Pest Megyei Hírlap, 1967. december (11. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-01 / 284. szám
2 1967. DECEMBER 1.. PÉNTEK ?T^flrflIP McNamara távozása újabb vietnami eszkaláció előjele A Kennedy-cső pert és a Fehér Ház — Eisenhower uszító kijelentései Az olaszországi békemenetről A kétnapos huzavona után szerdán este végre hivatalosan is bejelentettéit, hogy Robert McNamara megválik hadügyminiszteri tisztétől. McNamara maga jelentette be ezt a tényt nyilatkozatában, s ugyancsak nyilatkozatot tett Johnson elnök is, aki haladéktalanul szükségesnek tartotta leszögezni, hogy a kormány vietnami politikájában nem lesz változás. Mindezek ellenére azonban az amerikai sajtóban változatlanul tartja magát az a vélemény, hogy az elnök és hadügyminisztere között véleményeltérés mutatkozott a vietnami háborút illetően, s McNamara távozása újabb eszkaláció előjele lehet. Edward Kennedy szenátor az amerikai törvényhozásban kijelentette: szükségesnek tartja a teljes tájékoztatást McNamara távozásának körülményeiről. Mint ismeretes, a Kennedy-családot szoros kapcsolat fűzi McNamarához, áld John F. Kennedy jelöltjeként került az amerikai kabinetbe, s a kapcsolatok ezt követően is fennmaradtak, hogy McNamara a Kennedyekkel szemben nyíltan ellenséges Johnson kormányában is folytatta működését. A New York Times ezzel kapcsolatban utal arra, hogy a hadügyminiszter lemondásával a Kennedy-cso- port egyik utolsó kapcsolata szűnik meg a Fehér Házzal. A Pravda csütörtöki számában B. Orehov megjegyzéseket fűz Eisenhower tábornok, volt amerikai elnök legutóbbi kijelentéseihez. Eisenhower egy nyilatkozatában sürgette, hogy a Vietnamban levő amerikai fegyveres erők szárazföldi hadműveleteikben ne szorítkozzanak Dél-Vietnamra, hanem törjenek be a Vietnami Demokratikus Köztársaság területére, s Kambodzsa és Laosz területén is „üldözzék az ellenséget”. Eisenhower azt is követelte, hogy az amerikai légierők hatoljanak be a Kínai Népköztársaság légiterébe. Nehéz megmondani, mi indította kijelentéseire a volt amerikai elnököt, szenilis felelőtlenség-e, vagy a parancsnokság rendelkezéseinek való engedelmesség katonai beideg- zettsége. Bárhogy ál' is a dolog, e kijelentések nem hoznak babért Eisenhow emek, hiszen neki, mint nagy katonái és államférfiúi tapasztalatokkal: rendelkező személyiségnek, meg kellene értenie az általa ajánlott lépés következményeinek súlyát és komolyságát. • Csütörtökre virradóan kiújultak a harcok a kambodzsai határvidék mellett fekvő dél-vietnami katonai körzetparancsnokság és a hozzátartozó amerikai—dél-vietnami táborrendszer körül és a partizánok újabb akciót indítottak a Dak To körüli hegyekben. Az olaszországi vietnami békemenet 25 nappal ezelőtt Milánóból elindult és Nápolybái útrakelt két ága szerdán a I reggeli órákban Rómában j azon a helyen egyesült, ahol . 1944. március 24-é.i a nácik I 355 hazafit végeztek ki. A mehet Észak- és Dél-Olaszország \ számos nagy városát érintette j és az Egyesült Államok viet- | nami háborúja ellen tüntető felvonulókat útjukon kétmil- : liónál több ember üdvözölte. Miután a hazafiak mauzóleumán „Vietnam" felírattál ellátott koszorút helyeztek el, a menet Róma központjába érkezett, ahol a képviselőház előtti téren 50 ezer főnyi tö- j meg részvételével nagygyűlést tartottak. DJAKARTA Ötödik arab csúcs Szíria nélkül December 9 - Rabat A vita a dátum körül még nem zárult le Három falu pusztulása Jáva szigetén a heves esőzések nyomán támadt árvíz november 27-én ledöntött egy épülőfélben lévő duzzaszlógá- tat. A lezúduló víztömeg három falut elpusztított. 112 ember meghalt. Cyrus Vance amerikai utazó-nagykövet csütörtökön Pi- pinelisz görög külügyminiszterrel vitatta meg a nicosiai útjának tapasztalatait. Megbeszéléseiről nem nyilatkozott, viszont egy vezető görög tisztviselő jelezte, hogy Vance végeredményben sikeresen fejezte be békéltető akcióját és valószínűleg nemsokára hazautazik Washingtonba. Visszatért Brüsszelbe Manlio Brosio NATO-főtitkár is. ElEgyedül Szíria nem vesz részt az arab államfők ötödik találkozóján, amelyet a rabati Hilton Szállóban valószínűleg I december 9-én kezdenek meg. pülőgépen New Yorkba utazott. Megbízható athéni körökben úgy hírlik, hogy a diplomáciai fáradozások nyomán létrejött megegyezés tervezetét már meg is küldték New Yorkba. . Szaúd-Arábia sem adott ugyan I még választ az Arab Ligának a csúcsértekezleten való részvételéről, de kairói nagykövete kijelentette, hogy hazája nem ellenzi az államfői konferenciát, ha azon az arab államok többsége részt vesz. Szaúd-Arábia egyébként Tunézia véleményéhez csatlakozva helyesebbnek tartaná a csúcstalálkozó elhalasztását mindaddig, amíg U Thant megbízottja be nem fejezi a közel-keleti megbeszéléseit. Az arab országok többsége elfogadja a Ligának azt a javaslatát, hogy a csúcsértekezlet december 9-én üljön ösz- sze, de a vita a dátum körül még nem zárult le. DEBAR FÖLDRENGÉS Ciprusi jelentés A konfliktus veszélye elmúlt utazása előtt az athéni repülőtéren megálllapította, hogy a konfliktus veszélye elmúlt. Jósé Rolz-Bennett, U Thant ENSZ-főtitkár megbízottja reErős földlökések rázták meg csütörtökön reggel Jugoszláviában a Macedón Szocialista Köztársaság nyugati részeit, A földrengés közép-európai idő szerint 8.24 órakor kezdődött és a lökések egész Nyugat-Macedóniában érezhetőek voltak. Több város lakossága pánikszerűen elmenekült otthonából. CSAK RÖVIDEN... IMETEOROLÖGIAI RAKÉTÁT bocsátottak fel Pakisztánban 160 kilométeres magasságba. HÉTEZER FONT STERLINGET fizettek egy londoni árverésen Hemingway 65 leveléért. VI. PÁL PÁPA 50 ezer dollárt küldött a palesztínai menekültek támogatására. HÉT DÉL-FRANCIAORSZÁGI MEGYÉBEN sok tízezer szőlőtermelő paraszt eltorlaszolva a legfontosabb vasútvonalakat és Utakat, tüntetett. A GENFI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLET két hét múlva másfél hónapra elhalasztja tanácskozását. MOSZKVÁBAN megkezdődtek a szovjet—szíriai tárgyalások. SZERDÁN ÉJFÉLKOR szilveszteri hangulat uralkodott a Dél-jemeni Népi Köztársaság néven függetlenné vált Dél- Arábia fővárosa, Aden utcáin. A TEHERÁNI EGYETEMEN az iráni sah avatta fel az ország első atomreaktorát. A NEMZETKÖZI VALUTA ALAP 1,4 milliárd dolláros kölcsönt ad Nagy-Britanniá- nak. REJTÉLYES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT eltűnt Caa- mano ezredes, Dominika londoni katonai attaséje, aki az 1965-ös dominikai események egyik főszereplője volt. A szkopjei szeizmológiai intézet a 8-as erejű földlökések központját Szkopjétól 105 kilométerre nyugatra jelölte meg. A földrengést érezték Szkopjéban is, de anyagi kár itt nem keletkezett. Debar városában az épületek 80 százaléka, köztük az újonnan épült postaépület is rombadőlt. Sok lakost holtan húztak ki a romok alól. Mentőosztagok folytatják a romok alá temetett emberek mentését BÚCSÚPARÁDÉ A jemeni Hodeida kikötővárosban szerdán díszszemlét tartottak a jemeni küldetésüket befejező egyiptomi csapatok. A búcsúparádén felvonultak a jemeni hadseregek egy; ságei is. Kairói sajtó jelentések szerint a jemeni imámita törzsek harcosai Szanaa körül tömörülnek és azzal fenyegetőznek, hogy az egyiptomi egységek teljes kivonása után megrohanják a fővárost. A Journal d’Egypte szerint tankok és ágyúk fogják fogadni őket, ha beváltják fenyegetésüket. De a lap rámutat arra, hogy a polgárháború fellángolása meghiúsítaná a jemeni nép reményeit. '"""sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssJWH¥VMíMrssssssssssssssssssssssssssss*sfsssssssssssjvssssssss. wmeWM (13) A poharak gyorsan kiürültek. A katona a kályha mellett mélyen belehajolt a rumtól illatos csészébe, l.assan kortyolgatta a forró italt. Nem figyelt a beszédre, azonban ha akarta, ha nem — minden szót hallott. — Kórházba vitték. Az én lakásomból a konyha épségben maradt. Ott laktunk. Ázután sokáig nem láttam. Egy év múlva egyszer csak megjelent az asszony. Sápadtan, soványan és kopottan. Ott bolyongott a rom körül. Sírt. A feleségem megsajnálta és behívta hozzánk. Egy- egy tányér meleg levest adott neki. Persze segített mosni, vasalni, meg ami dolog jött. Egész nap hallgatott. Riadt volt a tekintete. Akár az űzött vadé. A feleségem egyre faggatta. Hol járt, mit csinált. Megmondta: börtönben volt. Valami húszezer pengő volt nála, amikor betemette a bomba. S nem tudott vele elszámolni. Becsukták. Igaz volt-e, nem-e, azt én nem tudhatom. Annyit tudok, hogy... a Vöröskereszthez járt, amíg kinyomozták, hogy a férje eltűnt. Lezuhant a géppel. .. — Meghalt az már akkor, lelkem — mondta neki a fídeségem. Ez meg rávillantotta a kitágult szemét. — Nem halt megí! Érzem, hogy él. la ő meghalt volna, akkor már én sem élnék... Mindennap kiment a pályaudvarra. A portást faggatta, jöttek-e katonák? Minden frontról jött katonát megállított. Nem találkozott-e a férjével? Ha pedig hadifoglyok jöttek, olyan izgalomban volt, egész nap alig láttuk. Faggatta őket. Honnan jöttek? Voltak-e repülősök a fogolytáborban? S ha igen, emlékeznek-e egy szép, barna, magas főhadnagyra? Persze, akadt gazember, aki kihasználta gyanútlan butaságát. Ha- zudoztak neki. Itt találkoztak a férjével, ott utaztak együtt... A feleségem eleget szidta érte. Mert olyan szép volt az átszellemült arcával, fényes szemével. Nagypénzű pacákok jártak utána. Rendbehozták volna az életét. Aranyban fü- rödhetett volna. De hát... Különös egy asszony az. Örökösen csak a férjét várja. Pedig, aki meghalt, azt már várhatják. . Mikor megvettük ezt a vendéglőt, elhoztuk ide. — Hol dolgozott azelőtt, tata? — kérdezte a Satnya. — Éjjeliőr voltam! — No, abból ?. keresetből nem vehetett vendéglőt. , — Nem is abból vettem ... — Aha! Eladta valakinek az asz- szonyt. Mi? — Azt nem! Tiszta nő az. Nem fogadott el pénzt soha senkitől. Meg nem is szeretett mást a férjén kívül ... Tenyerével az asztalra csapott a bikanyakú. — Az jó, hogy senkit nem szeretett! Én majd mesélek a tiszt úrról történeteket. S rászoktatom a nőt a hálára... Haha! Valaki hasznát is lássa a nagy epekedéseinek... No, nem? A lányos képű két izmos öklét az asztalra támasztotta. Felemelkedett ültéből. Szelíd vonásai megkeményedtek. — Nono, apuskám! Peregj le! A nőt én veszem gondozásba. Vagy figyelmeztesselek, hogy én hajtottam fel? Nem a te számodra, elhiheted! Halk hangjában annyi fenyegetés volt, hogy a vendéglős hátán végig futott a hideg. A bikanyakú a zsebéhez kapott: — Ki fél tőled, kis hülye? Gyere, megkaphatod, ha a lányt nem is, van itt más orvosság .. A nyiszlett fickó részegen nevetett. — Ugyan, Báró, hagyd a Mackót! Tudod, késsel jár még udvarolni is. Marhaság. A kérdés szerintem az: ki kell a nőnek. Mit szóltok, hátha én! ? A kocsmáros felállt. Újabb vendégek jöttek. Egy feltúrt galléros, kockásinges férfi odament a vitatkozókhoz. — Drasztvujtye! Még ma is vitatkoztok? Nem unjátok? Egy hete nem tudjátok eldönteni, melyiketeké legyen a csaj. Míg ti itt marakodtok, jön a negyedik és elviszi... Lehet hogy én, vagy más, aki hihetőbb mesét tud a síépasszony férjéről... A lány képű ránézett: — Tűnjön el, apusikám! Terhemre van a társasága. A kockásinges vigyorgott, s leült egy másik asztalhoz. A Satnya utánanézett: — Igaza van neki. Mit marak- szunk? ! Döntse el a szerencse, ki próbálkozzon előbb? Később aztán mindegyikünk sorra kerül. Elvégre, sok férfi részére elég egy nő, nem igaz? A lányos képű elvörösödött. Halkan beszélt, de látszott rajta, hogy nehezen türtőzteti magát. — Nem! A nő az enyém! Ha muszáj, feleségül veszem, de se nektek, se másnak nem engedem át! Értitek? ! — Ez komoly dolog. Báró! Én nem engedek a jussomból — mordult fel dühösen a bikanyakú. — Mondom, vessük ki kockán! Csak nem fogunk ügyet csinálni egy ilyen kis ringyóból... — Fogd be a pofád, mert megke- serülöd! — sziszegte a lányos képű. Közben minden széket elfoglaltak. A söntés előtt is ácsorogtak. Hangos beszéd, nevetés töltötte be a helyiséget. Sűrű füst gomolygott a légypettyes villanyégő körül. A kocsmáros fürge kézzel töltögette a poharakat, szedte a pénzt, mégsem győzte kielégíteni a szomjas torkokat. (Folytatjuk)
