel, ha belép a közös gazdaságba, saját jogán a tanuláshoz. Egy szobában ki­lenc ember ... Zalán tanár úr, az osztályfőnököm, mondta: míg más gyereknél tavasszal jön meg a szerelem, addig ná­lad a tanulási láz, fiam ... Azt már nem tudta, hogy kinn a szabadban sokkal könnyebben megy a tanulás, mint amikor kilencen vagyunk egy csöpp szobában. Igazolja magát, fiam... — így is csak közepesre si­került az érettségim. Mihez is rossz bizonyítványt hozta ma­gával az iskolából? — Végül felállt, odalépett hozzám: igazolja magát, fiam... Elővettem a személyimet, és átnyújtottam neki. Gondosan egyeztette, aztán csak annyit mondott: gratulálok, fiam, fel­vételt nyert... így lett belő­lem a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem hallgatója. Négy fényképezőgép — Megint csak nehéz évek következtek. Támogatást ott­honról nem várhattam. A csa­ládból minden gyerek szakmát tanult. Van köztük cipész, gép­kocsivezető, villanyszerelő, gyári munkás. Segíts magadon, ha más nem segít... így módosítottam a régi közmon­dást, és felcsaptam fotoripor­jánál szívesen fogadtak, né­hány hónap múlva megkeres­tem öt-hatszáz forintot is. És ott lehettem mindenütt, meg­ismerkedhettem sok érdekes emberrel. — Azóta a fényképezés a legkedveltebb szórakozásom. Mert ma már csak hobby és nem pénzkereset. Érdekes, amikor létszükséglet volt számomra a fényképezés, még egyetlen gépem sem volt, az egyetem lapja kölcsönzött egyet a munka elvégzéséhez. Ma pedig, amikor már csu­pán kedvtelés, négy fajta gé­pem is van. A Voigländer volt az első, amit a magam pénzén vettem. Ósdi, harmo- nikás masina, mindig meg­mosolyognak, ha azzal látnak fényképezni, én mégis ragasz­kodom hozzá. Pedig a Fed 4 sokkal tökéletesebb. De tud­ja, hogy van az ember. Ami a szívéhez nőtt, attól nehe­zen válik meg... „Kutyának és agronómusnak...“ — Két esztendővel ezelőtt kerültem gyakorló agronó­musnak a hévízgyörki Dózsa György Termelőszövetkezet­be. Kétezer holdas gazdaság, főleg zöldségfélék termelésé­vel foglalkoznak, mint álta­lában a Galga-völgyében. Kétségkívül jó iskola lehepett volna egy jól gazdálkodó szö­vetkezet, megfelelő tanítómes­terekkel. Csakhogy, mint fris­sen végzett agrármérnök, én lettem a gyakornok is, meg a főagronómus is egyszemély- ben. Csak az elnök volt az, temek. Nem tanított rá senki, aki szakmailag is segített, kezdjek ezután? Szívem sze- magamtól igazodtam el a vegy- Ügy kellett boldogulnom, aho- rint agronómus akartam len- szerek között. Az egyetem lap- gyan tudtam. Elsősorban a magam • erejére, tudására tá­maszkodva. Csakhogy más az egyetem és más a gya­korlat egy eredményekre, méghozzá azonnali eredmé­nyekre törekvő gazdaságban. A parasztemberek nem szí­vesen veszik, ha az agronó­mus „menet közben fizetgeti a tanulópénzt”.... Pedig ez az élet rendje. Aki elkezdi az önálló, felnőtt életét, az té­vedhet is. Egy „gyakorló- főagronómusnak” azonban ezt már nem nézik el az embe­rek. Különösen akkor nem, ha az „fenekestül akarja fel­forgatni” mindazt, ami meg­szokott, ami évszázadokban gyökerezik. Ha nem olyan lett a termés, ahogyan eltervez­ték, már ki is mondták a szentenciát: „persze, mert leégette a vegyszerrel”. Pe­dig az igazság más volt: vegyszer ide, vegyszer oda, ha egyszer hat hétig nincs eső és úgy megrepedezik a föld, hogy a nyílásokon befér az ember keze ... Bűnbak azért mindig kell... — Bizonyítani kell: ez a legfontosabb. Az idén öt táb­lán fhoszdrinnal vegyszerez- tük a borsót. Ötvenöt mázsa termett átlagosan ezeken a táblákon. Az már valami. Kézzelfogható dolog. És a kereseten mérhető. Ez növeli leginkább az ember becsü­letét. — Amikor ide kerültem, még az a mondás járta: kutyának és agronómusnak a határban a helye. Ügy gondolták, ak­kor dolgozik jól az agronó­mus, ha állandóan a határt járja, ahelyett, hogy irányí­tana. Ma már ez a felfogás is egyre inkább csak múlt időben érvényes. Volt. .. Mint annyi sok minden más. A szö­vetkezettől is idegenkedtek még néhány éve az emberek. Ma már ez is csak volt. Az eredmények hamar feledte­tik a pillanatnyi keserűsége­ket. És az idén nincs okunk panaszra. Annyi pénze még soha nem volt ennek a gaz­daságnak, mint az idén. Hogy miért? A nyolcvan hold uborkából például egymillió forint jövedelmet terveztek. Az eredmény: kétmilliókét­százezer forint. Egy példa csak a sok közül, de tipikus. Tavaly ötvennégy forint hat­van fillért ért egy munka­egység. Az idén nagyon közei járunk a hatvan forinthóz.., Nászút Moszkvába — A gazdasággal együtt erő­södnek az émberek is. Jó­magam is ennek a gazdaság­nak köszönhetem, hogy végre egyenesbe jutott az életem. Szépen keresek. Havi átlag­ban négy és fél ezret bizto­san. Ez már alap a házas­ságra. A kislány, akinek ud­varoltam, az ikladi gyárban dolgozik, ő is megkeres ezer- hatszázat havonta. A tavasz- szal megesküdtünk. Moszk­vába indultunk nászútra. Cso­dálatos élmény volt. És ha egy házasság jól indul... — Jövőre házat szeretnénk építeni. Olyat, mint a többi hévízgyörki ember. Igaz, hogy én Versegen születtem, de egyre inkább hévízgyörkinek érzem magam. Ez a falu adta meg rangját, értelmét az életemnek. Romantika és realitás — a kettő jól megfér egymással a hévízgyörki agronómus, Baranyi László életében. Még fiatal ember, de már hosszú utat járt be És az élet megtanította: álmodozni csak két lábbal a földön állva lehet. Prukner Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom