Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-07 / 264. szám

Ünnepség az MHS-ben Vasárnap délelőtt 9 óraikor lartotta a városi járási MHS az Októberi Forradalom tisz­teletére rendezett ünnepi gyű­lését. Ez alkalomra az MHS aktívái kaptak meghívót. A társadalmi munkások között 11 kiváló jelvényt, 6 arany- és 5 ezüstérmet, 2 kormányki­tüntetést osztottak ki. PEST MEGYEI HÍBIAP KÜLÖNKIADÁSA VÁROS „Ingyen” gesztenyepüré Tíz év körüli fiúcska áll­dogál a MEH-telep kapujá­ban és elmerülten számol­gatja forintjait Igaz, hogy a telep pénztáros nénije forintonként leszámolta ke­zébe, de neki akkor nem volt ideje a költségvetésre. Most azt latolgatja önfe­ledten; mit is vegyen raj­ta? •— Mit gyűjtöttél? — Egy kis vadgesztenyét szedtem a csempi úton, azt hoztam be. Igaz, nem so­kat csak tizennégy és fél kiló lett... Mennyit kaptál érte? — Negyvenöt fillért kiló­jáért De megérte, egy óra alatt szedtem... — Mit veszel rajta? — Gesztenyepürét. Azt nagyon szeretem. Most majd. másfelé nézek, jó lenne vasárnap is legalább egy adag belőle... Mert így ingyenben van, nem igaz? (cs.) XI. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM 1967. NOVEMBER 7., KEDD Társadalmi összefogással készül az új kórház Eljöttek a monoriak • Több a kőműves Az utóbbi hónapokban szin­te már megszokottá vált, hogy a hét végén is szorgoskodnak a kórház építésénél. Rátóti István, a városi pártbizottság osztályvezetője, aki a társa­dalmi munka szervezését irá­nyítja, így nyilatkozott; — Október 23-án a Járási Építőipari Ktsz és a járás A vasúttól egy öttagú brigád csoport becsülettel helytáll, három napig dolgozott a kór- de az Élelmiszer Kiskereske­háznál. — A Bocs megyei Építőipari Vállalat — az országban első­nek — művezetőképző iskolát nyi­tott a kőműves szakembe­rek számára, amivel sikerült enyhíteni a delmi Vállalatot és a vízkuta­tókat még így is külön elis­merés illeti. November 4-én, szombaton a monori já­rásból jelentkeztek önkén­tes építők. Pilisről, Péteriből, Vecsésről, ktsz-einek dolgozói jelenthez- szaicemj;>erhjányon- Százhúsz Üllőről tizennégy kőműves és kőműves került így ide, akik hat segédmunkás érkezett. A napközben az állványokon ceglédi járásból tíz kőműves dolgoznak és este az elöadá- kisiparos jött, a Cifrakerti Ál sokat hallgatják. A segédmun- lami Gazdaságból sagédmun kásokat pedig a társadalmi se- kasok. gítők csoportjai pótolják. Az A-számyon a második — Erre a munkára a postá- emeleti válaszfalakat építették, tói, a MÉK-től, az Élelmiszer Az irodában kiszámították, Kiskereskedelmi Vállalattól, a hogy több mint 213 ezer forint DÁV-tól, az. Országos Vízku- értékű építőmesteri munka ké- tató és Fúró Vállalattól és a szült el eddig társadalmi mun- Gerje—Perje Vízgazdálkodási kában. Ehhez járul még, amit Társulattól is ejöttek. Minden a segédmunkások végeztek. tek önkéntes munkára. A kö­vetkező szombaton a MÁV-tól és az EVIG-től érkezett segít­ség A Vendéglátótól is ekkor jöttek kőművesek. — Részt vettek a munkában a járási pártbizottság és a já­rási tanács munkatársai is. Kisiparosok, a gépjavító állomás munkásai cserél­ték fel szakmájukat egy­két napra kőműves vagy segédmunkára. \* Égj gép* 30 ember helyett Ä ceglédi vasútvonalon fo­lyó munkáknál a föld kiter­melését gép végzi. A kotró naponta 150—180 köbméter főidet távolít el ezzel több mint 