Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-07 / 264. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! § XI. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1967. NOVEMBER 7., KEDD A harc és remény ünnepén Nagygyűlés az Erkel Színházban ^ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. ^ évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista ^ Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa hétfő este díszünnep­séget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fe­lér Lajos, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, llku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György és Pullai írpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárai. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a kormány el­nökhelyettese, Dobi István, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnöke, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagjai. Az elnökség tagja volt többek között Cser-, venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság el-, ső titkára is. Részt vettek az ünnepségen a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság küldöttségének tagjai, élükön V. K. Klimenkóval, az SZKP Központi Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa küldöttével. Jelen volt az ünnepségen a budapesti dip­lomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget. mmdűk TEGNAPI FÉNYEK Losonczi Pál megnyitója Moszkva kitüntetése Koszigin beszéde a Kremlben Hétfőn délelőtt a Kádár Já­nos vezette magyar párt- és kormányküldöttség koszorút helyezett el a Lenin-mauzóle- urnon. Röviddel ezután a delegáció az ismeretlen katona sírját is megkoszorúzta. Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin és Nyikolaj Pod- gornij hétfőn visszaérkezett Moszkvába. A szovjet vezetők hétfőn az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa nevében megkoszorúzták a moszkvai Lenin-mauzóleumot. A szovjet vezetők ezt köve­tően koszorút helyeztek el az ismeretlen katona emlékmű­vére. Hétfő délután a Kreml kong­resszusi palotáját ismét zsúfo­lásig megtöltötték a moszkvai városi és területi pártbizottság, B moszkvai városi és területi tanács együttes ünnepi ülésé­nek részvevői. Moszkvai idő szerint pontosan délután két óra­kor az ünnepi ülés 6000 részvevője szűnni nem akaró tapssal köszöntötte az SZKP és a szovjet ál­lam vezetőit, Leonyid Brezsnyevet, Alekszej Koszigint és Nyikolaj Podgor- nijt, valamint az ünnepi ülés külföldi vendégeit, köztük a magyar párt- és kormánykül­döttséget, Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárát, a delegáció ve­zetőjét és a díszelnökségben helyet foglald Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét. Az ülésen több ország állam- és kormányfője is részt vett, köz­tük Kekkonen finn elnök és Indira Gandhi indiai minisz­terelnök. A szovjet himnusz elhang­zása után az ünnepi ülés rész­vevőinek hatalmas tapsa kö­zepette Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának elnöke lépett a szó­noki emelvényre. Az emberiség történelmében kevés az olyan határkő, amely az egész társadalmi fejlődés új útjait határozta meg — mon­dotta a többi között Koszigin. A világtörténelem új korsza­kának kezdetét jelentő ese­mény volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Minél hosszabb idő választ el bennünket a XX. szá­zad e kimagasló eredmé­nyétől, annál jobban ki­bontakozik annak világ- történelmi jelentősége. Az Októberi Forradalom egyik legfőbb vívmánya az volt, hogy megszüntette orszá­gunkban a nemzeti elnyomást, megteremtette a Szovjetunió­ban élő népek barátságát és testvériségét. A szocializmus tettekkel bi­zonyította be, hogy mint élen­járó társadalmi rendszer, biz­tosítja a termelőerők rohamos és sokoldalú fejlődését, a nép szolgálatába állítja a kultúra anyagi és szellemi vívmá­nyait, megteremti a feltétele­ket ahhoz, hogy a dolgozók al- kotóan részt vegyenek a társa­dalmi tevékenység minden ágazatában, kibontakozzék az ember egyénisége. A szocializmus a dolgozó embert hazája és sorsa urává teszi. A fentiekben rejlik a szocia­lizmus hatalmas előnye a ka­pitalizmussal szemben. Alekszej Koszigin beszéde után Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke fel­olvasta azt a rendeletet, amelynek értelmében Moszk­vát az ez év október 31-én lé­tesített Októberi Forradalotp Érdemrenddel tüntették ki. Nyikolaj Podgornij az érdem­rendet a szovjet főváros zász­lajára erősítette. A Magyar Szocialista Mun­káspárt központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében szeretettel köszöntőm önöket, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségünkön. Köszöntőm a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának és Központi Bi­zottságának, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a for­radalmi munkás-paraszt kor­mánynak megjelent tagjait, a politikai, társadalmi, kulturá­lis és gazdasági élet képvise­lőit, a veteránokat, az élenjáró dolgozókat, mindazokat, akik meghívásunkra ünnepségün­kön megjelentek. Szeretettel köszöntőm Tyitov elvtársat, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét, a diplomáciai testület igen tisztelt képvise­lőit, valamennyi kedves kül­földi vendégünket. Fél évszázada, hogy az orosz munkások, parasztok és kato­nák az Aurora ágyújának jel­adására végső, győztes roham­ra indultak elnyomóik, a ki­zsákmányoló társadalmi rend ellen. Az orosz proletariátus a föld egyhatodán megdöntötte az osztálytársadalom örökre hirdetett rendjét és létrehozta hazája földjén az első szocia­lista államot. Az egykori A JUBILEUMI ÜNNEPSÉGEKEN, A SZOVJET FŐVÁROSBAN TARTÓZKODÓ MA­GYAR PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG KADAR JANOS VEZETÉSÉVEL EL­LÁTOGATOTT A VÖRÖS PROLETÁR SZERSZÁMGÉPGYÁRBA, AHOL MEGTE­KINTETTÉK a gyár műhelyeit 1 agyaglábú kolosszus, a népek börtönének nevezett, elmara­dott ország a párt, a nép erő­feszítéseivel és áldozataival a szovjethatalom éveiben hatal­mas, virágzó, kommunizmust építő nagyhatalommá lett, amely ma az emberiség hala­dásának, a népek barátságá­nak és a békéjének legbizto­sabb támasza. Az elmúlt ötven esztendő­ben az októberi forradalom, a lenini eszmék forradalmasí­tó, termékenyítő hatására, gyö­keresen megváltozott a világ. Most, fél évszázad után a győztes forradalmat ünnepük november 7-én, a szocialista világrendszer tizennégy orszá­gának népei, az egykori gyar­matbirodalmak romjaiból fel- emelkedett ázsiai és afrikai or- ságok, Latin-Amerika forron­gó tömegei. A harc és a re­mény ünnepe ez, a világ min­den kizsákmányoltja és elnyo­mottja számára, akik mind­nyájan erőt és bizakodást me­rítenek küzdelmükhöz a nagy október eszméiből, a Szovjet­unió és a szociaüsta közösség erejéből és példájából. A történelmi elégtétel, hogy annyi küzdelem után a ma­gyar nép is a szocializmust építő népekkel testvéri közös­ségben ünnepli a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Hazánkban is a Szovjetunió hozta el több mint két évtizede a szabadsá­got és nyitotta meg előttünk a szociaüsta felemelkedés út­ját. Azóta is ápoljuk és erő­sítjük a barátságot a példamu­tató szovjet néppel, Lenin ha­zájával és sikerrel követjük hazánkban Lenin és október tanításait. A magyar nép a nagy ünnepnapon testvéri sze­retettel köszönti felszabadító­ját és barátját, a történelmet formáló szovjet népet, a Szov­jetunió kormányát és a világ első győzedelmes lenini párt­ját, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártját. Ünnepségünket megnyitom és felkérem Biszku Béla elv- társat, pártunk Politikai Bi­zottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, mondja el ünnepi beszédét. (Folytatás a 2. oldalon) Koszorúzások a szovjet fővárosban

Next

/
Oldalképek
Tartalom