Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-15 / 270. szám
IS67. NOVEMBER 15„ SZERDA n>> «icm ZMg'kw JÉG, ÁRVÍZ Milliós kártérítés A jég az idén kíméletesebb volt, az átlagosnál kisebb területen pusztított. De a természeti csapások változatlanul súlyos gondokat jelentenek. Az Állami Biztosító kárszakértői befejezték a termelőszövetkezetek földjein az eltelt tíz hónap jég-, árvíz- és fagykárainak felmérését. A kártérítésre kifizetett összegek több száz millió forintra rúgnak. Pest megyében Cegléd, Da- bas, Nagykáta, Monor, de még a főváros is az időjárás mostohagyermeke volt, a legtöbb kárt ezek a vidékek szenvedték. A jég 9366 katasztrális holdon pusztított, a kártérítés 20 millió 200 ezer forint. Ebből Budapestre 3 millió jut, e ceglédi és dabasi járásra pedig a fennmaradó összeg mintegy 80 százaléka! Árvízkárokért egymilliót fizetett a biztosító. A fagykár még nagyobb területet érintett, 734 holdat, elsősorban a ceglédi és nagykő tai járásokban, ahová a 293 ezer forint kártérítési összegből 184 ezer forint jutott. Készülnek az új telekkönyvek Nagy a hátralék, bonyolult a munka — A jövő év végére befejezik mindenütt „A ráckevei járásban. Halásztelek községben van egy örökölt ház- és telekingatlanom. Édesanyám 1957-ben meghalt, de a hagyatéki eljárást nem tudom lefolytatni, míg a földrendezés telek- könyvezése nem történt meg.” Katona János Budapest há- rosi lakos kezdte ezzel panaszos levelét, amelyet a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak küldött. A továbbiakban megírta még: végigjárta az összes fórumokat; volt a községi tanács elnökénél, a járási mezőgazdasági osztályon, és eljutott egészen a megyei bíróságig, amely a telekkönyvi hivatalok fölöttes szerve „Én ipari dolgozó vagyok, ha nálunk ilyen hátralékok Víz és gáz Szigetszenfmiklós két nagy problémája Szennyezett a talaja, kólibacilus tenyészik csaknem minden ház kútjában, sok más község hasonló gondjaiban osztozik Szigetszenimikiós is. Van ugyan négy artézi kút a községben, de az udvarokon alig akad tiszta ivóvizet adó. A Rákóczi út tizenhárom házában azonban jóvizű kutak voltak, csakhogy már egy esztendőnél régebben használhatatlanná váltak. Előbb hét háznál, aztán a többinél tapasztalták, hogy megsárgult a víz. Kiderült, mind a tizenhárom kút mérges anyaggal fertőzött. Mérgező galvanizálás Hamarosan megállapították, hogy Síró Benő galvanizáló kisiparos műhelyének szennyvize okozza a fertőzést. A KÖJÁL javaslatára ipara gyakorlatától mindaddig felfüggesztették, amíg derítőt nem épít. A kisiparos azóta megépítette a derítőt, újra dolgozik. A talajban pedig tovább dolgozik és egyre terjed a műhelyéből előzőleg kikerült mérgező anyag. Attól tartanak, rövidesen elér még több kúthoz es esetleg száznál is több család lesz kénytelen használhatatlan kútja helyett messziről hazahordani a vizet. Nagy a község, lakói általában jól keresnek, egyre igényesebbek. Szinte napról napra nő a fürdőszobák, a házi kutakra szerelt motoros szivattyúk száma. Ennek megfelelően a derítő berendezéseké is. Vízvezeték, sőt csatorna, kellene ebbe a községbe, ahhoz viszont előbb ivóvíztársulatra lenne szükség. Néhány utcasorba épült ház tulajdonosain kívül, a lakosság túlnyomó többsége nem akar részt venni a társulatban, amely így meg sem alakulhat. Egészséges, jó ivóvizet persze mindenki szeretne, de túl nagy az összeg, amivel általában hozzá kellene járulniuk. Ezért nem alakul a községben ivóvíztársulat. Fővárosi kutak a határban Néhány éve Szigetszentmik- lós határában, a Duna-parton kutakat létesített a Fővárosi Vízművek. Innen látják el ivóvízzel Budapest déli részit. Sőt a szomszédos községet, Halásztelket is. SzigetszertmikOlyannyira nem, hogy a Csepel Autó szigetszertmiklósi lakótelepén, amelynek önálló törpe vízmüve van, az újabb és még tervbevett építkezések miatt még egy kutat fúrtak, jövőre hidrogíóbust építenek, hogy biztosíthassák az új lakások vízellátását. Ebből a vezetékből aztán a községnek még mintegy 400 közelebb fekvő lakóházába is jut víz. Háromezer ház lakói viszont változatlanul saját kútjaikra lesznek utalva, feltéve, hogy azok vize iható. Vagy — ki közelebbről, ki távolabbról — az artézi kútról cipelheti a vizet. Gáztámadás A lakótelepen ez idő szerint nyolc négyemeletes házban 282 öröklakást építenek. Valamennyi elkészül jövőre, de még további három ház építését is tervbe vették. A most épülők alápincézetlenek, így kivitelezik a későbbieket is. Ez olcsóbbá teszi az építkezést, de nincs is szükség pincékre, mivel ezekben a házakban senkinek sem kell téli tüzelőről gondoskodnia. Gázfűtést terveztek ugyanis az új házakba. Korszerűbb és a lakók számára kényelmesebb megoldás alig képzelhető el, csak az a baj, hogy úgy látszik, elfelejtkeztek dönteni afelől, ki, vagy milyen szerv viseli a gázvezeték lefektetésének költségeit. Az építtető kisemberek? Az éoítkezés ára mellett őket terheli a gáz bevezetésének költsége a házba és a lakásba. De arra már nemigen telik a zsebükből, hogy fejenként mint- e— 20 ezer forintot még a gázvezeték építésére is kifizessenek. — Most kaptunk értesítést a Fővárosi Gázmüvektől — közli Draspó Lajos községi tanácselnök —, hogy a vezeték megépítése a lakótelepig 7 millió 300 ezer forintba kerül. Ezt az összeget a tanács nem tudja előteremteni, legfeljebb némi anyagi támogatást nyújthatunk. De hogy ki fizesse a költségek többi részét, azt én nem tudom megmondani. Azt viszont igen, hog^j a vezeték megépítése sürgős. Jövő télen már laknak a most épülő házakban és ha addig nincs bennük gáz, akkor a lakók meg lósnak ellenben csők egész kis is fagyhatnak, mert egyéb fűrésze leap pesti vizet. Mindössze Lakihegyen a rádióállomás meg a Kertészeti- és Szőlészeti Főiskola üzemegysége és a közeli alig harminc házban lakó család. Egyelőre nincs szó arról, hogy a Fővárosi Vízművek vezetékét tovább építsék. tési lehetőségük nincsen. | Mi csak annyit fűzhetünk a í tanácselnök szavaihoz, hogy I akármennyire lelkesedünk mindenért, ami korszerű, a gázfűtést csak olyan új házakban szeretjük, ahová a gázt még beköltözés előtt bevezették. Sz. E. lennének, akkor a vállalat igazgatóját, főmérnökét már lecsukták volna” — írja a továbbiakban. „Lehetetlenségnek tartom ezt. Az állam is károsodik, mert sok illetéket fizetnének be az emberek, ha minden hagyatéki ügyet le lehetne tárgyalni és az ingatlanokat át lehetne íratni. Nem értem, mi az akadálya ennek.. A levél arra enged következtetni: a panaszos nem áll egyedül, a magántulajdonban lévő földek rendezése, és az ezzel kapcsolatos telek- könyvezés sok ezer állampolgárt, családot érint. S bár azóta a szóban forgó halásztelki ingatlan sorsa rendeződött — erről ugyanis külön intézkedés történt, — fölkerestük dr. Nyíry Bélát, a megyei bíróság helyettes elnökét és tájékoztatást kértünk a telekkönyvi rendezések jelenlegi helyzetéről. Beszélgetésünkön részt vett dr. Csálca Gyula állami közjegyző, a telekkönyvi hatóságok felügyelője is, aki ugyancsak , elmondotta tapasztalatait és véleményét e fontos kérdésben. Röviden összefoglal va, tőlük tudtuk meg a következőket: A mezőgazdasági Ingatlanok rendezése, előbb a kül-, majd pedig a belterületeken, országos méretű munka, amit a járási földhivatalok végeznek a kataszteri állapotok szerint Egy-egy községben, majd járásban, csak ennek alapján kezdődhet el a teljesen új telekikönyvek föl- fektetéee. Jogosnak lehet ugyan, elismerni az érintett tulajdonosok türelmetlenségét, de az 1961. óta tartó rendezés rendkívül bonyolult, sokrétű munka és rengeteg gátló körülmény akadályozza. Többek között a következők: O A jelenlegi telekikönyvek, illetve ezek elődei; a jegyzőkönyvek, mintegy száz évvel ezelőtt készültek és lényegében 1960-ig, a földrendezésről szóló igazságügy-miniszteri rendelkezésig érvényben voltak. S bár a harmincas években a régi jegyzőkönyveket felváltották a telekkönyvek, nem egy helyen, példáui a váci járásban, a mostani rendezés során találtak még telekkönyvi jegyzőkönyvet is. Vannak községek, ahol az okmányok a térképekkel együtt a háború © Mondhatná valaki: 1961 óta már mindezt el lehetett volna végezni. Tény, hogy a munkálatok rendkívül hosz- szú ideig elhúzódtak. A telekkönyvi hatóságok szakemberei az ország más megyéiben végzett munkákban vettek részt kiküldetésben, s amikor ott befejezték föladatukat, akkor tértek vissza csak Pest megyébe. A megye emiatt az utolsók között tudta csak a földrendezést és az ezzel párhuzamos új telekkönyvezési elkezdeni. Mégpedig nagyon nehéz körülmények között. Példa erre: a dabasi járásban két embernek havonta kétszázhatvan, a váciban hétszáz ügyirat jut, közöttük olyan is, amelyen egy vagy két hétig kell dolgozni. A telekkönyvi hivatalok az ilyen mennyiségű napi ügyintézés mellett végezték, illetve végzik az új telekkönyvek felfektetését. Elképzelhető, hogy milyen lehetőségeik vannak ilyen körülmények között például Cegléden, ahol a már megtörtént rendezés után mintegy háromezer ingatlant kell új telekkönyvi nyilvántartásba helyezni. A járásbíróságok, illetve a telekkönyvi hivatalok a meglevő létszámmal egyszerűen nem voltak képesek gyorsabb munkára. O A rendkívül bonyolult munkát még jobban megnehezíti, hogy egyes községi tanácsok maguk is rosz- szul jelölik meg, melyek a kül-, vagy a belterületi ingatlanok, hogy sok földtulajdonos már korábban sem végeztette el a telekkönyvben az eladásból, öröklésből keletkezett változásokat. Mégis hol tartanak jelenleg az új telekkönyvék fölfektetésével, mikorra fejeződik be ez a nagy munka? — Pest megyében négy járás kivételével már mindenütt elvégezték a földrendezések után a telekkönyvezési — mondja dr. Nyíry Béla, a megyei bíróság helyettes elnöke. — Hátra van még a dabasi, a szentendrei, a ráckevei és a budai járás, illetve ott is végzik a munkát a többi járásból átrendelt telekkönyvvezetők segítségévek Reméljük, hogy az Igazságügy-minisztérium ígérete értelmében még kapunk más megyéből is segítséget, s így a jövő év végéig folyamatosan Pest megye minden járásában elkészülnek majd az új telekkönyvek. (h. f. p.) VÁC, HAJÓGYÁR: Központilag engedélyezett vélemény Hétfőn reggel történt: 1967. november 13-án. Hét óra ötvenkor léptem át a Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyáregysége kapuját befelé, nyolc órakor már kívül voltam rajta. A gyáregység vezetője figyelmesen végighallgatta kérésem: a gyár újítóinak munkájáról szeretnék írni, s egy mérnökkel vagy technikussal beszélgetni, hogyan is látja az új mechanizmus és a műszakiak szerepének ösz- szefüggéseit. Udvariasan és sajnálkozva közölte, hogy mindkét kérés csak a KÖZPONT engedélyével teljesülhet. Tehát menjek visz- sza Budapestre, kérjem ... Öt ugyanis a KÖZPONT utasítása — megmutatta a sokszorosított körlevelet — erre kötelezi. Meleg kézfogással búcsúztunk. Természetesen nem mentem vissza Budapestre, hanem... Elmélkedni kezdtem. Itt van ez a gyáregység, közel kilencszáz emberrel, sokmilliós állóeszköz-állománnyal, termelési értékkel: rábízzák a gyáregység vezetőjére. Az örökké „gyanús” újságírók holmi, munka címén űzött okvetetlenkedését azonban csakis a KÖZPONT engedélyezheti. Azaz magyarán: a váci gyáregységben akkor lehet valakinek véleménye, ha azt a KÖZPONT engedélyezi. Saját véleménye! Tetszenek érteni: van elsőrendű állampolgár, aki engedély nélkül beszélhet, s van másodrendű, aki arra, hogy kifejtse véleményét — még egyszer hangsúlyozom: saját véleményét, tehát nem „gyáregységi állásfoglalást” — csak a KÖZPONT engedélyével válik méltóvá. Az újságíróról már nem is szólva. Ö végképp nem másod-, hanem harmadrendű állampolgár, mert neki még ahhoz is engedély kell — természetesen a KÖZPONT-é —, hogy valakit meghallgasson. Legalábbis a hajógyári, rendkívül idejétmúlt logika szerint. Irigyelni tudom az olyan embereket, akik többek között azért kapnak tisztes fizetést, hogy ilyesfajta körleveleket kiagyalnak. És még inkább irigyelni tudom őket azért, hogy tőlük függ: adnak-e engedélyt, vagy nem? Mert igaz, van a párt Politikai Bizottságának egy határozata, a kormánynak egy rendeleté, a tárca miniszterének egy utasítása a tájékoztatás megjavításáról, a sajtó munkájának segítéséről, dehát az említettek, avagy a KÖZPONT mondja meg, mi a regula?! Végül pedig azért irigylem ezeket, a minden bizonnyal igyekvő, szorgalmas tisztviselőket — természetesen a KÖZPONT-ban —, mert azt engedélyezik, amiről fogalmuk sincsen. Mert honnét tudnák, hogy én végül is kivel beszélek majd Vácott?. (Mert én sem tudom, n ott derül ki a helyszínen.) Avagy talán az engedélyben az is szerepel: erről és erről beszélhet 1, azaz egy fővel... ? Hosszú évek óta nem történt meg velem, hogy eltanácsoljanak valahonnét, s magam, mint Pest megyét tíz éve járó újságíró, ezt úgy fogtam fel: józan és reális lett sajtó és közönség kapcsolata. Most gazdagabb lettem egy tapasztalattal : kivételek mindig vannak — ez régi tapasztalat —, országos vezető szervek határozata ide vagy oda. Ez az új tapasztalat. Mert manapság ezt a luxust már nagyon kevés helyen engedik meg maguknak. A KÖZPONT e nagyon kevés hely közé tartozik. Éppen ezért makacsságuknál csak egy ] valami nagyobb: a bátorságuk... í Mészáros Ottó U. i. Ha legközelebb a váci gyáregység kapuja előtt egy gyanúsan viselkedő magas fiatalembert látnak, aki műszakváltáskor beszédbe elegyedik — a kapun kíviV' természetesen — a hazafelé igyekvőkkel, az én leszek. Mert a KÖZPONT engedélyét azért ki lehet játszani — csak várni kell estig. Versenyben a takarékszövetkezetek Nőtt a betétállomány Annak idején — a jubileumi verseny keretében — a megyénkben működő takarékszövetkezetele is vetélkedőre keltek a nagyobb betétállomány megteremtéséért. Az érdi, a túrái és a kiskunlacházi falusi bank érte el a legjobb eredményt s negyedik helyre az Örkényi Takarékszövetkezet zárkózott fel. Az Örkényiek október végéig 7 millió forintos betétállományt gyűjtöttek. Az utóbbi hetekben dr. Egri Miklósáé ügyvezető egymillió,' Nagy Károlyné, a táborfalvi kirendeltség vezetője pedig 200 ezer forintot gyűjtött. A MÉSZÖV elismeréssel vette tudomásul az Örkényiek példamutató munkáját. alatt megsemmisültek, itt min - ^rsysssssssssssssffssssssssrfsssssssssssssssssssssssssssssssssssssyssss/ssssssssssssssfssssssssssssss/sfssss/sssssssssssssssss'sss/ss/: dent teljesen elkezdeni. élőiről kellett ^ Mindezekhez még ^ hozzájárult a fölszabadulás | majd a § után a földreform, termelőszövetkezetek zése, a tagosítás szerveés sok egyéb ^ más változás, amely még in- ^ kább összekuszálta a telek- ^ könyvi nyilvántartásokat. o Az Igazságügy-miniszté- t num delkezése 1961-ben úgy kelt ren-^ intézkedett, § hogy a jelenlegi földrendezés- ^ be bevont ingatlanok új tu- ^ lajdonjogi bejegyzéseit, az el- ^ intézetlen beadványokat át | kell ugyan vizsgálni, azokat^ figyelembe kell venni, de ér- ^ demi végzést nem kell hozni a | rendezés megtörténtéig. Ez az ^ intézkedés kényszerhelyzetet ^ vett alapuL Azt ugyanis, hogy ^ csak az új földrendezés, illet- ^ ve telekikönyvezés után lehet-1 séges a tulajdonjogi változá- ^ sok bejegyzése. Az Egyesült Izzó váci üzemegységében új típusú gépeken gyártják a robbanásbiztos képcsöveket. Jelenleg a 0-széria készül, a sorozatgyártást még ebben az évben megkezdik MTI Foto í
