Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-01 / 258. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEP1 JÁRÁS E3 CEfó | wBHSS .............«.i.x—..... . ..........~,r ..in •.•st—sí XI. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1967. NOVEMBER 1., SZERDA November 1-re befejezték az őszi vetést a ceglédi tsz-ekben Emlékünnepség a művelődési házban Emlékünnepélyt tartanak november 2-án este 6 órai kez­dettel a ceglédi Kossuth Mű­velődési Ház nagytermében, a középiskolás KISZ-fiatalok. Az ünnepséget az Októberi Forradalom 50. évfordulója al­kalmából rendezik. — A piros csomagolású Mi­kulás szaloncukor már meg­érkezett a ceglédi boltokba. Rövidesen a földi mogyorót is árusítják. Hétfőn reggel szinte egymást érték a telefonok és a szemé­lyes jelentéshozók a városi ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályán. A ceglédi termelőszövetkezetek október utolsó napjaiban a szokottnál még pontosabban küldték az osztályra az őszi munkák ered­ményeiről szóló jelentéseiket. A célkitűzések szerint no­vember 1-ig Cegléd valameny- nyi tsz-e végez az őszi kalá­szosok vetésével. Október 31- én már arról tájékoztathatott az osztály vezetője, hogy a beérkezett jelentések összesítése szerint a vál­lalt munkával határidőre végeztek. A tsz-ek vezetői éltek az ön­állósággal, és úgy irányították a munkákat a nyáron és az őszi csúcsszezonban is, hogy fennakadás nélkül, időre vé­gezhessenek. Már föld takarja a jövő évi kenyérnekvalót. Cegléd határában 8319 holdon vetettek őszi kalászosokat és mintegy 5050 holdon kenyérgabo­nát. Elsőként a Vörös Csillag és a Lenin Tsz adta a jelentést az osztálynak, hogy végzett a munkával. A mélyszántással valamennyi tsz-ben igyekez­nek. A legutóbbi jelentések szerint már 65 százalékban végeztek. A legjobban a Tán­csics és a Lenin tsz áll ezzel a tennivalóval. Az ősziek beta­karításával is igyekeznek min­denütt. Az esős, nyirkos idő sürgeti a munkát. A kukorica törését hama­rosan befejezik, és a szár­vágást is 85 százalékban elvégezték. A cukorrépa szedése jól ha­lad. A répát azonnal a vasút­hoz szállítják, és küldik a gyárba. Terven felül halad már a silózás. A széna pótlá­sára silókukoricából, répasze­letből, kukoricaszárból készül az állatok téli eledele. (—es) Mit mond az törvény? 4. Kisgépek és árutermelés a háztájiban A termelőszövetkezeti tör­vény előírja, hogy háztáji gaz­daságra minden tsz-tagnak jo­ga van. Ez azt jelenti, hogy a közös háztartásban élő terme­lőszövetkezeti tagok külön-kü- lön is tarthatnak fenn háztáji gazdaságot. Az eddigi szabá­lyozás a tagot és a családját közösen megillető jogokról rendelkezett. Ezért gyakran előfordult, hogy a család egyik tagja a maga részére sajátí­totta ki a háztáji földet és csa­ládját kizárta belőle. Ilyen kö­rülmények között a háztáji gazdaság jövedelemkiegészítő szerepe nem érvényesülhetett igazságosan és egyebek között ez is oka volt annak, hogy sok parasztfiatal nem a termelő- szövetkezetben kereste boldo­gulását. A közös és a háztáji gazda­ságot nem szabad egymással szembeállítani, mert ez a ket­tő szerves egységet alkot. A termelőszövetkezet fogalmán tehát a közös és a háztáji gaz­daságot egyaránt értjük ezen­túl. A háztáji gazdaság — mondja a törvény — a ter­melőszövetkezet tagok kise­gítő gazdasága és benne áru­termelés is folytatható. Mit foglal magában a ház­táji gazdaság? Ebbe a körbe tartoznak a háztáji gazdálko­dás célját szolgáló épületek, a háztáji állatállomány, a föld és a háztáji gazdálkodáshoz szükséges anyagok, munkaesz­közök, kisgépek. Ezek a va­gyontárgyak — a föld kivételé­vel — személyi tulajdonban vannak. Viszont a tsz-tag csak olyan mértékű háztáji gazdál­kodást folytathat, amely nem akadályozza közös kötelessé­geinek teljesítésében őt. Mint már említettük, a ház­táji föld használatára minden tsz-tag jogosult, aki teljesítet­te a közös munkát. Más szó­val a közös háztartásban élő tsz-tagokat külön-külön meg­illeti a háztáji föld használatá­nak joga, amennyiben teljesí­tik a közgyűlés által előírt fel­adatokat. Az öreg, a rokkant vagy a tartósan munkaképte­len termelőszövetkezeti tagot j>edig a háztáji föld minden­képpen megilleti. A háztáji föld területe termelőszövetke­zeti tagonként Ö OO—l600 négyszögöl lehet. Ezen belül a szőlő és a jvümölcsös nem haladhatja heg a 800 négyszögölet. A tag a belterületen, zárt kertben vagy közvetlenül a tanya kö­rül levő földjét háztájiként használhatja. A törvény nem írja elő, hogy mekkora állatállományt szabad tartani a háztájiban. É2t a kérdést egy, a közeljövőben kiadandó miniszteri rendelet szabályozza. A közös és a háztáji gazda­ság szerves egységéből követ­kezik, hogy ha a tagság és a termelőszövetkezet úgy látja jónak, akkor a tsz dolgozzon fel a háztájiban előállított ter- melvényeket is, vonja be a be­szerzési és értékesítési tevé­kenységbe a háztáji gazdasá­gokat. A törvény azonban hangsúlyozza, hogy mindenek­előtt a közös gazdaságban kell elvégezni a munkát, és ennek rovására a háztáji gazdálkodás nem mehet. (Folytatjuk) November közepén tárlaton mutatják be új képeiket a ceglédijtestöművészek. P. Kovács Sándor, a képzőművészeti szakkör vezetője a beérkezett anyagot rendezi (Foto: Gábor) Felejthetetlen ízek, zamatok Először egyenesen a konyhá­ba invitál, aminek kettős oka van. Mint minden háziasszony­nak, neki is az a jelszava: „ve­zess be a konyhádba, megmon­dom, milyen háziasszony vagy!” De ez a kis patika­konyha nemcsak a gondos gazdasszony büszkesége. A sokféle tortaforma a csillogóra dörzsölt habkeverők, réztálkák arról árulkodnak, hogy Licus- ka néni nemcsak háza népét örvendezteti meg ízes falatok­kal. A város és a járás lako­dalmain, eljegyzésein disznóto­rain hagyott már sok ember szájában feledhetetlen zamato­kat a főztje. Megesett, hogy a hónapokkal azelőtt kitűzött la­kodalmat egy héttel elhalasz­tották, mert Licuska néni csak akkor ért rá. — Hogy lettem szakácsné? Nem is tudnék erre felelni. Sa­ját konyhám volt a mesterem. Minden érdekelt, ami a kony­haművészettel kapcsolatos. Addig próbálgattam, míg egy­szer azon kaptam magam, hogy más konyhájában sürgölődök... Ahogy meséli lakodalmi tör­téneteit, ahogy a fortyogó üs­tökben levő pörköltekről, a kemencék sültjeiről beszél, ínycsiklandozó illatot érzek magam körül. Összefut a számban a nyál a Licuska néni féle forró túrós rétes hallatán, és nagyokat nyelek a disznó­torok ropogós töpörtyűs pogá­csája emlegetésétől. Mert Li­cuska néni nemcsak ízesen, zamatosán főz, ugyanezt „íze­sen” tudja „tálalni” a hallga­tója elé is. — Persze, azért egy 80—100 személyes lakodalmi ebéd vagy vacsora elkészítése, az ám a munka! — mondja. — Milyen étrend-divatot kö­vetel a ceglédi lakodalmi ha­gyomány? Nem lakodalom, ahol nincs marhapörkölt! Er­ről jut eszembe: nemrégiben egy tanyai lakodalmon besom- fordált a konyhába az egyik zenész és kérte, készítsek neki valami mást, mert ő még éle­tében nem ette meg a marha- pörköltet, Nagynehezen sike­rült megkóstoltatnom vele, az­óta csodálkozik az asszonya, hogy egyre csak azt követeli. — Igaz, az, hogy — Legkedvesebb ételemet, a töltött káposztát! Közben bejön Licuska néni férje, egy tányérka sütemény­nyel. A szíves kínálgatásból érezni, büszke asszonya mes­terségére. (csat_) MÉG PEST IS MEGIRIGYELNE: Új szolgáltató bolt nyílik ma Albertirsán Uj szolgáltató részleget nyit ma Albertirsán, a Pesti út 64. szám alatti épületben a Dél- Pest megyei Szolgáltató Kis­ipari Termelőszövetkezet. Az ünnepélyes megnyitót délelőtt 10 órakor tartják. Az új részleg megnyitásával az albertirsaiak igen régi kí­vánsága teljesül. A szolgáltató ktsz épületet vásárolt, amely­ben férfi és női fodrászüzletet, kozmetikai és fényképészrész­leget helyezett el. Az épület, a víz bevezetése, a szükséges át­alakítások és a berendezés mintegy félmillió forintba ke­rültek. Maguk a szerelők mondták, hogy még a főváros sok kerülete is büszke lehetne, ha ilyen korszerű szolgáltató boltja lehetne. A férfifodrászüzletben két szakember, a női részlegben 5 fodrász és egy ipari tanuló dolgozik. A kozmetikai kis szalonban hetenként meghatá­rozott napokon tartanak keze­lést. A fényképész termében csak a felvételeket készítik. Az előhívást, nagyítást és másolá­sokat a ceglédi központi rész­leg végzi. Táncos Tibi útra kél Barátságos, kertes családi ház a Függetlenség utcában, Abonyban. Ide küldtek az is­kolából, ahol Táncos Tibit ke­restem. — Tibiék osztálya ma tsz- látogatáson volt. Most dél van, talán már haza is mentek. Szőke fiút kérdezünk meg félúton. Igen, erre lakik — mondja, ö már csak tudja: jó barátok, és jó versenytársak is. Iskolai tanulmányi verse­nyeken, úttörő-versenyeken féj-fej mellett haladnak, és hol egyiküknek, hol a másik­nak kedvez a szerencse. A leg­utóbbi versenyen csak Tibi in­dult. Pajtása beteg volt. De otthon drukkolt lelkesen, hogy ha ő nem lehet ott a járási versenyen, akkor legalább a Táncos... És sikerült is Tibinek. A já­rási úttörő-vetélkedő első dí­ját, az utazást a moszkvai nagy ünnepségekre, Táncos Tibi nyerte meg. Tényleg otthon volt már. Amikor megtudta, miért ke­ressük (a vonatjegyet vittük neki), az izgalomtól szinte el­csuklott a hangja. — Nem is volt olyan nagy dolog ... csak a könyvtárban a lexikonokat kellett megnéz­ni, meg a Nemzetközi Alma- nachból tanulni, meg a folyó­iratokból, meg a ... — és so­rolja, sorolja a felkészüléshez szükséges kellékeket. Korához képest, és a szükséghez képest talán kicsit több is a kelleté­nél A még több ismeret szer­zésével próbálta nyugtatni ma­gát, és cseppet sem bízott ab­ban, hogy pont neki sikerül. Szülei „szították” benne a tü­zet, biztatták, hogy ne csak tudni, hanem a versenyen győzni is akarjon. És nyert — és indul Moszkvába. Ilyen hosszú úton talán még akkor sem volt, ha iskolás élete valamennyi útjának hosz- szát összeadja. Most jó pár napra polcra kerül az iskola­táska, és a gitár. Készül az útipoggyász otthon, és a járási úttörő-elnökségen is. Tibi viszi ugyanis Moszkvába a ceglédi járás úttörői valamennyi aján­dékát a pioníroknak. És visz magával jókora jegyzetfüzetet is, hogy útját napló formájá­ban megörökíthesse. (—esk—) SPOKT LABDARÚGÁS Bem $E-Karlal 5:1 (1:0) Megyei labdarúgó-bajnok­ság. Bem SE: Deési — Erős, Bilesch, Labore, Hrobár, Ku- binyi, Kuti, Bányái, Makai, Dani, Abonyi. Edző: Labore Tivadar. Nagy technikai és mezőny­fölény jellemezte a Bem já­tékát. A mezőny legjobbja a kartáliak kapusa volt. Kur­tái a második félidőben ki­fulladt. A Bemnél a közvet­len védelem és Abonyi volt jó. Gól: Abonyi 2, Hrobár, Makai és Bányai 1—1. Ceglédi Vasutas SE ifi— Kartal ifi 7:0. Megyei labda­rúgó-bajnokság. Táborfalvi KSK—Ceglédi Építők 4:1. Területi labdarú­gó-bajnokság. Ceglédi Épí­tők: Farkasházi — Bezzegh, Kádár, Kovács, Vass, Milus, Zsuzsandor, Sárik, Bazán, Ká­dár II, Tóth. Edző: Gyér Ká­roly. Az ifikkel erősen tar­talékos Építők a II. félidőben nem tudta magát tartani a jobb ellenféllel szemben. Jók: Bezzegh, Sárik. Táborfalva ifi—Ceglédi Épí­tők ifi 0:6. Területi labdarúgó­bajnokság. Dabas III. kerület—Cegléd­berceli Vasutas SC 4:2. Terü­leti labdarúgó-bajnokság. Ceg- lédbercel: Petró, Finster, Schmidt, Darida, Mezei, Bog- dány, Várhegyi I, Pünkösd, Prudovics, Banai, Déri. Edző: Kugler József. Szétesően ját­szottak a ceglédberceliek. Gól: Várhegyi I 2. Tollaslabda: Ceglédi Vas­utas SE első csapatának el­lenfele nem jelent meg. Az országos bajnokságon férfi- és női csapatunk a 8. helyen végzett. Asztalitenisz: NB Il-es baj­nokságon Ceglédi Vasutas SE férfi—Vác csapatbajnokin 14:6-ra győztünk. (sz.) '**''*****'s***ss**ssssssss*ssss*s*ssssssssssssjy7ssssssjrsssssssArsrsss**/yy*ssssss)rssysssy,sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssss* a pörkölt csak borral főzve jó? — Nem rossz, de — ha sok húsból csináljuk — nem sza­bad bort tenni bele. Csak a gazdának teszünk vele rosz- szat; nem lehet eltenni más­napra, mert hamar savanyo- dik. — Saját konyháján mit főz legszívesebben? \Az ősz virágai $ A PIAC egy jó hét óta virággal van tele. ^ Fehér, sárga, barna, lila, bordó színben pom- $ páznak az ősz virágai. A változatok száma $ rendkívül nagy, de valamennyien édes test­vérek, egy tőről sarjadtak, csak nemesítő ker- 5 tészkezek szorgoskodtak körülöttük. Könnyű 5 kitalálni, a krizantémról van szó. Minden ud- $ varban, minden kiskertben találunk belőlük $ néhány tőt, néhol egész ágyásokat. A görög $ eredetű nevet a mi vidékünkön csak a leg- ^ szebb, a legnemesebb egyedekre szokták hasz- ^ nálni. A többit általában és szerényen „őszi § rózsának” nevezik. ^ A piactér sarkán biológus tanár barátommal ^ találkoztam össze. Az ő kezében is virág. — DRÁGA a szép virág. Kevés van belőle, 5 mert az elmúlt héten o reggeli fagyok még a $ takargatott virágokat is megcsípkedték, meg- $ rozsdásították. $ — Mondj valamit erről a szép őszi virágról! § — Ez a sok változatban előforduló virágfaj­^ ta ázsiai eredetű. Egyes fajtái másfél méter ^ magasra is megnőnek, de vannak törpe tör- ^ zsűek is. Kertjeinkben sok-sok félével talál- ^ kozunk. Vannak korai fajták, ezek már ^ augusztusban virítanak. A nagy virágúnk, a | legszebbek, évekig tartó kísérletezés eredmé­nyei. Egy ismerősöm udvarában legalább hu­szonöt féle díszlik. — Régebben mindén ősszel megrendezték a helyi kertészek a krizantémkiállítást. Ezt a szép hagyományt érdemes lenne feleleveníteni. Burányi Ferenc kertész munkája nyomán ter­jedt el Cegléden a gyermekfej nagyságú, fe­hér, sárga és lila drablénak nevezett krizan­tém. A kényes példányokat legtöbbször csere­pes növényként nevelik. A kiskertekben itt-ott olyan virágok most is akadnak, amelyek kibír­nák a legszigorúbb kritikát is. A piacon egyszerű, kisebb csokorért 10—15 forintot kérnek, ha már szebb a virág, szálan­ként 5—8 forint az ára. A szép egyedi példá­nyoké 10—15 forint. Mindenki a korán jelent­kezett erős fagyokra hivatkozik, ami tönkre­tette a kerteket és a temetőkbe már kihordott virágok nagy része rozsdafoltos. Gyászruhás asszony panaszkodik: — Kivit­tem a temetőbe pár napja a piac legszebb vi­rágát, vasárnap kimentem és a virágok nem voltak sehol. ÍGY ŐSSZEL a virágtolvajok is megszapo­rodnak. A temetők legszebb virágait lopkod­ják, rejtve kihozzák a sírkertekből és eladják a piacon. Ilyenkor minden sírra virág kerül. Közös kívánság, hogy ezeket a virágokat ne bántsa senki. (Sz. I.) I Muzeális \ szalonna \ Hetek óta az egész vá \ rost kár felkutatni füstöl l szalonnáért: nincs és ninci \ Szép csendben tudomásv \ vesszük, hogy a hazai ser | tések újabban csak karajri \ és combra növekednek |szalonna, olyan nincs. Illet J ve csak a piacon akad itt ! ott. Szép, araszos oldálsza S Ionnak, füsttől aranyos sár i ga tetejűek — és időtő > aranyló belsejűek. Magya \ ml: avasak. Egy néni a na l pókban így védte az ámji ! értékét: ! — Ha nem veszi, ne egye \ Mit — hogy ez drága' ! Nem öreg szalonna ez höl \ gyem, csak muzeális. Érti j muzeális. : Mit tehettem volna — ér \ tettem... (e.) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom