Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-19 / 274. szám

I« r,Vc'™> -é#' KJ 1967. NOVEMBER 19., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A bvhvbel&sésrfíl A betegségi bistnsitásrói A a áthelyezésről Milyen összegű követe­lést lehet ingatlanra be- kebeleztetni? S. A. érdi olvasónk írja, hogy négyszáz forinttal tar­tozik egyik barátja már évek óta, és nem tudja rajta be­hajtani. Szeretné az ingatla­nára bekebeleztetni, mert úgy gondolja, hogy a telek- könyvhöz intézett ilyen ké­relem az adóst arra ösztön­zi majd, hogy tartozását meg­fizesse. Levélírónk kérdezi, má en- fcek a módja? A jelzálogjog alapításának az a célja, hogy a hitelező az adósság nemfizetése ese­tén az ingatlanból kielégí­tést nyeriiessen. A telek­könyvi bejegyzésnek az a fel­tétele azonban, hogy a köve­telés elérje vagy meghalad­ja az ötszáz forintot Jelen esetben még a kamatokkal j és egyéb költségekkel sem j éri el olvasónk követelése ezt 1 az összeget, ezért jelzálog- j jogot adásának ingatlanára nem lehet bejegyeztetni. Tanácsoljuk, hogy fizetési meghagyás kibocsátását kér­je az adós lakóhelye szerint illetékes járásbíróságtól. A munkaviszony meg­szűnése után fennmarad-e a betegségi biztosítás szol­gáltatásaira való jogosult­ság? E. L.-né üllői olvasónk mun­kaviszonya megszűnt. írja, hogy a munkakönyv kiadá­sakor, bár nem volt betegál­lományban, cic orvosi gyógy­kezelés alatt állt. Kérdezi: jogosult-e és há igén, meny­nyi ideig, a további gyógy­kezelésre. A dolgozó jogosult a tár­sadalombiztosítás egyes szol­gáltatásaira akkor is, ha munkaviszonya megszűnik. A rendelkezés szerint, ha az utolsó munkaviszony legalább 180 napon át megszakítás nél­kül fennállott, a szolgáltatá­sokra való jogosultsága meg­állapítható. Ha 90 napot tud igazolni, akkor is jogosult az SZTK-szolgáltatásokra, maxi­málisan azonban tizenhárom hétig. A táppénz azonban nem illeti meg. Áthelyezhető-e a dolgozó más vállalathoz akarata ellenére? B. I ceglédi olvasónkat, mint ahogy írja „termelési érdek­ből" másik vállalathoz he­lyezték át. Ez az áthelyezés $ reá nézve sérelmes, és nem ^ akarja elfogadni. Levélírónk kérdezi, köte- ^ les-e elfogadni az áthelyezést.^ A jelenlegi rendelkezések ^ szerint a dolgozó áthelyez- $ hető a termelés érdekében $ vagy egyéb okból más vál- $ lalathoz. Az áthelyezésnek $ ilyenkor előfeltétele, hogy a $ két vállalat ebben megegyez- $ zen, és az új vállalat írás- § ban közölje a dolgozó^mun- J kakörét, munkabérét és'mun- J kahelyét. Az sem szabály- , ellenes, ha a határozatlan 5 időre alkalmazott dolgozót i meghatározott időre helyezik $ át a másik vállalathoz. Tér- $ mészetes, a dolgozó jogait $ nem sértheti ez az áthelye- $ zés. Ennek a kérdésnek el- bírálása a vállalati munka- $ ügyi döntőbizottság hatás- $ körébe tartozik. A panaszt 1 a jelenlegi vállalatnál kell $ benyújtani, és addig nem \ köteles elfoglalni új munka-! helyét, amíg a döntőbizo«--: ság nem határozott. A jövő évtől a dolgozót a 1 vállalat csak akkor helyez- ! heti át más vállalathoz, ha ; ehhez • a munkavállaló is: hozzájárni. S Mikor lehet igénybeven- 1 ni a mentőszolgálatot? j S. J. budapesti levélírónk I egyik családtagja megbete-; gedett, és saját költségén; kellett kórháziba szállítani, mert a mentőszolgálat nem küldött kocsit. / Olvasónk kérdezi: milyen esetekben köteles a mentő- szolgálat a beteget a lakás­ból elszállítani? A mentőszolgálat csőik az illetékes orvos rendelkezése alapján vehető igényoe, ter­mészetesen, sürgős szükség esetét kivéve. Előfordulhat ugyanis, hogy valakinek szük­sége van orvosi kezelésre, kórházi ápolásra, de nem áll fenn a sürgős szükség esete, és ebben az esetben meg kell téríteni a mentő- szolgálat költségeit, még pe­dig azokat a költségeket, ame­lyek a közforgalmú közleke­dési eszköz igénybevételével felmerült volna. Ha valaki anélkül veszi igénybe a men­tőszolgálatot, hogy sem gyógy­kezelésre, sem kórházi ápo­lásra az orvosi vélemény szerint nem volt szüksége, akkor a szállítás költsége tel- jss egészében terheli a dol­gozót. Olvasónknál az volt a helyzet, hogy családtagja beszállítására, a mentőszol­gálat igénybevételére, nem volt orvosi intézkedés, és sürgősség, amint leveléből ezt megállapítottuk, így jo­gosan tagadhatta meg a ké­rést a mentőszolgálat. Ha az apa a gyermekei­ről neon gondoskodik, a családi pótlék az anya jogán jáx-e? E. K.-né abonyi olvasónk kérdezi: mivel igazolhatja, hogy az apa nem gondoskodik gyermekeiről? Erre való, hi­vatkozással szeretné eiérni, hogy az apától vonják meg a családi pótlékot és a gyer­mekeiről gondoskodó anyá­nak folyósítsák. Olvasónknak, ha munkahe­lyén társadalombiztosítási ki­fizetőhely van, Ott kell be­jelenteni, hogy az apa a gyer­mekeiről mióta nem gondos^ kodik. Erre vonatkozóan hat hónaponként tanácsi igazo­lást kell benyújtania. Ugyan­csak az illetékes tanács vég­rehajtó bizottsága szaikigaz- gatási szervének bizonyítvá­nyával kell igazoltatni, azt is, ha a szülők külön élnek. Abban az esetben, ha a te­rületen lakóbizottság műkö­dik, elegendő annak az iga­zolása is. Dr. M. J. Tizenöi évig magánügy Megissza a magáét? A Nagykátai Járásbíróság gyakran tárgyal olyan ügye­ket, amelyekben édesszülőket kell elítélni. Olyan édesszülő­ket, akik rossz mostohaként bánnak gyermekeikkel; elha­nyagolják, vagy éppen verik, kínozzák, koplaltatják őket. A járásbíróság elnöke nem­rég egy kókai aktát kapott. Gondosan átnézte, aztán magá­nak szignálta. És úgy lát­ta, nem a bíróságon, hanem Kákán kell megtartani a tár­gyalást, hiszen a község az el­sők között szerepel az ifjúság elleni bűntettek statisztikájá­ban. A helyszíni tárgyalást elég sokan végighallgatták. Falu­beliek, a nőtanács, a gyer­mek- és ifjúságvédelmi bizott­ság tagjai, aktivistái. A vád­lotton kívül nyolc tanút hallgattak meg (köztük a vád­lott feleségét, és legidősebb gyermekét, tizenhét éves leá­nyát); figyelembe vették az igazságügyi elmeorvos szakér­tők megállapításait, az orvosi látleleteket és a munkaadó véleményét. Ha a 42 éves Szabó József segédmunkásnak négyéves korában nem hal meg az édesanyja, most ta­lán (!) nem lett volna a hely­színi tárgyalás főszereplője. Persze, utólag kár ezen me­ditálni. A megpróbáltatásokat nem mindenki bírja egyfor­mán. Szabónak nagyon is ki­jutott a megpróbáltatásokból. Nyomorgott a családjuk, a kisfiú az ötödik osztály után kimaradt az elemiből, és ti­zenkét éves volt, amikor már cselédnek állt. Keményen dol­gozott, közben rászokott az italra; jó volt inni, meg bi­zonyított is vele: legény, akár a nála idősebb társai. Negyvenhatban nősült. Hu­szonegy éves volt. Egy ideig ygy látszott, megváltozik. Fő­leg azután, hogy kislányuk született. De a felesége hiába reménykedett 1952-ben — a kislány két­éves volt — Szabó egy este a szokottnál is részegebben ér­kezett haza. Az alázatos kér- lelés, a szemrehányás nem használt — káromkodva, dü­höngve nekiesett az asszony­nak. A kislány felsírt, Szabó ráordított, aztán újra a felesé­gére támadt Az asszony fel­kapta a gyereket, kirohant a lakásból — s a krumplisve­rembe bújva várta ki a reg­gelt. Egyre szomorúbb ­a kialakuló kép. Néha az az ember érzése, hogy Szabó gyermekein akart törleszteni a saját gyermekkoráért. Mint­ha vissza akarná adni mindazt a keserűséget, ami neki kiju­tott. Majd egyre inkább az látszik, hogy Szabó — életve­zetésével — bizonyítani akart. Azt akarta bizonyítani, hogy ő nem akárki, ő nem semmi em­ber: saját törvényei vannak, azok szerint éli életét. A Váchartyáni Gépjavító Állomáson kétezer forin­tot, néha többet is megkere­sett. A családtagok, a tanúk szerint fizetése kétharmadát elissza — ám úgy védekezik a tárgyaláson: naponta csak két liter bort iszik. És hozzá­teszi, hogy nem a fizetéséből, mert havonta talán, ha húsz forintot költ italra. Csak „kicsit” érzi magát bűnösnek.. Nem, ő nem ül­dözi, nem veri a gyerekeit. Nem igaz, hogy káromkodik, oesmány szavakat használ előttük. Az sem igaz, hogy ta­nulni sem hagyja őket. Ö sze­reti a gyerekeit. Igen. Szereti őket, kedves hozzájuk — ha józan. De na­gyon ritkán az. Persze, ő úgy véli, hogy nem iszik olyan so­kat. Aztán elmondja, hogy a felesége miatt van minden. Ha az asszony nem lenne val­lásos, hanem a családdal tö­rődne többet, akkor ő is ren­des férj volna, csak egy-egy pohárral inna. Tizenöt éve, hogy az asszony először aludt kívül a házon, kislányát ma­gához szorítva, a nyirkos krumplisveremben. Azóta — ki tudná megszámolni? — hányszor rohant az asszony a szomszédokhoz, ismerősökhöz, nagymamához... Először egy gyerekkel fu­tott. Két esztendeje már néggyel. Vitték magukkal a rémületet, az ütések nyomát, a szavak sebeit Szabó hatvannégy őszén egy fiatalasszonnyal ment ha­za. Elzavarta a családját, mert ő most új életet kezd, Az új élet azonban csak néhány hé­tig tartott. A fiatalasszony el­költözött, mert nem bírta to­vább Szabót Nem bírta a ré­szegségét, a kiszámíthatatlan­ságát A család visszaköltözött. Szabó befogadta őket Aztán az volt az állandó téma — ter­hes felesége és a három gye­rek előtt •—, hogy ő azzal a fiatalasszonnyal hogyan sze­retkezett. Részletezve, nevén nevezve a dolgokat. És kez­dődtek újra az üldözések. Szabó azóta egyre többször részeg. A világ a hibás, meg a vallásos felesége. S az asz- szonyt közben állandóan fér­fiakkal gyanúsítgatja — el­mondja mindennek, a gyere­kek előtt is. És a nagylányt is elkezdte becsmérelni. A gyerekek — főleg a nagylány és a nagyobbik fiú idegbetegek. Szabéné is | megtört, beteg A járásbíróság elnöke kihirdette az ítéletet. 42 éves Szabó József se­gédmunkást ifjúság elleni bűntett miatt egyém szabad­ságvesztésre ítélték. És köte­lezték, hogy büntetése alatt esse alá magát kényszerelvo­nó kezelésnek. A járásbíró- § ság elnöke az indokolásban ^ megállapította: az egyetlen i enyhítő körülmény Szabó büntetlen előélete. A családos 5 állapot mindig enyhítő kö- $ rülménynek számít — de ez- $ úttal a bíróság nem lehetett 5: tt • , r A Magyar Filmgyártó Vallalat a ja­a 1 tí. IV tiSíj. tékfilmeknél szükséges parókákhoz J ez idáig importálta a hajfonatokat. Hirdetésre az ország különböző városaiból, falvaiból szá­mos hajfonat érkezett a Gyarmat utcai filmgyárba. A gon­dos átvétel után — anyag, szín, méret, súly — a beküldők postán kapják meg a hajért az ellenszolgáltatást, a minő­ségtől függően dekánként 7—15 forintot. Gumikerekű 4—6 tonnás traktorvontatásra is alkalmas lovaskocsik, lószerszámok, ponyvával bevont lótakarók és egyéb lovas felszerelések fsz-ek és állami gazdaságok részére eladók Fővárosi Szállítási Vállalat Anyagosztálya Budapest V., Marx tér 7. Telefon: 310—143 erre tekintettel. Az indokolás után a járás- bíróság elnöke az ügyész ál­láspontját kérdezte. Az ügyész közölte, hogy tudomásul ve­szi az ítéletet. A vádlott és védője is megnyugodott az egy évben, s az elnök kihirdette, hogy az ítélet jogerőre emel­Szabó József elítéltet Koké­ról azonnal a börtönbe szállí­tották. Tizenöt esztendő telt el, amíg börtönbe szállították. A bíróság csak vádirat alap­ján tárgyalhat és ítélkezhet. Vádirat csak akkor készül­het, ha a rendőrség kellő tényanyagot szolgáltat az ügyészségnek. A rendőrség nem avatkozhat be a családok magánéletébe. A családnak, a szomszédok­nak kell a rendőrséghez for- dulniok — és mindazoknak a magán- és hivatalos embe­reknek, akik tudnak az ilyen ügyekről. Akik tudják, hogy amit tapasztaltak, több, mint- „rossz családi élet”, több, mint „megissza a magáét” — egyszóval több, mint magán­ügy. Murányi József Elhelyezkedés — pályázattal A kormány nemrégiben mó­dosította a felsőoktatásból kilépő fiatalok iminkábaál- lásának rendszerét. A jövő évtől — tehát már az 1968- ban végzők is — kötöttség nélkül, a mindenkire vonat­kozó általános szabályok sze­rint helyezkedhetnek el. Állami szerveink messzeme­nő segítséget kívánnak nyúj­tani az egyetemekről főis­kolákról kikerülő fiatalok el­helyezkedéséhez. Elhelyezke­désük fő módszere a pályá­zat lesz. Már készülnek, s decemberben megjelennek az illetékes miniszterek rendel­kezései, amelyek a pályá­zatok meghirdetésének mód­ját, időpontját szabályozzák. A vállalatokat természete­sen nem lehet arra kénysze­ríteni, hogy pályázati úton vegyenek fel új szakembere­ket, érdekük lesz azonban, hogy éljeniek ezzel a lehető­séggel, mert a jelentkezők közül így a számukra leg­megfelelőbbeket választhat­ják ki. GYEUMEKNEVELES Édes mostoha Ez a két szó egymás mellett ellentmondásosnak tűnik. Le­het-e édes az, ami vagy aki mostoha? Ez a probléma fel­merült egy kislánnyal kapcso­latban is. Éva 10 éves, és na­gyon sok rá a panasz az isko­lában, napköziben egyaránt. „Mostohája van szegénynek”, jegyezte meg valaki, és ezt mindenki elfogadta mint érvet a problémák hátterében húzó­dó okként. Nem arról beszél­tek, hogy rosszul bánnak ve­le, néni arról, hogy keveset foglalkoznak vele, hanem egy­szerűen magát azt a tényt, hogy mostohaanyja van, már elégséges magyarázatnak tar­tották. Azaz nem mindenki. Az egyik gyerek édesanyja tilta­kozott. „Engem sem az anyám nevelt, meghalt, mikor kisgye­rek voltam. A nevelőanyámat úgy szeretem, mintha édes­anyám lenne. 0 a gyerekeim nagyanyja.” A vélemények megoszlottak. Volt, aki azt mondta: előfordulhat ritkán, hogy egy mostoha is édesanya lehet, de általában a mostoha nem pótolhatja a valódi anyát. Valóban, gyakran előfordul, hogy a mostohaanya és a gye­rek közötti kapcsolat nem jó. De ez nem azért van, mert nincs közöttük vérségi kapcso­lat, mert nem ő hozta a világ­ra. Az anya és a gyermek kö­zötti kapcsolatot a közös élet, a gond, a törődés, a felelősség, a gyéréit iránt érzett okos sze­retet teszi egyedivé. Ennek nem tud eleget tenni a mosto- toha? És vajon mindig eleget tesz az „édes” anya? Tudjuk, hogy ez nem így van. Vannak édesanyák, akik azzal, hogy világra hozták a gyermeket betöltöttnek érzik anyai hiva­tásukat, és az önszeretés, az anyagi érdekek előbbrevalók számukra, mint a saját gyer­mekük. Vannak viszont mos­tohák — nem is kevesen —, akik éppen azért vállalták ezt a szerepet, mert szerették és sajnálták a gyereket. A nevelőanya esetleges hibáit mindig éleseb­ben ítélik meg. Gyorsan ítél­keznek felette, és — különösen vidéken — jobban szemmel is tartják. Így ahelyett, hogy se­gítenének a gyerek és a neve­lőanya közötti kapcsolat ren­dezésében, kárt tesznek. Pedig a nevelőanyának egyébként is sok nehézséggel kell megküz­denie. A gyerek — különösen ha már nagyobbacska, és van em­lékképe az édesanyáról — na­gyon vegyes érzelmekkel fo­gadja azt, aki anyja helyét akarja betölteni. Kívánja a tö­rődést, a szeretetet, de gyanak­szik is, hogy nem szereti őt eléggé. Újból és újból próbá­nak veti alá nevelőanyja türel­mét és szeretetét. Rosszalko­dik, goromba, és ha emiatt fe­lelősségre vonják, vagy neve­lőanyja elveszti türelmét, meg­bünteti, igazoltnak érzi, hogy az anya „mostoha”. Apja ellen is fordul, hiszen úgy érzi, hogy apja is cserben hagyta, kiszol­gáltatta őt a mostohának. Nehéz a nevelőanya helyze­te, nehezebb, mint a vér sze­rinti anyának. Érthető, ha éh­nek a feladatnak nem is képes megfelelni minden esetben. Többnyire nem a nevelőanya jó szándékán, gyermekszerete­tén múlik az, hogy kudarcot vall, hanem azon, hogy nem tud megbirkózni az ellenhatá­sokkal és a gyermek változé­kony magatartásával. Kétségtelenül nehéz helyzet­ben van a gyermek is, és hely­zetét súlyosbítja az őt körül­vevő álrészvét. „Szegény ár­va”,. mondják, és ő akkor úgy érzi, hogy sajnálatra méltó még akkor is, ha eigyébként szereti a nevelőanyját. Beszél­nek a meghalt anyáról mint az „igaziról”, természetes, hogy nem érezheti nevelőanyját. így igazi anyának. A rosszul értel­mezett kegyelet címén megkö­vetelik az érzelmi hűséget ha­lott anyjához, és megakadá­lyozzák a jó, meghitt kapcso­lat kiépítését a nevelőanyával. Elsősorban a gyereknek árta­nak. Zavartalan és jó kapcsolat csak úgy alakulhat ki, ha a nevelőanya eleve számol ezek­kel a nehézségekkel. Édes ak­kor lesz a mostoha, ha a gye­rek ellenállását megérti. Nem személyes sérelemnek fogja fel, hanem a helyzetből adódó nehézségnek. Csak akkor tudja megoldani feladatát, ha felül­emelkedik a bíráló, fontoskodó megjegyzéseken, és a gyerek érdekében, a gyerekért állítja fel a követelményeket. Együtt­működés és teljes összhang a nevelési kérdésekben az apá­val, alapfeltétele annak, hogy kialakuljon a jó családi lég­kör. Az engedékenység, elné­zés, „udvarlás” a gyerek sze- retetének elnyerésére, nem ve­zet célhoz. Az anyát pótolni akaró nevelőanya nem adhatja fel a gyermek fejlődéséhez szükséges nevelői követelmé­nyeket. A gyermek, ha eleinte lázadozik is a követelmények ellen, később elfogadja. Ha nem várják tőle a hálát, ha nem erőszakolják ki a szerete­tet, akkor egy idő múlva fel­oldódik a dac, és az indulato­kat felváltja a szeretet. A gyereknek szüksége van a ne­velőanyára, a nevelőanya sze- retetére. Ha a nevelőanya ezl türelemmel kivárja, a mosto1 hagyerek „édes gyerek lesz". (Dr. H. A.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom