Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-07 / 264. szám

2 1967. NOVEMBER 7„ KEDD ^/rlop Biszku Béla beszéde Fél évszázaddal ezelőtt dör­dültek el az Aurora ágyúi. E jeladásra a petrográdi mun­kások és katonák győzelmes rohamra indultak a Téli Pa­lota ellen. Oroszország népei, Lenin pártjának vezetésével, meg­döntötték a földesurak és tő­kések hatalmát. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tiizében megszületett a világ első szocialista állama, a ta­nácsok köztársasága. Ezen a történelmi évfordu­lón népünk, pártunk és kor­mányunk forró, testvéri sze­retettel köszönti a Nagy Ok­tóber első szülöttét, a Szovjet­uniót, köszöntjük a kommuniz­must építő, testvéri szovjet népet. Köszöntjük vezetőjét, a Szovjetunió Kommunista Pártját és annak lénini Köz­ponti Bizottságát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme a világ­A tőke prófétái azt hirdet­ték, hogy a kapitalizmus, a ki­zsákmányolás rendje örök, és az emberi társadalom életének egyetlen lehetséges formája. A győztes forradalom szétzúzta ezt a hazugságot. Megmutatta a népeknek, hogy elszánt, for­radalmi harcukkal lerázhatják az elnyomók igáját. A régi rendszer azt is hir­dette, hogy a munkásosztály és a parasztság nem államal­kotó erő, és egy olyan ország, amit a dolgozók a „történelmi osztályok’’ nélkül kormányoz­nának, puszta vágyálom. Az elmaradott cári Oroszország­ból ötven év alatt a munkás- osztály vezetésével szocialista nagyhatalmat építettek. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom alap­jaiban rázta meg a tőkés világrendszert. Megrop­pant az imperializmus ge­rince. Véget ért az imperializmus egyeduralma és mindenható­sága. Az elnyomottak az egész világon örömmel és lelke­sedéssel üdvözölték a szov­jethatalom megszületését. Pél­dája új erőt öntött mind­azokba,. akik a dolgozók fel- szabadulásáért küzdöttek. A megszületett szovjethatalom sorsdöntő volt a nemzetközi proletariátus, az egész em­beriség további útjára, jö­vőjére. Az elnyomottak úgy tekintettek a Szovjetunióra, mint a munkásosztály nem­zetközi hazájára és a harcuk támaszára. A Nagy Októberi Forrada­lom győzelmét a bolsevikok pártja szervezte és vezette. A bolsevikok pártja új típu­sú forradalmi osztályszerve­zet, az osztályhűség, az esz­mei tisztaság, a fegyelem és következetesség mintaképe. A munkásosztály olyan élcsa­pata, amely nem alkudozott a burzsoáziával, nem enged­ményeket akart kicsikarni a 1941-ben a hitleri fasizmus gigászi hadigépezete rávetet­te magát a szocializmus or­szágára. A szovjet nép, a Ezovjet hadsereg örök dicső­séget szerzett az emberiség szolgálatában. Ez a diadal a történelmi fej­lődés új feltételeit teremtette meg. Ma már 14 ország népei járnak a szocializmus útján. Megszületett a szocialista vi­lágrendszer. Leáldozott a gyarmatosí­tók napja: a gyarmatbiro­dalmak széthullottak. Rövid negyedszázad alatt több mint egymilliárd ember, a korábban rabsorsban tartott népek kilenctizedé szabadult feL Az angol gyarmatbiroda­lom kiépítése 350 évig tartott, de két évtized elég volt ahhoz, hogy Anglia elveszítse gyar­matainak csaknem 90 százalé­kát. Franciaország, Belgium, és más államok, szintén el­vesztették gyarmataikat. Nem kétséges, hogy a gyarmati tóttá meg. Az azóta eltelt fél évszázad gyökeresen megvál­toztatta a világot A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának jubileumi té­zisei méltán nevezik ezt az időszakot a világ egyete­mes, forradalmi megújho­dásának. Magában Oroszországban a forradalom győzelmével meg­dőlt a tőkés kizsákmányolás rendszere. A forradalom ki­sajátította és végérvényesen a munkások kezébe adta a ter­melőeszközöket, a parasztok kezébe adta a földet. A győz­tes forradalom kivezette Oroszországot a világháború­ból, összetörte a nemzeti el­nyomás bilincseit, az ország népeit szabad, testvéri közös- j ségbe forrasztotta. A Nagy Október fénylő pél­dát mutatott a nemzetközi munkásosztályoknak, az el- I nyomott és kizsákmányolt né- I péknek. burzsoáziától, hanem meg akarta dönteni a tőkésosz­tály uralmát, kivívni a mun­káshatalmat és véget vetni a nép szenvedéseinek. Ezért kö­vették a forradalmi tömegek bizalommal és önfeláldozóan, ezért válhatott a tömegek igazi vezetőjévé. A lenini párt szervezettsé­gében, a munkásosztályhoz való törhetetlen hűségében és legyőzhetetlen eszmei fegy­verzetében forradalmi elvek öltöttek testet. Október óta a világ arcu­lata, s az emberi társadalom páratlan arányú átalakuláson ment át. Ennek a világtör­ténelmi folyamatnak forrása a marxizmus—leninizmus. Az emberiség úgy jut foiyton előbbre a végle­ges felszabadulás, a szo­cializmus útján, ahogyan a lenini eszmék behatol­nak gondolkodásába és valóra válnak. Lenin eszméi ma is az em­beriség legjobb törekvéseit fejezik ki, ezekért harcol a nemzetközi munkásosztály az egész világon. Lenin örökké él az emberek szívében és tetteiben. Az első szocialista ország majdnem harminc éven át egyedül nézett szembe az im­perialisták összeesküvéseivel. Az egész emberiség jövőjére nézve döntő jelentőségű volt, hogy a szovjet nép megvédte a munká&hatalmat, bámula­tos ütemben felépítette az első szocialista országot. Nőt- tön nőtt a szovjetország po­litikai tekintélye, gazdasági ereje és katonai hatalma. A Szovjetunió már ezekben a nehéz években és évtizedek­ben is híven teljesítette in­ternacionalista kötelezettségeit a nemzetközi munkásosztály, a népek iránt. A Szovjetunió léte, segítsége világszerte ösz­tönzést és bátorítást adott a tőke uralma, az imperialista iga ellen harcoló népeknek. rendszer teljes felszámolása még a mi korunkban be fog fejeződni. A szocializmus erőinek vi­lágméretű térhódítása, a kom­munista és munkáspártok gyors növekedése és megerő­södése, a gyarmati rendszer szétesése — mind a Nagy Ok­tóber folytatása. Az emberiség történelmi fejlődésének fő tendenciáját, korunk fő tartal­mát, irányát és sajátosságait ma már a szocialista világ- rendszer, az antiimperialista harc széles kibontakozása, a társadalom szocialista átalakí­tásáért küzdő erők határozzák meg. Még ellenségeink táborában sem akad senki, aki a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom világot átformáló jelentő­ségét és hatását kétségbe von­ná. A Szovjetunió fél évszáza­dos, nagyszerű fejlődése a marxizmus—leninizmus taní­tásainak, a Nagy Október esz­méinek diadala. Mérhetelenül megnőtt a Szovjetunió gazdasági ereje, katonai hatalma és nemzetkö­zi tekintélye. Mindaz, amit a Szovjetunió a gazdasági épí­tőmunkában, a tudomány és a technika, a kultúra és a művé­szet fejlesztésében, és a szov­jet nép anyagi jólétének nö­velésében elért, az Októberi Forradalom gyümölcse. Ezek a gigászi eredmények, ezek a vi­lágraszóló sikerek, a népek százmilliói előtt vonzóvá tet­ték a szocialista rendszert és bebizonyítják, hogy a fejlődés minden korlát­ját ledöntő emberiség jö­vője: a szocializmus. A Szovjetunió páratlan és gyors fejlődésének alapja — a szocialista iparosítás volt. A cári Oroszország a világ ipari termelésének mindössze 4 szá­zalékát adta. A szovjet nép az első ötéves tervek hősi korsza­kában hallatlan áldozatok árán kiemelte országát az el­maradottságából, és hatalmas nagyipart teremtett. A Szov­jetunió ipari termelése 1966- ra az 1913 évihez viszonyítva — hatvanhatszorosára növeke­dett. A Szovjetunió a népgazda­ság fejlődésének ütemét te­kintve legelső a világon. Az ipari termelés volumenét te­kintve pedig Európában az el­ső, világviszonylatban a má­sodik helyet foglalja eh Hatalmas változások mentek végbe a szovjet mezőgazda­ságban is. A mezőgazdaság­nak az eddiginél is lényege­sen gyorsabb ütemű fejlődését a modern mezőgazdasági gép­gyártás és a vegyipar nagy­arányú növekedése biztosítja. A szovjet tudomány és tech­nika lenyűgöző fejlődését bi­zonyítja, hogy a Szovjetunió­ban harmincszor annyi egye­temi és főiskolai hallgató ta­nul, mint a forradalom előtt. 1965-ben a Szovjetunióban négyszer annyi mérnök vég­zett, mint az Egyesült Álla­mokban. Az ország mintegy ötezer tudományos intézmé­nyében a világ összes tudo­mányos dolgozóinak negyed­Október jelentőségéről szól­va Lenin hangsúlyozta: „tör­ténelmileg elkerülhetetlen, hogy nemzetközi méretekben megismétlődjék az, ami ná- lünk történt”. A Nagy Októ­ber hatása és tanitása nemzet­közi érvényű. A munkások, a parasztok és értelmiségiek szocialista Ma­gyarországa is annak a törté­nelmi fejlődésnek eredménye­ként jött létre, amely a Nagy Októberi Forradalomban gyö­kerezik. Népünk jólesően emlékszik arra, hogy a polgárháború éveiben százezer magyar in­ternacionalista harcolt a Vö­rös Hadseregben, vállvetve oroszországi testvéreivel és más népek internacionalista fiaival, a szovjethatalom győ­zelméért. Helytállásukat és ér­demeiket a szovjet nép sem felejtette el. Most, október fél évszázados jubileuma alkalmá­ból a szovjet állam több, mint ezer magyar internacionalistát tüntetett ki. Ezek a magas ki­tüntetések a magyar munkás- osztály hősi harcának elisme­rését fejezik ki. Viselőik nagy dicsőséget szereztek munkás- osztályunknak, népünknek. Ezek a kitüntetések a szovjet és magyar nép örökre szóló internacionalista összetartozá­sának is jelképei. Erről a hely­ről is szívből köszöntjük az Októberi Forradalom évfordu­lója alkalmából kitüntetett hős magyar internacionalistá­kat. Büszkén emlékezünk arra a történelmi tényre is, hogy hazánk proletariátusa el­sőként követte a nagy ok­tóber dicső példáját, és miután 1918-ban létrehozta forradalmi, kommunista pártját, 1919-ben kivívta a proletárdiktatúrát. A Magyar Tanácsköztársaság a Nagy Októberi Forradalom szülötte volt Forradalmi, testvéri szolidaritását nyilvá­nította a Szovjetunió iránt, és Lenin útmutató szavára fi­irésze munkálkodik, j Ezek a tények is érthetővé teszik, hogyan vált a Szovjetunió atom-nagyhatalommá, ho­gyan ért el rendkívüli eredményeket mind az atomerő békés felhaszná­lásában, mind pedig a ha­ditechnika, a rakétatech­nika és az űrkutatás te­rületén, maga mögött hagyva az Egyesült Álla­mokat és a többi tőkés országot. Nem véletlen, hanem törvényszerű, hogy legelsőként a szocializ­mus országa juttatott mester­séges holdat a világűrbe, hogy szovjet emberek tették meg az első utat a kozmikus térség­ben, és hogy ma a Szovjetunió állami címere és zászlaja ott van az esthajnalcsillag felszí­nén. A szocialista iparosítás, a szovjet tudomány és technika óriási eredményeiből fakad az anyagi erő, amely a világbéke legfőbb őrét, a népek ügyé­nek védelmezőjét, a dicsősé­ges szovjet hadsereget legyőz- hetetlenné teszi. Napjainkban az imperializmus agresszívabb, mint valaha, de kénytelen számot vetni azzal, hogy ha kezet merészelne emelni a Szovjetunióra, a szovjet fegy­veres erők azonnal és kihever- hetetien ellencsapással vála­szolnának. Az imperializmus már az októbert követő intervenció idején sem tudott megbirkóz­ni a Vörös Hadsereggel, ami­kor az még csak gyengén fel- fegyverzett és ellátott oszta­gokból állt. Nem, mert a Vö­rös Hadsereg tudatában volt történelmi küldetésének: a születő új világ fegyveres vé­delmezője volt. Történelmi küldetést teljesít ma is, ami­kor a testvéri szocialista or­szágok fegyveres erőivel együtt szilárdan, legyőzhetetlen ül ol­talmazza a népek szabadságát, a szocializmust, a világ béké­jét, az emberi haladás ügyét. A világ dolgozói — közöttük magyar népünk is — testvéri szeretettel tekintenek a szov­jet hadseregre, a szocializmus vívmányainak és az emberi­ség jövőjének védelmezőjére. gyelve vívta harcát A magyar nép hosszú év­századokon át igaz barát ^ és kézzel fogható segítség _ nélkül viaskodott a szabadságért és a nemzeti függetlenségért De 1945-ben igaz barátra és ön­zetlen segítőtársra talált ab­ban a szovjet népben, amely fiainak vérét áldozta szabad­ságunkért amelynek dicső hadserege végérvényesen megtörte belső és külső le- igázóink hatalmát Népi demokratikus orszá­gunk két évtizedes története — október eszméinek és ha­tásának győzelmes térhódí­tása hazánkban. Felszaba­dulásunk tette lehetővé, hogy végigvigyük és befejezzük 1848 művét, kivívjuk a népi hatalmat, és kommunista pár­tunk vezetésével lerakjuk ha­zánkban a szocializmus alap­jait A Magyar Népköztársaság azért harcolhatta ki és őriz­hette meg nemzeti független­ségét rnert megszületésének első percétől fogva maga mö­gött tudhatta a Szovjetunió sokoldalú támogatását és ol­talmazó erejét A húsz év előtti félfeudálds Magyarország helyén népünk áldozatos munkája fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országot, emelt Egész társadalmunkra átalakító ha­tást gyakorolt eredményes szo­cialista iparosításunk. Az utóbbi másfél évtized­ben jelentősen bővítettük az ország nemzeti vagyonát A nemzietí jövedelem két és fél­szeresére növekedett. Szünte­lenül fejlődő iparunk már hatszorosát termeli a háború előttinek. Népgazdaságunk szerkezete lényegesen kedve­zőbb, mint korábbam volt Nagy erőfeszítéseket tettünk és teszünk azért, hogy iparunk műszaki színvonala növeked­jék, jóval korszerűbb terme­lőeszközökkel és gazdaságo­sabban termelhessen, mint régebben. 1961. és 65. között 25 százalékkal volt magasabb történelem uj korszakát nyi­Véget ért az imperializmus mindenhatósága Megszületett a szocialista világrendszer A Nagy Október hatása és tanítása nemzetközi érvényű a mezőgazdaság termelése, mint 10 évvel korábbi idő­szakban. Az elmúlt évtizedben szá­mottevően fejlődött népünk életszínvonala. Az 1957 és 1967 közötti időben a munká­sok és alkalmazottak reáljö­vedelme 50—52 százalékkal, a parasztság reálfogyasztása pe­dig 45—46 százalékkal emelke­dett. Nagy eredményeket ér­tünk el a közoktatás, a nép­művelés, népünk szociális és egészségügyi ellátottságának fejlesztésében is. Bár nem keveset halad­tunk, a következő évek­ben meg akarjuk gyorsí­tani lépteinket. Az a célunk, hogy gyorsab­ban fejlődjenek termelőerő­ink, a termelés és a fogyasz­tás szerkezete pedig szorosab­ban igazodjék a népgazdaság szükségleteihez. A gazdaság- irányítás reformjának ered­ményes megvalósítása a kö­vetkező években fő törek­vésünk, mert ezzel teremtünk még szilárdabb alapokat an­nak _ eléréséhez, ami politi­kánk alapvető célja: — a munka embereinek jóléte. A szovjet—magyar barátság fejlődésünk éltető eleme Nagy eredményeinket azért érhettük el, mert dolgozó né­pünk szorgalmas, jó munkáját sokoldalúan segítették a bará­ti népek is, mindenekelőtt a Szovjetunió. Fejlődésünk fon­tos forrása a testvéri országok között kialakult új típusú kapcsolat, amelynek tartalma az internacionalizmus, a ba­rátság, a teljes egyenjogúság és a kölcsönös segítőkószség elvein nyugvó, széles körű együttműködés. A szocializmus teljes felépí­tésére irányuló további mun­kánkban még fokozottabban kívánunk építeni erre a ter­mékeny kapcsolatra, a nem­zetközi munkamegosztásra és kooperációra, mert meggyő­ződésünk, hogy ez valameny- nyiünk javára válik. Évről évre szélesedik baráti együttműködésünk a Szovjet­unióval. A magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatok szocialis­ta építőm unkánknak nagyszerű lendítő erőt és tápláló forrást jelentenek. Alig néhány hete hazánk­ban üdvözöltük a Szovjetunió legmagasabb szintű párt- és kormányküldöttségét. Ez alka­lommal további húsz évre meghosszabbítottuk az orszá­gaink testvéri jóviszonyát ok­mányszerűen is szentesítő ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió együttműkö­dése példája és bizonysága a kölcsönösen hasznos, testvéri, internacionalista szellemű kapcsolatoknak. A magyar— szovjet barátság immár több mint húszesztendős története, a Szovjetunió állandóan meg­nyilvánult segítőlcészsége tel­jes mértékben meggyőzte né­pünket arról, hogy ez a barát­ság függetlenségünknek, a nyugodt aikotó munkának, bé­kének, biztonságunknak és to­vábbi szocialista haladásunk­nak egyik legfőbb biztosítéka. Ez a barátság egyszersmind fontos hozzájárulás az egye­temes haladás és a világbéke megőrzésének ügyéhez is. Amint eddig, úgy ezután is ragaszkodunk a szovjet—ma­gyar barátsághoz, mint fejlő­désünk éltető eleméhez. Pártunk politikája: nemzeti összefogás a szocializmus tel­jes felépítésére. Ez a politika kifejezi munkásosztályunk, egész dolgozó népünk, nem­zetünk érdekeit. Ugyanakkor ez a politika internacionalista is. Amikor eredményesen dol­gozunk népünk javára, erő­sítjük és gazdagítjuk szocialis­ta rendszerünket, ezzel a nem­zetközi munkásosztály, a szo­cialista világgrendszer ügyet is szolgáljuk. Amikor a szo­cialista világrendszer erejé­nek, egységének, együttműkö­désének kiteljesedésén mun­kálkodunk, azt az erőt növel­jük, amelynek léte meghatvá­nyozza munkánk eredményeit és oltalmazza szocialista vív­mányainkat. Ha politikánk nem volna internacionalista, akkor nemzeti érdekeinknek sem felelne meg. Szocialista és nemzeti törekvé­seinket csak egymással szoros összhangban, a Szovjetunióval és a szocialista országokkal összefogva valósíthatjuk meg. Pártunk mély meggyőződés­sel vallja, hogy szovjetellenes szocializmus és kommunizmus nincs és nem is lehetséges. Ko­runkban csak az a kommunis­ta lehet becsületes és hű nem­zetének érdekeihez, aki inter­nacionalista. Az internaciona­listát pedig a múltban is az jellemezte, és ezentúl is az jel­lemzi, hogy rendíthetetlen, ra­gaszkodó barátja a' Szovjet­uniónak, a szovjet népnek, a Szovjetunió Kommunista, Párt­jának. Hogyan is lehetne ez más­ként, amikor fél évszázad so­rán a Szovjetunió, a szovjet nép, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja mindenkinek ezer­szer meg ezerszer példát mu­tatott internacionalista maga­tartásból és kötelességteljesí­tésből. A szovjetország az in­ternacionalizmus eleven pél­dája, amely mindenkor és min­denütt önfeláldozóan segített, ha a haladás, a szocializmus, a forradalom ügyét kellett szolgálni! Népünk és pártunk éppen ezért elítéli a szovjetellenes- ség bármely megnyilvánulását, és rendíthetetlenül kitart az internacionalizmus mellett. Mi a Szovjetunió barátai voltunk, vagyunk, és leszünk a jövőben is! Nemzetközi helyzet A szocialista forradalom fél évszázad alatt a kapitalizmus számos, biztosnak vélt bástyá­ját rombolta szét és sok va­dászterületét ragadta el. Az imperializmus védekező pozí­cióba kényszerült. A tőkés vi­lág vezető hatalmai ma ebből a pozícióból tesznek kísérletet elveszett világuralmuk és he­gemóniájuk visszaszerzésére, a történelem menetirányának megváltoztatására. Ilyen kísérletet tesz most az imperializmus Vietnamban. A vietnami nép egyetlen, és vi­tathatatlanul jogos törekvése, hogy életét saját akarata sze­rint rendezze be. Az Egyesült Államok imperialistái azonban elvitatják a vietnami népnek ezt a jogát. Növelni akarják délkelet-ázsiai befolyásukat, és ennek érdekében semmifé­le barbár cselekedettől sem riadnak vissza. Óriási katonai erőfeszítéseket tesznek, hogy céljukat elérjék. De a vietna­mi agresszió csupán gyaláza­tot és súlyos veszteségeket hoz az amerikai imperialistáknak. Még saját szövetségesei tábo­rában is nő a felháborodás az amerikai hadsereg népirtó há­borúja, gaztettei, a háború to­vábbi eszkalációja, a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság terrorbombázása miatt. De a ! felháborodás zaja már az Egyesült Államok imperialis­táinak fő fészkében is vissz­hangzik: az amerikai nép leg­java mind erőteljesebben kö­veteli a bombázások beszünte­tését, a vietnami háború abba­hagyását. Az Egyesült Álla­mok fiataljai tömegesen tagad­ják meg a katonai szolgálatot, mert nem akarnak Vietnam­ba menni. Az amerikai imperializ­mus agresszív természete és gátlástalansága még se­hol sem mutatkozott meg ennyire, mint ebben agya­lázatos háborúban. Az amerikai betolakodókat világszerte megvetés sújtja. Viszont a hősiesen küzdő viet­nami népet a világ népei­nek mély rokonszenve veszi körüL Az imperialisták már hosz- szú ideje azon tanakodnak, vajon miért nem bír az amerikai szoldateszka a vietnami néppel? Az ok kézenfekvő: a vietnami nép hősi, meg nem alkuvó, elszánt harca, és a szocia­lista országok, legelsősorban a Szovjetunió kiállása és se­gítsége az oka annak, hogy (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom