Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

I 4 ^v/fir/op 1967. OKTOBER 1., VASÁRNAP Mai gondok Maglódon: Mu ti ka keresők Vannak vagy negyvenen. Különböző életkorúnk, 30 és 00 között. Szeretnék, ha pénzt keresnének. Havi néhány szá­rat legalább. Az egyiknek a bér je beteg, állandóan fel­ügyeletre szorul. A másiknak a keze érszűkülete». A harma­dik kis unokát nevel, s negye­dik aprócska gyerekeket; a községben csak óvoda van, befogadóképessége annak is korlátozott. Az ötödik látási rovarokkal küzd. Huzamosabb időre nem hagyhatják el ott­honukat. Keresetre azonban kivétel nélkül rászorulnak. Kéri Pálnét bízták képviselje érdekeiket Tanácstalanul Vakítóan sárga kukorica­csövek. Jókora halom. Mor­zsolni kezd. Kötényébe pereg­nek a szemek. Pár lépéssel odébb galambok sétálgatnak hegyesen. — A varrónőnél beszélget­tünk róla, Mocsári Andrásné- ttál. Tudja, ott fordul meg mindenki. Hárman voltunk. Tabányi Jánosné, a községi nőbizottság elnöke volt a har­madik. Kipattan a kötényéből né­hány kukoricaszem. Két ga­lamb egészen a cipője orráig totyog. — ök látnak el bennünket hússal... Tubi, tubi, tubi!... Félredob egy csutkát. A reb­bent galambok szárnya szinte arcon suhint — Előzetesen külön-külön tárgyaltunk az asszonyokkal. Tóth József névéi, aki maga neveli két gyerekét és akár­mit megtanulna, Lovaikat Mártonnéval, aki nem igényes horgolást vagy sima kötést vállalna, Dallosnéval, aki sok­féle kézimunkához ért, meg a többiekkel. Ott, a varrónőnél, Számbavettük valamennyit Mikus Istvánná például gyö­nyörűen gobelinezik, Schlésin- ger Sándomé, meg az anyja, horgol... Fodor Fcrencné Pesten dolgozik, de kilépne a munkahelyéről, mert decem­ber óta, amióta második gye­reke megszületett, egyre nehe­zebb a bejárást megoldania. Vannak, akiknek varrógépük is van, a legtöbbnek azonban csak kézügyessége és ereje. Legszívesebben habszivacs já­tékokat ragasztanánk, feste­nénk, nylontáskákat horgol­nánk vagy ilyesmit. Hímezni is tudnánk. — Most, hogy már befejező­dött a kerti munka, még több asszony. belcapcsolódna. Kis jövedelmű emberek. Az én uram is, a betegsége miatt, Pesten, a pénzverdében, csök­kentett munkabérrel dolgozik. Nem mondom, étvágyunk, de az ember szeretne mást is. — A környéken minden fa­luban van háziipari bedolgozó részleg, csak Maglódon nincs. Pedig helyiségünk is lenne, ahol a munkát kiadnák és a készet átvennék. Készülődik. Maglód-Nyara- lóról, a Bajza utca utolsó há­zától — a község közepéig, jó hosszú az út. Tejeskannát fog, pénzt számol, karjára kerül a szatyor. — Van itt egy gépgyár, két műszakban dolgoznak, de ke­vés nőt alkalmaznak, a Vas- és Fémipari Ktsz-ben sem jut szóhoz a női munka. Számí­tásba jöhet még a Micsurin Tsz. Nem tudjuk, hova, ki­hez forduljunk, ki segítene? Nyitott kapuk Pest megye kisipari és házi­ipari szövetkezeteiben több, mint 15 ezer ember, 1036 tag­gal, 125 szocialista brigád szor­goskodik. A bedolgozó rend­szer fejlesztése az új gazdasági mechan izmusban további le­hetőségeket biztosít a falusi lakosság foglalkoztatottságá­nak növelésére. Igaz ugyan, hogy a bérkérdés körül még vita van, de az már most is kétségtelen, hogy a bedolgozó rendszer mindenképp gazdasá­gos, mert — kiváltképp a tö­megcikkiparban — alacsony üzemi költséggel magas ter­melékenységet biztosíthat. Nyitott kapukat döngetnek tehát a maglód! asszonyok. MEGTENNI AZ ELSŐ LÉPÉSEKET A nőtanács három tagja a beszámolómra figyel. A Pest megyei Kisipari Szövetkezetek Szövetségében jártam, a szö­vetkezetpolitikai osztály főelő­adójánál, Herger Pálnál ér­deklődtem, s most az ő szavait tolmácsolom: — Ha már összeírták, milyen gépekkel és szakmai képesí­téssel rendelkező munkaválla­lókra lehet a községben szá­mítani, keressék fel a környék legmegfelelőbb szakszövetkeze­teit, tájékoztassák az ottani ve­zetőket lehetőségeikről, és be­széljék meg a további tenni­valókat. Pécelen háziipari szövetkezet és textilruházati ktsz, Vecsésen ugyancsak há­ziipari szövetkezet, valamint egy fehérneműkészítő ktsz, Gyomron vas- és fémipari ktsz működik. » Január elsejétől minden bizonnyal ezek is ön­állóbbakká válnak, követke­zésképp új termékeket is be­vezethetnek, nem árt tehát, ha terveikbe, már most bevon­ják a maglódiakat. — A vecsésiekkel két éve már megpróbálkoztunk — veti közbe Mocsári Andrásáé. — Nem kaptunk tőlük munkát folyamatosan, az egész abba­maradt. — Az is járható út, ha a Micsurin Tsz vezetőségével egyezkednek — folytatom. — Ajánlják fel, hogy a tsz se­gédüzemeként, játék- és tö­megcikk! pari termékeket gyár­tanak. Akiknek varrógépük van, valamelyik fehérnemű ktsz-nél jelentkezzenek. A himzőnőket megyeszerte na­632 GYEREK OROMÉ: Üi iskola Százhalombattán Ezt a szombat nagyon várták Százhalom­battán. S ennek most a fel­nőtteken kívül pontosan 632 gyerek örül. Ennyi beiratkozott tanuló­ja van a nagyon szép, mo­dern általános iskolának. 16 tanterem, két foglalkoztató, politechnikai műhelyek, fizi­ka-kémia előadó- és torna­terem várja őket. A száz­húsz napközis két étteremben, öt csoportban eszi a konyha ízletes főztjét. Az iskola fel­szereléseinek karbantartója szolgálati lakást kapott az épületben. S hogy mekkora a változás, elmondta Ferenczi Illés vb elnök, aki a hétmillió fo­rint költséggel épült objektu­mot dr. Simon Páltól, a Du­nai Kőolajipari Vállalattó!, az építte tőktől átvette. Ed­délutánt már dig a gyerekek 14 szükség- tanteremben tanultak, össze­vissza, régi barakkokban, fel­vonulási épületekben. Ezek­ből már csak kettőre lesz szükség s az új iskola 3—4 évre megoldja a helyiséggon­dot. Az ünnepségen részt vettek a községi tanácstagok, társa­dalmi szervek tagjai és a vendégek sorában foglalt he­lyet dr. Stark Janka főorvos- asszony, Százhalombatta or­szággyűlési képviselője, aki sok segítséget nyújt a község problémáinak megoldásához. Befejezésül az iskola kézi­labda leánycsapata átvette a teljes kézilabda-felszerelést, á járási versenyben elért első helyezésük^ jutalmát. Este hét órakor kezdődött a szü­lői munkaközösség ha'ászvá- csorája, majd a fiatalság bál­jával folytatódott. gyón keresik, a Cegléd és Környéke Háziipari Szövet­kezet és a Budai Járási Há­ziipari Szövetkezet szívesen ad ki hímezni valót. Egy a fontos:: ahová mennek, kész javaslatot vigyenek, és közvet­lenül a vezetőkkel tárgyalja­nak. Fontos továbbá az is, hogy a gyártani kívánt ter­méknek gazdája és piaca le­gyen, ha e kettő megvan, szinte már biztosra vehető, hogy megalakíthatják a rész­leget. — Hát akkor Össze kell szednünk a népet. Napi hat­órai munkát vállalni tudna jóformán minden jelentkező. S az biztos, hogy nagy se­gítséget jelentene nekik — néz társaira Tabányiné. — Felvilágo6ítóm azt is mondta még, hogy a romos helyiség rendbehozására sem kell költeniük — biztatom őket. — Valamelyikük házá­ban bizonyára akad egy le­zárható, nem használt, vagy felszabadító helyiség, legyen az az átvevőhely. Tulajdono­sát, természetesen, díjazzák érte. Esetleg ő lehetne az át­vevő, vagy részlegvezetőként alkalmaznák, s mint ilyen, tá­volabbi szövetkezetekkel is kapcsolatot teremthetne. — Hát altkor tegyük meg az első lépéseket — mondja nagy elszánással Kériné. — Tárgyalunk, szervezkedünk. Én máris bejelentem, hogy elmegyek valamelyik szövet­kezetbe, és megtanulom azt a munkát, amellyel esetleg megbízzák csoportunkat. Tő­lem aztán majd. megtanulhatja mindenki. Idő kell hozzá, míg belejövünk. De belejö­vünk, ezt én biztosan tudom... Polgár István Országos gyors*, gépíróverseny Budapesten Az országos gyorsíró- és gépíróverseny-bizottság októ­ber 27—29-e között rendezi meg a dolgozók idei magyar, valamint idegennyelvű gyors­író- és gépíróversenyét. A ne­vezéseket minden verseny- számra külön két példányban, október 5-dg kell beküldeni, Budapesten az országos gyorsíró- és gépíróverseny- bázottság (V., Bástya u. 5.) vi­déken a legközelebbi gépíró- és gyorsíróiskola versenyfelelőse címére. Mintha pásztortűz eg... LOBBAN A LÄNG S A FOR­RÓ NAPPALOKAT KŐVETŐ HIDEG ÉJSZAKAKON, HAJ­NALOKON JÓLESŐ FORRÖ- SAG TÜZEL A PATTOGD RÖZSEKBÖL. KÉSZÜL A KÉSŐ ESTI VAGY KORA HAJNALI GYOMORMELE- GITÖ A JÓSZÁGOT KINN TARTÓ PÁSZTOROKNAK, NA MEG A VADÁSZOKNAK. A VADVIZEK MENTÉN MAR SZOLNAK, DURROG- NAK A VADASZPÜSKAK. CSODALATOS SZÉP NAPOK NÖVELIK A Jő HANGULA­TOT, S HAJTJÁK A VADÁ­SZAT SZERELMESEIT UN- GON-BERKEN-N ADÓN AT. KÜLÖNÖSEN A KISKUNSÁG CSATORNÁI MELLETT GYA­KORI A M AD ARHULLAS: VADKACSAZNAK A HAJ­NALBAN KELŐ, ÉJSZAKA LEPIHENŐ VADASZOK A MEDOSZ XXII. KONGRESSZUSÁN Szalonnázás helyett üzemi ebéd — 10 ezer lakás a gazdaságoknak Pest megyében legtöbb a szervezett dolgozd Két napig tanácskozott az letékes szaluninisztériummal egyik legnagyobb szakszerve­zet, a (MEDOSZ XXII. kong­resszusa. Lapunk hasábjain már korábban nyilatkozott a főtitkár az elérendő célokról és tennivalókról. Ezen túlme­nően is érdemes felhívni a fi­gyelmet egy-két érdekességre, amely a mezőgazdasági, erdé­szeti és vízügyi dolgozók szak- szervezetének hagy tanácsko­zásán napvilágot látott. A legjelentősebb változást tükrözi, hogy a korábban bok­rok alján szalonnázók, rend­szerint hideg koszton élők, ma közel kilencszáz üze­mi konyháról kapják az ízes, meleg ebédet. Csaknem kilencvenezer em­ber élvezi ezt a szolgáltatást ötvenezer munkásnak nyúj­tanak otthont a munkásszál­lásokon. A tagság csaknem 12 százaléka üdül évente. A beszámoló nem lelkende­ző, feltárja azokat a témákat is, amelyekben több a tenni-, mint az örülni való. Így a ne­gatívumok közé tartozik a rossz lakáshelyzet. Az állami gazdaságokban évente nyolc­száz lakást kell „leírni” rossz állapotuk miatt, ezzel szemben csupán százötven-kétszáz épül központi beruházásból. Az il­közösen a szakszervezet a kor mány elé juttatja előterjeszté­sét, amelynek értelmében évente ezer, összesen tíz­ezer lakást építhetnek sa­ját erőből, kedvezményes feltételek mel­lett. A könyvtárból olvasniva­lót kölcsönzők száma fölött sokat meditálhatunk. A sta­tisztika szerint a szervezett dolgozók csaknem 22 százalé­ka él a lehetőséggel. Am a rendszeres olvasók száma en­nél jóval kevesebb, s ha va­lamennyi szakszervezeti tag­gal számolunk, nem lehetünk elégedettek. Női olvasóink bizonyára örömmel veszik tudomásul, hogy az idei alap- és közép- szervi választásokon a női szakszervezeti tagok számarányának megfelelő női tisztségviselőt jelöl­tek. A beszámoló a legjobban szer­vezett területnek Pest megyét tartja, ahol a mező-, erdőgaz­dasági, vízügyi dolgozók 95,5 százaléka tagja a MEDOSZ- nak. A XXII. kongresszus a dol­gozók érdekeinek erőteljesebb képviselete mellett s a köz ér­dekének megfelelően az új mechanizmus száll síkra. támogatásáért — t. gy. — EPUL BUDAPEST TEJÖVEZETE- Budapest lakossága tejéi» látásának megjavítása érdé? kében Pest megyében 22, egyenként háromszázas ál» latállományú tehenészet lé» tesüL Az Idem 22 miliő forintos költséggel, nyolc terme­lőszövetkezetben fejeződik be a korszerű telep építé­se. A tehénistállók mellett köz» ponti takarmánykeverőt, bor» júnevelőt, ellető- és növendék­istállót, valamint szociális épületet helyeznek el. A tejel­látó övezet következő 14 te­lepét 1970-ig adják át rendel­tetésének. A tehenészetek többsége kö­zel a fővároshoz, jobbára az alföldi járásokban épül. A legtávolabbi telepék, — a két ceglédi — Budapesttől 70 ki­lométerre lesznek, ahonnan két óra alatt juttathatják el a tejet rendeltetési helyére. A munkálatok befejezése után az ellátóövezet éven­te csaknem 20 millió liter tejet szállít Budapestre. Elsősorban a csecsemő és a kórházi tejellátást javítják ez­zel, de tetemes mennyiség jut majd közfogyasztásra is. _______________\ P est- Nógrád- Komárom AGROKER Vállalat megyei ÉRTESÍTI kedves vevőit és ogyfeleit, hogy a Budapest IX., Csont u. 2. sz. alatti MŰTRÁGYA ÉS NÖVÉNYVÉDŐSZER TELEPE 1967. OKTÓBER 1—30. KÖZÖTT ÚJ TELEP HE L YRE KÚL TÖZIK A KÖLTÖZKÖDÉS IDEJE ALATT AZ ARUKIADAS SZÜNETEL A MŰTRÁGYA ÉS NÖVÉNYVÉDŐSZER RAKTÁR ÚJ CÍME Budapest XV., Cservenka Miklós út 103—105. A fenti időponttól kezdve a MŰTRÁGYA ÉS NÖVÉNYVÉDŐSZER OSZTÁLY, Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 57.sz. ALATT ÜZEMEL, ahol az áruforgalom bonyolítása, diszponálása és a szaktanácsadás is történik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom