Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

1967. OKTOBER 1.. VASÄRNAP

rtai

MECVBI

Zfúrktp

EGY LEVÉL, EGY SORS

Biztató ígéret — Segítene a gyors teljesítés

....ÉS KÉREM A SZERKESZTŐSÉG TÁMOGATÁSÁT. ÉN TÖBB MINT TÍZÉVES ELŐFIZETŐ VAGYOK. A FIAM NEVÉRE FIZETÜNK. TISZTELETTTEL CS. JÚZSEF”. — JGY FEJEZI BE LEVELET A FELADÓ, EGY 68 ÉVES FÉRFI

Tartalma a következő: 37 «Éves fiát még gyerekkorában szemátültetéssel operálták. Cs. A., aki azóta is nagyon gyengén lát, a család löldjén dolgozott, később pedig tsz-tag apja mellett családtagként a szövetkezetben. Nyoic évig nehéz f izikai munkát. végzett a gazdaságban. Az elmúlt esztendőben is 260 munkaegységet teljesített Már évekkel ezelőtt figyelni ezt ették az orvosok, hogy a nehéz testi munka súlyosan veszélyezteti szemevilá- gát meg is vakulhat. Tavaly ősszel váratlanul tovább romlott a látása, s mivel a termelőszövetkezetben nem tudták könnyebb beosztásba tenni, otthon kellett maradnia. Azóta sem kapott sehol megfelelő munkát Segélyben, járadékban sem részesült Mit csináljon? Tekintse 37 éves korára befejezettnek életét, és bízza rá magát a szüleire^ testvéreire?

Amikor a levéllel felkerestem a feladót együtt találom majdnem az egész családot

Rendes parasztporta,

épp olyan rendes, mint a többó ház itt a Gaíga mentén. És — nem tudom magamban másként fogalmazni — nagyon rendes család. Az életek itt egy ősi előírás’ változtatást nem kedvelő, feszes szabályainak engedelmeskednek. A 70 felé is szálegyenes tartású apa, mint megtudom, hentesmester volt azután a földj ültön gazdálkodott majd a tsz-ben dolgozott a nyugdíjazásáig. Mögötte a ‘felesége — szavát se hallani. Aztán itt ül a menyecskelányuk : a MÁV-fiál

dolgozó ura keresetét kiegészítendő, családtagként vállal munkát a szövetkezetben. Itt az egyik unoka: 12 éves, példásan jól nevelt brillián- san intelligens kislány, aki már pontosan tudja mit akar — tanárnő lesz. És itt van Cs, A., aki zavarban van, mert akaratán kívül problémát okoz a családban, ahol minden a kijelölt úton halad. Fiatal, dolgos, erős ember.lé- tére lám, most segítségre szorul, és nem jön a segítség, már egy éve, hogy nem jön.

Aj apja és a húga

.sorban, logikusan, vigyázva, .'nehogy egymás szavába vágElőkcszületck az őszi könyvhetekre

, Az őszi megyei könyvhetek szervezési előkészületei során a járási könyvbarát bizottságok összeállították a programot Eszerint író—olvasó-ta- Jdkozókra, szellemi vetélkedőre és irodalmi műsorokra ikerül sor, minden községben •lesz műsoros rendezvény. A ;szovjet irodalomról külön ki- áll'tásokon és ankétokon emlékeznek meg a jubileum alkalmából. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek pedig versenyt hirdettek a szovjet irodalmi alkotások terjesztésére. Az iskolák úttörő csapatai október 15 és december 31 között iházról házra járva folytatnak majd könyvárusitást

Jubileumi

gyermekrajzpélyázat

A MÉSZÖV az Úttörő Szövetség megyei elnökségével karöltve rajzpályázatot hirdetett az Októberi Forradalom 50. évfordulója tiszteletére a földművesszövetkezéti dolgozók és tagok gyermekei részére. A pályázati feltételekről a helyi szövetkezetek és úttörő- ! szervezetek adnak részletes ! felvilágosítást. i

janak, elmondják, ki-mindenkinél jártak már.

— A termelőszövetkezetben nincs könnyebb munka. Segélyt sem tudnak adni, mert hiszen én vagyok a tag. De az is igaz, hogy amikor dolgozni kellett, akkor nem küldték el azzal a fiamat, hogy nem tag ... Elmentem a másik termelőszövetkezetbe is, mert nekik van kertészetük és azt gondoltam, hogy ott majd akad valami köny- nyebb foglalkozás. Meg is ígérte az elnök a segítségét, de amikor másnap felkerestem, akkor visszavont mindent. Azt mondta, hogy fiam látása p mi termelőszövetkezetünkben romlott meg eny- nyire, nekik kell gondoskodniuk róla.

— Voltam az általános iskolában is, hogy nem tudnának-e felvenni hivatalsegédnek? De ez sem sikerült.

— A doktor Űr elintézte, hogy a községi tanácstól írtak a járásnak. 17-en is aláírták. Onnan felküldték a fiamat Pestre, a Vakok és Csökkentlátók Szövetségébe, egy telefonkezelői tanfolyamra. A lányom mindennap elkísérte, de kiderült, hogy a tanfolyamról csak Pestre, vagy Szombathelyre mehetne állásba. És mindennap nem tudnánk Pestre kísérni a fiamat, aki egyedül nem képes a fővárosban járkálni.

— Az egyik aszódi főorvos ismer minket, mert a szülei itt Iáknak a faluban és be szerette volna protezsálni a bátyámat az aszódi mentő- állomáshoz portásnak. Fenn is jártunk az Országos Mentőszolgálatnál, de ott azt mondták, hogy nem tudná ellátni.

— Dolgoztam pár napig az Ikladi Ipari Műszergyárban, de ott csak olyan munkát tudr- tak adni, ami továbbrontotta volna a szememet.

— Elmentünk személyesen a járási tanácshoz is. Azt ígérték, hogy megpróbálnak valami könnyebb beosztást szerezni az aszódi átnevelő intézet mezőgazdasági üzemében. De semmi sem lett belőle.

Aztán a fiatalasszony,

amikor elkísér egy darabig az

utcájukban:

— Nehogy azt tessék hinni, hogy mi nem tartanánk el a bátyámat. De hogyan éljen ő bizonytalanságban, hogy nem lesz nyugdíja, és hogyan éljen fiatalon munka nélkül?

T. Pál tanár, az általános iskola párttitkára:

— Gyerekkorom óta Ismerem Cs. A.-t. A barátom. Megbízható, és nagyon szorgalmas ember. Kérte, hogy vegyük fel hivatalsegédnek, de nem tudtuk megtenni, mert az női munka: térítőkét kell mosni, ebédlőasztalt tisztítani stb.

A községi vb-titkár:

— Felterjesztettük az ügyét

a járási tanács egészségügyi és szociális osztályához. Ök el is küldték egy telefonkezelői tanfolyamra, de aztán kiderült, hogy a járásban nem tudnak neki ilyen munkát adni.

S. Mihály, a termelőszövetkezet főagronómusa:

— Nekünk szükségünk van munkaerőre, és Cs. A. nagyon jól dolgozik. Tudnánk neki könnyebb beosztást adni a sertéshizlaldában. De miért nem lép be hozzánk tagnak? Csak ki kell fizetnie az elmúlt öt évre az SZTK-t, és felvesszük. Akkor, ha leszázalékoltat ja magát, kaphat szociális járadékot is.

Visszamegyek Cs.-ékhez.

— De hiszen azt mondták a termelőszövetkezetben, hogy felvennék tagnak a fiát, és hogy megfelelő beosztást is tudnának adni neki a sertés- hizlaldában !

Cs. A. válaszol;

— Nekünk eddig ilyet nem mondtak. Szívesen elvállalom azt a munkát

És az édesapja;

— Mégis érdemes volt írni az újságnak! Most először ajánlottak fel valami kézzelfogható dolgot

Elgondolkozom azon, hogy

miért csak most?

A Cs. A.-hoz hasonlóan nehéz helyzetű emberek segítését rendeletek serege, intézmények jól kiépített hálózata biztosítja. A járási és a megyei tanács egészségügyi - szociális osztályának léte optimális esetben még azt is feltételezné, hogy o segítség hamar kövesse a bajbajutott ember jelzését. Mert bár igaz, hogy általában nehéz a szociális osztályok dolgai általában, amikor ellátatlan öregek, fogyatékos gyerekek stb. elhelyezéséről van szó, de Cs. A. ügye nem ilyen természetű, hiszen ő csak egy nerr. nagyon nehéz fizikai munkát jelentő beosztást kér. Nem akadna ilyen munkakör egy egész járásban?

Padányi Anna

Solymári fások

Gyár lesz-e a gyárból?

Bútornak is tetszetős, hát ej^ c^k termelni ♦ Megalapozott fejlesztést ♦ Változi légkör

még reklámnak; világo* színű, modern vonalú, praktikusan variálható irodabútor-garnitúra — tehát íróasztaltól a gépasztalig, ' iratszekrényig, többféle ülőalkalmatosságig — a Pes megyei Faipari Vállalat igazgatói szobájának berendezése. A tájékozatlanabb látogatót kissé meglepi a válasz: itt készült. Itt, ebben

3...» 3.»«

A jelentkezőket szívesen fogadnák

€1

A solymári vállalat sok bajjal küzdött. Többet vállalt, mint amennyit felelősséggel tehetett volna, egyenetlenség volt a vezetésben, az irányítás ötletszerűsége, nem eléggé átgondolt volta végül is — mint minden iparvállalat esetében — termelési nehézségekben jelentkezett. Tömegtermékük, a parketta nagyobb része másod- oszályú volt, s csak a kisebb hányada ütötte meg az első osztályú mértéket. Az új igazgató, Hídvégi Zoltán azt mondja: hagyjuk a múltat. A jelen, s még inkább a jövő a fontos, az: gyár lesz-e a gyárból, sikerül-e végre megteremteni az üzemszerű termelés anyagi és emberi feltételeit?

Az üzemépületekben még együtt él a szervezetlenség a kialakulóban levő renddel. Ma még a bútorgyártás gépi munkáinál sok az anyagsétál tatás: nincs technológiasor a gépeknél, fölöslegesen köt le időt és munkaerőt az anyagmozgatás. Ide, s máshová is már készen a terv, sőt, egy jelentős része már megvalósítás alatt áll. Technológiai sor kialakítása, a panelgyártó üzemrész berendezése, a-parkettagyártó részleg munkájának tökéletesitéNem ment és nem megy simán mindez: maguk az emberek is megmondják, ahogy a sivitó, finom port

szóró gépek mellett beszélgetünk. Harc volt a munka- kezdési idő megváltoztatása, mert addig nyolcféle!!) munkakezdés volt a vállalatnál; ellenőrizhetetlenné vált, ki mikor jön, megy. Voltak, akik nem értettek egyet az igazgatói utasítással, de a többség, ha lassan is, megértette: javát szolgálja a fegyelem, a termelési körülmények megszorítása.

1966-ban 49 és fél millió

forint értékű terméket produkált a vállalat, ez évre 63 milliót terveztek — annak idején. A mennyiségi szemlélet feledtetif a termelési feltételek döntő voltát, s ezért került később sor — már az új vezetés jelzései nyomán — tervmódosításra, a fejlesztés alapos felülvizsgálatára, s arra, hogy végre a vállalat egésze reális alapokra kerülhessen. A múlt esztendőben 117 ezer négyzet- métert gyártottak parkettából, ez évre 200 ezer négyzetmétert terveztek, de: a szárítókamra kapacitásának bővítése csak augusztusra készült el... Ugyanakkor elhanyagoltak voltak a gépek, létszámhiánnyal küzdöttek, s küzdenek ma is, ismeretlen volt a megfelelő anyagelszámoltatás, laza a minőségi ellenőrzés, a vállalat jelentős állami hiteleket vett fel, de azokat nem a legcélszerűbben kamatoztatta.

Kővári Mátyás a pártszervezet, s Schelz Lajos, a szakszervezeti bizottság titkára volt az, aki elsőként állt az új-igazgató elképzelései mellé; s akiknek nagy szerepük van abban, hogy most, az év utolsó negyedére már a „fordulat” nyomja rá bélyegét. Miben

DECEMBERRE TELJES ÜZEM

Téglagyár tsz-portán

— Valaki úgy fogalmazta meg a kérdést, szükség van-e a mi „maszek” téglagyárunkra? — tűnődik dr. Házi Béla, az őr- szentmiklósi Egyesült Barátság Tsz fiatal jogásza.

— Minket egyetlen másodpercig sem foglalkoztat ez a probléma — folytatja. Az igaz, hogy itt a község határában az állami téglagyár. Szépen termelnek és mégis,

ha építőanyagra van szükségünk, kilincselhetünk érte.

Ezért gondoltunk arra, hogy nekünk is van nagyszerű, még jobb minőségű agyagosunk, mint a gyárnak. S ha az, anyagiakat biztosítjuk, miért ne lennénk önellátóak? Azt is mondják, hogy a szénporos

tégla minőségben messze lemarad a másik mögött. Megengedjük, lehet. De tessék megnézni a mintadarabunkat — emeli le a könyvszekrényen trónoló jókora téglát — olyan szilárd, hogy baltával sem lehetne szétverni. S ha nem lenne jó, nem kárt volna belőle máris tízezer darabot a váci tangazdaság.

Nekik szívesen adtunk, hiszen rengeteg segítséget kaptunk tőlük.

A járás legnagyobb termelő- szövetkezetének két falu népét kell eltartania. A tavalyi egyesülés sok gondot okozott, termelési és emberi problémákat. Nem győzik felsorolni, mennyi pénz kellett befektetésre, hogy

wMmm

valóban eredményesen, nagyüzemi módra gazdálkodhassanak. Főleg azért van szükségük melléküzemekre, hogy legalább saját magukat ellássák, s amellett pénzt is hozzon a közös kasszába.

A gazdaság és a tagok nagy ütemben építkeznek.

A héten fejezték be az ötezres tojóházat,

s máris rakják az alapját a száz férőhelyes tehénistállónak és a tejháznak. Kevés a jó szakemberük. Hogy jöjjenek és ittmaradjanak, lakást kell kínálni. Saját építőanyagukból megépítik az állandó munkások szolgálati lakását. A faluban is nagy az építkezési kedv, aminek gyakran szárnyát szegi, hogy még téglát sem kapnak. A termelőszövetkezeti kisüzem évi több milliós gyártásra kíván berendezkedni.

— El sem gondolják, menynyi munkát és pénzt fektettünk az indulásba Ma még egy kicsit döcögünk,

decemberre viszont már flottán kell dolgoznunk.

Legnehezebb volt megszerezni a bányajogot, egyeztetni a művelést azzal a kívánalommal, hogy ne veszélyeztessük az itteni gázgyűjtő „lencse” biztonságát. A szükséges gépeket, az automatavágót és az aggregátort az Újlaki Téglagyártól vettük át, a szakmai vezetésre pedig a helyi téglagyár művezetője másodállásban vállalkozott. Ügy Tervezzük, harminc emberre lesz szükségünk, tizenöten már munkába álltak. Szakmabeli is van közöttük, a kereset és a várható lakás hírére jöttek.

k. m.

mérhető ez? Az ott töltött nap tapasztalatai sokféle érvet kínálnak. Mérhető abban is, hogy a jövő esztendőre már 18 millió forint értékű lekötésük van a bútorértékesítő kereskedelmi vállalatoktól; az Ideál- garnitúra — ez van az igazgató szobájában is — sikeréből; a panelgyártó üziem házi kialakítása jelentette várható másfél milliós megtakarításból; a minőségellenőrző szervezet kialakításából. Mérhető abból is, hogy végre megkezdi munkáját a vállalat első mérnöke, hogy az elmúlt hónapokban sikerült néhány technikust megnyerniük, s hogy bátran vállalkoztak új termékek — így a többi között a csomagolva szállított Variam garnitúra — kialakítására.

A fordulatra igencsak rászolgált a korábbi helyzet, 9 talán e fordulat véget vet a légkört mérgező régi szokásoknak, a különböző csopor- tocskák „összejöveteleinek”, a megújuló bejelentéseknek, felsőbb szervektől kért vizsgálatoknak is.. •

©

Kelendő termékeket gyártanak: a parketta, az irodabútor, s minden másféle bútor, az ajtók, ablakok nem szorulnak különösebb ajanlgatásra, könnyen vevőt találnak. Ez a „könnyen” azonban az új mechanizmus körülményei közepette — nehéz is lehet. Dolgozik tehát a vállalatnál a mechanizmus bizottság, sokféle útját-módját keresik annak, hogyan adhatnak jó terméket, korszerűt s nem drágán. Szívesen várják a jelentkezőket is, mert tíz faipari szakmunkásra. s összesen mintegy 30— 35 emberre lenne azonnal szükségük ... Nem is fizetnek rosszul, 1700 forint az átlag- kereset, s ha lassan is, de aa ottlevő kollektíva sem közömbös a gyár dolgai iránt. Ezt legjobban az bizonyítja, hogy mindenki, akivel csak beszéltem, szólt a társadalmi munkában — értéke mintegy negyvenezer forint — épülő készáruraktárról, s igen sokan szóltak arról, hogy végre nemcsak papíron létezik a munkaverseny, hanem az elmúlt hónapokban, az Októberi Forradalom ötvenedik évfordulója tiszteletére, ha szerény keretek között is, de valóban vetélkedés bontakozott ki.

A változás jelei persze kihatnak a kedélyekre: több a bizakodó ember. A nagy kiterjedésű anyagtelepen dolgozók éppúgy érzik ezt, mint aa anyagmozgató targonca mozgását figyelemmel kísérők — a gép itt teljesen új, mert addig csak taligák voltaic ... — az üzemépületek közötti, s most már szilárd burkolatú utakat taposok. Ahogy egyikük megfogalmazta, nem minden malícia nélkül: kezdik úgy érezni, hogy nemcsak kérdőívek kitöltésekor gyári- munkások

__

A közelmúltban kapták kézhez a szabászok a jobb anyagkihozatalra ösztönző prémiumfeltételeket; teljes egyetértésre talált. Ugyanígy az is, hogy megkezdik a vállalat tízéves fejlesztési tervének kidolgozását, s ennek keretein belül sokféle, ma még égető gond megoldását. A gyár tehát, ahol nemrég még a közvetlen holnap is nagyon kétséges volt, most már a hol na p- utánra is gondolni mer... Apró, de jellemző ösztönzés ehhez egy — levél. A Faiperi Minőségellenőrző Intézet a feladója, s az áll benne, hogy legutóbbi ellenőrzésükkor a korábbi állapotokhoz mérten „észrevehető javulást” tapasztaltak. Tegyük hozzá: ha ez az „észrevehető javulás” tartós és töretlen lesz, akkor a gyár lesz-e a gyárból kérdésre is megvan a felelet.

Mészáros Ottó-»