30 ember napi ínunkáját végzi. Az orvosság de édes a remény A VAGYA: MŰTŐSNŐNEK LE AM Cerkófok Hófehér fityuláját zavartan igazgatja, amikor bemutatko­zik: Papp Júlia. A szokásos bevezető után nehezen indul a beszélgetés. Látszik rajta, hogy még mindig az elmúlt percek hatása alatt van. Ope­rációnál asszisztált, és a nagy ©gyeimet kívánó munka után ne kéz „hétköznapi” dolgokra átváltani. Mert neki minden „hétköznapi”, ami nem a mun­kájával kapcsolatos. Szerény halkszavú kislány, de célja el­érésében annál céltudatosabb Minden órájának megvan a beütemezett programja. Jú­liusban végzett az egészségügyi szakiskolán, de még alig pi­hentek meg a tankönyvek, újak kerültek helyükbe. Jövő­re érettségizik a dolgozók esti iskolájában. És ha az sikerül? Egyéves műtósi gyakorlat után Minden érdekel ami az egészségüggyel függ össze, de köztük a sebészet, illetve a műtősi munka elsa­játítása minden álmom — mondja. — Nem volt könnyű az elmúlt két év. Visszagon­dolni már • könnyebb ..; — Miért választotta ezt a szakmát? A kérdés meglepi. Látszik, még nem gondolkozott rajta. Miért is? Az el nem hangzott válasz bizonyítja: szereti az embereket. Szeret segíteni a bajbajutottakon, s szereti a mosolyt az emberek arcán. — Ehhez a munkához lelki­ismeret és becsület kell — mondja természetes egyszerű­séggel. — Nem elég csak be­adni a gyógyszert, mellé re­ményt is kell nyújtani a be­tegnek ... Két évvel ezelőtt Hajdú— Bihar megyéből jelentkezett felvételre Budapestre, majd a gyakorlati idő letöltése után Ceglédre irányította az iskola. Messze a család, a barátok, de mint mondja, munkatársai oly szeretettel, segíteniakarás- sal vették körül, hogy ez fe­ledtette a nagy távolságot, Ili mindenki jó a portán várt egy dm, ahol lakhatom. — Mivel tölti szabad idejét? — Jaj, az nagyon kevés van! Sok a tanulnivaló. Szeretnék jó eredménnyel érettségizni. Be akarom bizonyítani szü­leimnek, akik azzal engedtek el otthonról, hogy „tanulj, de ne akárhogy”. Pedig szeretek olvasná, és jó lenne néha mo­ziba menni. Majd jövőre... Ez a lemondás nem hangzik szomorúan. Min­dig abban találja örömét, amit éppen célul tűz maga elé. Ezt becsülik benne a munkatár­sak, és szerény mosolyát hálá­val köszönik a betegek. Meg­érdemli. (csat) hozzám. Különösen sokat kö­szönhetek Annus Magdolna műtősnőnek, aki nemcsak a aMMSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSMSSSfSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSfSSSSSSSSSSWSSS^ munkámhoz ad segítséget, ha­, % nem érdeklődik magánéletem NŐK |iránt is. Mikor idejöttem, már PF... Az abonyi postán 28 fiók­bérlőt tartanak számon. Nem­csak a tsz-ek, hivatalok és vállalatok, hanem magán- személyek is igényelhetnek postafiókot küldeményeik szá­mára. Abonyi Krónika —1 1 ■■■ '■I,IW 1 «1» Két hónapja kora reggeltől estig, sőt még vasárnap is dolgoztak Az őszi betakarítás és vetés soha nem tartozott a könnyű mezőgazdasági feladatok közé. így volt az idén is. Gazdasá­gainknak az időjárás okozta nehézségek mellett számplni majd 5165 hold kenyérgabo- na. A Lenin Tsz október 24-én, a Kossuth és az Uj Világ tsz október 26-án, a József Attila Tsz pedig ok­tóber 29-én fejezte be ake­kellett a másodvetések siló- nyérgabona vetését, zásával. Természetesen így abonyi tsz-ekben má­a szállítási problémák is godik hónapja kora reggeltől késő estig, még vasárnap is megnövekedtek. Abony talajadottságai olya­nok, hogy a munkák idő­beni és jó elvégzésére egyre több nehéz gépre lenne szük­ség. Sok nehézséggel kellett tsz-einknek megküzdeni, hogy időben, lehetőleg a kapás nö­vények után kerüljön földbe leg több mint 1865 hold takarmánygabona, mély szántanak. dolgoztak. Csak így tudtak 590 hold cukorrépát, 452 hold napraforgót és 1741 hold kukoricát betakarítani. A trak­torosok 7026 holdon végez­ték el a vetőszántást, és jelen- 6000 holdon Perselye» barátság Tízéves as OTP-fiók Szeretik és felkeresik Tíz éve már annak, hogy Abony egyik központi épüle­tének falán e felirat jelent meg: OTP. Kezdetben furcsállották, de végülis megszokták, megbarát­koztak vele. A barátság túlnőtt a falakon is. Megismerték, megszerették szolgáltatásait, munkáját. Az Országos Taka­rékpénztár ma már úgy hozzá­tartozik az abonyi ember éle­téhez, mint bármely más köz- intézmény. Napjainkban már több ezren keresik fel. A fiók egyik feladata a ta­karékbetét-gyűjtés. Emellett még sok értékes gyűjtőakciót hajtott végre a postával együtt. Abony 1966-ban takarékos köz­ség lett. Palásti László, a fiók veze­tője jó kapcsolatot teremtett a község termelőszövetkezeteivel is. E hasznos munka ered­ménye, hogy a Kossuth Tsz ta­karékos tsz lett. Nem sok vá­lasztja el ettől a címtől a Jó­zsef Attila Tsz-1 sem. A hite­lek nyújtása legalább annyira a fiók munkájának közép­pontjában áll, mint a betét- gyűjtés. Több családi ház épült már Abonyban OTP-se- gítséggel. Sok-sok háztartási gép, rádió, televízió került — ugyancsak az OTP segítségéi vei — az abonyi emberek la­kásába. Most új hitelt, a mezőgazda­sági termelési hitelt ajánlják a háztáji gazdaságok megse­gítésére. A hitel felhasznál­ható a többi között gyümölcs- termelésre, állattenyésztésre, gazdasági épületek felújítá­sára. Az abonyi OTP-fiók többek szerencséjének bölcsője is volt. Számos olyan totó- és lottó- szelvény talált már itt gaz­dára, amely komoly nyereg ményhez juttatta a vásárlót. (gyuráki) A legjobbak oklevelet kaptak A Vörös Csepelé lett a vándorzászló Ünnepi taggyűlést tartottak az abonyi József Attila Tsz párt-alapszervezetében. A gyű­lésen a tsz dolgozói, mint meg­hívottak vettek részt. Csuti Gyula párttitkár üd­vözlő szavai és a taggyűlés na­pirendi pontjainak ismerte­tése után dr. Somodi István, a községi párt titkár tartott ün­nepi beszédet. Ezután Csuti Gyula ismer­tette a tsz 12 brigádja között a szocialista brigád címért fo­lyó verseny értékelését és át­adta termelőszövetkezetük leg­jobb dolgozóinak a párt és a tsz vezetősége nevében a ju­talmakat, dicsérő okleveleket. A verseny első helyezettje a Vörös Csepel üzemegység traktorosbrigádja, amely a nyári betakarítási munkákat határidő előtt befejezte. Vál­lalásain túl 500 óra társadal­mi munkát végzett: a központi géppark talaját salakozták és a bekötőutat felújították. A brigádot a járási tanács ván­dorzászlóval jutalmazta. Második helyezett a Hu­nyadi üzemegység növényter­mesztő-brigádja lett, a harma­dik helyre a tsz könyvelési brigádja került. Tassy Margit Nevelik a pótteheneket Abonyban, a Lenin Tsz­ben huszonegy üszőt nevel­nek. A kiselejtezett tehén- állományt ezekkel, a saját nevelésű, elöhasi üszőkkel akarják pótolni. A selejtezett állatokat felhizlalás után ér­tékesítik. Eddig több mint 200 hízómarhát adtak át ha­zai és export célra. Az után­pótlás beszerzését október közepén kezdték meg. 46 borjút vásároltak már, de a vásárlást folytatják, amíg is­mét teljes lesz a „létszám* az istállóban. TOLLVONÁSOK POSTA, az állomáson. Sokan állnak az ab­i laka előtt. 8, Ideges hang: Gazdag termést hozott az idén a Duna—Tisza-közi Kísérleti Gazdaság gyümölcsöse. A Tör- teli úti telepen lányok, áss zonyok válogatják az almát Foto: Gábor Már tíz perce ezt ^csinálja!" A férfi az üveg mögött telefonál. ^ Dísztáviratot diktál. „Megy a vonatom, em- $ bér!” Cím, szöveg. „Drága édesanyámnak szü- ^ letésnapja alkalmából...” Monoton hang, X nincs érzés, ismétli, betűzi. „Hagyja már ab- X ba!” Indulatosak a várakozók. Néhány perc X miatt. X Valahol nagyon örül majd egy édesanya a X szép soroknak. \ * ^ NYIRKOS, hideg a reggel. A sűrű ködből ^ apró emberalak élesedik ki. Négyéves talán. ^ Óvatosan lépked. Kezében tejeskanna. Emeli X fölfelé, így nem ér a földre. Ha valaki köze- X ledik, nézi, kérőn, félre is áll — a tejre vi- X gyázni kell. Hirtelen megáll, szétnéz, leveszi X a. fedőt, felemeli a kannát, iszik, nagyokat X kortyol belőle, jóízűen. Egy pillanat az egész. ^ Siet tovább, piros aZ arca, éles a levegő. A szá­dja körül fehér koszorú, szemében a riadt ár- X tatlanság reggeli fénye. I ★ ^ ESIK, testet-lelket áztatóan, vigasztalanul. Az i utcákon már áll a víz. öreg néni igyekszik ne­héz, erőlködő mozdulatokkal. Kendőjét a hom­lokára húzta, arcán végigcsurog a hideg eső. Ruhája átázott, siet. Piros, hosszú nyelű ernyő alatt fiatal nő tipeg. Ide-oda lépked, táncol a tócsák körül. Jaj, az új harisnya, a cipő! Meg­löki a nénit. Az nagyot toccsan a vízben. Néz, az ernyőre, a nő után. Félreáll, lerázza a szok­nyáját és letörli az arcát. ★ ILYENKOR még végtelenebb a határ. Meg­szabadult már terhétől, elfáradt. Álomba mú­ló sóhajától lehullanak a száraz levelek. A fák ágain a csend rejtőzik. Az út végén ül, két nagy tenyere a térdén pihen. Messzire néz. „Sokat dolgozik az ember, amíg eljut idáig. Nehéz, hosszú munka. Pedig a pénzt sem hoz­za meg mindig. Mint az idén a szőlő. Megette a rosszkor jött eső." Nehéz a keze, kemény bő­rű, kirepedt, sebes. „De csinálja az ember, ez az élete”. ★ FUT az órán a másodpercmutató: egy, ket­tő, három ... Hullanak a fákról a levelek: egy- kettő, három ... Múlik, minden órával már az ősz is. Jó a parkban járkálni, pihenni. Hangu­latot talál itt az ember, változót, mindig újat. Társ e sétákon a csend. S az is milyen sokféle! A zöld, friss életű tavaszban: víg dalú csend. Fáradt búcsúszó minden hullott virág. Ősz: szomorú dalú csend. Jó ide járni. Hallgatni a csendet. (kohímayer) Kezdjük az ősembernél, ^ aki már díszített. Fali raj- ^ zokkal díszítette otthonát, k És az akkor modem volt. | Aztán díszítettek cserép- Js pel, üveggel, porcelánnal, 5 faragott fával, égetett zo- $ mánccal. festményekkel, \ szobrokkal... A díszítő anyag azóta ^ csak minőségben és forrná- § ban változott — de van. § Sőt, van új a nap alatt: a ^ miierotök. A piacon manap-% \ ság az egyik legkeresettebb | I cikk a dísztök. Veszik, vi- \ \ szik, díszhelyre teszik. A \ \ legkeresettebb igen fura fi- $ ! gura. Sokak szerint szinte § hasonmása a cerkófmajom^ ülőrészének. Hm... Most ^ ez a modern. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom