Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

1967. NOVEMBER 26., VASÁRNAP n» MIMII tíviap A politikai dalok második fesztiválja A KISZ 1968-ban az első kezdeményezés sikerén felbuz­dulva ismét sorompóba szó­lítják a politikai dalok műfa­jának művelőit, a zeneszerző­ket, szövegírókat és előadókat, akiktől ezúttal is azt kérik, hogy korszerű kompozíciójú és hangszerelésű művekben fog­lalkozzanak korunk nagy kér­déseivel, az ifjúság érzéseivel és gondolataival. A pályázatra beérkező alkotásokból meg­rendezik a politikai dalok má­sodik fesztiválját. SIKLÓ A budai Vár siklóját, hivata­los nevén a budai hegypályát 1870. március 2-án adták át a forgalomnak és majdnem a második világháború végéig szállította az utasokat. Sokat vitatkoztak az illetékesek, új­jáépítsék-e a siklót, vagy sem. A Közlekedéstudományi Egyesület elnöksége most úgy foglalt állást, hogy az egykori budai hegypálya méltóan rep­rezentálja a múlt század Bu­dapestjének technikai fejlett­ségét A budai hegypálya a világ második ilyen létesítmé­nye, s a világ első városi sik­lója. Az elnökség ezért előse­gíti, hogy a szakemberek — egyelője társadalmi munkában — derítsék fel a rekonstruk­ció reális lehetőségeit TISZAFOLDVAR Róka r- mint kezesbárány Bozontos szőrű, vörös róka tanyázik a tiszajöldvári Lenin Termelőszövetkezet baromfite­lepén. A ravaszdi a tavasszal került a baromfiudvarba. A telepen dolgozó leányok talál­ták egy gallyraJzás alatt, gondjaikba vették, cumisüve­gen felnevelték. A kis róka kezes báránnyá szelídült. Pi­ros szalaggal a nyakában sé­tálgat a critkák és a gondo­zók között. Még egyetlen al­kalommal sem támadt kedve arra, hogy „megkóstolja” a csirkehúst. A téli hónapokat • telep egyik dolgozójának házánál tölti. ­HETI KOMMENTÁR Köszönet és lelkendezés Csúnya dolog lenne, ha most a kisknnlacházi asszonykán, Cs. Ferencnén vernék el a port, csupán azért, mert lelkes han­gú és hosszú levélben köszöni meg az egyik fővárosi áruház készségét: a három nap alatt tönkrement konyhai ülőkéket, szám szerint negyet, udvariasan és gyorsan kicserélték. A le­vélíró Ielkcndezésével ellentétben semmi különlegeset vagy dicséretre méltót nem vélünk felfedezni az ügyben; termé­szetes, hogy az áruház ezt tette. Természetes, hogy a keres­kedelemben — mind inkább — a vevőnek van igaza. Természetes? No, ma még azért nem egészen az. Mégis, semmi különös nincs abban, hogy egy üzlet így jár el, mint ahogy az is természetes: a hirdetésekben mind sűrűbben ajánlják ezt vagy azt „szíves figyelmünkbe”, kérnek meg ar­ra, hogy „fáradjunk el” megtekinteni ilyen vagy olyan árube­mutatót s így tovább. A vevő, a vásárló visszakapja jogait: a kereskedelem kezd kereskedelem lenni, s nem csu­pán bolthelyiségekben űzött kiszolgálás. Nem kell emiatt has- raesni. Ki hallott már olyasféle köszönetét, hogy „mert lelke­sen esztergált nyolc órán át, példaként állíthatjuk mások elé: így is lehet”. Ez az „így is lehet” jó ideig már-már jelszóvá rukkolt elő, sőt, a lapokban is sorra jelentek meg az ilyen tar­talmú levelek. Egyszóval: köszönjük meg, hogy szóba álltak velünk azok, akik — belőlünk élnek? Mert, ha nyersen fogal­mazva is, csakis erről van szó! A kereskedelmi dolgozók mun­káját — Pest megyében tízezer ember dolgozik a kiskereske­delemben —, mint minden más szakma művelőiét, ha azt jól csinálják, elismerés illeti. Tömjénezcsre, lelkcndezésre, azon­ban semmi szükség. Csakis egyféle alapállás létezik a kereskedelemben — ha az valóban kereskedés —, mióta világ a világ: a vevőnek min­dig igaza van. Elszoktunk, elszoktattak ettől. Nemcsak iga­zunkra, hanem mint vevőkre is fütyültek sok „kereskedelmi egységben”: nem az döntött, hogy a vevő mit akar, hanem az, a boltosnak mihez van kedve. Most — országos méretekben és országos megnyilatkozásokban — döntő jelentőségű lett a vevő akarata, óhaja, Igénye. Ettől még azonban egyik napról a másikra nem csupa angyal áll majd a pult mögött. Sőt, ví- gasz-e, ha udvariasan közük szombaton délben: a kenyér már elfogyott?! (Mert az üzletvezető keveset rendelt, félvén, a nya­kán marad esetleg...) Mosolyogva küldözgetnek egyik üzlet­ből a másikba, mert „profiürozás” van? Együttéreznek ve­lünk, mert valami hiánycikk? És tovább: mit ér az udvarias­ság, ha elhanyagolt a bolt, ha a kirakatban levő árukat még november végén is légypiszok borítja, ha odakinn ugyan neon­fény ragyog, de idebenn szegényes a választék? Főikről fokra jut majd előre a kereskedelem: ahhoz kell hozzászokniuk, amiről — s nem mindig maguk tehettek róla — oly hosszú időn át megfeledkeztek: a ki van kiért elv vilá­gos megfogalmazásához és főként betartásához. Az első lépé­sek — a belkereskedelmi miniszter rendelkezése a vásárlókat megkárosító kereskedelmi alkalmazottakról, az ipar és a kis­kereskedelem közvetlen kapcsolatai stb. — biztatóak. A ve­vő végre valaki. Valaki, akiért és aki által létezik a kereske­delem. A múlt esztendőben a kedves vevő közel hatmilliárd forintot fizetett be a megyei üzletek pénztárainál. Márpedig hatmilüárd forint jó summa ahhoz, hogy a 'kedves vevő va­lóban kedves legyen; januártól ugyanis erre sarkall az új ju­talékrendszer is... Krónikás Ambíciók és lehetőségek jMtaf/iőd köwanffsl mseit kér iből táplálkozik ? jólét? A dcnszentmiklósi Micsurin Tsz kommunistái u közösségért A dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben az egy-egy tagra ju­tó jövedelem az elmúlt évben 28 ezer 200 forint volt. Az idei eredményeket tekintve most sem igen adják alább, pedig nem könnyű esztendő a mos­tani. Az összeforrott szövetke­zeti kollektíva úrrá lett a ne­hézségeken, s nyugodtan te­kinthetnek a zárszámadás elé. A tagság jövedelmének, életszínvonalának nem egye­düli értékmérője a jövedelem. Legalábbis a Micsurin Tsz-ben nem az. A közel harminc da­rab ezres mellett olyan szociá­lis juttatásokat is folyósítanak itt a rászorulóknak, amelyek szinte egyedülállóak az ország­ban. Ez az összeg pedig éppen azoknak jut, akik erre légin amely ereje tudatában szár­nyai alá veszi az arra rászoru­lókat is. Miből telik a dánszentmiklösi Micsurin Tsz-ben a nagy jövedelemre, s mellette a nagy összegű szo­ciális juttatásokra? A termelőszövetkezetet a legjobbak között emlegetik a megyében. Hogy pontosak le­gyünk, már két év óta hiva­talosan is jár nekik ez a cím, kétszer nyerték el a megye legjobb termelőszövetkezete címet. Sok-sok dolgos hétköz­nap verejtéke sűrűsödik a pi­ros vándorzászló elnyerésében. Mert az igazság az, hogy a ter­melőszövetkezetben a hétköz­nap bizony nagyon kemény. Nagy a követelmény minden egyes taggal szemben. Ameny- nyire humánusak a segítésből, kább rászorulnak. Az idős tér- az előnyök juttatásában, any- melőszövetkezeü tagok nyug- nyira következetesek a felada- díjkiegészítésben részesülnek, tok számonkérésében, ezenkívül kenyérgabonájukat; Egy-egy szövetkezet jó ered- ingyen kapják a közös gazda- menyei hallatán, sokan hajla- ságtól, ugyanígy egy kocsi mosak arra, hogy az eredmé- gallyat tüzelőnek, s húsz kiló nyékét a termelőszövetkezeti álmát, ^ télire. Évente egyszeri vezetők jó munkájának tulaj- segélyért is fordulhatnak az donítják. Ebben a szövetkezet- arra rászorulók a vezetőséghez, ben nem hiányoznak a hozzá- elutasításban szinte senki neu értő, áldozatot vállaló vezetők, részesül. Évek óta jár itt a de távol áll tőlük az a szán­fiataloknak 2000 forint ^ há- dék, hogy „Jkisajátítsák” a si- zassági segély. Elhalálozás kert. Nem felejtik el hangsú- esetén ^ a család ugyanilyen lyozni — ha szóba kerül a ter- össxegű segélyben részesül. A melőszövetkezet gazdálkodása továbbtanuló fiatalok —* an- . —y hogy a szorgalmas tagság nak igénye nélkül, hogy köte- 1 nélkül nem jólét honolna Dán- leznék őket a visszatérésre — ’ szentmiklóson, hanem a sze- tanulmányi eredményeiktől génység, a mindennapos gond. függően, három, kettő vagy ' Szorgalmas a tagság — eh- ezer forint évi támogatás- hez nem fér kétség. Magabiz- ban részesülnek. Se szeri, se a tagok, tudják, munká­száma azoknak a tsz-tagoknak, ! Pináit hasznát látják. De az ss» földi, vagy külföldi utazáson > ezZel együtt a jövedelem, csak vettek reszt. Aki betegsege j i960 óta emelkedett, amióta miatt 10 napnál hosszabb ide- j a mostani vezetők állnak a ig nem tud a közös munkában j szövetkezet élén. Tehát akkor részt venni, 300 forint segélyt ; visszajutunk oda, hogy mégis — Tanácsi vállalat vagyunk, s ez sok hátrányt jelent. Kü­lönösen rossz az anyagel­látásunk — mondja a Magló- di Gépgyár igazgatója. — Ter­mékeink nagyon keresettek a piacon. A könnyűvasból előállított raktári állványok­ra, tetőszerkezetekre fontos megrendeléseket kaptunk az Új termék a piacon: Három napig friss a kenyér Régi receptek tanúsága sze­rint nagyanyáink krumpli­val, tökkel sütöttek kenyeret. A Dunaharaszti Sütőipari Vál­lalat idén azt kereste-kutat- s ta: hogyan lehetne elérni, $ hogy a finom fehér kenyér $ ne száradjon ki olyan hamar § A liszt- S őrleménnyel fehéríti. Ezál­tal kevésbé morzsolódik és ízletesebb lesz. NDK-böl, s a jövő évre szóló megállapodásainkat az érde­kelt hazai vállalatokkal is megkötöttük már. — Dunaújváros és Eszter­gom azonban, ahonnan eddig kaptuk az anyagot, 1968-ra nem kötött velünk szerző­dést. Bár tettek szóbeli ígé­retet a szállításra, ez nem biztosíték. Sajnos, emiatt nem tervezhettünk bővebben, pe­dig a feltételek, s a keres­let is lehetővé tennék. — így is megteszünk min­dent. A műszaki fejlesztés ke­retein belül fokozzuk az au­tomatizálást, de tervünkben fontos helyen szerepel a munkakörülmények javítása is. Szépek a tervek, de a bizonytalanság rossz érzés... kap. S az anyagi segítséggel párosul a vezetőség őszinte se­gítőkészsége, amely mindig ta­lál megoldást a bajban. Ami­kor mindezeket felsoroljuk, még nem is említettük azt a jelentős beruházási öszeget, amelyet a termelőszövetkezet fordított a község szociális és kommunális ellátásának javí­tására. Sok-sok pénz ez mind együttesen, s a termelőszövet­kezetben — jut mindenre! Az egészséges, munkabíró tagok zokszó nélkül vállalják az ál­dozatot Tudják, hogy köteles­ségük támogatni az arra rá­szorulókat S hogy ezt tudják és vállalják, azt bizonyítja: ez a kollektíva öntudatban sokat fejlődött az utóbbi években. Nem a „gazdag” ember fölé­nyes áldozatvállalása ez, ha­nem egy öntudatos közösségé, burgo-S kenyér 72 s és ne morzsolódjék, hez negyedrészben nyalisztet kevertek: Az így készült óráig megőrzi frisseségét és sokkal fehérebb. Nemcsak a fogyasztónak okoz- § nak örömet vele, de a nép- ^ gazdaságnak is hasznos, hogy ^ egy kiló burgonyaliszttel há- § rom-négy kiló másikat le hét helyettesíteni. Nincs megállás ^ VAGY HA MEG IS ALL Az előb- I EGY PERCRE A TEHERKO- . lvfeivevő ^ csiK ARAD AT A, CSAK ÉP­A pm^ütések meghozták 1P£N LÉLEGZETVÉTELNYI a várt eredményt, sőt már ? PIHENŐRE, HOGY ATVE- vizsgázott is a kenyér, még-§ GYE-LEADJA A GYORS jÓL, ,:A. mezőgazdasági ^ KÜLDEMÉNYEKET. AZ I-ES kiállítás közönségé egy ho- OHS7Än Kttz_ napig ezt fogyasztotta. § AKOV AZ ORSZÁG KOZ­Jövőre megkezdik a nagy- | PONTJÁTÓL, BUDAPEST üzemi sütést, § SZIVÉTŐL A SZOMSZÉDOS s egyelőre csak a vállalat 15 ^ MEGYÉKIG, DE MÉG A BA- mintaboltjában — a budai, a | LATONIG IS ELJUT. EZÜT- ráckevei és a dabasi járás- 4 XAL A DCM-BEN ÁLLT ban — vásárolhatjuk az új- & iärmCvIIk donságot, de ha az igények &MEG EGYIK JÁRMÜVÜK, úgy kívánják, a fűszerüzle- § HOGY RÖVID SZÓVÁLTÁS tekben is árusítják majd. $ UTÄN VIGYE A CEMENTMÜ A Dunaharaszti Sütőipari S LEGFRISSEBB TERMÉKÉT Vállalat mar karácsonyra S .... ,TFrVr vir.v A kedveskedik fogyasztóinak az- § A PEST MEG\E, VAGY A ral, hogy a finom fehér ke- ^ FŐVÁROS NAGY ÉPÍTKE- l "eret „rozsláng”-gaI, rozs- ^ ZÉSEIHEZ. a vezetők,... ? Igen, hozzájá­rultak ehhez a vezetők, de nem sajátítják ki maguknak a si­kert. Nekik az a legnagyobb elismerés, amit a tagoktól kap­nak. Az. hogy „jobban élünk, mint bármikor”. Az, hogy a tsz-tagok úgy rendezik be a lakásaikat, mint a városi em­berek és még lehetne sorolni a példákat. Kommunisták ők, akik a közösség érdekében munkálkodnak. A termelőszövetkezetnek 323 tagja van. Ilyenkor ősszel 600 —700-an is dolgoznak a határ­ban. Sokan vállalnák ugyanis időszaki munkát, főleg az asz- szonyok és a családtagok. Szükség van a munkáskézre, mert, hogy mást ne említ­sünk, 500 hold szőlője, 300 hold KaJrnölcsöse van a gazdaságnak. A sok-sok em­ber egy cél érdekében dolgo­zik. Hogy miért? Az egyik azért, mert tudja, ha megszegi az együttélés szigorú szabá- r lyait, máskor esetleg nem tar- ^ tanak igényt munkájára. Á $ másik — és ez a többség — I öntudatból. § Hogyan is van a mindenma- I pi életben? Ha van jövedelem, j; van öntudat? Ha nincs, akkor k ez is elpárolog? § I Nem Ilyen egyszerű § ez a kérdés, Dánszentmiklóson sem. Rengeteg felvilágosító § szó, sok-sok munka eredmé- § nye az, hogy a szövetkezetben ^ erősek a közösségi élet szálai. ^ Hogy ez ne lazuljon, vigyáz- § nak rá a kommunisták. Het- § vennyolc párttagot számlál 1960- Akkor § egyetlen értelmiségi sem volt I közöttük, most párttag az el- ^ nők, a főagronómus, a szak- ^ emberek többsége és a bri­ngád vezetők közül is többen. I Azzal, hogy a mezőgazdasági ^ értelmiségiek többsége párttag j! lett, emelkedett a pártmunka ^ színvonala, a pártszervezet sú- ^ lya. Egy-egy taggyűlés komoly ^ vitafórum, ahol mérlegre te­lj szik a termelőszövetkezet éle- $ tét, mindennapi gondjait. ^ Nincs olyan munkaterület a s! közös gazdasá gban, ahol ne ma a pártszervezet ■ § ban 32-en voltak. dolgozna párttag és antí a leg­fontosabb: ahol a párttagok na hallatnák szavukat Különösen nagy feladat há­rul napjainkban a kommunis­tákra ebben a közös gazdaság­ban is. Az új gazdasági me­chanizmus bevezetése nyomós gondok elé állítja a termelő- szövetkezet vezetőségét. Ho­gyan tovább? A taggyűlések állandó napirendje ez. Vitat­koznak erről a kommunisták, s a taggyűlés határozatairól tájékoztatják a pártonkívülie- ket Csupán egy példát annak bizonyítására: mit jelent a termelőszövetkezetben a kom­munisták összefogása, segíté­se? A termelőszövetkezet legna­gyobb gondja a gyümölcs és a szőlő értékesítése. Az idén, különösen az alma eladása rótt nagy terhet a vezetők vállára. A tsz elnöke a taggyűlésen ar­ról beszélt a kommunistáknak, mind a szedésnél, mind pedig a válogatásnál a minőségre kell a legnagyobb gondot for­dítani. A szövetkezet vezető­sége ugyanis az exportra ke­rülő gyümölcsnél minőségi kockázatot vállalt. Csupán egy gondatlanul előkészített re­kesz, s máris nagy kár éri a szövetkezetei — visszaküldik vagy leértékelik az árut. A kommunisták a munkahelyen feladatuknak tartották a mi­nőségi követelmények betartá­sát. Bátran szóltak azoknak, akik nem tartották be az elő­írásokat. A szövetkezet 290 vagonos terméséből 230 vagon­nal küldtek exportra, minősé­gi kifogás nélkül! Sok példát lehetne sorolni a mindennap} életből arra, hogy a kommu­nisták felelősséget vállalnak a szövetkezet gazdálkodásáért, Ilyen példa: egy-egy kam­pánymunka kezdése előtt ösz- szehívják a munkaterület dol­gozóit, megbeszélik velük a feladataimt. Mindegyik mun­kaszervezeti egységben párt- aktíva dolgozik. A pártaktívák számára havonta tartanak megbeszélést, ahol • tájékoztat- ják őket a szövetkezet ügyei­ről, a vezetőség elképzelései­ről. Az aktívák a dolgozóknak beszámolnak ezekről. A 78 kommunista mellett 120 pár­tánk! vüli aktivista is hallatja szavát. Ok is rendszeres tájé­koztatást kapnak. S ha ezek­hez még hozzávesszük, hogy a termelőszövetkezetben' 12 brigád 205 taggal küzd a szo­cialista rím elnyeréséért, ak­kor fogalmat alkothatunk ar­ról, hogy a gazdasági ered­mények növelésével párhuza­mosan munkálkodnak az em­berek öntudatának formálásán is. Erős a kommunisták hangja a dánszentmiklösi Micsurin Tsz-ben, s teljes az egyetértés a pértonkívüliek és a kommu­nisták között S ha válaszolni akarunk a címben feltett kér­désre, akkor tulajdonképpen már feleltünk is rá. Mihók Sándor KARRIER... Vácott, a város szélén jártam egy kis üzemben. Az irodában egymáshoz tolva három íróasz­tal. A sarokban sámli, felette hősugárzó ontja melegét. A sámlin barna puha papucs, benne egy girhes koszlott kis­macska. Olyan vakarcs, amire azt mondja az ember: neked is kár volt a világra jönnöd. A papucs meglett tálka, benne tej. — Na, te Is jó helyre tetted a mancsaidat —■ szólok a kis döghöz. — Miért vagy ilyen becsben? — Két napja találtuk az árokban. Azóta jó dolga van. Most _ felneveljük, kihizlaljuk jó erősre, aztán zsupsz, megy a kazánházba. Többet ki sem engedjük onnan. Nagyszerű pincecica lesz belőle. Simogatás ürügyén odasúg­tam neki: — Ma esek, fuss vissza ta árokba! De csak nyújtózott, és a má­sik oldalára fordult. Eladta a jövőjét egy kősugár- zóért. •. k. m.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom