Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-22 / 276. szám

2 áriát» 1967. NOVEMBER 22., SZERDA CIPRUSI VÁLSÁG Folytatódnak a hadmozdulatok A görög kormány időnyerési manővere A ciprusi válság tovább sú­lyosbodik : a sziget ászaid part­vidékének közelében török haditengerészeti egységek cir­kálnak és a török légihaderő sugárhajtású repülőgépei több ízben elrepültek a szigetország fölött A törökországi Izmir­ben 30 000 tüntető követelt há­borút Görögország ellen. A török 39. hadosztály I*- kenderun térségéből nyugati irányba, Törökország Ciprus­hoz legközelebb eső részei felé vonul és helyét az ország ke­leti részéből újonnan érkező egységek foglalják eL A vezérkar felkérte a tö­rök napilapokat, hogy ne­vezzenek ki haditudósí­tókat. A Reuter ankarai tudósító­ja megbízható forrásból úgy értesült, hogy a török kor­mány öt pontból álló jegyzé­ket adót át Athénban. Miközben a hadmozdulatok folytatódnak, a török haditen­gerészet Iskenderun kikötőjé­ben katonai célokra lefoglalt egy ötezer tonnás kereskedel­mi hajót. CaglayangU török külügy­miniszter sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy bármi tör­ténjék is, a kormány eltökélt szándéka a ciprusi probléma egyszer s mindenkorra tör­ténő megoldása. Ankarai politikai körűidben Pipinelisz volt miniszterelnök kinevezését külügyminiszterré, a görög kormány időnyerési manőverének tekintik csupán. Pipinelisz korábban törökba­rát politikus hírében állt. Kipriamu ciprusi külügymi­niszter sajtónyilatkozatában visszautasította Caglayangü török külügyminiszter vádjait, amelyek szerint a görögök ter­rorral sújtják a ciprusi török közösséget Kiprianu hangsú­lyozta, hogy éppen ellenkező­leg, az elmúlt napokban a tö­rökök nap mint nap sú­lyos provokációkat hajtot­tak végre. A ciprusi kormány azonban az ENSZ-főtitkár felhívásának megfelelően önuralmat gyako­rol, mert azt kívánja, hogy csökkenjen a feszültség. Athénból hétfőn este várat­lanul Ciprxisra érkezett Pa- leogopulosz tábornok, a görög vezérkar helyettes főnöke. Ér­kezését összefüggésbe hozzák Grivasz tábornok visszarende­lésével Athénba, s megfigye­lők véleménye szerint nem valószínű, hogy Grivasz visz- sza térjen. Ciprus északi részén, kedd­re virradó éjjel heves robba­nás történt, amely megrongál­ta a görög negyed több épüle­tét. A görög kormány sajtónyi­latkozatot adott ki, amelyben a jelenlegi feszült helyzetért a törököket teszi felelőssé. Gö­rögország a provokációikra az­zal válaszol, hogy riadóké­szültségbe helyezi fegyveres erőit, a fenyegetéseket hideg­vérrel fogadja. CINCINNATI Légi szerencsétlenség Ismét az almafák borította domb „Sztrájktörő" katasztrófa A cincinnati repülőtér köze­lében lezuhant a TWA ameri­kai légiforgalmi társaság Con- vair—880 típusú repülőgépe a keddre virradó éjjel. A hatalmas gép Los An­gelesből tartott Cincinna­tiba és leszállás közben ütközött ugyanabba az almafák borítot­ta dombba, amelyen két évvel ezelőtt egy másik utasszállító gép is szétzúzódott. A gépen 72 utas és hét­főnyi személyzet tartózkodott, közülük tizenheten élték túl a ka­tasztrófát és a legközelebbi kórházba szállították őket, ahol bérvita miatt éppen ápol őnősz trájk volt, de a katasztrófa hírére a személyzet azonnal felvette a munkát. GENF Megkezdődtek a brit—NLF tárgyalások Kedden délután Genfben megkezdődtek a tárgyalások a brit kormány és a dél-ará- biai NLF képviselői között A tárgyalásokon a dél-arábiai államszövetség függetlenné válásáról és a hatalom át­adásának módozatairól lesz szó. Az utolsó angol katona november 30-án hagyja el Adent. Az angol küldöttséget Lord Shackleton tárcanéiküli mi­niszter vezeti, az NLF hét­tagú küldöttségének vezetője Kahtam Al-Szabi, aki fel­tehetően a megalaikltandó új államszövetség elnöke lesz. A tárgyalásokra a másik fel- szabadításd szervezet, a FLOSY képviselőit nem hív­ták meg. CSAK RÖVIDEN... A SZOVJETUNIÓBAN fel­bocsátották a Kozmosz 191 tudományos műholdat. „UGRÁSBAN A TIGRIS” fedőnév alatt nagy hadgyakor­latok kezdődtek Dél-Koreában. A 90 ÉVES dr. Schick Béla magyar származású, amerikai orvosprofesszort Rio de Janei- róban súlyos betegen kórház­ba szállították. A BRIT KORMÁNY felol­dotta a londoni kínai diplo­maták mozgási tilalmát. Pe- kingben a brit ügyvivőnek megengedték, hogy visszatér­jen a követségi épületbe és négy hónap után először ki­tűzne az angol zászlót. PÁRIZSBAN véget értek a marxista gondolat hetének vi- tái. AZ AMERIKAI INTRE- PID REPÜLŐGÉP-ANYA­HAJÓ négy tengerésze, akik szemberfordultaik a vietnami háborúval, a moszkvai tele­vízióban nyilatkoztak to­vábbi terveikről. 83 ÉVES KORÁBAN meg­halt Amerikában dr. Casimir Funk, a „vitamin” szó felta­lálója. NOVEMBER 20-AN meg­született az USÁ-ban a két­százmilliomodik amerikai. KIESINGER nyugatnémet kancellárt Uj-Delhiben dísz­doktorrá avatták. JUGOSZLÁV HETILAP szerint Pellegrino bíboros, Torino érseke a legesélye­sebb utódjelölt a betegeske­dő VI. Pál pápa trónjára. MEGKEZDŐDÖTT a vita az ENSZ -közgyűlésen Kína tagságáról. KÉTÓRÁS HARCRA került sor kedden reggel az iz­raeli—jordániai tűzszüneü vo­nalon. Noman lemondott KIRÁLYPÁRTI ULTIMÁTUM JEMENBEN? Mohamed Noman, volt je­meni miniszterelnök, az új jemeni elnöki tanács tagja táviratban értesítette El-Irani kádit, a jemeni államfőt, hogy lemond tisztségéről. In­dokolásul Noman azt hozta fel, nem érthet egyet az­zal, hogy az „új jemeni kor­mány nem hajlandó együtt­működni a Khartúmban lét­rehozott háromtagú békélte­tő bizottsággal”. A jemeni királypártiak bej­rúti szóvivője ismét azt ál­lította, hogy a royalisták körülzárták Szanaát, a fővá­rost. A szóvivő felszólította az új jemeni kormányt, hogy tegye le a fegyvert és csatla­kozzék a királypártiakhoz. A font — Izgatott vasárnapja volt a tőkés pénzügyi világnak. Lázas tőzsdei spekulációk napjai után a Wilson-kor- mány rászánta magát a font 14,3 százalékos leérté­kelésére. Attlee-ék után, akik 1949-ben négy dollár­ról Z,80-ra szállították a font értékét — ismét mun­káspárti kormány kénysze­rült erre a lépésre. Ezentúl a font 2.80 dollár helyett csak 2,40-et ér. Az angol font leértékelé­sének egymással összefüg­gő belső és nemzetközi okai voltak. Lényegük a követ­kező: Anglia gazdasági éle­tének évek óta legsúlyo­sabb gondja az volt, hogy a termelés egyáltalában nem, vagy nem kielégítő mértékben növekedett. Az ország kivitele nem volt versenyképes a világpiaco­kon, s — mindezzel össze­függésben — az államház­tartás kiadásai rendszere­sen meghaladták a bevéte­leket. Már ősz elején lát­szott, hogy Anglia nem tud segiteni ezeken a bajokon. Az októberi statisztikák a termelés és a kivitel újabb csökkenéséről, a fizetési mérleg hiányának további növekedéséről beszélteit. Ezekbe a gazdasági ba­jokba kapaszkodott bele Franciaország, amikor né­hány héttel ezelőtt a brüsz- szeli tárgyalásokon ellenez­te Nagy-Britannia belépé­sét a Közös Piacba. A fran­ciák fő követelése az volt: Anglia hozza rendbe fize­tési mérlegét! Nem véletlen, hogy a Közös Piaccal folytatott be­lépési csata második felvo­násának küszöbén. 36 órá­val a november 21-én meg­nyíló luxemburgi tanácsko­zás előtt került sor a font leértékelésére! Ez ugyanis pénzügyileg a legegysze­rűbb és legradikálisabb viharban módja a fizetési mérleg rend behozásának. A font leértékelése azt jelenti, hogy Anglia exportcikkei 14,3 százalékkal olcsóbbak lesznek a világpiacon, ver­senyképességük tehát nő és számítani lehet az export fokozódására. Másrészt: minden behozott árucikk Angliában 14.3 százalékkal drágább lesz —ami termé­szetesen a behozatal csök­kenése irányában hat. így mód nyílhat a fizetési mér­leg egyensúlyának biztosí­tására. Mindez art jelenti, bogy a font leértékelésében van logika — ha az egész lépést a brit gazdaságpolitika és a közös piaci belépésért folytatott harc nézőpontján bél szemléljük. Nem lehet azonban szó nélkül elmenni amellett, hogy ha lejjebb széliünk a pénzügyi magasságokból, kiderül: a leértékelés az angol átlagpolgárnak kerül pénzbe! Nagy-Britanniában ugyanis a háztartásokban felhasznált élelmiszerek több mint fele külföldi be­hozatalból származik, ami azt jelenti, hogy a háziasz- szonyoknak általános drá­gulással kell számolniok. Szinte „pillanatokon belül” felemelkedik majd a ke­nyér, vaj, sajt, marhahús, gyümölcs ára. Ez természe­tesen óhatatlanul maga után „húzza” az acél, a gyapjú, a benzin cs sok más árucikk áremelkedését, A font leértékelését az angol gazdaság helyzete és a brit kormány nemzetközi célkitűzései elkerülhetet­lenné tették. De valószínű­leg igaza van a Sunday Express kommentátorának, aki első vezércikkét ezzel a keserű megjegyzéssel fejez­te be: „Lehet, hogy ez Angliának jó, de biztos, hogy az angoloknak rossz.” IL-62-es Washingtonban Washington nemzetközi re- I tonba érkezett a szovjet légi- pülőterére hétfőn este egy j forgalmi minisztérium műsza- szovjet „IL—62”-es repülőgép : ^i küldöttsége, hogy az Egye- ereszkedett le. A gép az utat süit Államok illetékeseivel Moszkvától az Egyesült Álla- j t4rgyalásokat folytasson a mok fővárosáig 11 óra alatt, I , , közbülső leszállás nélkül tette Moszkva New \ork kozvet- meg. A repülőgépen Washing- ' len repülőjárat megnyitásáról. BAICZER ELEMÉR: (5.) örült, hogy ép bőrrel megúszta a dolgot. Gyöngyöző homlokkal lépett ki az „oroszlánbarlang” ajtaján. Csak már vége lenne ennek az át­kozott cirkusznak. Halálosan Unta már a kártyát, a trágár vicceket és Füleki zászlós elképesztő szerelmi kalandjait. Gondolatai minduntalan hazaszálltak. Mit csinálhat most az ő kis, árva, elhagyatott fecskemada­ra... Emi, drágám ... Harsogó nevetés zökkentette ki gondolataiból. Néhány méterre tőle a hosszú kecskelábú asztalnál kártyáz­tak a többiek. Öt már nem is un­szolták. Megszokták, hegy időnként szeret egyedül maradni. A kis kövér zászlós, aki a napokban jött meg szabadságról — elemében volt: — Képzeljétek, urak, azt a szituá­ciót! Ott fekszünk a nővel a leginti­mebb körülmények között. Teljesen pucéron, mint két szerelmes hernyó. Egyszer csak kulcs csikordult a zár­ban. A nő halkan felsikoltott mellet­tem: — Jaj, istenem! A férjem... A következő pillanatban nyílt az ajtó és ... belépett a férj... Maróth hadnagy —, aki a kövér Zászlós gáláns kalandjainak leghálá- sabb hallgatója volt — közbevágott: — S mondd, kérlek, mi volt a ki­csike férje? — Egy bugris, féltékeny rendőr törzsőrmester... — S nem lőtt azonnal keresztül?! A zászlós piros arcán elégedett mosoly fénylett: — Nem! Hajítófát sem adtam vol­na az életemért, amikor váratlanul felkiáltott az asszony: «*■ — Lajos! Ne gyújtsd fel a vil­lanyt ! Nyitva vannak az ablakok ... kicsit ledőltem, nagyon fájt a fejem. Menj ki a konyhába, melegítsd meg a vacsorát... — S a férj nem gyújtott villanyt?! — Na, hallod! Légó idején?! A nő kiadta a cuccom az ablakon, s én szépen elsöpörtem. Így húzott ki a csávából a női rafinéria és a hábo­rú. — Erre inni kell, urak! — A szerelemre! — A győzelemre! — Prosit! A konyakospoharak összecsendül­tek. A tisztek ittak. Kis keserűség­gel nézte őket. Valami irigységfélét érzett. Milyen jó azoknak. Könnyel­műek, felelőtlenek. A holnapra nem is gondolnak. Csak a mának élnek. Ki tudja, talán nekik van igazuk. Eh! Legyintett s feltápászkodott. Na­gyot, jólesőt nyújtózott. Nyilt az ajtó. Molnár tizedes, a sógora lépett a szobába. Tisztelgett, s katonás tö­mörséggel jelentkezett nála. — Főhadnagy úr. alázatosan jelen­tem, a kioldókat parancsára megja­vítottam ! Egy pillanatig értetlenül meredt a fiúra. Ő nem adott neki ilyen paran­csot. Feri, a szemével alig észrevehe­tően ráhunyorított. Megértette. — Köszönöm, ellenőrizni fogom! Futó pillantást vetett a kártyázó tisztekre, s kilépett a dekung ala­csony, gyalulatlan deszkából eszká- bált ajtaján. Az egyik repülőgép mellett megálltak. Ügy tettek, mint­ha a gépet vennék alaposan szem­ügyre. A tizedes körülnézett. Senki sem volt a közelükben. Halk, fojtott volt a hangja a belső izgalomtól. — Nézd, sógor, magad is tudod, hogy ez a háború nem a mi ügyünk. A németek, ha koncot akarnak, ka­parják ki maguknak! Minket a po­kolba küldtek buzgó honatyáink, ők meg odahaza dőzsölnek ... — Veszélyben az ősi város, Eredj, János! Gyürkőzz, János...! — Milyen igaz... ki is írta ezt a verset? — Ady! Feri megtörölte kezefejével, gyön­gyöző homlokát. Látszott, hogy belső indulatok feszítik. — Figyelj rám! Most mondok ne­ked valamit. Nincs sok időnk. Csele­kedni kell. Meglepődve nézett a nyílt, becsü­letes szemekbe, miközben hallgatta sógora vakmerő tervét. Kérdezőskö- désre már nem volt idő, mert éles, szaggatott kürtszó hasított a levegő­be: — Riadó!! Futólépésben igyekezett a pa­rancsnokság épülete felé. Csakhamar térképek fölé hajolva hallgatták az „X 12” bombázóraj bevetési paran­csát. A tisztek összeigazították órái­kat. Kisvártatva feldübörögtek a mo­torok. A bombázók elindultak. Mint óriá­si, mérges darázscsapat, úsztak a „Messerek” a levegőben. A feladat az volt, hogy a szovjet tábori kórházat kell támadniuk. Mélységes megvetést és undort ér­zett parancsnokai iránt. Hát az em­beri gonoszság ennyire képes? Még a kórházakat is el kell pusztítani... Védtelen embereket legyilkolni... A pilótakabin plexi üvege sápad­tan verte vissza a műszerek tompa, fluoreszkáló fényét. Odalenn észre­vették jöttüket. Körös-körül fehér pamacsok jelezték, hogy a szovjet légelhárító ágyúk működésbe léptek. Megvárta, amíg a bombázó kötelék a légelhárító tűz hatására szétszóró­dott. A Ferivel való megbeszélés sze­rint utolsónak repült a D. térség fölé. Az első gépek már harcban álltak. A szovjet vadászok rátámadtak a bombázókra. Lélegzetfojtva fi­gyelt. Keze ráfeszült a botkormány­ra. Nem nyúlt a bombakioldó kar­hoz, sem a gépfegyver nyomólapjá­hoz. Lejjebb ereszkedett, hogy pon­tosabban láthassa a célpontokat. Már közel volt a földhöz. Tisztán kivehette a szovjet légelhárító üteg félelmetes ágyu-torkait. — Megőrültél?! — ordította háta mögött a gégemikrofonba a kis, kö­vér zászlós. Nem válaszolt. Arcán megkemé­nyedtek az izmok. Még lejjebb eresz­kedett. Széles ívben visszakanyaro­dott ismét, közvetlenül a légelhárí- tók fölé. Kioldotta a bombákat. Lát­ta, amint kis porfelhőt vágva, a bombák becsapódtak. Meghúzta a magassági kormányt. A motor eről­ködve egyet-kettőt köhögött, de vet­te a magasságot. Lenézett. Mint ap­ró, mozgó pontokat, látta a szovjet katonákat, amint a fel nem robbant bombák körül sürögtek. Megkönnyebbülést érzett. Jól ment minden. Ügy, ahogyan Ferivel előre megbeszélték. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom